Best WordPress Hosting
 

Öncsonkító papok fegyvereire bukkantak

Halomnyi ősi fegyvert találtak Mexikóvárosban, a Tlatelolco nevű ősi azték lelőhelyen – írja az Arkeonews. A leletek egy kődobozban lapultak, amelyet egy templom romjai között találtak meg.

A szakértők szerint a tárgyakat valamikor 1375 és 1418 között helyezhették el, vagyis több mint 600 évesek. A feltárások során összesen 59 zsebkést és 7 obszidiánból készült kést fedeztek fel.

Ezeket a fegyvereket azték papok és más magas rangú tisztviselők használták arra, hogy véráldozatkén öncsonkításokat végezzenek. Szokás volt köreikben a nyelv és fülek megsebzése, de akár combjaikon, karjaikon és megvághatták magukat, hogy erejüket, bátorságukat, önfeláldozásukat mutassák be, valamint, hogy kielégítsék az isteneiket.

Ókori harcos sisakjára bukkantak

Ókori harcos sisakjára bukkantak Horvátországban – írja a Heritage Daily. A rendkívül jó állapotban fennmaradt lelet egy illír típusú sisak, amely Krisztus előtt 700 és 500 között jelent meg, és az ókori görögök, etruszkok, szkíták és illírek is használták. Az illírek az ókorban az Adriai-tenger keleti partvidékén, így a mai Horvátország területén is éltek.

A Zakotorac nevű falu közelében folytatott ásatások során a régészek több ősi sírhelyet is találtak, amelyekben az emberi maradványok mellett számos tárgy is hevert. A feltárások alkalmával többek között bronzból készült dísztűket, karkötőket és gyűrűket is találtak, de a legkiemelkedőbb lelet az illír típusú sisak volt.

A kutatást szervező Dubrovnik Múzeum egyik munkatársa elmondta, a leletek segítségével többet megtudhatnak az ókori illírek temetkezési szokásairól.

Ősi háború fegyvereire bukkantak Kínában

Ősi sírok és tárgyak százait fedezték fel régészek Kínában – írja a Live Science. A leletek között több bronzból készült kard is szerepel, amelyeket az ország egy háborúk sújtotta korszakában készítettek.

A lelőhelyen a fegyvereken kívül egy harci szekérre is rábukkantak, amely mellett két ló csontváza feküdt.

A leletek több mint 2000 évesek, Krisztus előtt 478 és 221 közöttről származnak, vagyis a Hadakozó fejedelemségek korából származnak, amikor hét ősi állam harcolt azért, hogy Kínát uralhassa.

Csodás kincseket találtak egy svéd városban

Több mint 30 ezer ősi tárgyra bukkantak a régészek Svédországban – írja az Arkeonews. A leletekre egy Kalmar nevű középkori városban végzett ásatások közben akadtak rá. A két éven keresztül tartó projekt közben körülbelül 50 telket, egy tucat utcát és a város falának egyes szakaszait tárták fel.

A szakértők szerint a leletek körülbelül 1250 és 1650 közöttről származhatnak, köztük pedig ritka kincsek is szerepelnek. A felfedezett tárgyak legérdekesebbjei közé tartozik egy szinte tökéletes állapotú aranygyűrű, egy különös rúnakő, illetve néhány kard és egyéb harci eszköz.

A gyűrűt egy Krisztus-motívum díszíti, és kis méretéből ítélve egy nőé lehetett. Az ékszer a 15. századból származik, a kutatók azt feltételezik, hogy tulajdonosa véletlenül veszíthette el.

Több ezer éves fegyverekre bukkantak Olaszországban

Számos ősi fegyverre bukkantak egy nagyjából 5000 éves temetőben, Olaszországban – írja az Arkeonews. A rézkori nekropoliszt egy San Giorgio Bigarello nevű faluban fedezték fel, benne összesen 22 sírt találtak.

A nyughelyeken az emberi maradványokon kívül több kitűnően megmunkált kvarcfegyver is rejlett, köztük tőrök, nyílhegyek és egyéb pengék.

