Best WordPress Hosting
 

Ebbe az ingatlanba költözhet Tiborcz István és Orbán Ráhel

Ősparkok, kúriák, villaépületekben megbújó szanatóriumok – így festett a fogaskerekű mellett a budai Svábhegy az évezred elején. A környék most merőben más arculatot kap, miután több értékes ingatlan a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a köréhez került. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2019-ben két csomagban értékesítette a svábhegyi egészségügyi intézmények épületeit és telkeit, összekötve más vidéki és fővárosi ingatlanokkal.

A Béla király úti gyermek-tüdőszanatóriumot is tartalmazó együttes így került a Central European Ingatlanalapba (CEI), amelynek az Equilor-csoport a kezelője. Ez utóbbi Szécsényi Bálint érdekeltsége, aki sűrűn üzletel Tiborczcal – olvasható a portálon.

Az egykori svábhegyi gyermekkórház csomagja pedig a Middle-Europe Convergence Ingatlanalapba érkezett, amelyet Jellinek Dániel Indotek Groupja irányít. 2023-ban ez utóbbiból Jellinek átadta a Mártonhegyi úti volt gyermekkórházat és az Eötvös úti létesítményeket a CEI-nek. Szövevényes adásvételek után az idén a Mártonhegyi úti ingatlan hivatalosan is Tiborcz kezébe került, amikor a BDPST Capital Zrt. felvásárolta a bontási munkálatokat végző Montmartinus Ingatlanfejlesztő Kft.-t.

Agrárbáró lehet Tiborcz Istvánból, rengeteg közpénzzel segítik

Miután a pénzügyek, az ingatlan- és hotelbiznisz, a logisztika vagy az energetika területén már kiteljesedett, erdészeti, faipari és növénytermesztési birodalmának felépítéséhez is hozzálátott Tiborcz István.

A milliárdos nagyvállalkozó a magántőkealapos konstrukciót választotta, amikor 2024 elején megvásárolta addigi olasz tulajdonosától a kifejezetten jó pénzügyi pozícióban lévő Drawa Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Kft.-t, amely az agráriumban szinte mindennel foglalkozik – olvasható a lapban.

Ötezer hektáros földterület Somogy-megyében, faipari és raklapgyártó üzem, sőt még egy Széchenyi-kastély is jár a 2022 végén ötmilliárd forintos saját tőkéjű, csaknem hárommilliárdos árbevétel mellett bő félmilliárdos nyereséget hozó vállalkozással. A felvásárlást a Tiborczhoz kötődő Főnix Magántőkealap hajtotta végre egy projektcégen, az Agrár Invest Alpha Kft.-n keresztül. Icipici arányban benn maradt a vállalatban az olasz Rappo Isacco, aki több, a Drawa tevékenységéhez kapcsolódó vállalkozást menedzsel.

Hernádi és Tiborcz szorosabbra fűzik üzleti együttműködésüket

A Mol és a Trevelin megszerezte a Waberer’s 15 százalékát, és a tranzakcióval egy időben stratégiai együttműködési megállapodást is kötöttek a céggel.

Mi történik? A Trevelin Holding és a Mol tulajdonában lévő Mol Vagyonkezelő Kft. megvette a Waberer’s International Nyrt. részvényeinek 15 százalékos csomagját – közölte a Waberer’s a tőzsde honlapján hétfőn. A megállapodásról decemberben már mi is hírt adtunk, most azonban végbe is ment az ügylet. A Mol és a Waberer’s a tranzakcióval egy időben stratégiai együttműködési megállapodást kötött, amellyel szorosabbra fűzik üzleti együttműködésüket a komplex logisztikai szolgáltatások, az alternatív üzemanyagok, az energiahatékonysági fejlesztések és a zöld energiaátmenet területén – közölték.

