Best WordPress Hosting
 

Tavaly 190 milliárd forintos veszteséget ért el az MVM

A cég tavaly a „rezsivédelmi szolgálataiért” cserébe a központi költségvetéstől mintegy ezermilliárd forintnyi támogatást kapott, miközben az állami tulajdonosnak 309 milliárdos osztalékelőleget fizetett. Az tagadják, hogy ez utóbbit a költségvetési pénzből fizették volna.

Tavaly 190 milliárd forintos „teljes, átfogó” veszteséget ért el az MVM – derül ki az állami energiacsoport április 30-án közzétett, nemzetközi számviteli elveket követő eredménykimutatásából. Az érték az elmúlt évek során folyamatos esést mutatott: az 2022-ben még 79 milliárd, 2021-ben pedig 281 milliárd forint nyereségre állt. Bár a tulajdonost képviselő Energiaügyi Minisztérium elfogadó határozata is ezt a tételt tünteti fel legfőbb eredménysorként, ezen túlmenően számos további, végsőnek látszó, illetve a befektetők által figyelt, tehát egyaránt fontosnak nevezhető és kiemelhető, ehhez képest viszont látványosan eltérő nyereségadatokat is közzétett. Az adózott eredmény például rekordszintre, 369 milliárdra ugrott.

A 2020-2021-ben még nulla alatt csordogáló érték 2022-ben 73 milliárd forintot tett ki. Tavalyelőtt a két eredménytípus csak azért állhatott szinte egy szinten, mert míg az adózott eredményt az eszközök átértékelése 223 milliárddal, a pénzeké pedig 116 milliárddal javította, addig az adatot „pénzáram-fedezeti ügyletek” 333 milliárddal apasztották. 2023-ban viszont az adózott nyereséget a tárgyi eszközök átértékelése 196 milliárddal, a pénzeké 99 milliárddal, a pénzáram-fedezetek pedig 262 milliárddal, egyaránt lehúzták. És akkor még nem beszéltünk a befektetők által kiemelten figyelt, kamat-, adó- és értékcsökkenési leírás előtti, úgynevezett EBITDA-eredményről, ami 2021 óta szinte töretlen kétszereződéssel, 2023-ban már 910 milliárd forintra, több mint kétmilliárd dollárra duzzadt. (Mindezektől eltérnek az MVM Zrt. mint anyavállalat egyedi számai, amelyek a csoporténál kedvezőbbre sikerültek: ott az adózott eredmény 213 milliárd, a teljes, átfogó jövedelem pedig 212 milliárd forint lett.)

Mitől lett ilyen drága a Budapest Airport, amit bármi áron meg akar venni a kormány?

Tavaly ősszel szivárogott ki, hogy 4 milliárd eurós visszavásárlási akció készül a ferihegyi repülőtér megszerzése érdekében, később az is kiderült, hogy ezúttal nem a „mindenevő” Mol és Jellinek Dániel ingatlanguru lenne az állam üzlettársa, hanem külföldi befektetők.

A magyar állam első lépésben 80 százalékos tulajdonrészt vásárol a reptérben, 20 százalék pedig a francia Vinci Airports cégé lesz, majd a tranzakció lezárása után az állami tulajdon 51 százalékra csökkenhet, mert a kormány eladna a részéből egy katari befektetőnek.

A 24.hu a 80 százalékos részesedésből és a Budapest Airport közel 1,5 milliárd eurós hitelállományából azt becsülte, hogy 774 milliárd forint körül lehet a magyar állam által fizetendő vételár.

Vigyázzon, csalók élnek vissza a Budapest Airport nevével

Hamis Facebook-oldalra figyelmeztet a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete. Az oldal a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (Budapest Airport – BUD) nevével visszaélve csaló posztokat és hirdetéseket jelenít meg, és azt állítja, hogy az ottfelejtett poggyászokat olcsón elárverezi a reptér.

Az MTI-n megjelent közlemény szerint az oldalon lévő posztok és hirdetések egy adathalász oldalra vezetik át a gyanútlan áldozatokat. A weboldal eredetileg banki adatok lopására készült, arculatilag pedig megtévesztésig hasonlítanak a reptér valódi oldalához.

