Best WordPress Hosting
 

Lattmann Tamás: Orbán Viktorra a toporgás vár júliustól

Lattmann Tamás szerint nem véletlenül váltott ki hatalmas botrányt Brüsszelben, amikor az Európai Tanács – lényegében az egyetlen testület, amelynek működését nem töri meg a választás – elnöke, Charles Michel kilátásba helyezte, hogy mandátuma lejárta előtt lemond a posztjáról. Ez a veszély ugyan elmúlt, de az előbbiekből fakadóan az idei második félévi elnökség – amely történetesen a magyaroké lesz – teljesen

hulladékperiódus lesz a közösség történetében.

A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy késő őszig is eltarthat az új struktúra felállása, ami jelentősen korlátozza Orbán Viktor uniós aktivitását, hiszen nem lesznek indítványok, ezáltal nem lesz mit koordinálnia soros elnökként. Helyben járásról, toporgásról fog szólni ez az időszak vendégünk szerint.

Kövér László az apróbetűs történelemben, sok orosz háttér és EU-s katonák: megújult heti cikkválogatásunk

Ritkán szerepel a Hungary szó a világlapok fő- (al-)címeiben, de a héten volt ilyen idősáv, amikor voltunk szívesek beengedni Svédországot a NATO-ba. Pontosabban a közelebbről sosem körülírt aggályain példátlan műgonddal (milyen jó ez a szó) mélázó Fidesz-frakció volt szíves, és egészen groteszk csavarja az apróbetűs történelemnek, hogy a kérdésben egyedüliként szilárd nemleges álláspontra cövekelt Kövér Lászlónak nem kellett szavaznia róla, mert akkor már percek óta ügyvivő köztársasági elnök volt. Ebben a pillanatban is az, ami igen különös érzés, de azt mondogatom magamnak, hogy számára is az lehet. Sulyok Tamás keddig melegít.

A teljesen öncélú hirig a svéd miniszterelnök érkeztével deallé kereteződött át: rendeződött a magyar légierő gerincét adó svéd fejlesztésű és gyártású Gripen vadászbombázók sorsa. 20 év lízing után a nevünkre írjuk őket, a tizennégy gépet számláló flottához jön még négy, és mindenféle hasznos frissítéseket kapnak. Az egészet itt foglaljuk össze. Tudtátok például, hogy fel tudnak szállni autópályáról, vagy hogy (logikusan) szovjet/orosz gépek elleni harcra fejlesztették őket? Sose jöjjön hasznosan egyik sem.

Miközben még mindig nincs hivatalos oka Alekszej Navalnij mártírhalálának, mi cikkben latolgatjuk, hogy politikai lehetett-e, azaz: megölték vagy meghalt? Soviniszta volta (valójában: meghaladott múltja) miatt a Fidesz-frakciótól a magyar parlamentben nem járt neki tisztelet, itt nézünk utána az orbáni minősítésnek, egy másik cikkben pedig a helyére bejelentkező felesége sajnálatosan korlátos kifutási lehetőségeinek.

Kocsis Máté elismerte, Novák Katalin a jobboldalt képviselte

Az állami hírügynökség által szemlézett interjúban Kocsis Máté érzékeny és fájdalmas veszteségnek nevezte Novák Katalin és Varga Judit lemondását, amit konzekvens, példaértékű döntésnek nevezett, mert ekkorát véteni nem lehet, függetlenül attól, mi volt a döntés hátterében. A kegyelmi ügy kapcsán azt is mondta, míg a jobboldalon a hibának is van következménye, addig a baloldalon a bűnöknek sincs. Ezt szerinte Varju László és Fekete-Győr András példája igazolja.

A frakcióvezető köztársaságielnök-jelöltjüket, Sulyok Tamást kifogástalan múltú, kiváló felkészültségű, nagy tekintélyű alkotmánybíróként jellemezte. Azt is mondta, benne látják az esélyt, hogy a nemzet egységét jól megtestesítse, a köztársasági elnök hivatala vitán felül álljon a következő években. Utalva az ellenzéki  tüntetésre arról is beszélt, hogy az államfőválasztás rendje 1990 óta világos. Amikor a baloldal van kormányon, fel sem vetődik, hogy ne ők válasszanak köztársasági elnököt, viszont ha a jobboldal, akkor ezt a jogot el akarják vonni.

