Best WordPress Hosting
 

Politico: Frontális támadás készül Orbán ellen az EU-ban

Európai uniós képviselők frontális támadásra készülnek Orbán Viktor kormányfő ellen az Urkajnának szánt 50 milliárd eurós támogatás blokkolása miatt – írja hétfői hírlevelében a Politico. A brüsszeli székhelyű lap cikke szerint szerdán a képviselők Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével vitáznak arról, hogy a Bizottság miért oldotta fel a Magyarországnak járó uniós támogatások egy részét. A politikusok egy része ugyanis továbbra is úgy értékeli, hogy Magyarországon aggályos a korrupció és a jogállamiság helyzete, tehát a támogatásokkal való visszaélés ezután is reális veszélyt jelent.

Petri Sarvamaa finn néppárti EP-képviselő aláírásgyűjtést kezdeményzett, hogy függesszék fel a magyar kormány szavazati jogát a tagállamok tanácsában. A Politico szerint ezt a petíciót már 120 EP-képviselő aláírta. Bár az EU nem tehet ki egy országot sem az unióból, a szavazati jogot megvonhatja tőle. A cikk szerint az EP-képviselők csütörtökön szavaznak a Magyarországot érintő állásfoglalásukról. A lap szerint nem kizárt, hogy felhívást intézhetnek majd az uniós országoknak, hogy lépjenek fel Orbán ellen.

Ugyanakkor a Politico megjegyzi, nem valószínű, hogy Magyarországot megfosztják szavazati jogától, ugyanis 26 tagországnak egyhangúlag kéne megállapítania, hogy Magyarország „súlyosan és tartósan” megsérti az uniós alapértékeket. Ám a lap értesülései szerint több uniós vezető sem támogatja Magyarország teljes körű kiközösítését, még úgy sem, hogy Orbán „illiberális demokráciáját” ellentétesnek gondolják az EU alapelveivel, illetve többük szerint a kormányfő állandó vétói az EU belülről való aláásását kockáztatják.

120 EP-képviselő elvenné Magyarországtól a szavazati jogot az EU Tanácsban

Petíciót indítottak hétfőn az Európai Parlamentben azzal a céllal, hogy hogy a hetes cikkelyes eljárás keretében fosszák meg Magyarországot a szavazati jogától a kormányok képviselőiből álló döntéshozó EU Tanácsban. A Népszava információi szerint az EP 705 képviselőjéből 120 írta alá az ívet. Az támogató aláírások elsősorban a kereszténydemokrata, a szocialista és a liberális frakciókból érkeztek, továbbá zöldpárti és szélsőbalos képviselőktől, de van az aláírók között finn szélsőjobbos és olasz populista is.

A magyar EP-képviselők közül senki nem írta alá az ívet.

A kezdeményezés indítója, a finn Petri Sarvamaa az aláírásokkal ellátott levelet továbbküldi a képviselő-testület elnökének, Roberta Metsolának, akitől támogatást vár az indítványt tartalmazó parlamenti határozathoz. Mivel jövő héten az EP egyébként is szavaz a magyarországi jogállamiságról szóló állásfoglalásról, a finn képviselő valószínűnek tartja, hogy javaslata valamilyen formában bekerül a határozatba.

Andor László: Talán csak a jövő év végén férhetünk hozzá a maradék uniós pénzhez

Az MSZP európai parlamenti listáján 4. helyen szereplő Andor László szerint azonban ebben a kérdésben is az Európai Parlament új összetétele lesz a döntő: a jövő júniusi EP-választáson a két nagy politikai tömb, az Európai Néppárt és a szocialisták (S&D) támogatottsága leginkább stagnálhat, a zöldek és a liberálisok veszíthetnek a súlyukból, míg a szélsőjobboldal megerősödhet.

Orbán Viktor erre is játszik, amikor pattanásig feszíti a húrt az unióval,

de 2019-hez hasonlóan megint csalódni fog, mert ezek a pártok valószínűleg nem fognak az unió alapvető politikai irányvonalának megváltoztatásához elegendő felhatalmazást kapni a választáson.

Itt szavazhattak először a nők

A 2017-ben megválasztott és hivataláról idén januárban leköszönt új-zélandi miniszterelnök, Jacinda Ardern lett a történelem második olyan kormányfője, aki hivatali ideje alatt adott életet gyermekének. A kormányfő hamarosan vissza is tért a munkájához, de abban, hogy mindez ennyire zökkenőmentesen zajlott le, valamennyire talán része volt annak is, hogy Új-Zéland a női szavazójog bevezetésének úttörője volt a XIX. század végén.

A szeszfőzők féltek a nőktől

Ugyan a történelemben korábban is voltak különféle, azóta megszűnt államalakulatok, mint például a rövid életű Korzikai Köztársaság vagy a Bounty lázadói által benépesített Pitcairn-szigetek, ahol a nők szavazhattak, az első ma is létező állam, ahol a szüfrazsettek győzedelmeskedtek, Új-Zéland volt. Persze a dolog azért ott sem ment egyik napról a másikra, hanem nagyjából két évtizednyi küzdelem hozta meg az áttörést. A brit eszmetársaik által megihletett, vagy egyenesen éppen Nagy-Britanniából emigráló szüfrazsettek, elsősorban Kate Sheppard, Mary Ann Müller és Anne Ward még az 1870-es években hozták létre első szervezeteiket, de a rajtuk keresztül a politikai vezetésre kifejtett nyomás csak az 1890-es évek elejére kezdett kezelhetetlenné válni.