Best WordPress Hosting
 

Rekord, 40 milliárd feletti profittal zárt a hatodik leggazdagabb magyar építőipari óriása

Megjelent a csoport konszolidált éves pénzügyi riportja. A Duna Aszfalt Zrt. árbevétele 20 milliárddal nőtt.

Mi történt? A legnagyobb magyar építőipari társaság megjelentette összevont, konszolidált pénzügyi beszámolóját a 2023-as üzleti évről. Ebből kiderül, hogy 261 milliárd forintos forgalommal zárták az évet, ami közel 20 milliárdos növekedés az előző évhez képest.

Arányaiban még látványosabb a növekedés az adózott eredménynél: ez 13,6 milliárdról nőtt 41,7 milliárdra. Soha nem volt ilyen magas, ez rekord a Duna Aszfaltnál.

200 milliárdos romániai sztrádaépítéssel próbálkozik Mészáros Lőrinc üzlettársa

A forgalom már régóta túlnőtte az Arad és Nagyvárad közötti 79-es főutat, ezért keresett forrást a két szomszédvár megyei tanácsa egy gyorsforgalmi út megépítésére, amely végre elkerülné a városokat és a nagyobb falvakat. A tervek elkészültek, megindult a három szakaszból álló közbeszerzés.

Az első, Nagyvárad és Nagyszalonta közötti, 33,7 kilométeres szakasz kivitelezésére nem kevesebb mint hét konzorciumi cég jelentkezett. Az érdeklődés ilyen foka még a megrendelő két önkormányzatot is meglepte azzal együtt, hogy természetesen komoly megrendelésről van szó:

a beruházás értéke mintegy 600 millió euró áfával, azaz közel 240 milliárd forint.

Százmilliárdokat fialnak az állami koncessziók, ők a legnagyobb NER-tesek

Autópálya, dohánybiznisz, szerencsejáték –  az utóbbi években a magyar állam bevetett gyakorlata, hogy törvényileg korlátozott piaci monopóliumot ad bizonyos tevékenységek szereplőinek. A kivételezettek kivétel nélkül kormányközeli emberek, akik nagyot szakíthatnak a privilégiummal. A kaszinóüzemeltetési koncesszió példája ragadós lett, ez volt az első fecske. Ma már erős politikai kontroll, a Rogán Antal feltaláló-propaganda miniszter alá tartozó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága kezeli az állami koncessziókat.

Megnéztük, milyen évet zártak a magyar koncessziók nagy nyertesei. Vagy inkább NER-tesei.

Autópálya-koncesszió – főszerepben: Mészáros Lőrinc és Szíjj László

Eltűnt a NER első igazi szimbóluma, de még így is termeli a milliárdokat

Már nem Közgép néven fut Simicska Lajos cégbirodalmának egykori zászlóshajója, de a cég így is nagyobb árbevételt ért el, mint a megelőző hét évben bármikor. A tavaly év végén átkeresztelt társaság anyacége, a NER-milliárdos Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt pedig közel 21 milliárdos profitot csinált.

Mi történt? 2023 zsinórban a második olyan év volt, amikor csökkent az ország egyik legnagyobb építőipari vállalatának, a Duna Aszfalt Zrt.-nek az árbevétele. A kormány kedvenc autópálya-építőjét persze nincs miért sajnálni: a forgalom csak egy hajszállal maradt el a 2022-estől, a cég profitja pedig közel duplájára ugrott.

A korábbi Fidesz-pénztárnok, Simicska Lajos bukása után meglóduló Duna Aszfalt mostanra hatalmas cégcsoporttá vált: közel két tucat másik vállalkozásban van tulajdonrésze, köztük számos külföldi vállalkozásban is.

Útellenőröket állít szolgálatba az autópályákon Mészárosék Lőrincék cége

Az idei évben több ütemben bővülnek mérnökségi flottáink brigádszállítókkal, művezetői- és útellenőri autókkal, nehéz tehergépjárművekkel, darus teherautókkal. A most átadott útellenőri autóinkat is elől-hátul kamerával szereltük fel, kollégáink biztonsága érdekében – közölte Facebook oldalán az MKIF.

Tavaly augusztusban indult egy kísérleti projekt, amely során a koncessziós cég néhány autója menetrögzítő kamerákat kapott. Mindezt hatalmas matricákkal jelezték a járműveken.

