Best WordPress Hosting
 

Sulyok Tamás hivatalba lép, Kövér László újra házelnök

Az Országgyűlés február 26-án fogadta el Novák Katalin lemondását, majd még aznap megválasztotta utódjának a kormánypártok jelöltjét Sulyok Tamást, aki az Alaptörvény szabályai szerint a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon, március 5-én  lép hivatalba, írja az Infostart.

Erre a rövid időszakra az ideiglenes köztársasági elnök ismét Kövér László házelnök lett, az ő helyét pedig Lezsák Sándor vette át.

Az Országgyűlés elnökének feladatait ellátó alelnök március 2-án, szombaton küldte át aláírásra a köztársasági elnöknek a svédek NATO-csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényt, amit szintén február 26-án fogadott el az Országgyűlés. Sulyok Tamás keddtől a Sándor-palotában dolgozik, és akár első munkanapján aláírhatja azt.

Az új köztársasági elnökről és a svéd NATO-csatlakozásról is dönt a parlament

Megválaszthatja az új köztársasági elnököt tavaszi ülésszakának első napján, hétfőn az Országgyűlés – olvasható az MTI összefoglalójában.

A parlamenti honlapon olvasható napirendi javaslat szerint az ülés 13 órakor kezdődik. A képviselők megemlékeznek a közelmúltban elhunyt Czoma Kálmán (FKGP, független), Tóth Gyula (MSZP) és Tamássy István (SZDSZ) volt országgyűlési képviselőről, valamint Turgyán Tamás volt örmény nemzetiségi szószólóról, majd napirend előtti felszólalások hangzanak el.

Döntenek a tavaszi ülésszak munkarendjéről, a napirend elfogadása után pedig szavaznak Novák Katalin köztársasági elnök lemondó nyilatkozatáról. Az Országgyűlés a nyilatkozat elfogadásáról vita nélkül határoz, a határozathozatal előtt az államfő ötperces időtartamban felszólalhat.

A svéd NATO-csatlakozás ellen tüntettek a Karmelitánál

Semleges Svédországot és Magyarországot,

feliratú táblával és orosz zászlóval tüntetett nagyjából féltucat ember a Karmelitánál a svéd NATO-csatlakozás ellen, miközben az épületben Orbán Viktor svéd kollégájával, Ulf Kristerssonnal tárgyalt.

A 444 beszámolója szerint a helyszínen volt Nagy Zsolt, aki a 2022-es országgyűlési választáson, valamint két önkormányzati választáson, 2019-ben és 2020-ban is a Mi Hazánk jelöltje volt a XIII. kerületben, de képviselői mandátumot egyik választáson sem szerzett. Nagy azután volt kénytelen Novák Előd kérésére elhagyni a pártot, hogy tavaly februárban a kommunista Munkáspárt tüntetésén is előkapott egy orosz zászlót.

„Ez a mai találkozó egy hosszú folyamat fontos állomása” – Orbán Viktor fogadta a svéd miniszterelnököt

Cikkünk frissül

Orbán Viktor miniszterelnök meghívására pénteken Budapestre utazott Ulf Kristersson, Svédország miniszterelnöke, hogy a két ország közötti védelmi és biztonságpolitikai együttműködésről, valamint a magyar soros EU-elnökségre történő felkészülésről tárgyaljon.

Kedden a parlamenti Fidesz-frakció vezetője, Kocsis Máté bejelentette, hogy támogatják a svéd NATO-csatlakozás megszavazását és hogy azt kérik Kövér László házelnöktől, hogy a parlament február 26-i ülésén tárgyalják a kérdést. Orbán a pénteki reggeli Kossuth-rádió interjújában elmondta: a svédekkel az értékkonfliktusok kezelhetőek, hiszen „most nem házasságot kötünk”. „Ezt pecsételjük meg a mai napon, és hétfőn ütheti rá az utolsó pecsétet a magyar parlament a szerződésre” – összegzett a miniszterelnök.