Mi vezetett idáig? Ahogyan a Forbes.hu beszámolt róla, az alapító Wáberer György érdekeltségébe tartozó vagyonkezelő tavaly tavasszal kiszállt a Waberer’s International logisztikai cégből. Részvénycsomagját Tiborcz István vette meg, akinek szavazati aránya 52,01 százalékra nőtt a cégben, egyúttal más Wáberer-érdekeltségbe is bevásárolta magát.  A Waberer’s-ben az üzlet lezárultával két főtulajdonos maradt, Tiborcz mellett Jellinek Dániel, a Trevelin Holdingon keresztül (a közkézhányad 19,1%) – ez közvetve az Indotek Group. Jellinek és Tiborcz több nagy üzletet is bonyolítottak közösen az elmúlt években, legutóbb Jellinek a Gellért szállót adta el a kormányfő vejének.

Már nemcsak a közbeszerzésekből dől a pénz Tiborczhoz és Jellinekhez

Új szelek fújnak, a magántőkealapoknak az MFB az új közbeszerzés.

Mi történt? A G7 című lap arról ír, hogy pár éve már nemcsak a közbeszerzési sikerek segítik a NER-közeli vállalkozókat, hanem a magántőkealapokba pumpált állami százmilliárdok is. Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és leányvállalatai három év alatt 473 milliárd forint tőkét helyeztek ki túlnyomórészt a NER-hez köthető magántőkealapokhoz.

A konstrukció összetett, nehezen követhető és nem transzparens, ezért is előnyös a Fidesz és kiszolgálói számára.

Elmarad a leggazdagabb magyarok vetélkedője Horvátországban

Három magyar milliárdost – Csányi Sándort, Jellinek Dánielt és Mészáros Lőrincet – említett a horvát sajtó, mint olyan vállalkozókat, akik ringbe szálltak Horvátország legnagyobb vállalatának a mezőgazdasági üzletágáért, de a legnagyobb esélye nem nekik, hanem az egyedüli horvát indulónak, a Podravkának van – véli a Fortenova ügyeire rálátó forrásunk.

Már csak azért is, mert a trióból Csányi Sándor OTP-vezér biztosan nem vesz részt a vetélkedésen. Csányi, akinek az érdekeltségébe tartozik az egyik legnagyobb magyar élelmiszeripari csoport, a Bonafarm, a sajtóosztálya útján jelezte: „sem a Bonafarm, sem Csányi Sándor más cége nem jelentett be vásárlási igényt a horvát céggel kapcsolatban.” A szintén óriási agrárportfóliót birtokló Mészáros Lőrinc Talentis Agro Zrt.-jét kerestük, de cikkünk megírásáig nem reagáltak a kérdésre, pályáznak-e a horvát mezőgazdasági cégekre.

Annyit tudni, hogy az eladósorba került üzletágat leválasztották a legnagyobb élelmiszer-termelő, -feldolgozó és -kereskedelmi konglomerátumról, a Fortenova Groupról, amelynek megvásárlásával korábban Jellinek Dániel próbálkozott. A Tiborcz Istvánnal előszeretettel üzletelő ingatlanmágnás bevásárlását már kész tényként kezelték, mikor váratlanul beelőzött egy arab sejk, Saif Alketbi egyesült arab emírségekbeli befektető.

Tiborcz és Jellinek cégeihez már közbeszerzések nélkül is özönlik a közpénz

Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és leányvállalatai három év alatt 473 milliárd forint tőkét helyeztek ki túlnyomórészt a NER-hez köthető magántőkealapokhoz. A konstrukció összetett, nehezen követhető és nem transzparens, ezért is előnyös a Fidesz és kiszolgálói számára.

Leegyszerűsítve arról van szó, hogy az állami bank rámutat valakire, és odaad neki több tíz- vagy akár százmilliárd forintot, hogy fektesse be. A befektetés lejáratakor az elért hozamon osztozni kell, de semmit nem lehet arról tudni, hogy mikor jön el ez a pont, három, öt, tíz vagy akár húsz év múlva. Azt sem lehet tudni, hogy elég lesz-e a tőkét visszaadni, vagy fix, vagy esetleg változó kamatot kell fizetni – értékelnek a portálon.