Az eddigi tapasztalok alapján azon autóik mellett, amelyeken kamera van, lassítanak a közlekedők és ilyen autójuk nem is szenvedett balesetet. A jobb észrevehetőség miatt a lehető legnagyobb felületen fényvisszaverő matricákat kaptak a hátsó ajtókon – írták.

Mészáros Lőrinc 100 milliárdot elnyelő gabonafeldolgozói elkezdték termelni a profitot

Évek óta figyelik agrárkörökben, mi történik a két, Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő gabonafeldolgozó monstrummal, és számolgatják, mennyi idő alatt térülhetnek meg az óriásberuházások. Mint korábban megírtuk, az 500 ezer tonna kukorica feldolgozására kalibrált Kall Ingrediens Kft. beruházásához és további fejlesztéséhez 60 milliárd forint állami pénzt vetettek be, állami közreműködéssel nyújtott hitel, vissza nem térítendő támogatás vagy éppen állami tőkeinjekció formájában. A Kelet-Közép-Európa egyik legmodernebb búza-feldolgozójának mondott, Visontán működő Viresol Kft. beruházását úgy 30 milliárd forint hitellel tolták meg, és 10 milliárd körül lehetnek a különféle címeken juttatott támogatások.

Az eddigi, zömmel veszteséges évekhez képest tavaly javult az eredmény, az összesen lassan 100 milliárd forintot elnyelő két gabonafeldolgozó nyereséggel zárta 2023-at. A Visontán működő Viresol Kft. 132 millió euró (50,5 milliárd forint) árbevétele ugyan hajszállal elmaradt az előző évitől, de így is 2,5-szeresére nőtt a nyeresége. Az adózás után 12,9 millió euró (5 milliárd forint) nyereség a cég eddigi csúcsprofitja, amit úgy ért el, hogy 3,3 millió euró extraprofitaadót be kellett fizetnie a költségvetésbe. A keményítőtermékek, maltodextrin, glutén és takarmány előállításával foglalkozó cég a tervezett 237 ezer tonnánál valamelyest kevesebb, 225 ezer tonna búzát dolgozott fel 2023-ban, ám mivel magasabb áron keltek el a termékek, a vártnál jobb lett az eredmény – szól a magyarázat a mérleghez fűzött beszámolóban.

Szigetváry Zsolt / MTI Kárpáti László, a Kall Ingredients Kft. többségi tulajdonosa, Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc, az Opus Global Nyrt. egyik tulajdonosa a kft. tiszapüspöki izocukorüzemének avatásán 2017. október 30-án.

Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai

Közel ezermilliárd forintos vagyona van Mészáros Lőrincnek „A 100 leggazdagabb magyar” című kiadvány számításai alapján. Nem csak a felcsúti milliárdos ért azonban mérföldkőhöz: Orbán Viktor veje, Tiborcz István is belépett a 100 milliárdosok klubjába, és már a 20. leggazdagabb az országban.

(A grafikonon a bal alsó sarokban lévő ikonnal lehet szüneteltetni és újraindítani a lejátszást, az időskálára kattintva pedig az egyes éveket is pontosan meg lehet nézni.)

A Fidesz 2010-es hatalomra kerülése idején a 20 leggazdagabb magyar között egy sem volt a jelenleg legvagyonosabb NER-esek közül. Először 2015-ben Simicska Lajos került be a Top 20-ba, ahol most már nyolc egyértelműen Fidesz-közeli vállalkozó van.

Mészáros Lőrincék tizenötezer milliárdos üzlete – ennyibe kerül az autópálya-koncesszió az adófizetőknek

A korábban becsültnél is többe kerül a magyar adófizetőknek az, hogy a kormány 35 évre koncesszióba adta egy magáncégek alkotta konzorciumnak a hazai autópálya- és gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét. A pályázaton a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségeihez tartozó magántőkealapok nyertek.

Mi történt? A Szabad Európa kiperelte az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteit, és kiderült, hogy 15-17 ezer milliárd forintba kerülhet az adófizetőknek az, hogy a kormány kiszervezte a hazai gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét. Az üzletet elnyerő hét magántőkealapról kiderült, hogy négy Szíjj László, három pedig Mészáros Lőrinc százszázalékos tulajdonában van.

