Best WordPress Hosting
 

Gazprom: a legvidámabb barakktól a stratégiai partnerségig

Vadai Ágnes (DK) több írásbeli kérdést is benyújtott, miután a sajtóhírekből az derült ki, hogy a Gazprom lehet az FTC főszponzora. Az ellenzéki politikus Orbán Viktortól arra várt választ, emlékszik-e még saját kijelentésére, miszerint

nem akarunk a Gazprom legvidámabb barakkja lenni.

Szijjártó Péter külügyminisztert az ellenzéki képviselő arról kérdezte, mely kormánytagok, egyéb NER-személyek segítették a Ferencvárost abban, hogy a Gazprom legyen a főszponzora.

300 millió forint lóg a levegőben a makói Continental egyik pályázatánál

A makói Continental állami támogatásaival kapcsolatban közérdekű adatigényléssel azt az információt kaptuk a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól (KKM) és a HIPA-tól, hogy a cég (ConiTech Fluid Automotive Hungária Kft.)

158,4 millió forint pályázati pénzt fizetett vissza.

Ami az EKD/FELD-2018/11 támogatás második ütemének kamattal növelt összege. Azt írták még, hogy a cég azért fizette vissza az összeget, mert elállt a 2018-as támogatási szerződés kisebb, második üteméhez vállalt kötelezettségek teljesítésétől. Hogy pontosan milyen kötelezettségektől, azt nem részletezték.

Hivatalos: Menczer Tamás úgy ment, hogy maradt

Egy hete vált hivatalossá, hogy Menczer Tamás államtitkár megbízatása a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, lemondására tekintettel, megszűnt. Noha az akkori Magyar Közlönnyel együtt is megjelent a Hivatalos Értesítő, az csak a mostaniból derült ki, hogy Szijjártó Péter miniszter továbbra is nagyon számít a Fidesz új kommunikációs igazgatójának munkájára.

Noha Menczer Tamás az elmúlt időszakban elsősorban Magyar Péterrel foglalkozott, az elmúlt egy hétben az is feladata volt, hogy a magyar–német társadalmi kapcsolatokat fejlessze. Szijjártó Péter ugyanis lemondása másnapjától, április 13-tól miniszteri biztossá nevezte ki. A kinevezés visszavonásáig – de legfeljebb két évre – szól.

Miniszteri biztosként:

Kémjátszma: Orbán Viktor folytatja a kádercserét

A kormányfő – Szijjártó Péter javaslatára – mentette fel Bunford Zsolt Jánost a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkárát. Orbán Viktor ezzel egyidejűleg Balajthy Henriettát – 2024. április 22-ei hatállyal – a tárca helyettes államtitkárává nevezte ki.

Indoklás nincs, így nem tudni, kap-e más fontos megbízatást a kormánytól Bunford Zsolt, akinek a neve nem ismeretlen a közélet iránt érdeklődőknek. Eddig a biztonságpolitikáért felelt a külügyminisztériumban. 2022-ig ő volt az Információs Hivatal (IH) főigazgatója. A hírszerzésnél 2008-tól dolgozott különböző vezetői beosztásokban.

A HVG szerint főigazgatói felmentésében szerepet játszott, hogy a hivatal átkerült Rogán Antal irányítása elá, illetve az is, hogy egy nappal a kitörése előtt is arról tájékoztatták Orbán Viktort, nem lesz orosz-ukrán háború. Bunford Zsolt másfél éve Szijjártó Péter javaslatára rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangot kapott Novák Katalin köztársasági elnöktől.

Nagy fordulat a sikerágazatban, elkerülik Magyarországot az új befektetők

Az üzleti szolgáltató központok (SSC) szektorában 2021 és 2023 között a foglalkoztatotti létszám 43 százalékkal, 70 ezerről 101 ezerre nőtt, míg a hazánkban jelen lévő központok száma 156-ról 201-re bővült. Két év alatt a Magyarországon már letelepedett szolgáltatók 71 százaléka döntött úgy, hogy bővíti a tevékenységét, és a centerek átlagos munkavállalói létszáma 450-ről 509-re nőtt – derül ki a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség tanulmányából, amely a szektort összefogó szakmai szervezet, az ABSL Hungary és az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) támogatásával készült.