„A svédek hűvös csodálkozással szemlélik, hogy a magyar fél veri az asztalt”

Tavalyelőtt májusban, szinte Finnországgal egy időben adta be Svédország a NATO-tagfelvételi kérelmét, amit élesben soha nem ellenzett ugyan a magyar kormány, de a diplomáciai huzavona azóta is tart: Magyarország halogatja a kérelem ratifikálását, a svédek állítólagos tiszteletlensége miatt. Bár Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a napokban kilátásba helyezte, hogy február 26-án az Országgyűlésben a kormánypárti frakciók támogatni fogják a svéd csatlakozást, utánanéztünk, hogy a hosszúra nyúlt és sokak szerint nagyon  kellemetlen diplomáciai játszma milyen következményekkel járhat a két nép – hagyományosan jónak mondható – kapcsolatában.

Peter Karlsson könyvkiadói szerkesztő, a svéd PEN klub titkára Stockholmban él, édesapja svéd, édesanyja magyar. Megkeresésünkre elmondta: a svédországi magyarok közössége sokszínű, sok a jobboldali, nemzeti érzelmű ember, és vannak szép számmal Fidesz-szimpatizánsok is. Amiben benyomása szerint Svédországban a többség egyetért, az az, hogy az országnak a biztonsága érdekében mihamarabb csatlakoznia kellene az euroatlanti katonai szövetséghez, és általános értetlenség övezi, hogy a magyar kormány ezt akadályozni, de legalábbis lassítani igyekszik. Azt végképp nem értik, miért kommunikálja az Orbán-kabinet, hogy a svédek nem tisztelik a magyarokat.

Jenni Hjohlman Peter Karlsson

Pénteken Budapestre jön a svéd miniszterelnök

Orbán Viktor miniszterelnök meghívására munkalátogatásra Budapestre utazik Ulf Kristersson, Svédország miniszterelnöke február 23-án – jelentette be közleményében Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A találkozó témája Magyarország és Svédország védelmi és biztonságpolitikai együttműködése, valamint a magyar soros EU-elnökségre történő felkészülés lesz. Megbeszélésük során az Európai Unió előtt álló stratégiai menetrendet is áttekintik – közölte Havasi Bertalan.

Hozzátette: Orbán Viktor és Ulf Kristersson a tárgyalás eredményeiről sajtótájékoztatón számol majd be.

A magyarok 15 százaléka tartja előnyösnek, hogy a parlament blokkolja Svédország NATO-csatlakozását

A Publicus Intézet Népszavának készített felmérése szerint Svédország NATO-csatlakozásának ügyében meglepően jól értesültek a magyarok: az emberek 93 százaléka hallott róla, hogy a skandinávok be szeretnének lépni a katonai szövetségbe. A svéd csatlakozást a megkérdezettek közel kétharmad( 58 százalék) támogatná, s csak 15 százalék utasítja el.

A Fidesz-KDNP-sek közül is többen látnák szívesen az új tagot a szervezetben (38 százalék), mint ahányan nem (29 százalék). A magyarok bő harmada úgy véli, nagy mértékű presztízsveszteség Orbán Viktor számára az, hogy Magyarország az utolsó, amely jóváhagyja a svéd tagságot. További 22 százalék pedig kis tekintélyvesztésnek tartja ezt.

A kutatásból kiderül még, hogy:

Diplomaták csapata érkezett a parlament rendkívüli ülésére

David Pressman amerikai nagykövet több nagykövettársával együtt érkezett a parlament hétfői rendkívüli ülésére, amelyet Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációja miatt hívtak össze az ellenzéki pártok kezdeményezésére.

Az amerikai nagykövet korábban úgy fogalmazott, hogy ez a rendkívül ülés remek alkalom arra, hogy végre Magyarország is megszavazza a svéd NATO-tagságot.

„Mivel Magyarország marad az utolsó szövetséges, aki ratifikálja Svédország NATO-tagságát, az Egyesült Államok üdvözli a február 5-re, hétfőre összehívott rendkívüli parlamenti ülés bejelentését, amely közös biztonságunk e kulcsfontosságú kérdéséről szól. Orbán Viktor miniszterelnök megígérte, hogy Magyarország az első adandó alkalommal cselekedni fog. A hétfői ülésszak lehetőséget biztosít erre” – írták.

A Fidesz Budapestre akarja túráztatni a svéd kormányfőt

A Fidesz frakcióvezetője szerint a rendes parlamenti ülésszak elején sor kerülhet a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjára, de ehhez szükséges a két kormányfő budapesti találkozója. Kocsis Máté hétfőn a közösségi oldalán azt írta, álláspontjuk szerint a rendes parlamenti ülésszaknak „mindjárt az elején” sor kerülhet a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjára, de ehhez szükséges a két miniszterelnök budapesti találkozója. „Ha a svédeknek fontos a csatlakozás, akkor idejönnek, ahogy Törökországba is elmentek” – fogalmazott bejegyzésében.