Hogyan derült ki? A lap több mint egy év pereskedés után kapta meg az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteit a Nemzeti Koncessziós Irodától (NKOI). A szerződés nyilvánosan elérhető, de az NKOI nem tette elérhetővé a mellékleteit, pedig azokból derül ki, hogy kik a titokzatos tőkealapok végső tulajdonosai, és mekkora összegre lesz jogosult a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) koncessziós társaság. Az már korábban kiderült, hogy a nyertes konzorcium összesen hét magántőkealapból áll: Themis, Vesta, Cronus, Via, Konzum PE, Opus New Way, Opus Bridge.

Lázár János arról beszélt, hogy kitömték pénzzel Mészáros Lőrincet, megmutatjuk, hogyan

Lázár János építési és közlekedési miniszter – ha jól értettük a szavait – arról beszélt a Portfolio „Építőipar 2024” című konferenciáján, hogy a kormány az elmúlt 12 évben feltőkésítette az olyan vállalkozók építőipari cégeit, mint Mészáros Lőrinc, vagy Szíjj László. A lenti grafikon elég jól mutatja ezt a feltőkésítést, de kormánytag ilyen nyíltan még nem beszélt a kormány szerepéről ebben a folyamatban.

A miniszter egészen pontosan úgy fogalmazott: „Tulajdonképpen 2010 és 2022 között az építőiparban a magyar tulajdonban lévő vállalkozások föltőkésítése zajlott. A szociológusok és a politológusok mindig mondják, hogy a nemzeti tőkésosztály, én azt mondom, hogy ezeknek a vállalkozásoknak a föltőkésítését megtettük. Én azt gondolom, hogy ennek az országnak nem az a problémája, hogy van Mészáros Lőrinc és van Szíjj László, az a problémája, hogy kevés van belőlük”.

Korábban itt a G7-en is számos cikkben mutattuk be, hogy gyakran néhány tucat munkással dolgozó, lényegében teljes egészében állami megrendelésekből élő kormányközeli építőcégek, hogyan húznak be a piaci átlagot messze meghaladó nyereséget.

Nem pálya: 3 éve adták át, 200 milliárdba került, de le kell zárni a hibák miatt

A Mészáros-Szíjj-féle autópályaüzemeltető elrendelte annak az autópályának a kijavítását, amibe a Szíjj-féle cég is bedolgozott.

Mi történt? Holnap mindkét irányba lezárják az M30-as autópályát Szikszó mellett. Hónapokig így is maradhat.

Az elmúlt időszakban az M30-as 38-as kilométerénél, Szikszó térségben az autópálya szerkezete több helyen is elmozdult, megcsúszott. Emiatt a burkolaton repedések jelentek meg. Ez veszélyezteti a biztonságos közlekedést, sőt a hiba mélyebb: a pályaalapját, földművét is érintik. A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) ezért szombattól lezárja ezt a szakaszt, a javítási munkálatok több hónapig fognak tartani.

Háromszázmilliárd forinttal drágul a koncessziós szerződés az M1 bővítés és több projekt átütemezése miatt

Eddig állami forrásból építeni tervezett autópályafejlesztést minősített át a kormányzat koncessziós fejlesztéssé. A megvalósítást a 2022. szeptember 1-jétől 1237 km-nyi állami sztrádát működtető, Szíjj László és Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Magyar Koncessziós Infrastruktúra-Fejlesztő Zrt. végzi el.

A döntésben szerepet játszhatott, hogy az uniós fejlesztési pénzek java részéhez továbbá sem fér hozzá a kormány, és rövid távon kevés esélye van a megállapodásra.

A központi költségvetés hiánya már most láthatóan magasabb lesz, mint a 2024-re tervezett 2,9 százalékos hiány, költségesebb projekteket nem tud a büdzsé finanszírozni a következő években sem.

Százmilliárdos kényszerpályára állította magát a kormány Mészárosék koncessziós autópályáival

2023 májusában, alig fél évvel a 2022 szeptemberében elindult koncessziós autópálya-üzemeltetési szerződés indulása után bejelentette a kormányzat, hogy módosítják a megállapodást. A cél egyértelmű volt: a beruházások kitolásával elérni, hogy csökkenjen a korábbi évek túlköltései miatt nehéz helyzetben lévő központi költségvetés helyzete.

Ez nagyon tanulságos abból a szempontból, hogy milyen rövid idő alatt kiderült: erősen feszegeti a költségvetési kereteket a 35 évre megkötött koncessziós szerződés. Pedig a kormány azzal magyarázta a konstrukció bevezetését, hogy így:

tehermentesíteni lehet a költségvetést;

Lengyel építőipari céget vásárol a Duna Aszfalt

Szíjj László cégcsoportja a „magyar tulajdonú regionális középvállalati státusz elérése” érdekében vásárol be Lengyelországban.