A szolgáltatóközpontok szerepe a gazdasági életben és a foglalkoztatásban egyaránt jelentős, az általuk előállított hozzáadott érték megközelítette a 6 százalékot a nemzetgazdaság egészéhez viszonyítva. A növekedés motorja elsősorban az volt, hogy az itt lévő központok növelték hatékonyságukat és átalakították meglévő operációjukat. Az ágazat egyre inkább a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé mozdul el. Magyarország még inkább képes nagyobb szaktudást igénylő tevékenységeket bevonzani, lecserélve a kisebb hozzáadott értékű munkafolyamatokat, amelyeket a vállalatok jellemzően alacsonyabb munkaerőköltségű országokba telepítenek át – részletezte lapunknak Lenk István, az ABSL Hungary elnöke.

Ez a gyakorlatban a következőképp történhet: a magyarországi központokban egyebek mellett a pénzügyi, számviteli és kontrolling tevékenység a legjelentősebb. Ezen a körön belül a vevői kintlévőségkezeléssel kapcsolatos területeket vagy kiszervezik, vagy az adott cég egy másik, például Indiában lévő centerébe viszik át. A korábbi helyett viszont „értékadó” tevékenységeknek nyitnak utat, így a nemzetközi adózás, a treasury, és a transzferárazás területén hoznak létre új munkahelyeket.

Bő egymilliárddal támogatták meg a gyárat, ahonnan a dolgozók egy része szabadulna, ha tehetné

Makó és környéke egyik legnagyobb foglalkoztatója a Continental, pontosabban a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft., amely számos botrányba keveredett az elmúlt időszakban. Kiderült,

hogyan bánnak a dolgozóikkal,

horrorisztikus munkabalesetek fordultak elő az üzemben,

Óriási kormánytámogatást kapott a gödi Samsung egy „titokzatos” fejlesztésre

Tavaly december 14-én a Samsung SDI Magyarország Zrt. egy 67,810 milliárd forintos volumenű beruházása kapcsán összesen 13,867 milliárd forintnyi kormánytámogatásról írt alá szerződést – derül ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) frissített 2023-as listájából, amely az egyedi kormánydöntéssel (EKD) adott támogatásokat összegzi.

Az akkumulátoripari vállalat beruházásának tevékenységi köre a következő: „új gyártósor létrehozása, stack technológiával”, míg a beruházás pontos helyszíne nem derül ki a dokumentumból. A Samsung SDI többletlétszám-vállalást nem tett a támogatás fejében.

Ezzel az összeggel a dél-koreai multicég kapta tavaly a legmagasabb összegű EKD-támogatást, fej-fej mellett a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.-vel, amely pontosan ugyanekkora mértékű állami hozzájárulást kapott „meglévő gyártó létesítmények további egységgel történő bővítése” jogcímen. A különbség annyi, hogy a Mercedes esetében jóval nagyobb, 92,450 milliárd forintos fejlesztésről van szó, s ennek kevesebb mint egyhetedét állta a kormányzat. Eközben a Samsung SDI esetében

Szijjártó Pétert – szokás szerint – fogadta a pedofil papokat mentő bíboros

Egy pedofilbotrányt pénzzel elsimító bíborossal találkozott Szijjártó Péter New Yorkban, miközben idehaza éppen azért robbant ki botrány, mert kiderült, Novák Katalin kegyelmet adott K. Endrének, aki a bicskei gyermekotthon egykori igazgatójának a pedofilügyét tussolta el.

Miért gondolta fontosnak, hogy hivatalos útján – melyet az adófizetők állnak, akik nem megosztottak pedofília ügyben, hanem visszataszítónak tartják azt – találkozzon egy amerikai egyházi pedofilbotrány egyik szereplőjével?

