Best WordPress Hosting
 

Hatályba lépett a médiaszabadságról szóló európai rendelet

A European Media Freedom Act (rövidített nevén az EMFA) az Európai Bizottság szerint új korszakot nyit az Európai Unió médiaszabályozásában.

„Ha fizetek, akkor ne b*sztass!” – hangfelvételen, ahogy Eger polgármestere a helyi sajtóról tárgyal

Mirkóczki Ádám egri polgármester egy kiszivárgott hangfelvételen arról tárgyal a kormányközeli Rádió 1 Eger vezetőjével és a Sztárbox Média Kft. tulajdonosával, hogy miként tudnának közpénzt kifolyatni az önkormányzat költségvetéséből a városvezető saját médiumába. A trágár kifejezésekkel tarkított párbeszéd bárki számára meghallgatható. A Media1-nek sikerült megszólaltatnia az egyik érintett.

Közös nyilatkozatot adott ki az Euronews szerkesztősége a NER-es tulajdonossal kapcsolatos sajtóhírek miatt

Korábban bebizonyosodott, hogy Orbán Viktor köreiből származó pénzekből érkezett néhány évvel ezelőtt új tulajdonos az Euronews televízióhoz. Most a szerkesztőség közös közleménnyel reagált a tulajdonosi hátterével kapcsolatos sajtóhírekre.

Lehet-e országszakadás abból, hogy a flamand szeparatistáké Belgium legnépszerűbb pártja?

Nem Magyarország az egyetlen uniós állam, ahol a június 9-i európai parlamenti választásokkal egyidőben további szavazásokat rendeznek. Míg itthon a brüsszeli delegáltak mellett az önkormányzatok összetételéről is döntünk, addig Belgium az ország egységéről is. A szövetségi és regionális választások után a többszintű belga hatalomgyakorlás sajátosságai miatt hat kormány fog felállni, és mivel a különböző nyelvi, etnikai és földrajzi területeken élők többnyire különböző pártokra szavaznak, egyértelmű győztest aligha lehet majd kihirdetni.

A népszerűségi listák alapján a legbefolyásosabb erő egy flamand szecesszionista párt lesz, amely céljai szerint két részre szakítaná Belgiumot.

Úgy gondoljuk, hogy Belgium egy kényszerházasság. És ha valamelyik fél válni akar, azt felnőttek módjára megbeszéljük

Európai törvénybe foglalják a közmédia függetlenségét, a Fidesz „brüsszeli cenzúratörvényről” beszél

Az európai médiaszabadság-törvényt várhatóan szerdán fogadja el a képviselő-testület, majd a tagállamok formális jóváhagyását követően, hamarosan kihirdetik az EU Hivatalos Közlönyében. Az előírásait az ettől számított 15 hónapon belül kell kötelezően alkalmazni. Hatályba lépése után ez lesz az első uniós jogszabály – írja a Népszava.

A törvény közös rendelkezéseket tartalmaz majd a médiaszabadságra és függetlenségre, a médiatulajdonlás átláthatóságára, az állami hirdetések elosztására és az újságírói források védelmére vonatkozóan. A Népszava cikke szerint a rendelet a többi között előírja, hogy

a közszolgálati médiának függetlennek kell lennie mindenféle politikai érdektől.

Gazdasági függésben kis híján világbajnok Magyarország

A magyarországi feldolgozóipari termelés régóta ismert és sokat emlegetett jellegzetessége, hogy nagyon alacsony a hazai hozzáadott értéke, azaz rengeteg külföldi alkatrészre, technológiára, gépre van szükség ahhoz, hogy valamiféle versenyképes ipari termék kerüljön ki a magyar munkaerő kezei közül.

A másik, szintén ismert jelenség, hogy ezeket a termékeket a hazánkban működő multinacionális vállalatok döntően külföldön értékesítik. Ebből fakadóan a hazai gazdaság mind a magyarországi termeléshez inputokat szolgáltató külföldi vállalatoktól, mind a Magyarországon létrehozott termékeket elfogyasztó piacoktól erősen függ.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által összegzett módszertani újításoknak köszönhetően ezen függőségek mértékét egyre mélyebben lehet feltérképezni. Ezen mélyebb perspektívából pedig kiderül, hogy hazánk a fejlett világ leginkább külső függésben lévő gazdaságai között van, mind import-, mind exportoldalon.

Ki fogja megvédeni Tajvant?

Bár Tajvanon január 13-án tartották az elnök- és a parlamenti választást, a kormányzó Demokratikus Haladás Párt (DPP) jelöltje, a William Lai néven is ismert Laj Csing-tö csak májusban foglalja el hivatalát. Az addig hátralevő bő három hónapban minden megnyilvánulását követi majd a világ, ahogyan érdemes odafigyelni a következő alelnök, Hsziao Bi-khim tevékenységére is. Hasonlóan az amerikai politikai hagyományokhoz, a megválasztott államfő beiktatásán elmondott beszédében ad majd konkrét támpontokat arról, mit gondol Tajvan jövőjéről.

Az új vezetésnek nincs könnyű dolga. A DPP évek óta veszít népszerűségéből, a párt rosszul szerepelt a 2022-ben tartott önkormányzati választáson, a szombati szavazáson tizenegy helyet vesztett a törvényhozásban.

