Best WordPress Hosting
 

Éjfélkor részlegesen csatlakozik a schengeni térséghez Románia

Vasárnap 0 órától Románia részlegesen, a légi és a tengeri közlekedésben csatlakozik a schengeni térséghez, írja a Transtelex a Bukaresti Repülőterek Országos Társaságának tájékoztatására hivatkozva.

A belügyminisztérium tájékoztatása szerint Románia részleges schengeni csatlakozásának időpontjától, március 31-től a schengeni tagállamokba tartó vagy onnan érkező embereket már nem ellenőrzik a repülőtéri határátkelőhelyeken.

Az utasok közvetlenül a biztonsági ellenőrzés után a beszállókapuhoz mehetnek, mert nem kell felmutatniuk úti okmányaikat a határrendészeknek.

Megszűnik a légi és vízi ellenőrzés Románia és Bulgária felé

Március 31-én megszűnik a légi és tengeri határellenőrzés Románia, Bulgária és a schengeni térséghez tartozó tagállamok között, míg a szárazföldi ellenőrzések megszüntetéséről egy későbbi időpontban születik döntés – írta az MTI..

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke gratulált a két tagállamnak „a nagyszerű eredményért, amely kemény munkájuknak, elkötelezettségüknek és kitartásuknak köszönhető”. „Önöknek köszönhetően a schengeni térség még erősebbé válik, hogy minden uniós polgár javát szolgálja” – nyilatkozta.

Bulgária és Románia törekvései a schengeni térséghez való csatlakozásra egy ideje megrekedtek Ausztria ellenállása miatt. Az Európai Bizottság tavaly novemberben megállapította, hogy mindkét tagállam teljesítette a csatlakozáshoz szükséges feltételeket, az uniós tagállamok belügyminiszteri tanácsa azonban ugyanazon év decemberben nem hagyta jóvá a két ország csatlakozását az osztrák vétó miatt. Bécs attól tartott, hogy Bulgárián és Románián keresztül még több illegális migráns érkezik majd az országba. Az új tagok felvételéhez az összes tagország beleegyezése szükséges. Ausztria december közepén jelezte, hogy Bécs a légi közlekedés ellenőrzését illetően eláll a vétótól, amennyiben a Románia és Bulgária megerősíti az EU külső határainak védelmét.

Szijjártó szerint ez a magyar EU-elnökség egyik fő célkitűzése

A jövő évi magyar európai uniós elnökség egyik legfontosabb célkitűzése Románia schengeni csatlakozásának előmozdítása lesz, amennyiben erre addig nem kerül sor – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Bukarestben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével, Kelemen Hunorral tartott megbeszélését követően hangsúlyozta, hogy a kormány stratégiai jelentőséget tulajdonít a két ország közötti együttműködésnek.

Ennek a stratégiai együttműködésnek a legfontosabb bázisát, erőforrását az Erdélyben, Székelyföldön élő magyar nemzeti közösség jelenti

Év végéig megszűnhet a határellenőrzés Románia és Bulgária felé

Mivel úgy Románia, mint Bulgária teljesíti a szabad mozgást lehetővé tevő térségéhez való csatlakozás valamennyi feltételét, mindkét országnak csatlakoznia kell a schengeni övezethez 2023 végéig – szögezték le állásfoglalásukban az Európai Parlament képviselői szerdán. Az uniós parlament strasbourgi plenáris ülésén 526 szavazattal, 57 ellenszavazat és 42 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők hangsúlyozták, hogy egy kiterjedtebb határellenőrzés nélküli schengeni térség erősebbé tenné az Európai Uniót.

Az, hogy Románia és Bulgária még mindig kívül esik a unión belüli szabad mozgást lehetővé tevő övezeten, társadalmi és gazdasági szempontból is megterheli a két ország vállalkozásait és lakosságát. Bulgária és Románia állampolgárai hátrányos megkülönböztetésben részesülnek, mivel a schengeni térségben élőkhöz képest várakozásokkal, bürokratikus nehézségekkel és többletköltségekkel szembesülnek, amikor külföldre utaznak vagy üzleti tevékenységet folytatnak. A képviselők megjegyezték, hogy a román és bolgár utazók határátkelőhelyeken eltöltött várakozása néhány órától akár napokig is eltarthat, szemben a belső határellenőrzés nélküli átlagosan 10 perccel, ami – mint írták – jelentősen rontja a teherautó-vezetők munkakörülményeit.

Az áruk európai tagállamok közötti szabad szállítása akadályozásával az EU egységes piacának okozott károk mellett a szöveg rámutatott arra is, hogy a megnövekedett menetidők a környezet helyrehozhatatlan károsodását okozzák, ami – véleményük szerint – nincs összhangban az Európai Unió klímasemlegességi céljaival. A járművezetők, a határőrök és a határátkelőhelyek közelében élő emberek egészségét veszélyezteti a határátlépésre várakozó járművek ezreinek növekvő légszennyezése – figyelmeztettek.