Erről Vadai Ágnes kérdezte a külgazdasági és külügyminisztert, idézve a hivatalos Facebook-oldalára feltöltött videóból, amely alapján régi ismerősként, tegeződve üdvözölte Timothy Dolan, aki grappával, sörrel, kávéval kínálta vendégét, aki egy órával lepte meg a bíborost.

Nem tudni, fizetett-e már a becsődölt csigagyár

A független politikus kérdésének megértéséhez érdemes felidézni, hogy 2021. augusztus 31.-én a Nyíregyházi Törvényszék csődeljárást indított a Bourgogne Gastronomie Kft. ellen. A vállalkozás 6,5 milliárd forintból felépített és 2019 szeptemberében átadott kisvárdai üzemének beruházásához a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) egy 2017. augusztus 25-én létrejött támogatási szerződés alapján 2,52 milliárd forintot folyósított.

A KKM irányítása alatt működő HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Kft. felmondta a csigafeldolgozással és tésztagyártással foglalkozó cég támogatási szerződését, majd az állami Eximbank Zrt. és az MKB Bank Nyrt. a hiteleit is. Hadházy Ákos felidézte, az economx.hu már 2021. szeptemberében arról írt, a minisztérium kamatostul visszaköveteli a 2,5 milliárd forintos beruházási támogatást a csigagyártól.

Mekkora összeget fizetett vissza a kisvárdai csigagyár?

Kirúgják a vendégmunkásokat betanító magyarokat az akkuipari gyártótól, amely milliárdokat kapott munkahelyteremtésre

December óta mintegy 60, magyarországi illetőségű dolgozót bocsátottak el a dél-koreai tulajdonú Bumchun Precision Hungary Kft. salgótarjáni üzeméből. A társaság elektromos autók akkumulátoraihoz gyárt alkatrészeket, tényleges tevékenységet 2020 óta folytat Magyarországon. Az elküldött dolgozók gyártósor melletti, betanított jellegű munkát végeztek, és jellemzően nem a vállalat saját alkalmazottai voltak, hanem munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül foglalkoztatták őket. A létszámleépítésre azután került sor, hogy a Bumchunhoz a múlt év végén jelentős számú vietnámi vendégmunkás érkezett, akiket a belépésük előtt az elbocsátott magyar dolgozók tanították be például a gépkezelői és a gépfeltöltői munkára. Jelenleg már az ázsiai munkások dolgoznak az állásukat veszített hazaiak helyén – értesült a 24.hu több forrásból.

Az ügyben vizsgálódni kezdett Berki Sándor, a Párbeszéd–Zöldek országgyűlési képviselője, aki felkereste a cég telephelyét, hogy a menedzsmenthez kérdéseket intézzen, de hosszabb várakoztatás után sem fogadták, csak egy e-mail címet kapott, ahol érdeklődhet. Így hivatalos megerősítést még egyetlen kérdésére sem kapott a cégtől sem az érkező vietnámiak, sem az elbocsátott magyarok számáról, mondta el lapunknak. Dolgozói beszámolók szerint a leépítésekben kisebb számban a cég saját alkalmazottai is érintettek voltak, azonban ezt az információt sem sikerült a képviselőnek megerősíttetnie. Hozzátette, az üzem egykori és jelenlegi dolgozói közül sokan megkeresték, és a hírek alapján január elején megint érkezett 30 vietnámi vendégmunkás, miközben az üzemben újabb, nagyjából ötvenfős létszámleépítést lengettek be.

A dél-koreai cég hivatalosan egy olyan értesítési címet adott meg, amely egy magánember lakásának a címe, és a hozzá tartozó telefonszám is itt csörög ki. Berki beszámolója szerint a lakás tulajdonosát sokan hívják, ám ő nem győzi hangsúlyozni, hogy a hívás téves, és neki nincs köze a Bumchunhoz. A telefonszámot a 24.hu is felhívta, de a fogadó fél rövid időn belül lecsapta a készüléket. A cég által megadott e-mail címre ugyanakkor elküldtük a kérdéseinket, amint válaszolnak, közöljük.