Ezzel kisebbségi kormányzásra kényszerül, a megerősödött ellenzék pedig nem fogja megkönnyíteni a következő négy évet.

Kínához vagy a függetlenséghez kerül-e közelebb az elnökválasztásra készülő Tajvan?

Tajvanon 2024 januárjában elnökválasztást tartanak. Az eseménynek több dolog miatt is komoly tétje van. Egyrészt a tajvani választások mindig némi izgalommal járnak, a terület nemzetközi és politikai helyzete ugyanis a kínai polgárháború vége óta rendezetlen. A tajvani kormány a szigetet hivatalosan Kína részének tekinti, magára pedig Kínai Köztársaságként, azaz az 1911-ben kikiáltott állam jogutódjaként hivatkozik. A jogi fikció szerint tehát a tajvani kormányzat nem a csendes-óceáni sziget, hanem egész Kína törvényes és legitim kormánya. Az, hogy ez mennyire tartható, a politikai viták állandó témája, hiszen sokan inkább a fennálló helyzetet törvényesítenék, azaz önálló tajvani államként folytatnák.

Peking ezzel szemben az 1949-es kommunista hatalomátvétel nyomán saját magát tekinti az egész ország és így Tajvan kormányának is. A demokratikusan megválasztott tajvani kormányra „tajvani hatóságokként” hivatkoznak, amit vagy de facto ismernek el, vagy egyáltalán nem. Semennyire, ha a baloldal, de facto, ha a jobboldal van kormányon.

Paradox módon ugyanis a kínai kommunisták a történelmi riválissal, a szigetet 1949 és 1989 között diktatórikus módon uraló jobboldali Kínai Nemzeti Párttal, azaz a Kuomintanggal ápolnak jobb viszonyt. Velük ugyanis elvi ellentét csupán abban van, hogy Tajvan „melyik” Kína része, abban nem, hogy a sziget az egy és oszthatatlan Kína egy tartománya. Ezzel szemben a Csang Kaj-sek katonai diktatúrája ellen lázadó demokratikus ellenzékből kialakuló baloldali és liberális pártokkal igen rossz Peking viszonya. Ők ugyanis azzal érvelnek, hogy Tajvan elég régóta jár külön utakon, így joguk van a függetlenséghez, és a közös kínai identitás helyett az önálló tajvanit preferálják. Sőt, a merészebbek egy teljesen független Tajvani Köztársaságról álmodnak. A dolgot nehezíti, hogy

Élesen bírálta a Telex alapítóit Varga Attila Sixx, a régi Index tömeges távozóinak egyik legismertebb arca

Varga Attila Sixx, aki 15 éven át volt a régi Index egyik fontos tagja, majd egyszerre lépett le a tömeges távozókkal 2020 nyarán, de ennek ellenére nem kívánt csatlakozni az akkor létrejövő Telexhez, az Instyle Men című magazinban most megjelent interjúban azt mondta, akkor lett igazán biztos benne, hogy jó döntést hozott, hogy a felkérés ellenére nem ment a Telexhez, amikor megkérték rá, hogy ezt a döntését ne mondja el a többi távozó indexesnek. Azt is mondta, nem találta tisztességes eljárásnak azt sem, amikor 90 ember úgy állt fel az Indexnél, hogy egyeseknek nem mondták el, hogy nem veszik át őket a Telexhez. A ma már a Network4 egyik igazgatójaként dolgozó egykori médiás újságíró szerint ilyet nem szabad megtenni valakivel, akivel előtte hosszú időn át dolgoztak együtt.

A Fidesz nevében kérdezett a Vas Népe újságírója

A Mediaworks megyei lapjának szombathelyi munkatársa sajtótájékoztatón is nyíltan hangoztatja párthovatartozását.

9 millió eurós pályázatot hirdetett az Európai Bizottság fiataloknak szóló online médiumok számára

Az Európai Bizottság szerint az uniós támogatást elnyerő projektek növelhetik majd az online információk elérhetőségét legalább öt európai nyelven, többfajta formátumban és sokféle hangon a fiatalokat érintő témákban.

Kiterjeszti a Fidesz a választási törvényt az „álcivil szervezetekre”

Magyarország függetlenségét minden eszközzel meg kell óvni, a külföldi befolyásszerzési kísérleteket pedig meg kell akadályozni, hangsúlyozta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Kocsis Máté ezzel kapcsolatban jelezte: az Országgyűlés őszi ülésszakán az ország függetlenségét megóvó törvénycsomagot kívánnak benyújtani.

Ennek célja, hogy azokat, a sok esetben álcivil, szervezeteket, amelyeket külföldről pénzelnek, valamint azokat a pártokat és személyeket, akik Karácsony Gergely környékén is felbukkantak, számon kérhesse a jövőben a törvény.

Feladták a küzdelmet, felmondott a Szentendre és Vidéke főszerkesztője és a lap három másik munkatársa is távozik

A távozó főszerkesztő szerint a fejlemény feladása annak a küzdelmének, hogy a jelenlegi városvezetés tartani tudja magát ahhoz a választási ígéretéhez, hogy Szentendrén független városi lap működjön. Pályázattal máris keresik az utódját.