Az ehhez hasonló oldalak elszaporodására már a Budapest Airport is felhívta a figyelmet, kiemelve, hogy a repülőtér soha, egyetlen nyereményjáték vagy promóció keretében sem kéri a felhasználó bankkártyaadatait, jelszavát vagy más szenzitív adatát.A csalási módszer nem újdonság, tavaly is több ilyen témájú adathalász és hamis Facebook oldal bukott le. Ezek az oldalak igyekeznek valós platformok látszatát kelteni, a csalók bejegyzéseket posztolnak, hamis profilokkal kommenteltek, reagálnak.

Nagy Márton elmondta, mikor avatkozhatnak be az üzemanyagárakba

Van egy megállapodás a Magyar Ásványolaj Szövetséggel, amely szerint az üzemanyagáraknak a régiós középmezőnybe kell tartozniuk, ezt a kormány folyamatosan ellenőrzi. Ha ez a megállapodás megtörik, akkor be kell avatkozni az üzemanyagárakba – mondta Nagy Márton egy keddi sajtótájékoztatón az Index tudósítása szerint.

A nemzetgazdasági miniszter újságírói kérdésre arról is beszélt, hogy „megszorításokra nem kerülhet sor, az egy baloldali felvetés”. Úgy véli, a februári költségvetési adatokat „érdemes a helyén kezelni”. Idei évi növekedési célként három százalékot jelölt meg.

Nagy Márton az Orbán Viktor és Matolcsy György kapcsolatáról szóló híreket nem kívánta kommentálni. A jegybankelnökkel való kapcsolatáról azt mondta, kollegiálisan és intézményi szinten van együttműködés az MNB és az NGM között. „Ugyanakkor azt gondolom, hogy az intézmények közötti együttműködés sokkal fontosabb, mint a közvetlen kapcsolat. Nem látok semmi problémát ebben a kérdésben”, fogalmazott.

Elég a korrupció melegágyából, a forgóajtózásból

Az Európai Beruházási Bank alelnökeként Vazil Hudák jóváhagyott egy 200 millió eurós hitelt a Budapest Airport sok problémával terhelt bővítésére. Majd csupán három hónappal azután, hogy távozott a Banktól, csatlakozott a reptér igazgatótanácsához – mutat rá a POLITICO Europe.

Civil szervezetek és európai parlamenti képviselők évek óta figyelmeztetnek az Európai Beruházási Bank vezetőinél tapasztalt „forgóajtó-jelenségre”. Amint a Politico írja, az ügyet az EU csalás elleni hivatala, az OLAF is vizsgálja, de a jelenség vélhetően rendszerszintű, és sürgős megoldást kíván.

A Magyar Természetvédők Szövetsége- Föld Barátai Magyarország a Bankfigyelő Hálózattal CEE Bankwatch Network és az érintett helyi közösségekkel évek óta küzd azért, hogy az Európai Beruházási Bank (EBB), a Budapest Airport és a magyar hatóságok érdemben vizsgálják és orvosolják azokat a károkat, amelyeket Magyarország fő nemzetközi repülőtere okoz a környékén élőknek.

A Budapest Airport bővítéséhez nyújtott hitel miatt vizsgálódik az OLAF

Egy Budapest Airportnak még 2018-ban nyújtott hitel ügyében vizsgálódik az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF – írja a POLITICO egy, a vizsgálatról szóló belső dokumentum alapján. A vizsgálat eszerint „súlyos kötelezettségszegés” miatt folyik, az Európai Beruházási Bank által nyújtott 200 millió eurós hitellel kapcsolatban. A hitelt reptérbővítésre folyósították.

A dokumentum szerint az OLAF nyomozói kihallgatták Brüsszelben az Európai Beruházási Bank korábbi alelnökét, Vazil Hudákot, aki 2020-ban, a hitel nyújtását követően ült be a Budapest Airport igazgatóságába.

Hudák, aki korábban gazdasági miniszter is volt Szlovákiában, 2016 októberétől 2019 októberéig vezette a bank közép- és kelet-európai részlegét. Kihallgatására a lap szerint azután került sor, hogy panaszt nyújtottak be az OLAF-hoz amely szerint az egykori bankvezető „személyes előnyökhöz” juthatott a hitel jóváhagyásának köszönhetően.

Elszálltak a repülőjegyárak – mutatjuk, mitől drágultak drasztikusan a légi utazások

2019 óta jellemzően 40–60 százalékkal drágultak az átlagos retúr repülőjegyárak a Budapestről induló járatok esetében, de 2022 és 2023 között egyetlen év alatt is 10 ezer forintos emelkedés történt egy-egy úti cél esetében – ez derül ki a repjegy.hu által lapunknak megküldött adatokból.