Az információhiány miatt felmerülhet akár a tőke elvesztésének, rokonoknak, ismerősöknek átjátszásának veszélye is. A súlyos szabálytalanságokra, visszásságokra számos példát mutatott az uniós pénzből finanszírozott kockázatitőke-alapok (Jeremie) története, mások mellett a Mol-vezér Hernádi Zsolt és az Orbán Viktor kötélbarátjaként híressé vált Garancsi István szereplésével.

Több százmilliárdos állami forrás olajozhatta meg Tiborcz és Jellinek terjeszkedését

Lázár János építési és közlekedési miniszter a napokban arról értekezett, hogy 2010 után a kormány sikeresen feltőkésítette a magyar építőipari cégeket. A jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező vállalkozók előrejutását jó pár éve azonban már nemcsak a közbeszerzési sikerek segítik, hanem a magántőkealapokba pumpált állami százmilliárdok is.

Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és leányvállalatai három év alatt 473 milliárd forint tőkét helyeztek ki túlnyomórészt a NER-hez köthető magántőkealapokhoz. A konstrukció összetett, nehezen követhető és nem transzparens, ezért is előnyös a Fidesz és kiszolgálói számára. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy az állami bank rámutat valakire, és odaad neki több tíz- vagy akár százmilliárd forintot, hogy fektesse be. A befektetés lejáratakor az elért hozamon osztozni kell, de semmit nem lehet arról tudni, hogy mikor jön el ez a pont, három, öt, tíz vagy akár húsz év múlva. Azt sem lehet tudni, hogy elég lesz-e a tőkét visszaadni, vagy fix, vagy esetleg változó kamatot kell fizetni.

Az információhiány egyebek mellett azért aggasztó, mert felmerülhet akár a tőke elvesztésének, rokonoknak, ismerősöknek átjátszásának veszélye is. A súlyos szabálytalanságokra, visszásságokra számos példát mutatott az uniós pénzből finanszírozott kockázatitőke-alapok (Jeremie) története, mások mellett a Mol-vezér Hernádi Zsolt és az Orbán Viktor kötélbarátjaként híressé vált Garancsi István szereplésével. A megoldás lényege, hogy befektetik a pénzt egy rokoni, baráti vállalkozásba, az költségként továbbadja más cégeknek, majd csődbe megy, elértéktelenedik a vállalkozás. Így az alapban végül nem marad semmi pénz. A látszatra jobban adók a céget megtartják, csak a pénzek kisebb részét veszik ki túlárazott irodák, ügyvédek, tanácsadók igénybe vételének segítségével.

Három gazdag magyar is vinné Horvátország legnagyobb cégét

Összesen öt cég jelentkezett be a Fortenova nevű horvát óriáscég megvásárlására, közülük hárman is magyarok, írja a Lider. A Fortenovina alá tartozik a horvátországi Baranja megyei Belje, a vinkovaci PIK és a vukovári Vupik is.

A három magyar pályázó között van Csányi Sándor, Jellinek Dániel és Mészáros Lőrinc is, ők mind vinnék a céget. Van egy arab befektető is, és az egyetlen horvát cég, amely vásárlási igényt jelentett be, az a Podravka.

A Fortenova 50 százaléka az orosz Sberbank és a szintén orosz VTB tulajdonában van, de ezeket a részvényeket befagyasztották, ezért a végső döntést az eladásról a gázüzletekben érdekelt Pavao Vujnovac hozza majd meg legnagyobb részvényesként.

Újabb gigaberuházásba vág Jellinek, most Dél-Buda a cél

Hatalmas beruházásba vágott Jellinek Dániel milliárdos cége Dél-Budán. Közel kétezer új lakás jöhet, az önkormányzatnak vannak fenntartásai.

Mi történt? Hatalmas lakóparkot akar felhúzni Dél-Budán Jellinek Dániel cége, írja az Mfor.hu. A méretes beruházás a Lowell120 Invest Kft. nevéhez köthető, a helyszín az egykori Villamosszigetelő és Műanyaggyár telephelye, a Fehérvári út – Galvani utca – Szerémi út – Barázda utca által határolt, közel nyolchektáros telek.