A gyermekvédelem helyzetéről úgy fogalmazott, hogy

A svéd kormány reagált Kövér László szavaira

Az Index vette észre elsőként, hogy a svéd kormányfő, illetve a külügyminiszter is reagált egy svéd lapban a Kövér Lászlóval készített interjújukra, amelyben a fideszes házelnök egyértelművé tette, nem támogatja NATO-tagságukat, mert a svédek

olyan messzire mentek Magyarország pocskondiázásában, a demokratikusan megválasztott kormány gyalázásában és a mozgásterének szűkítésében, amit nem lehet meg nem történtté vagy mellékes körülménnyé tenni.

Tobias Billström külügyminiszter az Aftonbladet beszámolója szerint azt mondta, nem pocskondiázták Magyarországot. Ez Kövér László véleménye, aki a parlamentet képviseli, de feltételezi a magyar fél tisztában van a külvilágnak tett ígéreteivel, hogy nem utolsóként ratifikálják Svédország csatlakozását.

Orbánról, Trumpról is beszélt az amerikai NATO-nagykövet

Az Egyesült Államok NATO nagykövete szerint hamarosan megjelenhet a hír Svédország csatlakozásáról. Julianne Smith az Euronews brüsszeli tudósítójának azt mondta, ha utolsóként is, de Magyarország is ratifikálni fogja a svédek tagságát.

Magyarországról vannak biztosítékaink azzal kapcsolatban, hogy tovább fognak lépni ebben a kérdésben és végig is viszik. A magyarok megértik, Orbán miniszterelnök megérti, hogy Svédországgal mindannyian erősebbek vagyunk ebben a szövetségben, ez jó Svédországnak és jó a NATO-szövetségnek. Ez fontos lépés a szövetségünk számára.

A döntés jelzés Putyin orosz elnöknek, hogy elszámolta magát, amikor azt hitte, a NATO gyenge választ ad, ha Ukrajna területére lép, mert a szövetség erősebbé, egységesebbé vált, mint valaha, tette hozzá a diplomata. Julianne Smith reagált a széles körben elterjedt félelmekre is, hogy Donald Trump újraválasztása után felmondja a szövetséget, kilép a NATO-ból. Szerinte

Oroszország az ENSZ BT rendkívüli ülését kezdeményezte a repülőgép lelövése miatt

Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli ülését kezdeményezte a hadifoglyokat szállító Il-76-os orosz repülőgép ukrán erők általi lelövése miatt – jelentette be szerdán Szergej Lavrov orosz külügyminiszter New Yorkban tartott sajtótájékoztatóján.

Nagyon számítunk arra, hogy a francia elnökség lelkiismeretesen teljesíti kötelezettségeit, és minél hamarabb kitűzi az ülést. Nem szeretnénk, ha megismétlődnének a 2022-es történések, amikor a megrendezett bucsai eset után (…) a brit elnökség három napon át ellenkezett kitűzni egy ilyen tanácskozást

– mondta az orosz diplomácia vezetője. Lavrov szerint a szállítógép elleni támadás újabb példája annak, hogy a kijevi vezetés terrorista módszereket használ.

Fico: Pozsony nem fogja megvétózni Ukrajna EU-s támogatását

Az ukrán és a szlovák kormány a nézetkülönbségek ellenére mindkét ország számára előnyös új, pragmatikus politikát akar folytatni – mondta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a Robert Fico szlovák kormányfővel szerdán Ungváron tartott találkozóján a szlovák közszolgálati hírügynökség (TASR) jelentése szerint.

Robert Fico arról biztosította ukrán hivatali partnerét, hogy Szlovákia támogatja Ukrajnának az európai uniós tagság elérését célzó törekvéseit. A szlovák miniszterelnök még a találkozót megelőzően kijelentette: Pozsony tiszteletben tartja Kijev ez irányú igyekezetét, ugyanakkor elvárja a csatlakozás feltételeinek teljesítését.