A svéd kormányfő, Ulf Kristersson korábban már jelezte, hogy szívesen eljön Budapestre, de miután a magyar parlament ratifikálta az országa NATO-csatlakozást.

A rendes parlamenti ülésszakot még nem hirdették ki, így nem lehet tudni, hogy arra mikor kerül sor. Egyébként hétfőn rendkívüli ülés tartanak ellenzéki kezdeményezésre a svéd NATO-csatlakozás ratifikálása miatt, de a kormánypártok bejelentették, hogy nem vesznek rajta részt.

Már ma megszavazhatná a parlament a svéd NATO-csatlakozást

Ellenzéki kezdeményezésre összehívta hétfőre az Országgyűlés rendkívüli ülését Kövér László házelnök. A parlamenti honlapon olvasható napirendi javaslat szerint a tanácskozás 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik.

Az ülést az MSZP kezdeményezte, összehívását támogatta a DK, a Momentum, a Jobbik, a Párbeszéd és az LMP képviselőcsoportja, valamint egy független képviselő. A svéd NATO-csatlakozásról szóló törvényjavaslat zárószavazása mellett két, ellenzéki kezdeményezésű előterjesztés napirendre vételét kérték: az egyik a Momentum eutanáziával kapcsolatos javaslata, a másik pedig az akkumulátorgyárak fokozott munkaügyi ellenőrzéséről szóló DK-s indítvány.

A Svédország NATO-csatlakozásáról szóló előterjesztést tavaly március 1-jén már megtárgyalta az Országgyűlés, csak a végszavazás van hátra. Bár az amerikai nagykövetség is felhívta a figyelmet, hogy ez a rendkívüli ülés remek alkalom arra, hogy utolsóként Magyarország is ratifikálja a svédek NATO-tagságát, ezzel elháruljon a legutolsó akadály Svédország csatlakozása elől, úgy tudni, hogy a kormánypárti frakciók nem vesznek részt az ülésen, így határozatképtelenség miatt szavazásra sem kerülhet sor.

NATO: Szívesen jönne Budapestre a svéd kormányfő, de csak ha megtörtént a ratifikáció

Bár nem verték nagydobra, mégiscsak csak találkozott négyszemközt Brüsszelben a magyar és a svéd kormányfő. Az eszmecserére közvetlenül az EU-csúcs után került sor Orbán Viktor és Ulf Kristersson között, miután a több uniós kormányfő elhagyta a termet, és mintegy 15 percig tartott a hvg.hu értesülései szerint. Hogy mi hangzott el kettejük között, azt csak a svéd sajtóból lehet rekonstruálni. A Dagens Nyheter szerint, amit a hvg.hu szemlézett, Kristersson azt mondta Orbánnak, hogy szívesen találkozik vele Budapesten, de csak miután Magyarország ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását. Arra már nem kapott választ, hogy pontosan mikor szavazhat az Országgyűlés a kérdésről.

Hétfőre az ellenzéki képviselők kezdeményezésére rendkívüli parlamenti ülést hívtak össze Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációja érdekében, de a kormánypárti képviselők erre el sem fognak menni, vagyis garantáltan határozatképtelen lesz a Ház.

The post NATO: Szívesen jönne Budapestre a svéd kormányfő, de csak ha megtörtént a ratifikáció first appeared on 24.hu.

Svéd miniszterelnök: A NATO csatlakozásról nem tárgyalok Orbánnal az EU-csúcson

„Ezen a találkozón nem lesz semmilyen tárgyalás a NATO-ról” – mondta Ulf Kristersson svéd miniszterelnök az EU-csúcsra tartva, ahol Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is találkozott.

Minél gyorsabban hozza meg Magyarország a ratifikációs döntést, annál gyorsabban beszélhetünk olyan dolgokról, amelyeket csak akkor lehet megvitatni, ha Svédország is tag. A Gripen harci repülők ügye fontos kérdés, egy régóta tartó együttműködés, amelyet tovább lehet fejleszteni, ha Svédország is NATO-taggá válik

– fogalmazott Kristersson a svéd Dagens Nyheter lap tudósítása szerint, amit a hvg.hu szúrt ki.