A tervek szerint 1880 lakásos lakótelepet fognak felhúzni.

Kormányzati hátszéllel kezdene megaberuházásba Jellinek Dániel cége Dél-Budán, az önkormányzat a lakosság segítségét kéri

Méretes beruházásba fogott a Jellinek Dániel milliárdos által felügyelt Lowell120 Invest Kft. Dél-Budán, az egykori Villamosszigetelő és Műanyaggyár telephelyén, a Fehérvári út – Galvani utca – Szerémi út – Barázda utca által határolt, csaknem 8 hektáros telekre egy 1880 lakásos lakótelepet fog felhúzni. Ebben már nem tudja megakadályozni a helyi önkormányzat, ugyanis a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította a projektet, vagyis ezzel felülírta az önkormányzat változtatási tilalmát – írta az Mfor.hu.

Az XI. kerületi önkormányzat szerint mérhetetlenül megnőne a gépjárműforgalom és a beruházás „kezelhetetlen mértékű többletterhelést jelent Kelenföld egészségügyi, oktatási és közlekedési infrastruktúrájára.” A testület portálhoz eljuttatott nyilatkozata szerint ugyanakkor tárgyalni akar a beruházóval és szeretné kisebbre venni a megépítendő lakások számát, egyúttal szakmai érvekkel alátámasztva tiltakozott a kormányhivatalnál és arra kérte a lakosságot, hogy február 25-ig küldje el aggályait a zöldhatóságnak. Ennek az összegző állásfoglalása még nem született meg.

A környék általános terhelése komoly aggodalmak forrása lehet, ha tényleg a tervezett méretű lesz az újabb lakónegyed. Valójában arról van szó, hogy – a projekteket összeadva – egy viszonylag szűk területen közel tízezer új lakás jelenik meg, és sem a közúti, sem a szociális infrastruktúra nincs felkészülve erre.

A szomszédban üzletelt a friss Forbes-listás Tiborczcal a magyar ingatlanmilliárdos

Szerbiában kötött egymással üzletet a két magyar milliárdos. Nem ez az első adásvétel kettejük között, sőt a G7 régebbi tényfeltárása szerint korábban tízmilliárdok folytak át Jellinek Dánieltől Tiborcz Istvánig.

A szerb Forbes írta meg a CRBE ingatlan-tanácsadó közleménye alapján, hogy a Tiborcz István érdekeltségű Diófa Alapkezelőhöz több mint 122 ezer négyzetméternyi ingatlan került, beleértve 11 darab prémium kategóriás irodaházat Belgrád öt üzleti parkjában (Green Heart, FortyOne, Belgrade Business Center, 19 Avenue, House). Az irodaházakat a magyar ingatlanmilliárdos, Jellinek Dániel érdekeltségétől, az Indotek csoporttól vette meg Orbán Viktor kormányfő veje.

Ez a legnagyobb ilyen típusú tranzakció nemcsak Szerbiában, hanem a teljes délkelet-európai régióban,

Döntött a Kúria: Vitézynek nem kell eltüntetnie a Jellinek Dánielt bűnözőző bejegyzéseit

Jellinek Dániel az ország egyik leggazdagabb vállalkozójaként speciális közszereplőnek minősül, ezért tűrnie kell azt is, ha súlyosabb jelzőkkel fogalmaznak meg kritikát a tevékenységével kapcsolatban – lényegében ezt mondta ki a Kúria abban a nemrégiben született ítéletében, amely egy Jellinek és Vitézy Tamás között zajló, közel kétéves pereskedés végére tett pontot.

Jellinek ingatlancégével, a Bohemian Financing Zrt.-vel együtt azért fordult a bírósághoz, hogy eltávolíttassa a Facebookról azokat a bejegyzéseket, amelyekben Vitézy a „bűnöző” és a „maffia” kifejezéseket használva mutatta be, hogyan vesztette el horvátországi ingatlanainak tulajdonjogát. A Forbes listáján a leggazdagabb tíz között szereplő, és Tiborcz Istvánnal gyakran üzletelő Jellinek annak megállapítását is kérte, hogy a jobboldali üzleti körökhöz tartozó nagyvállalkozó, az Orbán Viktor családjával távoli rokoni kapcsolatban álló Vitézy Tamás a közösségi oldalán megjelentetett bejegyzésekkel megsértette a becsülethez és a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Ezen felül egy-egymillió forint sérelemdíjra is igényt formált maga és a cége számára.

