Best WordPress Hosting
 

Helyreigazítást közölt a TV2 Tények honlapja az Amnesty-ről

Újabb hétköznap a TV2-nél: a kormányközeli csatorna beismerte honlapján, hogy valótlan tényt híresztelt egy közhasznú szervezetről.

Elrendelték egy médiában tevékenykedő bűnszervezet tagjainak letartóztatását

2 milliárdos áfacsalás megalapozott gyanújával rendelte el a Győri Járásbíróság egy bűnszervezet tagjainak letartóztatását.

63 vádlottja van az 1,7 milliárdot elcsaló számlagyárnak

A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség 63 ember ellen emelt vádat az 1, 7 milliárdos vagyoni hátrányt okozó szolnoki számlagyár ügyében.

Ocsovai Ágnes, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség szóvivője a lapunknak küldött közleményében azt írta, hogy a cégvezetőkből, könyvelőből és egyéb ügyintézőkből álló bűnszervezet számlagyárként működött 2018. és 2021. között. A bűnszervezetet egy szolnoki férfi irányította.

Az volt az egész lényege, hogy a terheltek a bruttó számlaérték 8-10 %-a ellenében fiktív költségszámlákat biztosítottak tényleges gazdasági tevékenységet végző gazdálkodóknak és otthonfelújítási támogatást igénybe vevő magánszemélyeknek.

Házkutatást tartottak a DK újpesti polgármesterjelöltjénél

Miután múlt hét pénteken a családi otthonunk vásárlásával és felújításával támadott meg a fideszes propagandasajtó és a Wintermantelékhez (a kerület volt kormánypárti polgármestere, aki most is indul a posztért – a szerk.) köthető helyi fideszes oldalak (…) kedden, azaz ma reggel 6 órakor egy 5 fős NAV-különítmény hajtott végre házkutatást az otthonunkban. Ugye nem kell részleteznem, milyen volt látni a sokkot kapott és síró feleségemet, a szintén zokogó és ijedt kislányaimat? Hogy hogyan élték meg reggel hatkor mindezeket. Pusztán a Fidesz bosszú és hatalomvágya miatt. Feltúrták az egész házunkat

– írja a Facebookon DK-s Trippon Norbert, aki saját pártja mellett a Jobbik, az LMP, a Momentum és az MSZP polgármesterjelöltje is Újpesten, jelenleg alpolgármester.

Mindösszesen egy magánszerződést vittek magukkal, illetve számlákat, ezeket én magam adtam a kezükbe. Ehhez nem volt szükség erre a felháborító eljárásra, és őszintén sajnálom azt az öt NAV-os nyomozót, akit vélhetően politikai okokból küldtek feldúlni egy család békés otthonát

Százmilliót tett zsebre a T-Systems volt vezére az ügyészségi vádak szerint

Jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, hamis magánokirat felhasználásának vétségével és vesztegetés elfogadásának bűntettével vádolja a győri ügyészség Kaszás Zoltánt, a T-Systems Magyarország volt vezérigazgatóját – írja a 444.hu.

Ha elítélik Kaszást, százmilliós vagyonelkobzás és öt év letöltendő börtönbüntetés vár rá, a vád szerint ugyanis a T-Systems az ő vezetése alatt, az ő közbenjárására legalább 100 százalékban túlárazott és lezsírozott, valódi verseny nélküli szerződéseket kötött cégekkel, amiket egy bűnszervezet hozott létre.

A túlárazásból származó extraprofit jelentős részét Kaszás Zoltán zsebre tette. Bűntársa, a bűnszervezet irányítója az ügyészség szerint Fuzik Zsolt volt, aki korábban a BKV és CBA informatikai igazgatójaként dolgozott. A T-Systems és Kaszás ügye az utóbbi évek egyik legnagyobb számlagyár-botrányával függ össze, amiről lapunk is írt.

Négymilliárd forintnyi adót csalt el egy okostelefonokkal kereskedő bűnszervezet

Költségvetési csalás miatt emeltek vádat egy négymilliárd forint vagyoni hátrányt okozó bűnbanda ellen, amelynek tagjai adókijátszási céllal hoztak létre egy okostelefonok kereskedelmével foglalkozó fiktív céghálózatot – közölte a Zala Vármegyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.

A nyolc vádlott gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmény miatt áll a Fővárosi Törvényszék elé. A főügyészség vádirata szerint az ügy elsőrendű vádlottja budapesti vállalkozóként mobiltelefonok és egyéb elektronikai eszközök kereskedelmével foglalkozott.