Közösen kéri az ellenzék, hogy legyen rendkívüli parlamenti ülés a svéd NATO-csatlakozásról

Ellenzéki képviselők rendkívüli parlamenti ülést kezdeményeznek február 5-re Kövér László házelnöknél – írja a Telex a parlament honlapjára feltöltött dokumentumra hivatkozva. Az ülésnek három témája lenne: a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv ratifikációja, valamint az aktív eutanáziáról, illetve az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos munkavédelmi jogszabály-módosításról szóló vita.

A házszabály értelmében a parlamenti képviselők legalább egy ötödének az aláírása kell ahhoz, hogy a házelnöknek kötelező legyen kiírnia a rendkívüli ülést. Ez is össze is jött, miután az MSZP kezdeményezéséhez csatlakozott a DK, a Jobbik, a Momentum, a Párbeszéd, valamint az LMP frakciója is.

Ahhoz azonban, hogy szavazni is lehessen a svéd NATO-csatlakozásról, el kell fogadni a napirendet, amelyhez az 54 ellenzéki képviselő mellé 47 Fidesz-KDNP-s képviselőre is szükség lenne. A Fidesz-frakció a minap kijelentette, hogy addig nem hajlandók szavazni a témában, amíg Orbán Viktor nem tud találkozni Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel – erre ugyanakkor még a héten sor kerülhet az uniós csúcson.

A NATO-főtitkár február végére várja a svéd csatlakozás magyar ratifikációját

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár arra számít, hogy Magyarország február végén ratifikálja Svédország NATO-tagságát – ezt maga a főtitkár nyilatkozta Brüsszelben újságíróknak pénteken.

Stoltenberg – aki Milojko Spajic montenegrói miniszterelnökkel folytatott megbeszélést a katonai szövetség brüsszeli székházában – kérdésre válaszolva kiemelte: arra számít, hogy a magyar parlament ratifikálja Svédországnak a katonai szövetséghez való csatlakozását, amint február végén újra összeül.

A főtitkár kijelentette: Svédország belépése a NATO-ba az egész szövetséget erősebbé teszi. A főtitkár továbbá megköszönte Recep Tayyip Erdogan török elnöknek, hogy aláírta a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló ratifikációs okmányt, majd hangsúlyozta: “várom a ratifikálást Magyarország részéről, amint a parlament újra összeül”.

Orbánról, Trumpról is beszélt az amerikai NATO-nagykövet

Az Egyesült Államok NATO nagykövete szerint hamarosan megjelenhet a hír Svédország csatlakozásáról. Julianne Smith az Euronews brüsszeli tudósítójának azt mondta, ha utolsóként is, de Magyarország is ratifikálni fogja a svédek tagságát.

Magyarországról vannak biztosítékaink azzal kapcsolatban, hogy tovább fognak lépni ebben a kérdésben és végig is viszik. A magyarok megértik, Orbán miniszterelnök megérti, hogy Svédországgal mindannyian erősebbek vagyunk ebben a szövetségben, ez jó Svédországnak és jó a NATO-szövetségnek. Ez fontos lépés a szövetségünk számára.

A döntés jelzés Putyin orosz elnöknek, hogy elszámolta magát, amikor azt hitte, a NATO gyenge választ ad, ha Ukrajna területére lép, mert a szövetség erősebbé, egységesebbé vált, mint valaha, tette hozzá a diplomata. Julianne Smith reagált a széles körben elterjedt félelmekre is, hogy Donald Trump újraválasztása után felmondja a szövetséget, kilép a NATO-ból. Szerinte

A nap hírei – 2024. 01. 24.

Változik a nyugdíjtörvény januártól, új határidőkre kell készülni.

Inflációkövető díjemelést jelentettek be telekommunikációs cégek, de ez várható a bankoknál, a biztosítóknál és az állami szolgáltatásoknál is.

Újabb fordulat a Budapest-bérlet ügyében: módosították a megállapodást.

Oroszország az ENSZ BT rendkívüli ülését kezdeményezte a repülőgép lelövése miatt

Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli ülését kezdeményezte a hadifoglyokat szállító Il-76-os orosz repülőgép ukrán erők általi lelövése miatt – jelentette be szerdán Szergej Lavrov orosz külügyminiszter New Yorkban tartott sajtótájékoztatóján.