INDOTEK GROUP Jellinek Dániel

Tiborcz mellé a Mol Csoport vásárolta be magát a Waberer’s-ben

A Mol a Waberer’s 15 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról írt alá megállapodást az Indotek Grouppal.

A Mol-csoport az Indotek Group 15 százalékos, Waberer’s-csoportban fennálló tulajdonrészének megvásárlásáról írt alá megállapodást, és a tranzakcióval egy időben stratégiai megállapodást is kötött a logisztikai szolgáltató céggel – közölte kedden a magyar olajcég.

A közlemény szerint a Mol és a Waberer’s az elmúlt években szoros kapcsolatot alakítottak ki a komplex logisztikai szolgáltatások és az üzemanyag-értékesítés terén. A mostani stratégiai megállapodás tovább erősíti a két vállalat hagyományos üzleti tevékenységeit, és lehetővé teszi, hogy mobilitási, fenntarthatósági és energiahatékonysági projekteket is közösen valósítsanak meg, fogalmaztak.

A Mol bevásárolja magát a Waberer’s fuvarozócégbe

A MOL a Waberer’s 15 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról írt alá megállapodást a Indotek Group-pal – derül ki az olajtársaság közleményéből. A MOL és a Waberer’s a tranzakcióval egy időben stratégiai együttműködési megállapodást kötött, amellyel szorosabbra fűzik üzleti együttműködésüket a komplex logisztikai szolgáltatások, az alternatív üzemanyagok, az energiahatékonysági fejlesztések és a zöld energiaátmenet területén – írták. Arra számítanak, hogy a két vállalat stratégiai megállapodása támogatja a MOL-csoport hosszú távú fenntarthatósági célkitűzéseit.

Az Indotek Jellinek Dániel fő érdekeltsége – 2020-ban volt hír, hogy megszerezték a Waberer’s International Nyrt. 24 százalékos tulajdonrészét. Pontosabban az Indotek Csoport egyik leányvállalata, a Trevelin Holding részesedést szerzett a Waberer’sben, ezzel a fuvarozócég nagytulajdonosa lett. A Budapesti Értéktőzsde oldalán található tájékoztatás szerint a Waberer’s-ben jelenleg a Jellinek Dániel érdekeltségébe tartozó Trevelin Holding Zrt.-nek 28,88 százalékos tulajdonrésze van.

Az Indotek Group a Waberer’s részvényeinek 15 százalékát a MOL Nyrt. 100 százalékos leányvállalatának, a MOL Vagyonkezelő Kft.-nek értékesíti, amennyiben a vonatkozó engedélyek megszerzése ezt lehetővé teszi.

G7: így falja fel a gazdaságot a NER

A magyar vállalkozói szféra jelentős része mostanra elfogadta, hogy együtt kell élnie a 2010 óta kialakult gazdasági renddel, és vagy próbál radar alatt maradni, vagy betagozódik ebbe – írja a G7.hu. Utóbbi az esetek jelentős részében azt jelenti, hogy az érintetteknek – vagy önszántukból, vagy némi ráhatásra – együtt kell működniük olyan szereplőkkel, akik köztudottan, vagy sejthetően erős politikai támogatást élveznek.

A gazdasági portál Jellinek Dániel történetén keresztül mutatja be a folyamatot. Az ország egyik leggazdagabb embere baráti beszélgetéseken még néhány évvel ezelőtt is azt mondta: soha nem fog kormányközeli körökkel üzletelni. 2018 környékén azonban valami megváltozott.