A Simone Sestito vezetésével dolgozó régészek ezek mellett pedig ékszerekre is leltek, például a Krisztus előtti 4. évezredből származó nyaklánc gyöngyökre.

Avar harcos sírjára bukkantak egy magyar faluban

Teljes fegyverzetű, avar harcos sírját találták meg a debreceni Déri Múzeum régészei Ebes határában – írja az MTI a múzeum hétfői közleménye alapján. Mivel a régészek a leletre novemberben, Rúfusz napján bukkantak, ezt a nevet adták a kora avarkorban, vélhetően a 7. század első felében élt harcosnak.

A viszonylag sekély, magányos sírban nyugvó férfi fölé lovát is eltemették. Az állat alatt bukkantak rá egy teljes lamellás páncélra bukkantak, amelyre ráhelyezték a harcos fából készült nyíltegezét a benne lévő nyilakkal, valamint íját és kardját is.A legjelentősebb leletnek a páncél tekinthető, amely – a 2017-ben feltárt derecskei lelet után – a második olyan lamellás vért, amely valószínűleg teljesnek mondható, és régészeti feltáráson, viszonylag érintetlen állapotban került elő.

A lócsontokat leszámítva a teljes leletegyüttest egy tömbben emelték ki a szakemberek, jelenleg a restaurátorműhelyben végzik a bontását, dokumentálását. Mindez lehetővé teszi a páncél szerkezetének értelmezését, rekonstruálását, és további adatokkal szolgálhat az avar kori lamellás páncélokról.

Fegyvereket találtak egy barlang mélyén

Ősi fegyverekre bukkantak egy mexikói barlangban – írja a Heritage Daily. A leletek annak idején feltehetőleg vadászatra használhatták.

A régészek számos, a Krisztus utáni 1. századból származó tárgyat találtak meg az egyik sziklaüregben, köztük lándzsákat és egy lándzsavetőt.

Utóbbi egy olyan szerkezet, amelyet arra használtak, hogy megnövelje az elhajított lándzsa hatótávolságát, így a vadászok messzebbről is képesek voltak eltalálni zsákmányukat.

Különös csontvázakat találtak Ukrajnában

Különös csontvázakra bukkantak egy ősi ukrajnai temetőben – írja a Live Science. A Kijev közelében végzett ásatások alkalmával 107 nagyjából 1000 éves sírt tártak fel, amelyekben néhány meglehetősen furcsa temetkezési szokást figyeltek meg.

Néhány elhunyt mellé kardokat, fejszéket és ékszereket is temettek, de olyan bizarr esetekkel is találkoztak a régészek, hogy favödrök voltak a halottak lábaira húzva.

Ezen kívül olyan nők csontvázait is megtalálták, akiknek nyakára hatalmas gyűrűket raktak, mielőtt elföldelték őket. A szakértők szerint a vödrök és a gyűrűk egyaránt valamilyen, a térségre jellemző temetési rítusnak a kellékei lehettek.

Ókori barbárok fegyvereit találták meg

Egy halom ősi fegyverekre bukkantak Lengyelország Hrubieszów nevű járásának egyik erdejében – írja a Heritage Daily. A régészek többek között két harci fejszét és egy tucat lándzsahegyet fedeztek fel, de vésők, illetve egy ácsoláshoz használt balta is előkerült.

A szakértők szerint a leletek egy római kori barbár törzshöz tartozhattak, így lehet, hogy gót vagy vandál eredetűek. A legvalószínűbb azonban az, hogy a Przeworsk-kultúra nevű vaskori törzstől származnak. Ez a nép a Krisztus előtti 3. és 5. század között volt jelen Lengyelország déli részén, ez alapján a vastárgyak több mint 2000 évesek lehetnek.

Lubelski Wojewódzki Konserwator Zabytków / Facebook

Őskori fegyvergyárra bukkantak Izraelben

A fegyverek tömeggyártásának legősibb ismert nyomait fedezték fel Izraelben – írja a Heritage Daily. A kutatók több száz, szinte teljesen egyforma parittyakövet találtak, amelyek a kőrézkorból származnak.