Ezért röpült Szijjártó Venezuelába: orosz olajcégek nyomulnak az országban

Oroszország és Venezuela erősíti és kibővíti gazdasági kapcsolatait, mindenekelőtt az energiaipar terén. Az ezeket rögzítő megállapodásokról – amelyek az egy hónapja tartott kormányközi tárgyaláson született döntéseken alapultak – Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken számolt be a TASZSZ hírügynökség közlése szerint venezuelai kollégája, Yván Gil Pinto társaságában.

A két ország számos projektet indít az olajtermelésben, a gázmezők fejlesztése területén, de a mezőgazdaságban, a gyógyszeriparban, a kommunikáció, az űrkutatás és az új technológiák területén. Szergej Lavrov elmondta továbbá, hogy közvetlen légi járatok segítik az Oroszországból Venezuelába irányuló turistaforgalmat, az üzletemberek kapcsolatépítését, de a szélesebb körű együttműködést is, például kulturális és humanitárius területen – olvasható a portálon.

Felfutóban az orosz olajtermelés Venezuelában

A külügyminisztérium szerint nem tudnak adatot adni a különleges orosz földgázkészlet beszerzéséről

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2022. július 21-én, orosz kollégájával Szergej Lavrovval folytatott tárgylásai után jelentette be, hogy a kormány különleges földgázkészletet hoz létre Magyarország 1,2 milliárd köbméternyi stratégiai gázkészletén felül.

Az ügylet keretében a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) számára azt írták elő, hogy az MVM-en keresztül, hitelből 733 millió köbméternyi földgázt vásároljon a Gazpromtól. A hitel visszafizetésére a kormány 1,85 milliárd euró készfizető kezességet vállalt. A különleges földgázkészletet a kormány tavaly októberben 739 millió köbméterre, a jótállást pedig 2 milliárd euróra – mintegy 800 milliárd forintra – emelte.

Ez azt jelenti, hogy a MSZKSZ körülbelül az ország hosszú távú orosz gázvásárlási szerződésében meghatározott mennyiségen felül, 1141 forintos köbméteráron vásárolt biztonsági készletet. Lapunk korábbi cikkéből kiderül, hogy a földgáz havi átlagárát alapul véve, ennyire magas köbméterár sem az Európában irányadó holland gáztőzsdén (TTF), sem az orosz importgáz esetében nem fordult elő, még a tavalyi energiaválság folyamán sem.

Tálib kontroll a szerb határon kontra EU-csatlakozás? A külügy nem reagál

Az illegális migráció és a terrorizmus összefüggéseit bizonyítandó dokumentum nyilvános részeiben (többet ugyanis kitakartak) súlyos állítások szerepelnek a szerb hatóságokról, írja a Népszava. A Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium nem válaszolt arra, hogy a nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentés dacára is támogatja-e a kormány Szerbia uniós csatlakozását.

A Nemzeti Információs Központ (NIK) titkosítás alól feloldott tájékoztatója egyebek között arról ír, hogy „a tálib titkosszolgálat közvetlen irányítása alá helyezte a Vajdaság területén működő afganisztáni származású embercsempész csoportok tevékenységének irányítását”, a szerb rendőrség nem tudja megakadályozni az agresszív bandák jelenlétét, a fegyveres csoportokkal  csak a Belgrádból küldött különleges műveleti egységek mernek szembeszállni.

A Népszava emlékeztet rá, az Orbán-kormány biztonságos országnak tartja Szerbiát, éppen erre hivatkozva toloncolja vissza a menekülteketA lap által megkérdezett név nélkül nyilatkozó nemzetbiztonsági szakértők magát a jelentést is furcsállották, szerintük az egy „összeollózott, propagandisztikus anyag”, amelynek stílusát és  tartalmát is megkérdőjelezték. Egyikük éppen a tálib titkosszolgálat vajdasági pozícióépítéséről szóló megállapításokat fogadta kétkedve. Úgy vélte, ha belgrád ezt hagyná, az ellentmondana minden szerb nemzeti érdeknek, lenullázódna ugyanis Szerbia alkalmassága az EU-csatlakozásra.