Az elmúlt öt évben az ingatlanokban utazó üzletember egyre többször tűnt fel NER-es oligarchák körüli bizniszekben, miközben egyre gyakrabban találták meg az állami milliárdok is. Különösen sokat üzletelt az eleinte szintén elsősorban az ingatlanpiacon terjeszkedő Tiborcz Istvánnal. A két milliárdos kapcsolata ráadásul a nyilvánosságra hozott hatalmas ügyleteken is túlmutatott. A G7 nyáron megírta: Jellinek cégbirodalmából 2019 és 2022 között több mint 27 milliárd forint folyt ki, és indult el a miniszterelnök családjának irányába, hogy végül Tiborcz legfontosabb cégéhez fusson be szinte hajszálpontosan ugyanez az összeg.

Magyar csúcsgazdag példája mutatja, hogyan falja fel a gazdaságot a NER

Az ország egyik leggazdagabb embere, Jellinek Dániel baráti beszélgetéseken még néhány évvel ezelőtt is azt mondta: soha nem fog kormányközeli körökkel üzletelni. 2018 környékén azonban valami megváltozott. Az elmúlt öt évben az ingatlanokban utazó üzletember egyre többször tűnt fel NER-es oligarchák körüli bizniszekben, miközben egyre gyakrabban találták meg az állami milliárdok is. Különösen sokat üzletelt az eleinte szintén elsősorban az ingatlanpiacon terjeszkedő Tiborcz Istvánnal. A két milliárdos kapcsolata ráadásul a nyilvánosságra hozott hatalmas ügyleteken is túlmutatott. Ahogy a G7 nyáron megírta: Jellinek cégbirodalmából 2019 és 2022 között több mint 27 milliárd forint folyt ki, és indult el a miniszterelnök családjának irányába, hogy végül Tiborcz legfontosabb cégéhez fusson be szinte hajszálpontosan ugyanez az összeg.

Az egyre gyakoribb bizniszek, és a nehezen magyarázható hatalmas pénztranszfer egyaránt azt a narratívát erősítették, hogy Jellinek valójában a miniszterelnök családjának frontol, sőt előfordult, hogy egyenesen strómannak bélyegezték az ingatlanmilliárdost. Mivel kíváncsiak voltunk, hogyan kerül ilyen pozícióba valaki, aki ismerősei szerint még néhány évvel ezelőtt is elzárkózott a kormányközeli körökkel való üzleteléstől, megpróbáltuk feltárni a két milliárdos kapcsolatának alakulását.

Több mint féltucat olyan emberrel beszéltünk, akik ismerik az érintetteket, illetve motivációikat és részben ráláttak a közös ügyleteikre is. A beszélgetésekből elég jól kirajzolódott, hogy mikor billent át az ellenállás együttműködésbe, és az is, hogy mi lehetett ennek a hátterében.

Nagy dobásra készül az Auchan új, magyar tulajdonosa

Az Indotek Csoport az elmúlt években egyre több európai országban jelent meg a retail piacon, befektetéseivel egyre inkább nyitott az agrárium és az élelemiszer-kereskedelem felé – közölték a portál megkeresésére a befektetéskezelő cégcsoportnál, miután afelől érdeklődtek, hogy Jellinek Dániel alapító és vezérigazgató milyen rövid távú változásokat szeretne az Auchan-üzlet megkötése után.

Kifejtették: e nyitás egyik jelentős eleme, hogy a vállalat pénzügyi befektetőként 47 százalékos tulajdonrészt – egy erős kisebbségi pozíciót – szerzett a magyarországi áruházakat működtető Auchan Magyarország Kft- ben, illetve megvásárolta az Auchan-áruházak korzóterületén működő üzlethelyiségek 100 százalékos tulajdonrészét birtokló vállalatot. Megállapították, hogy a tranzakció az Auchan mindennapjaiba nem hoz változást.

Az üzleti hétköznapokat érintő, rövid távon jelentkező változások nem lesznek, hiszen a vállalat operatív irányításában az Indotek nem vesz részt, a stratégiai döntéshozatali folyamatokban viszont igen, ennek elemei azonban csak később várhatóak. Az Auchan-áruházak korzóinak vonatkozásában is érvényes, hogy rövid távon nem várhatóak változások, az itt lévő üzlethelyiségek bérlői számára jogfolytonosság áll fenn, így a jelenlegi bérlőknek nem kell új szerződést kötniük.