Ismerősével, a másodrendű, szintén a fővárosban cégtulajdonos vádlottal 2018-ban elhatározták, hogy külföldről, európai szállítóktól elektronikai eszközöket – elsősorban márkás mobiltelefon-készülékeket – fognak nagy mennyiségben beszerezni oly módon, hogy azok tényleges eredetének elleplezésére egy több szintből álló fiktív céghálózatot hoznak létre.A tájékoztatás szerint a céghálózat kialakítására “egy olyan fiktív számlázási láncolat létrehozása érdekében volt szükség, amely azt a látszatot kelti, hogy a láncolat végén elhelyezkedő kft. nem az Európai Közösségen belüli beszállítóktól közvetlenül, hanem a számlázási láncolatban előtte elhelyezkedő belföldi gazdasági társaságoktól szerezte be az okostelefonokat.

Újabb százmilliós állami támogatás nyomai vezetnek az elmúlt évek legnagyobb számlagyárába

Miután megírtuk, hogy a külügyminisztérium 288 millió forint vissza nem térítendő támogatása az elmúlt évek egyik legnagyobb számlagyárában landolt, megtudtuk, nem ez lehetett az egyetlen állami támogatás, amit az azóta lekapcsolt bűnözői csoport bezsebelt.

A számlagyár szóban forgó tagja, a Top Hygiene Kft. nem sokkal azután került végrehajtás, majd felszámolás alá, hogy a külügy átutalt számára több mint negyedmilliárd forintot. Ugyanakkor az Európai Unióban engedélyezett állami támogatások nyilvántartásában az látszik, hogy – a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásán kívül – a magyar állam több mint 80 százalékos tulajdonában álló Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 135 millió forintos állami kezességvállalást nyújtott a társaságnak.

A döntésre 2021 áprilisában, alig több mint három hónappal azelőtt került sor, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) végrehajtást rendelt el a cégnél, méghozzá 90 millió forintot meghaladó adótartozás miatt.

Az adófizetők 288 millió forintja után futnak Szijjártóék, amit egy óriási számlagyárnak utaltak át

Szijjártó Péter külügyminiszter írta alá azt a dokumentumot, amelyben a tárca 288 millió forintot és annak kamatait jelölte meg követelésként egy felszámolás alá került céggel szemben, ami az elmúlt évek egyik legbotrányosabb számlagyárának a része – értesült a 24.hu.

A Top Hygiene Kft.-ről korábban megírtuk, nem sokkal azután került felszámolás alá, hogy az említett 288 millió forint vissza nem térítendő támogatást elnyerte a Külgazdasági és Külügyminisztérium pályázatán. Ezt a tárca a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai ellentételezésére írta ki versenyképesség-növelés céljából.

Csakhogy a szóban forgó cég körülményei már a pályáztatás során gyanúsak lehettek volna. Például azért, mert a pályázat benyújtása idején a papíron 174 főt foglalkoztató társaság egy zuglói kertes ház alagsorába volt bejegyezve. Ráadásul a cég már a támogatói döntés megszületésekor megsértette a pályázati kiírás feltételeit. A külügy pályázati kikötései közt szerepelt ugyanis, hogy a pályázóknak meg kellett tartaniuk a pályázat előtti egy év foglalkoztatotti átlag létszámát a beruházás befejezéséig. A Top Hygiene Kft. a pályázata benyújtásakor – 2020 novemberében – papíron 174 embert foglalkoztatott, ám a támogatói döntés meghozatalakor, 2021 februárjában már csak kilenc alkalmazottja volt. Tehát néhány hónap leforgása alatt kirúgta az alkalmazottai több mint 90 százalékát, majd bezsebelte a negyedmilliárd forintot meghaladó támogatást.

Nyomoznak egy bűnszervezetben érintett cég állami támogatása ügyében is

Versenyképessége növelésére kapott a Top Hygiene Kft. 288 millió forint vissza nem térítendő támogatást, miután 165 embert elbocsátott. A Szijjártó Péter vezette külügyminisztérium a koronavírusra hivatkozva ítélte meg a pénzt. A cég a sikeres pályázat után nem sokkal végrehajtási, majd felszámolási eljárás alá került, írta meg lapunk korábban.

Azt már Hadházy Ákos tette hozzá, hogy az Opten adatai szerint jelenleg is felszámolás alatt van a Top Hygiene, amely az utóbbi évek egyik legnagyobb számlagyár-botrányában is érintett.  A cégnél a büntetőjogi intézkedés adatainál pedig szerepel a NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága Kiemelt ügyek Vizsgálati Osztálya 67008/161/2019. bü. határozat szám.