Pozsony nem fogja megvétózni az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós európai uniós segélycsomagot és azt sem, hogy Ukrajna szlovákiai vállalatoktól fegyvert vásároljon

Ukrajna nem tudja, hogy ők lőtték-e le az orosz katonai gépet

Az ukrán védelmi minisztérium még vizsgálja az információkat a szerdán Oroszországban lezuhant katonai szállítógép ügyében, így nem tudják megerősíteni, hogy a gépet az ukrán fegyveres erők lőtték-e le. A tárca ezt a Szuszpilne közszolgálati televízióval közölte.

Az Il-76-os gép Belgorod térségében zuhant le, az orosz védelmi minisztérium szerint a fedélzetén 65 ukrán hadifogollyal, hatfőnyi személyzettel és 3 fogolykísérővel. Andrej Kartapolov, az orosz parlament alsóháza védelmi bizottsága elnöke kijelentette, hogy három nyugati gyártmányú rakéta találta el a repülőpépet. Kartapolov elmondta, hogy a lelőtt repülőgép mögött haladt egy másik Il-76-os is, a fedélzetén további mintegy 80 ukrán hadifogollyal, de azt a gépet sikerült visszafordítani.

Az ukrán vezérkar közleményt adott ki, amely szerint továbbra is folytatja a szállítójárművek megsemmisítését és a légtérellenőrzést a terrorveszély elpusztítása érdekében, beleértve a Belgorod-Harkiv irányvonalat is. A kijevi katonai vezetés hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők minden intézkedést megtesznek Ukrajna és az ukránok védelme érdekében. A vezérkar a közleményben emlékeztetett arra, hogy mivel Oroszország képtelen bármilyen eredményt elérni a csatatéren, folytatja terrorstratégiáját, és csupán az elmúlt héten a 19 rakétatámadást intézett Harkiv régiója ellen, 26 darab Sz-300-as légvédelmi és Három Iszkander-M ballisztikus rakétát.

Nyugati gyártmányú rakéták lőtték le az orosz katonai repülőt – állítja egy orosz képviselő

Három nyugati gyártmányú rakéta találta el az ukrán hadifoglyokat szállító orosz Il-76-os katonai repülőgépet – jelentette ki Andrej Kartapolov, az orosz parlament alsóháza védelmi bizottságának elnöke.

Az MTI szemléje szerint Kartapolov a Vesztyi FM orosz hírrádió beszámolója szerint azt mondta, a vizsgálatnak még meg kell állapítania, hogy a gépet amerikai Patriot vagy német IRIS-Ts rakéták semmisítették-e meg.

Vjacseszlav Vologyin házelnök elrendelte az amerikai Kongresszusnak és a német Bundestagnak címzett felhívás megszövegezését, annak érdekében, hogy a képviselők ráébredjenek, kiket finanszíroznak.

Ukrajinszka Pravda: az ukrán fegyveres erők lőtték le az orosz gépet

Az Ukrajinszka Pravda meg nem nevezett ukrán katonai forrásokra hivatkozva azt írja, az ukrán hadsereg lőtte le a Belgorodban lezuhant orosz katonai repülőgépet.

Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy a szállító repülőn 65 fogságba esett ukrán katona utazott. Ők egy fogolycsere részei lettek volna, de a tárca szerint mind odavesztek, a hatfős személyzettel és három kísérővel együtt. Vagyis a hivatalos orosz tájékoztatás szerint immár

74 halálos áldozata van a repülőgép-szerencsétlenségnek. A Pravdának az ukrán fegyveres erők megerősítették a repülőgép lelövését, mondván, hogy

Jens Stoltenberg felszólította Magyarországot

Üdvözölte a NATO-csatlakozás ratifikálásáról szóló keddi török parlamenti döntést Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, és egyúttal felszólította Magyarországot, hogy ugyanígy cselekedjék.

Szintén számítok Magyarországra, hogy minél hamarabb elvégzi a nemzeti ratifikációt

– idézte az MTI a főtitkár kedd esti megszólalását.

A NATO-főtitkár felszólította Magyarországot, hogy hagyja jóvá a svéd NATO-tagságot

Az orosz-ukrán háború kedd eseményei itt olvashatók vissza.