G7: a 68 ezer milliárdos GDP közel négy százalékának megfelelő vagyon van NER-közeli magántőkealapoknál

Számításaink szerint mintegy 2700 milliárd forintot ért az a vagyon, amit magyarországi magántőkealapokban helyeztek el tulajdonosai 2022. december 31-én. Ez a 2022-es 68 ezer milliárd forintos hazai GDP 4 százaléka. A 41 tulajdonosnál koncentrálódó vagyon így a magyar gazdaság nem csekély szeletét fedi le – írta a G7.

A gazdasági szakportál szerint az alapokban tartott vagyon összege a mérlegeik szerint 2022. december 31-én 2387 milliárd forintot tett ki abban a 92 alapban, ahol a beszámoló fellelhető volt. 48 alap esetében nem tartották be a beszámolási elvárásokat, ezekben becslésük szerint legalább 277 milliárd lehetett. Ebből jött ki, hogy összesen 2664 milliárd forint lehet a magántőkealapok vagyona – 70 százalékkal magasabb, mint amit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lát.

A jegybanki statisztikák szerint ugyanis 2022. december 31-ére 1551 milliárd forintos vagyonuk lett a magántőkealapoknak (a G7 az eltérés oka után kutatva megkereste az MNB-t, de nem kaptak választ). A Magyar Nemzeti Bank adataiból is látszik, hogy elképesztő gyorsan nőtt a vagyon: 2020 végén még csak 179 milliárd forinttal rendelkeztek a magántőkealapok, 2021 végén 1134 milliárd forint felett diszponáltak.

Tempósan bővülnek a NER vagyonlerakói

Számításaink szerint mintegy 2700 milliárd forintot ért az a vagyon, amit magyarországi magántőkealapokban helyeztek el tulajdonosai 2022. december 31-én. Ez a 2022-es 68 ezer forintos hazai GDP 4 százaléka. A 41 tulajdonosnál koncentrálódó vagyon így a magyar gazdaság nem csekély szeletét fedi le.

A nagyságrendet az is jól mutatja, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a részvények teljes hazai állománya 8,7 ezer milliárd forint volt, míg –  a magántőkealapokat is magába foglaló – befektetési jegyeké 12,7 ezer milliárd forint.

Az MNB felügyeleti szervként gyűjti be az alapok kezelőitől, hogy mekkora összegű vagyon van ezekben – már csak a pénzügyi rendszerben betöltött nagyságrendjük miatt is szükséges ez. A jegybanki statisztikák szerint elképesztő gyorsan nőtt a vagyon: 2020 végén még csak 179 milliárd forinttal rendelkeztek a magántőkealapok, 2021 végén 1134 milliárd forint felett diszponáltak, míg 2022. december 31-ére már 1551 milliárd forintos vagyonuk lett. Ez az MNB adatai szerint a befektetési alapok vagyonának hetede.

NER-közeli üzletemberé lett a magyar Auchan 47 százaléka

Két év tárgyalás után Jellinek Dániel Indotek-csoportja 47 százalékot vásárolt a francia Auchan magyarországi hipermarket üzletében és száz százalékot az Auchan-korzó üzletekből – írta meg a Telex.

Jellinek a konkrét terveiről nem akart beszélni, de azt elmondta, hogy az Indotek többszáz kereskedelmi ingatlanból álló portfóliójával rendkívül fel tudja gyorsítani az áruházlánc hazai terjeszkedését. Ezzel a – most leginkább Budapesten és az agglomerációban erős – Auchan közelebb kerülhet a vidéki vásárlókhoz – emlékeztetett a portál.

Jellineknek feltették a kérdést, hogy most, amikor a nemzetközi láncok sokszor támadások fókuszában vannak, hogy érzi, minek számít majd az Auchan, ahol most 53-47 százalék lesz a külföldi és a magyar arány.