Best WordPress Hosting
 

Tíz órán át lógatta egy szárazjéggel teli vödörbe a lábait, most futhat a milliós kártérítés után az amputált biztosítási csaló

Egy tajvani egyetemista azt remélte, hogy több mint 41 millió tajvani új dollár (468 millió forint) kártérítést zsebelhet be azzal, hogy több biztosítást köt magára, majd 10 órán át szárazjégbe lógatja a lábait, a fagyási sérüléseivel pedig a biztosítótársaságokhoz fordul – írja a Strait Times.

A tajwani Bűnügyi Nyomozó Iroda iroda által egyszerűen csak Chang néven emlegetett fiatalember végtagjai a szárazjeges kúrát olyan rosszul viselték, hogy mindkét lábát amputálni kellett. Ő pedig a reményeivel ellentétben nem busás kártérítést, hanem vádemelést kapott a nyakába.

A hatóságok tájékoztatása szerint a biztosítási csalással megvádolt egyetemista legalább öt biztosítónál kötött saját magára biztosítást. Majd egy hideg téli éjszakán, 2023. január 26-án az ország fővárosában, Tajpejben több órát motorozott a hidegben Liao nevű, még középiskolás korában megismert bűntársával, hogy azt a látszatot tudják kelteni, hogy Cheng motorozás közben szenvedte el a súlyos fagyási sérüléseket.

„Ugyanolyan, mintha buszra szállnék” – mondja az egyetemista, aki az albérletárak elszállása miatt inkább repülővel jár be az egyetemre

Új szintre emelte az ingázás fogalmát egy kanadai fiatal, aki a magas vancouveri albérletárak miatt inkább az ország nyugati partján található nagyvárostól 674 kilométerre fekvő Calgaryból jár be a Brit Columbiai Egyetemre. És úgy is olcsóbban jön ki, mintha Vancouverben lakna, hogy minden egyes alkalommal repülőre kell szállnia, amikor jelenése van az oktatási intézményben.

A New York Post által bemutatott fiatal közgazdászhallgató, Tim Chen sajnos nem tudott magának kollégiumi férőhelyet szerezni, a város albérletárait viszont húzósnak tartotta. De egy kis matekozás után arra jutott, hogy jobban jár, ha hazaköltözik a szüleihez Calgaryba, és ingázni fog a két nagyváros között repülővel, mert így még a sok repülőjegy megvásárlása mellett is kevesebb pénzt költ, mintha Vancouverben lakna.

Arra gondoltam, miért nem maradok Calgaryban, aztán csak átrepülök ide, ez körülbelül egyórás repülőút. Ugyanolyan, mintha buszoznék

Egyetemisták tartják életben a magyar közoktatás működését

Elsőéves tanárszakos egyetemistákat is beosztanak az iskolák, mert még ez is jobb, mintha a takarító tartana órát. 2024-től könnyebben lehet diploma nélkül tanítani.

Tömegesen taníthatnak a magyar iskolákban felsőfokú végzettség nélkül – írja a Népszava. Rétvári Bence államtitkár elmondta: a jelenlegi pedagógusok egy százaléka nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A főállású pedagógusok száma 147,2 ezer volt az előző tanévben, a diploma nélküliek száma tehát megközelítheti az 1500-at. A Pedagógosok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás szerint ez megfelelhet a valóságnak.

Népszava: Akkora a tanárhiány, hogy már elsőéves egyetemistákat is beküldenek tanítani

Már nemcsak utolsó éves tanárszakos egyetemistákat, hanem bármilyen évfolyamon tanuló pedagógushallgatókat, akár elsőéveseket is felvesznek iskolai munkára a tankerületi központok, hogy így enyhítsék a tanárhiányt – írta meg szombati cikkében a Népszava.

A lap szerint van olyan intézmény, ahol a fiatalabb egyetemista tanárjelöltekre „egyszerűbb” feladatokat bíznak – például napköziztetés vagy felügyelet –, de az is előfordul, hogy eseti helyettesítésekre, tanórák megtartására is beosztják őket. Végzős tanárszakos hallgatók bevetésére már az előző tanévben is volt példa, a kormány törvényben is megerősítette, hogy szakképzettségük megszerzéséig, legfeljebb egyéves időszakra óraadóként lehessen alkalmazni őket, de ez az alacsonyabb évfolyamokra járókra nem érvényes.

A lap érdeklődött a Klebelsberg Központnál (KK), pontosan milyen jogszabályi alapja van annak, hogy egyes iskolákban akár elsőéves tanárszakos hallgatókat is alkalmaznak. Válaszukban annyit írtak, a hatályos jogszabályok meghatározzák a foglalkoztatási kereteket, a foglalkoztatás jogszerűségéért pedig az iskolák fenntartói a felelősek. „A tankerületi központok mindent megtesznek a feladatok szakszerű és jogszerű ellátásért” – közölték.

Jönnek a ponthatárok, és velük az albérletháború: a vidék már jobban drágul, mint Budapest?

Felpörgeti nyári ingatlanpiacot a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése, vagyis lökésszerű keresletnövekedés várható az egyetemvárosok albérletpiacán. Az Otthon Centrum adatai szerint a vidéki árnövekedés éves viszonylatban jócskán felülmúlta a budapestit.

Minden évben meglódítja az albérletpiacot a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése – idén ez július 26-án lesz –, amikor eldől, hogy a több tízezer diák melyik városban és melyik egyetemen folytathatja felsőfokú tanulmányait. A kollégiumi férőhelyek korlátozott száma miatt a diákok jelentős része albérletbe kényszerül. A gyakorlat szerint jellemzően többen bérelnek egy ingatlant.

Budapesten a téglalakások havi bérleti díja az év első hat hónapjában kötött szerződések alapján 236 ezer forint, ami 14 százalékkal magasabb, mint a tavalyi átlag.

Túl sokszor nézett rá a telefonjára, ezért rúgták ki a szakácsként dolgozó egyetemistát Manchesterben

Egy fiatal szakács azt állítja, hogy az addigi legstresszesebb munkanapját követően méltatlan módon rúgták ki a munkahelyéről. A manchesteri Toast nevű étterem szakácsaként dolgozó 20 éves Sophie Alcock az ominózus műszakban tudta meg, hogyan sikerült lediplomáznia az egyetemen, ahol történészként tanult. A műszak elején figyelmeztette is a főnökét, hogy lehet, ma kivételesen kicsit furcsán fog viselkedni, mert izgul. Amire azt a választ kapta, hogy rendben van, belefér.

Azonban a műszak után szomorúan szembesült vele, hogy kirúgták, mivel a főnöke szerint vagy négy órán át a telefonján lógott munka helyett.

A szakácsként dolgozó egyetemistának az esetről beszámoló Daily Mail szerint több problémája is van azzal, ahogy az ügyet kezelték. Egyrészt azt állítja, senki nem szólt rá, hogy dolgozzon többet, másrészt az a baja, hogy az egyik munkatársától értesült a hírről, amiről akkor már pletykáltak a munkatársai.