Szijjártó védelmébe vette a vendégmunkásokat és a BMW-t

„A debreceni BMW-beruházásnak kiemelkedő jelentősége van az „Invented in Hungary” szempontjából is, mert itt a német óriáscég olyat fog csinálni, amit máshol korábban még nem: itt kezdi meg a teljesen elektromos meghajtású járművek gyártását, tehát az elektromos átállási stratégiájának a szíve közepét helyezi Magyarországra. Úgy gondolom, hogy ez a Magyarországba, a magyar emberekbe és a magyar munkaerőbe fektetett legmagasabb fokú bizalom, hiszen a BMW ezzel a döntésével világossá tette, hogy a magyar emberek tudják majd a legjobban csinálni azt, amit a vállalat korábban még sehol máshol nem csinált” – magyarázta Szijjártó Péter, a Hajdú-Bihar vármegyei hírportálnak.

A lap felvetette, hogy a kormány október elején visszavonta a vendégmunkásokról szóló törvényt, hogy új törvényt alkotva a harmadik országból érkező munkavállalók hazánkba érkezését és tartózkodását tovább szigorítsa.

Márpedig indokolt a vendégmunkások jelenléte

A külügy a focinagykövethez hasonlitotta Vadai Ágnest

A diplomata útlevél kiállítását a külgazdasági és külügyminiszter nem javasolja, hanem jóváhagyja. Abban pedig semmi különleges nincs, hogy nem diplomata személy rendelkezik ilyen útlevéllel. Ön sem diplomata, mégis van diplomata útlevele.

Mindössze ennyit válaszolt Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára Vadai Ágnes kérdésére. A Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője eredetileg arra várt választ, hányan kaptak Szijjártó Péter miniszter javaslatára, Szöllősi Györgyhöz hasonlóan diplomata-útlevelet.

A Szijjártó helyett válaszoló államtitkára erre nem tért ki, ahogy arra sem reagált érdemben, hogy Vadai Ágnes kérdésében botrányosnak nevezte, a Nemzeti Sport főszerkesztőjémek ügyét.

Airbus-baleset: a kormány kitart a madárütközéses verzió mellett

Az Airbus A330-as repülőgép madárral ütközött az augusztus 20-i ünnepségen, mely ütközés nem veszélyeztette a repülőgép biztonságos működését.

Ezt válaszolta a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára Hadházy Ákos kérdésére. Magyar Levente szerint a gép landolása után, a kötelező teljes körű átvizsgálásnál

a hajtóműben további sérüléseket találtak a szakemberek.

Kiemelt kormányzati cél Mészáros Lőrinc külföldi terjeszkedése

Kiemelt kormányzati cél, hogy minél több magyar vállalat meg tudjon jelenni hazai tevékenysége mellett a külpiacokon is. A hagyományosan szoros kapcsolatrendszerre tekintettel természetes folyamat, hogy a magyar vállalkozások esetén a piacbővítés

elsődleges célterülete a Kárpát-medence és a nyugat-balkáni régió.

Ezt írta Magyar Levente. A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára főnöke, Szijjártó Péter megbízásából csak ennyit válaszolt Vadai Ágnesnek. A Demokratikus Koalíció képviselője ennél jóval többre lett volna kíváncsi, hiszen éppen azért fordult a  miniszterhez, mert úgy érezte, korábban nem kapott érdemi választ arra Magyar Leventétől, mekkora kormányzati segítséggel terjeszkedik Mészáros Lőrinc Bosznia-Hercegovinában és Horvátországban. Szerinte az államtitkár akkor sem tudott válaszolni, ám egy komplett termelési jelentést adott le. Azt írta, az elmúlt hetekben a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Talentis Group Zrt. és a Talentis Agro Zrt. jelentős külföldi bevásárlásokat hajtott végre. A Talentis Group Zrt. Bosznia-Hercegovinába terjeszkedik tovább, a cég egy cementgyárat vásárol. A Talentis Group Zrt. kizárólagos tárgyalási jogot biztosító szándéknyilatkozatot írt alá az osztrák Asamer Baustoffe AG tulajdonában lévő Lukavac Cement d.o.o. felvásárlásáról. A Talentis Agro adásvételi szerződést írt alá Nikola Velickivel, a RABO d.o.o. vezérigazgatójával, Horvátország legnagyobb alma- és nektarintermelője, illetve exportőre megvásárlásáról.