A drágulás mértéke Európán belül ugyan ingadozó, viszont általánosnak tekinthető. Londonba és vissza 2019-ben például még átlagosan 43 ezer forintért lehetett utazni, ez tavaly már több mint 60 ezer forintba került. Ugyanebben az időszakban egy amszterdami út 78 ezerről 111 ezerre, egy barcelonai 51 ezerről 81 ezerre, egy athéni pedig 47 ezerről 74 ezerre drágult. A tengerentúli városoknál még durvábbak a számok: Miamit 2019-ben oda-vissza még 205 ezer forintból meg lehetett járni, tavaly már átlagosan 301 ezer forintot kellett fizetni az útért, de Bangkok esetében 188 ezerről 360 ezerre lőtt ki az utazás ára – azaz majdnem megduplázódott.

Nem volt ugyanakkor egyenletes az árnövekedés, hiszen a statisztikákból látható, hogy 2021-ben a legtöbb európai desztináció esetében az átlagárak kedvezőbbek voltak, mint a pandémiát megelőző évben, 2023-ban azonban már nem találni olyan úti célt, amelynél az árak csökkentek volna a bázisévhez képest.

A Budapest Airport 80 százalékát kifizetné az állam, Nagy Márton már félre is tette rá a pénzt

848,8 millió euró, azaz mintegy 328,5 milliárd forint érkezett a kormány „nagybevásárló” cége, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. számlájára, amivel az állam megszerezheti a Budapest Airport Zrt. részvényeit. Pontosabban a repülőtér-üzemeltető anyavállalatának, az Airport Holding Tanácsadó Kft. 80 százalékának megvásárlásáról van szó – derül ki a Corvinust felügyelő nemzetgazdasági tárca alapítói határozatából, amelyet közvetlenül karácsony előtt írt alá Nagy Márton miniszter.

A változást január 19-én be is jegyzete a cégbíróság, bár abból, hogy mindössze 1000 forinttal, 18 007 704 000 forintra módosult a Corvinus alaptőkéje, nem látszik, hogy ez a lépés a valaha volt legnagyobb és – ahogy Nagy Márton emlegeti – legösszetettebb állami bevásárlási akciójához tartozik. Úgynevezett ázsiós tőkeemelést hajtottak végre, ami azt jelenti, hogy egy darab, névértéken mindössze 1000 forintos részvényt jegyez le az állam a Corvinusban, ez jelenik meg az alaptőkében, ám ennél sokkal több pénzt, 848,8 millió eurót bocsátanak a zrt. rendelkezésére. A névérték (1000 forint) és a kibocsátási érték (848,8 millió euró) különbözete megy a tőketartalékba, így gyarapítja a Corvinus saját vagyonát.

Az Orbán-kormány jó ideje vissza akarja vásárolni a repülőteret, amelyet 2005-ben rekordáron, 464,5 milliárd forintért privatizált 75 évre a Gyurcsány-kormány. A legutóbbi próbálkozás alkalmával, 2021-ben 4,44 milliárd eurós ajánlatig jutottak, de végül a költségvetés állapota miatt nem ütötték nyélbe az üzletet. Nem tettek le azonban a reptérszerzésről, a kormányfő tavaly Nagy Mártont bízta meg a tárgyalásokkal, és úgy fest,

Csaba László: Az infláció a rendszerváltás éveit idézi

A közgazdász akadémikus a Népszavának azt mondja, gazdasági tekintetben felemás helyzetben van az ország, hiszen az infláció a tavalyi év egészét számítva 17,6 százalék lett, ami a rendszerváltozás éveit idézi, jelentősen meghaladja az európai értékeket.

Háromszor akkora, mint amiről a politika szól! Ezt mindenki érzékeli, aki maga végzi a bevásárlását és a pénztárcája szűkös.

Csaba László szerint nincs mivel dicsekedni. A tavalyi magasabb bázis miatt a 2024-es infláció lényegesen kisebb lesz, de az inflációs várakozások – különösen a bérek tekintetében – visszatekintőek. Tavaly a reálbér, a fogyasztás csökkent. Az bérmegállapodások és a már látható lendületes állami költekezés együtt valós veszéllyé teszi az ár-bér-ár spirál kialakulását, különösen, ha a költségvetési kiadásoknál továbbra sem érvényesül a visszafogottság. A közgazdász szerint a magas magyar kamatszint a fejlett országok, főleg az Egyesült Államok pénzpolitikájának egyenes következménye. Ettől a jegybank nem függetlenítheti magát, különösen, ha fel akar lépni az infláció ellen.