A 424 kő mindegyikének hasonlóak a paraméterei: körülbelül 55 milliméter hosszúak, 321 milliméter szélesek és 60 grammot nyomnak. A szakértők szerint mindez arra utal, hogy akár már 7200 éve is sorozatgyárthatták a fegyvereket.

A parittyalőszerként alkalmazott köveket speciális eljárás segítségével formázták és simították, hogy minél hatékonyabban lehessen kilőni azokat.

Ritka, ősi fegyverekre bukkantak fémkeresőkkel

Két római kori kardra bukkantak fémkeresőkkel az angliai Cotswolds-ben – írja a Heritage Daily. A szakértők szerint a felfedezés igencsak ritkának számít, korábban csak egy alkalommal találtak hasonló leleteket Nagy Britanniában.

Az ősi fegyverek úgynevezett spathák, vagyis hosszú pengéjű, lovassági kardok, amelyek feltehetőleg Krisztus után 160 körülről származnak, tehát nagyjából 1900 évesek.

Az értékes leleteket a Corinium Múzeum gondjaira bízták, ahol konzerválni fogják azokat, majd további vizsgálatoknak végeznek rajtuk.

Fegyvereivel eltemetett, ősi harcosra bukkantak

Több mint 1300 éve eltemetett frank harcosra bukkantak Németországban – írja a Live Science. A szakértők szerint a férfi nagyjából 30-40 éves lehetett, amikor elhunyt.

A sírban a harcos fegyvereit is megtalálták, köztük egy 75 centiméteres pengéjű, hosszú, egyenes lovassági kardot, egy rövid, vas pengéjű, bronz markolatú kardot, egy kést, egy lándzsát, valamint egy pajzs maradványait.

A temetkezési helyet egy középkori temető feltárása közben fedezték fel, amely a Rajna mellett fekszik, körülbelül 40 kilométerre Frankfurttól.

Kincsekkel teli sír rejlett a parkoló alatt

Ősi sírra bukkantak egy parkolót díszítő bozótos alatt Japánban – írja a Heritage Daily. A vizsgálatok szerint a közel négy méter hosszú, 1,6 méter széles temetkezési hely a Krisztus utáni 6. századból származik, vagyis nagyjából 1500 éves lehet.

A régészek a helyszínen számos leletet, köztük két vasból készült kardot, számos nyílhegyet, borostyánkő ékszereket és agyagedényeket találtak.

A sírkamrát sziklákkal építették körbe, azonban a tetejét képező kövek eltűntek. A kutatók úgy vélik, a hiányzó építőanyagokat a 7. században, a közelben található Hórjúdzsi templom építéséhez használhatták fel.

Ősi fegyvereket találtak egy barlangba rejtve

Négy, a Bar Kochba-felkelés idejéből származó római kardot és egy gerelyt találtak Izraelben – írja az MTI az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) közleménye alapján. A régészek szerint a fegyvereket zsidó felkelők zsákmányolhatták római katonáktól, majd elrejtették azokat a Júdeai sivatagban mintegy 1900 évvel ezelőtt. Az Ein Gedi Természetvédelmi Terület egyik barlangjának titkos kamrájában bukkantak a kiváló állapotban fennmaradt hosszú, egyenes, 60-65 centiméteres pengéjű kardokra és a 45 centiméteres gerelyfejre.

Az Ariel Egyetem két tudósa, Aszaf Gayer és Boaz Langford geológus azért kutatta a fegyvereket rejtő barlangot, hogy felvételeket készítsenek az egyik cseppkövön korábban megtalált, tintával írt héber feliratokról. Eközben bukkantak rá véletlenül a rejtekhelyre, ahol fa- és bőrdarabokat, és szíjakat is találtak, amelyek egykor a kardok hüvelyét alkothatták.