Nagyon számítunk arra, hogy a francia elnökség lelkiismeretesen teljesíti kötelezettségeit, és minél hamarabb kitűzi az ülést. Nem szeretnénk, ha megismétlődnének a 2022-es történések, amikor a megrendezett bucsai eset után (…) a brit elnökség három napon át ellenkezett kitűzni egy ilyen tanácskozást

– mondta az orosz diplomácia vezetője. Lavrov szerint a szállítógép elleni támadás újabb példája annak, hogy a kijevi vezetés terrorista módszereket használ.

Fico: Pozsony nem fogja megvétózni Ukrajna EU-s támogatását

Az ukrán és a szlovák kormány a nézetkülönbségek ellenére mindkét ország számára előnyös új, pragmatikus politikát akar folytatni – mondta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a Robert Fico szlovák kormányfővel szerdán Ungváron tartott találkozóján a szlovák közszolgálati hírügynökség (TASR) jelentése szerint.

Robert Fico arról biztosította ukrán hivatali partnerét, hogy Szlovákia támogatja Ukrajnának az európai uniós tagság elérését célzó törekvéseit. A szlovák miniszterelnök még a találkozót megelőzően kijelentette: Pozsony tiszteletben tartja Kijev ez irányú igyekezetét, ugyanakkor elvárja a csatlakozás feltételeinek teljesítését.

Pozsony nem fogja megvétózni az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós európai uniós segélycsomagot és azt sem, hogy Ukrajna szlovákiai vállalatoktól fegyvert vásároljon

Ukrajna nem tudja, hogy ők lőtték-e le az orosz katonai gépet

Az ukrán védelmi minisztérium még vizsgálja az információkat a szerdán Oroszországban lezuhant katonai szállítógép ügyében, így nem tudják megerősíteni, hogy a gépet az ukrán fegyveres erők lőtték-e le. A tárca ezt a Szuszpilne közszolgálati televízióval közölte.

Az Il-76-os gép Belgorod térségében zuhant le, az orosz védelmi minisztérium szerint a fedélzetén 65 ukrán hadifogollyal, hatfőnyi személyzettel és 3 fogolykísérővel. Andrej Kartapolov, az orosz parlament alsóháza védelmi bizottsága elnöke kijelentette, hogy három nyugati gyártmányú rakéta találta el a repülőpépet. Kartapolov elmondta, hogy a lelőtt repülőgép mögött haladt egy másik Il-76-os is, a fedélzetén további mintegy 80 ukrán hadifogollyal, de azt a gépet sikerült visszafordítani.

Az ukrán vezérkar közleményt adott ki, amely szerint továbbra is folytatja a szállítójárművek megsemmisítését és a légtérellenőrzést a terrorveszély elpusztítása érdekében, beleértve a Belgorod-Harkiv irányvonalat is. A kijevi katonai vezetés hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők minden intézkedést megtesznek Ukrajna és az ukránok védelme érdekében. A vezérkar a közleményben emlékeztetett arra, hogy mivel Oroszország képtelen bármilyen eredményt elérni a csatatéren, folytatja terrorstratégiáját, és csupán az elmúlt héten a 19 rakétatámadást intézett Harkiv régiója ellen, 26 darab Sz-300-as légvédelmi és Három Iszkander-M ballisztikus rakétát.

Orbán Viktor: A magyar kormány támogatja Svédország NATO-tagságát

Most fejeztem be egy telefonhívást a NATO főtitkárával. Megerősítettem, hogy a magyar kormány támogatja Svédország NATO-tagságát – írta az X-en Orbán Viktor, aki bejegyzésében azt is írja, hogy Jens Stoltenbergnek hangsúlyozta,

„továbbra is sürgetni fogjuk a magyar parlamentet, hogy szavazzon Svédország csatlakozása mellett, és az első adandó alkalommal zárja le a ratifikációt”.Just finished a phone call with @NATO Secretary General @jensstoltenberg. I reaffirmed that the Hungarian government supports the NATO-membership of #Sweden. I also stressed that we will continue to urge the Hungarian National Assembly to vote in favor of Sweden’s accession and…

— Orbán Viktor (@PM_ViktorOrban) January 24, 2024