A Duna Group Közép-Kelet Európai üzletfejlesztési terveinek végrehajtása keretében megállapodást kötött a Mota-Engil SGPS SA társasággal a Mota-Engil Central Europe cégcsoport megvásárlására, amely Lengyelország építőipari és ingatlanfejlesztési piacának aktív szereplője – közölte a BÉT oldalán a Duna Aszfalt Zrt. 

A tájékoztató szerint a cégvásárlás végrehajtásához az illetékes lengyel hatóságok és egyes finanszírozó intézmények engedélye is szükséges, ezek megszerzését a felek 2024 első félévében tervezik. A tranzakció a közlemény szerint

Transparency International: Mészáros Lőrinc az új tenderbajnok

Mint a Transparency International (TI) Magyarország írja, Tenderbajnok projektjének célja, hogy nyilvánosan elérhető információk – közbeszerzési, céginformációs és tulajdonosi adatok, valamint közhatalmi pozíciók és sajtómegjelenések – összekapcsolása révén nagyobb átláthatóságot teremtsenek a közpénzek elköltésének módjáról. A projekt két jelentős problémára hívja fel a figyelmet:

a közbeszerzési piac koncentrációjára és

az összeférhetetlenségek gyanújára.

2000 milliárd forint: kiderült, ki a két magyar csúcsoligarcha

A TI Magyarország egy interaktív felületen mutatja meg, hogy a tendereken keresztül kikhez jut az adófizetők pénze. Helycsere történt a dobogón.

Másodszor mutatták be a Transparency International Tenderbajnok adatbázisát: az idén májusban publikált első tanulmányukat a 2022-es adatokkal kiegészülve közel 2500 céget, mintegy 34 ezer eljáráson kiosztott 12,7 ezer milliárd forint közbeszerzési összeget vizsgálva összesítették azokat a végső tulajdonosokat és vállalatokat, akik a legtöbb közpénzt nyerték el 2019-2021 között.

A Tenderbajnok elnevezésű, mindenki számára elérhető interaktív felületről kiderül: helycsere történt a Nemzeti Együttműködési Rendszer két csúcsgazdag oligarchája, Szíjj László és Mészáros Lőrinc között: Szíjj a második helyre csúszott vissza, így Mészáros lett a tenderkirály.

Százmilliárdok az autópályán: nagyot kaszálhatnak Mészárosék 35 év alatt

A 35 éves koncessziós időszak alatt 684 milliárd forintot kereshet Szíjj László és Mészáros Lőrinc az autópályák üzemeltetésén – számolta ki a G7.

Tavaly szeptemberben vette át az állami gyorsforgalmi utak java részének üzemeltetését az állami Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től egy 35 éves koncesszió keretében a Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonában lévő MKIF – Magyar Koncessziós Infrastruktúra-Fejlesztő Zrt.

G7: Kimagasló profitot hoznak Mészároséknak az autópálya-koncessziók

Tavaly szeptember elsején vette át az állami gyorsforgalmi utak java részének üzemeltetését az állami Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től egy 35 éves koncesszió keretében a Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonában lévő MKIF – Magyar Koncessziós Infrastruktúra-Fejlesztő Zrt., és a konzorcium eddig kiemelkedően teljesített: négy hónap alatt 6,5 milliárd forintos profitot realizált – írja szerdai cikkében a G7.

A portál felidézi: a 2023-as költségvetés eredeti számai szerint az MKIF rendelkezésre állási díjára közel bruttó 230 milliárd forintot szántak, ám a december 29-i rendeleti költségvetésben már csak bruttó 182 milliárd forint szerepelt, ez pedig jelenleg is aktuális. Ezért a pénzért új utat még nem kellett építeni egy centit sem, hanem 1237 km-en üzemeltetik a sztrádákat. Lényeges szerepe van annak is, hogy mikor kell a több tíz- vagy százmilliárd forintos későbbi beruházásokat elvégezni. Egy-két év csúsztatás is tízmilliárdos tőkeköltséget, illetve kamatkiadásokat és/vagy bevételeket jelenthet. Sem a kormányzat, sem az MKIF sem hajlandó megadni ezeket az adatokat – írja a G7.