Eitan Klein, az IAA egyik igazgatója szerint a lázadók azért helyezték el ezen a titkos helyen a fegyvereket, mert nem akarták, hogy a római hatóságok tudomást szerezzenek birtoklásukról. A kutatók megpróbálják azonosítani az egykori tulajdonosokat, hogy hol és kik készítették a fegyvereket, és meghatározni az elrejtésükhöz vezető történelmi eseményt. Jelenleg az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a Krisztus utáni 132-135 közötti Bar Kochba-lázadáshoz köthetően kerültek a barlangba.

Ősi fegyverre bukkant három testvér

Ritka, ősi szablyára bukkantak a közép-ázsiai Kirgizisztánban – írja az Arkeonews. A középkori, ívelt pengéjű kardot három testvér, Chyngyz, Abdylda, és Kubat Muratbekov fedezték fel, akik az elmúlt években már nagyjából 250 történelmi leletet adományoztak múzeumoknak.

A most megtalált, 77 centiméter hosszú pengével rendelkező fegyver rendkívül jó állapotban maradt fenn, ami – a szakértők szerint – a korabeli kovácsok kiváló munkájának köszönhető.

A szablya Ázsiából származó fegyver, de hatékonysága miatt jóformán világszerte elterjedt a középkorban, többek között a honfoglaló magyarok is használták.

Rejtély, kik készíthették ezeket a 300 ezer éves fegyvereket

Egy nagyjából 300 ezer éves, gondosan elkészített, igényes vadászfegyver azt bizonyítja, hogy az ősi korok embereinek meglepően jó famegmunkáló képességei voltak – írja az IFLScience. Egy új tanulmány szerzői alaposan megvizsgálták az 1994-ben felfedezett fafegyvert kitűnő szakértelemmel alkották meg.

A rövid, mindkét végén hegyes botot dobófegyverként használták, ezért úgy kellett elkészíteni, hogy jól repüljön. Ennek érdekében az alkotók gondosan választották ki a legmegfelelőbb formájú lucfenyő ágakat, amelyeket aztán kiszárítottak, kérgüket pedig lehántották.

A kutatók szerint a vizsgálatok egyértelműen megmutatták, hogy az ősi korok emberei nem egyszerűen kihegyeztek egy botot, amelyet a földön találtak, majd állatok felé hajították, hanem kifinomult, aerodinamikus és a kézbe jól illeszkedő vadászfegyvereket alkottak, amelyeket többször is használtak, mielőtt elvesztek.

Ősi fegyverekkel teli sírt találtak egy ház kertjében

Több mint ezeréves vikingsírt talált a kertjében egy norvég pár – írja a Science in Norway. A fiatal házasok kisebb átalakítási munkákat végeztek házuk környékén, amikor ásás közben egy különös fémtárgyat vettek észre a földben.

Mint később kiderült a furcsa lelet egy Krisztus után 800 környékéről származó viking kard maradványa volt.

Miután a férfi rájött, mire is bukkant értesítette az illetékes hatóságokat, a kiérkező szakértők pedig megállapították, hogy valódi vikingkori fegyverről van szó.

Római kori kincsekre bukkantak amatőr régészek

A Római Birodalomból származó kincsekre bukkantak amatőr régészek Nagy-Britanniában, Hadrianus falától nem messze – írja a Heritage Daily. Hadrianus fala egy óriási kőfal volt Észak-Angliában, amelyet a római korban Britannia provincia határára építettek, ezzel védték a birodalom határát.

A nem rég folytatott feltárás közben számos lelet került elő, köztük egy lándzsa- és egy gerelypenge, agyagedények és egy kardhüvely rézből készült tartozéka, de mind közül a legérdekesebb egy ezüstből készült phalera volt.

A phalera egyfajta kitüntetés volt, amelyet a római katonáknak adtak. Általában nemesfémből készített korongok voltak, amelyet a katonák a mellvértjükön hordtak. A phalerákra különböző mintákat véstek, a most megtalált darabon például a görög mitológia egyik szörnye, Medusa látható. A legendák szerint Medusa egy nő, akinek haja helyén kígyók és viperák vannak, tekintetével pedig képes kővé változtatni az embereket.