Best WordPress Hosting
 

Tíz órán át lógatta egy szárazjéggel teli vödörbe a lábait, most futhat a milliós kártérítés után az amputált biztosítási csaló

Egy tajvani egyetemista azt remélte, hogy több mint 41 millió tajvani új dollár (468 millió forint) kártérítést zsebelhet be azzal, hogy több biztosítást köt magára, majd 10 órán át szárazjégbe lógatja a lábait, a fagyási sérüléseivel pedig a biztosítótársaságokhoz fordul – írja a Strait Times.

A tajwani Bűnügyi Nyomozó Iroda iroda által egyszerűen csak Chang néven emlegetett fiatalember végtagjai a szárazjeges kúrát olyan rosszul viselték, hogy mindkét lábát amputálni kellett. Ő pedig a reményeivel ellentétben nem busás kártérítést, hanem vádemelést kapott a nyakába.

A hatóságok tájékoztatása szerint a biztosítási csalással megvádolt egyetemista legalább öt biztosítónál kötött saját magára biztosítást. Majd egy hideg téli éjszakán, 2023. január 26-án az ország fővárosában, Tajpejben több órát motorozott a hidegben Liao nevű, még középiskolás korában megismert bűntársával, hogy azt a látszatot tudják kelteni, hogy Cheng motorozás közben szenvedte el a súlyos fagyási sérüléseket.

Kínához vagy a függetlenséghez kerül-e közelebb az elnökválasztásra készülő Tajvan?

Tajvanon 2024 januárjában elnökválasztást tartanak. Az eseménynek több dolog miatt is komoly tétje van. Egyrészt a tajvani választások mindig némi izgalommal járnak, a terület nemzetközi és politikai helyzete ugyanis a kínai polgárháború vége óta rendezetlen. A tajvani kormány a szigetet hivatalosan Kína részének tekinti, magára pedig Kínai Köztársaságként, azaz az 1911-ben kikiáltott állam jogutódjaként hivatkozik. A jogi fikció szerint tehát a tajvani kormányzat nem a csendes-óceáni sziget, hanem egész Kína törvényes és legitim kormánya. Az, hogy ez mennyire tartható, a politikai viták állandó témája, hiszen sokan inkább a fennálló helyzetet törvényesítenék, azaz önálló tajvani államként folytatnák.

Peking ezzel szemben az 1949-es kommunista hatalomátvétel nyomán saját magát tekinti az egész ország és így Tajvan kormányának is. A demokratikusan megválasztott tajvani kormányra „tajvani hatóságokként” hivatkoznak, amit vagy de facto ismernek el, vagy egyáltalán nem. Semennyire, ha a baloldal, de facto, ha a jobboldal van kormányon.

Paradox módon ugyanis a kínai kommunisták a történelmi riválissal, a szigetet 1949 és 1989 között diktatórikus módon uraló jobboldali Kínai Nemzeti Párttal, azaz a Kuomintanggal ápolnak jobb viszonyt. Velük ugyanis elvi ellentét csupán abban van, hogy Tajvan „melyik” Kína része, abban nem, hogy a sziget az egy és oszthatatlan Kína egy tartománya. Ezzel szemben a Csang Kaj-sek katonai diktatúrája ellen lázadó demokratikus ellenzékből kialakuló baloldali és liberális pártokkal igen rossz Peking viszonya. Ők ugyanis azzal érvelnek, hogy Tajvan elég régóta jár külön utakon, így joguk van a függetlenséghez, és a közös kínai identitás helyett az önálló tajvanit preferálják. Sőt, a merészebbek egy teljesen független Tajvani Köztársaságról álmodnak. A dolgot nehezíti, hogy

Bebörtönzött iráni újságírónők kapták idén a Szabadság Aranytollat

A Lapkiadók Világszövetsége a díjátadón felszólította az iráni hatóságokat, hogy engedjék szabadon az összes bebörtönzött újságírót.