A légi parádén megsérült magyar kormányzati tehergép csak a lélegeztetőgépekhez képest tűnik jó vételnek

Pedig jó ötletnek tűnt – valahogy így lehetne összefoglalni a magyar állam teherszállító repülőgépének történetét, amely legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy madárral ütközött az augusztus 20-i, Budapest belvárosa fölött tartott légi parádén, és csak költséges javítást követően térhetett vissza a forgalomba.

A 2014-ben gyártott, Airbus A330-243F típusú repülőt 2020 szeptemberében vette meg az állam a Qatar Airwaystől 57,5 millió dollárért (akkori árfolyamon 17 milliárd forintért), és 2021. december 11-én jelentették be, hogy megkezdte a kereskedelmi repülést. Amennyire ki lehet következtetni a kormányzati nyilatkozatokból és kiadott adatokból, addig kizárólag vakcinákat, lélegeztetőgépeket és más, a járvány elleni védekezést szolgáló felszerelést szállított Magyarországra, illetve innen olyan oltóanyagokat, amelyeket a kormány eladományozott.

Ezeket az utakat leszámítva az első hónapokban Ferihegyen várakozott a gép, ami – a nem túl intenzív kihasználtság miatt – pénzügyileg valószínűleg többmilliárdos veszteséggel ért fel. Igaz, a beszerzés fő indoka a koronavírus-járvány volt, hogy ne legyen kiszolgáltatott a kormány másoknak, és saját maga tudja megoldani a teherszállítást, ez pedig valóban pénzben nehezen kifejezhető előny lett volna.

Nyomoznak egy bűnszervezetben érintett cég állami támogatása ügyében is

Versenyképessége növelésére kapott a Top Hygiene Kft. 288 millió forint vissza nem térítendő támogatást, miután 165 embert elbocsátott. A Szijjártó Péter vezette külügyminisztérium a koronavírusra hivatkozva ítélte meg a pénzt. A cég a sikeres pályázat után nem sokkal végrehajtási, majd felszámolási eljárás alá került, írta meg lapunk korábban.

Azt már Hadházy Ákos tette hozzá, hogy az Opten adatai szerint jelenleg is felszámolás alatt van a Top Hygiene, amely az utóbbi évek egyik legnagyobb számlagyár-botrányában is érintett.  A cégnél a büntetőjogi intézkedés adatainál pedig szerepel a NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága Kiemelt ügyek Vizsgálati Osztálya 67008/161/2019. bü. határozat szám.

A független képviselő arról kérdezte Polt Péter, milyen büntetőjogi intézkedést takar ez a határozat, mi volt az oka, mi lett az eredménye. A legfőbb ügyész megerősítette, hogy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen és bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt folytat eljárást a NAV.

A külügy szerint a tatárokkal „hagyományosan jó” az együttműködésünk

Aggályaikra külö-külön, de ugyanazt a választ adta a külügyi tárca parlamenti államtitkára. Magyar Levente szerint Magyarország és a Tatár Köztársaság között

hagyományosan jó együttműködés van. Igaz ez a gazdaság, a kereskedelem, az oktatás és a kultúra területére egyaránt. A Tatár Köztársaság elnöke ezen területeken folytatott – kölcsönösen előnyös – együttműködésünk fejlesztéséről tárgyalt Budapesten Orbán Viktor miniszterelnökel.

A válasz vélhetően nem lesz kielégítő sem Ungár Péter, sem Vadai Ágnes számára. Az LMP politikusa Szijjártó Péter minisztertől arra is választ várt volna, hogy Rusztam Minnyihanov valóban tárgyalt-e külön Budapesten a török elnökkel és a katari emírrel egy olyan megállapodásról, amely Ukrajna kizárásával gyorsítaná fel az Afrikába irányuló gabonaexportot.