A független képviselő arról kérdezte Polt Péter, milyen büntetőjogi intézkedést takar ez a határozat, mi volt az oka, mi lett az eredménye. A legfőbb ügyész megerősítette, hogy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen és bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt folytat eljárást a NAV.

Reggel 6-kor volt házkutatás az egyik leggazdagabb magyar apjánál, azonnal meg is gyanúsították

2022. november 10-én reggel 6 órakor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói csöngettek az egyik leggazdagabb magyar, Jellinek Dániel édesapjának ajtaján. A 72 éves férfit az utóbbi évek egyik legnagyobb számlagyár-botrányával összefüggésben keresték zuglói otthonában. A 24.hu értesülése szerint a nyomozók a Jellinek Dániel érdekeltségébe tartozó, ám öt éven át apja ügyvezetése alatt működő Mall Management Kft. könyvelési iratait keresték. A cég ugyanis a gyanú szerint több mint 53 millió forint fiktív számlát fogadott be egy olyan társaságtól, amely része volt a BKV és a CBA volt informatikai vezetője, Fuzik Zsolt nevével összeforrt számlagyárnak.

Habár Jellinek apja jelezte, nincs tudomása a könyvelési dokumentumok hollétéről, a NAV-osok átkutatták a zuglói lakást, annak padlását és tárolóját, átvizsgáltak egy számítógépet és egy telefont, valamint két gépjárművet. A kutatás során bizonyítási eszköz nem került elő. Ugyanakkor néhány órával később

Jellinek apját gyanúsítottként hallgatták ki a nyomozók költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználásának gyanúja miatt.

42 vádlottja van a 10-15 százalékos jutalékért “dolgozó”, és milliárdokat elcsaló budapesti számlagyárnak

Vádat emeltek annak a budapesti bűnszervezetnek a tagjaival szemben, akik 2016 és 2020 között jutalék ellenében fiktív számlákat állítottak ki cégeknek, ezzel mintegy 3,175 milliárd forint vagyoni hátrányt okozva a költségvetésnek.

Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivője az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre azt mondta, hogy akár 25 év fegyházat is kaphat a bűnszervezet vezetője.

A közel négyszáz oldalas vádirat szerint egy 46 éves férfi 2016 januárjától valós tevékenységet nem végző gazdasági társaságokból álló, több szintűen felépített “számlagyárat” működtetett, amely adóelkerülésre irányuló “szolgáltatásokat” nyújtott, jellemzően vagyonvédelmi tevékenységet végző megrendelők, úgynevezett “haszonhúzó cégek” részére.

Nyolc vádlottja van a családi vállalkozásként működtetett 700 milliós zalai számlagyárnak

Gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmény miatt áll a Zalaegerszegi Törvényszék elé az a nyolc vádlott, akik 2018 és 2020 októbere közötti időszakban az Európai Unió tagállamaiból beszerzett számítástechnikai eszközök értékesítésével kapcsolatban létrehozott fiktív számlázási lánc működtetésével próbálták elkerülni az adófizetési kötelezettségüket.

A Zala Vármegyei Főügyészség közleménye szerint az elsőrendű vádlott sógora bevonásával hozott létre és működtetett a Közösségből származó, nagy értékű és mennyiségű számítástechnikai eszközök tekintetében olyan számlázási láncolatot, melyben részt vevő gazdasági társaságok között a termékek ténylegesen nem cseréltek gazdát.

A rendszer létrehozásának, a valótlan számlák kiállításának célja kizárólag a jogosulatlan általános forgalmi adó levonás lehetőségének megteremtése és az adófizetési kötelesség elkerülése, minimalizálása volt.

Nyolc gyanúsítottja van a bajai számlagyárnak, milliárdos vagyont zároltak – videó

Fiktív számlákkal mintegy félmilliárd forintnyi kárt okozó bajai bűnszervezetet számolt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Az adóhivatal tájékoztatása szerint az akcióban 48 pénzügyi nyomozó és 40 bevetési járőr vett részt. A NAV munkatársai nyolc embert hallgattak ki gyanúsítottként, közülük a bíróság elrendelte a bűnbanda irányítójának és két segítőjének letartóztatását. A nyomozás üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűncselekmény miatt folyik.

A közlemény szerint a bajai irodából működtetett számlagyár jellemzően erdészeti, építőipari és mezőgazdasági tevékenységekről állított ki valótlan tartalmú számlákat a céghálózatban szereplő megrendelők részére, hogy fizetendő áfájukat jogosulatlanul csökkenteni tudják.