The post A NATO-főtitkár felszólította Magyarországot, hogy hagyja jóvá a svéd NATO-tagságot first appeared on 24.hu.

Még az idén összejöhet a svéd NATO-csatlakozás

Svédország még az év vége előtt hivatalosan csatlakozhat a NATO-hoz – írja a Reuters egy névtelenséget késő török külügyi forrásra hivatkozva.

Hakan Fidan török külügyminiszter kedden közölte NATO-tagországok Brüsszelben megtartott külügyminiszteri találkozóján, hogy keményen dolgozik Svédország NATO-ratifikációján, amelyet jelenleg a török parlament tárgyal. A külügyminiszter valószínűsítette, hogy a skandináv ország az év vége előtt csatlakozik hivatalosan a szövetséghez – derül ki a hírügynökség forrásának elmondásából.

The post Még az idén összejöhet a svéd NATO-csatlakozás first appeared on 24.hu.

A NATO-főtitkár és Novák Katalin is támogatta Svédország mihamarabbi a tagfelvételét

Svédországnak mihamarabb a NATO tagjává kell válnia a régió biztonságának teljes körű szavatolása érdekében

– jelentette ki az MTI szerint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben szerdán.

A főtitkár Novák Katalin köztársasági elnökkel folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatóján kijelentette: a biztonság szavatolása szempontján fontos lenne, hogy Svédország minél hamarabb a NATO tagjává válhasson, az észak-európai ország már minden ehhez szükséges kötelezettségvállalását teljesítette.  Hangsúlyozta, hogy Svédország NATO-csatlakozásával a szövetség erősebbé válik, ezért is üdvözli a magyar köztársasági elnök támogató szavait a svéd csatlakozást illetően, amelyeket reményei szerint a magyar parlament ratifikációja követ.

Kövér László a svéd NATO-csatlakozásról: Nem biztos, hogy nekünk ezt meg kell szavazni

„Nem biztos, hogy ezt nekünk meg kell szavazni” – fogalmazott Svédország NATO-csatlakozásáról Hír TV adásában Kövér László házelnök.

A svéd NATO-tagságról – amit Törökország és Magyarország kivételével minden tagország jóváhagyott már, de ősszel a török parlament is dönthet róla – szóló vita azután lángolt fel ismét, hogy a kormánypárti sajtó felfedezett egy Az EU és a demokrácia címet viselő, a svéd közoktatásban is használt társadalomtudományi oktatóvideót, amely Gulyás Márton megszólalásával indul, aki kijelenti, hogy Magyarországon a demokrácia 2010 óta lassanként megszűnt.

A napokban Szijjártó Péter külügyminiszter lengette be a svédek NATO-csatlakozásának további blokkolását a film miatt, a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely pedig a szerdai Kormányinfón beszélt arról, javasolni fogja Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezetőnek, hogy a frakcióülésen vetítsék le a filmet, és utána döntsenek a kérdésről a kormánypárti képviselők.

A svéd NATO-tagságról és kölcsönös vészhelyzeti segítségnyújtásról is szó volt Erdogannal, török-magyar gázdealt is hozott a vasárnap

Orbán Viktor kormányfő és Recep Tayyip Erdogan török elnök tárgyalásán napirenden volt a két ország közötti energetikai együttműködés és a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjának ügye is – erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter számolt be.

A tárcavezető leszögezte, hogy Magyarország és Törökország között eddig is stratégiai partnerség volt, a felek pedig már korábban megállapodtak arról, hogy ezen együttműködés szintjét kiemelt stratégiai partnerséggé emelik. Ennek megfelelően a török elnök ismét Budapestre látogat december 18-án, amikor megtartják a felső szintű stratégiai tanács ülését, amelynek során aláírják a megállapodást a kiemelt stratégiai partnerség megteremtéséről és a kölcsönös veszélyhelyzeti segítségnyújtásról – közölte.

Ez világosan mutatja az elkötelezettséget a két ország között az együttműködés fokozására, másrészt azt, hogy mindkét ország kifejezetten sokat profitál ebből a kétoldalú együttműködésből