A 2023-as árak alapján az M5-M6 autópályák egy kilométerének megépítése és üzemeltetése nettó 328 millió forintba kerül az adófizetőknek, míg a NER koncessziós vállalata 116 millió forintért üzemeltet egy km már meglévő gyorsforgalmi utat. Ez utóbbi töredékköltséget jelent a megépítéshez képest, óriási üzletnek ígérkezik az MKIF sztráda-ügylete. Az MKIF-nél a portál kérdésére elmondták, hogy

Tempósan bővülnek a NER vagyonlerakói

Számításaink szerint mintegy 2700 milliárd forintot ért az a vagyon, amit magyarországi magántőkealapokban helyeztek el tulajdonosai 2022. december 31-én. Ez a 2022-es 68 ezer forintos hazai GDP 4 százaléka. A 41 tulajdonosnál koncentrálódó vagyon így a magyar gazdaság nem csekély szeletét fedi le.

A nagyságrendet az is jól mutatja, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a részvények teljes hazai állománya 8,7 ezer milliárd forint volt, míg –  a magántőkealapokat is magába foglaló – befektetési jegyeké 12,7 ezer milliárd forint.

Az MNB felügyeleti szervként gyűjti be az alapok kezelőitől, hogy mekkora összegű vagyon van ezekben – már csak a pénzügyi rendszerben betöltött nagyságrendjük miatt is szükséges ez. A jegybanki statisztikák szerint elképesztő gyorsan nőtt a vagyon: 2020 végén még csak 179 milliárd forinttal rendelkeztek a magántőkealapok, 2021 végén 1134 milliárd forint felett diszponáltak, míg 2022. december 31-ére már 1551 milliárd forintos vagyonuk lett. Ez az MNB adatai szerint a befektetési alapok vagyonának hetede.

G7: így rejtik el vagyonukat Orbán Viktor bizalmasai

A technika azért tökéletes, mert ha ügyesen csinálják, egyetlen nyilvános adatbázisban sem kell feltüntetni, hogy kihez kerül a nagy pénz. Ha pedig még egy magántőkealapot, vagy bizalmi vagyonkezelőt is beiktatnak az ügyletbe, végképp bottal lehet ütni a milliárdok nyomát – írják a cikkben.

A portál nyáron cikksorozatban mutatta be, hogyan áramlott az elmúlt években elrejtve több tízmilliárd forint a kormányzathoz leginkább közelálló milliárdosok irányába a tűzhöz kevésbé közel lévőktől. Az ország egyik leggazdagabb embere Jellinek Dániel cégbirodalmából például 27 milliárd forint került át Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az üzleti köréhez 2019 és 2022 között. Ugyanebben az időszakban egy rejtélyes forrásból szinte hajszálpontosan ugyanez az összeg megjelent Tiborcz legfontosabb vállalatában, a pénz eredetét pedig a miniszterelnök veje külön kérdésre sem volt hajlandó elárulni.

Az elmúlt négy-öt évben futott fel rendkívül látványosan a Soltút nevű építőipari cég is, amely jelentős részben állami megrendeléseinek köszönhetően öt év alatt közel 50 milliárdos profitot könyvelhetett el. A hatalmas nyereség azonban nem egyszerűen a vállalat eredeti tulajdonosát gazdagította. A vagyon egy jelentős része olyan cégekbe került, amelyek Mészáros Lőrinc barátjához és üzlettársához, Szíjj Lászlóhoz köthetőek.

Pofonegyszerű módszerrel rejtik el tízmilliárdok útját a NER oligarchái

Kinyomtatnak egy papírt, pár százezerért eladják, átírnak a hátoldalán egy nevet, és máris követhetetlenné válik több milliárd, vagy tízmilliárd forint útja. Nagyon leegyszerűsítve így működik az a NER-es körökben egyre elterjedtebb módszer, amellyel megpróbálják elrejteni néhány nagyobb, gyakran közpénzmilliárdokat is felemésztő biznisz végső haszonélvezőjét.

A technika azért tökéletes, mert ha ügyesen csinálják, egyetlen nyilvános adatbázisban sem kell feltüntetni, hogy kihez kerül a nagy pénz. Ha pedig még egy magántőkealapot, vagy bizalmi vagyonkezelőt is beiktatnak az ügyletbe, végképp bottal lehet ütni a milliárdok nyomát.

Két sztori, egy trükk