Egy utas rosszulléte miatt le kellett szállnia Budapesten egy Kairóból Washingtonba tartó gépnek

Meg kellett szakítania az útját az Egyptair Kairóból Washingtonba tartó, MS981-es számú járatának Budapesten kedden hajnalban – erről egy utas ismerőse számolt be a Redditen, amit a Telex vett észre. Az illető arról érdeklődött, hogy mi történhetett, mert az utasok állítólag nem kaptak megfelelő tájékoztatást a leszállás okáról.

A lap megkereste a Budapest Airportot, amely közölte, egy utas rosszulléte miatt szakította meg a közlekedést a járat. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren működő egészségügyi szolgálat, az Airport Medical Service munkatársai a gép 3:04 órai érkezését követően azonnal megkezdték az utas kivizsgálását, akit stabil állapotban kórházba szállítottak – közölték.

„A járat 05:01 órakor folytatta útját. Az eset a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalmában nem okozott fennakadást” – tették hozzá.

Budapesti repülőtér: A szerződéskötésre 2024 tavaszán kerülhet sor

A visszavásárlással kapcsolatos tárgyalások ütemezetten, az együttműködés jegyében és megfelelően haladnak a partnerek között, jelenleg már egy olyan fázisban tart, ahol a felek között nagyon közel a végleges megállapodás.

– közölte Nagy Márton gazdasági minisztériuma a repülőtérről az Atv.hu-val, hozzátéve, hogy

A szerződéskötésre 2024 tavaszán kerülhet sor. 

270 milliárd forintért hajtott végre vagyonértékesítéseket az állam

Az elmúlt időszakban a magyar állam 100 százalékos tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. sikeresen értékesítette az Erste Bank Hungary Zrt.-ben és a Yettel Magyarországban meglévő tulajdonrészét, valamint a hazai VIG társaságokban meglévő részesedésének döntő részét (az állam 45 százalékos tulajdonrészét 10 százalékosra csökkentette) – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) pénteken az MTI-vel.

A GFM közleménye szerint a három ügylet pénzügyi zárása jelentős, összesen több mint 700 millió eurós (közel 270 milliárd forint) bevételt eredményezett az állam számára, amelyet a budapesti repülőtér visszavásárlásának finanszírozására fordít.

Mindemellett folyamatban van a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben meglévő 66,9 százalékos állami tulajdonrész értékesítését célzó nyílt, piaci versenyfolyamat, amely menetrend szerint zajlik, szerződéskötésre 2024 tavaszán kerülhet sor – tették hozzá.

Csavar egyet a Budapest Airport megvételén a kormány

A magyar állam 51 százalékot szerezne, a katari alap pedig ezután pénzügyi vagy stratégiai befektetőként csatlakozhatna a projekthez.

Az eddig is tudható volt, hogy a magyar állam a francia Vincivel közösen vásárolná be magát a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-be, a Bloomberg hírügynökségnek azonban arról beszélt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, hogy a katari állami beruházási alapot próbálják meggyőzni: csatlakozzon a vásárló konzorciumhoz.

A 24.hu cikke szerint a magyar állam 51 százalékot szerezne, a katari alap pedig ezután pénzügyi vagy stratégiai befektetőként csatlakozhatna a projekthez. Azt is közölte, hogyha összejön az üzlet, akkor az állam azt tervezi, épít egy harmadik terminált, és bővíti a kapacitásokat az utasforgalom és a teherszállítás tekintetében is.

Zöld utat adott az EU a Budapest Airport Holding felvásárlására

Az Európai Bizottság engedélyezte, hogy a Corvinus Zrt. és a VINCI Airports felvásárolja a Budapest Airport Holdingot – tájékoztatott a brüsszeli testület szerdán.

Az uniós bizottsági közlemény szerint az Európai Bizottság az európai összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján hagyta jóvá, hogy a magyarországi székhelyű Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a franciaországi székhelyű VINCI Airports közös irányítást szerezzen az Airport Holding Tanácsadó Kft. (Budapest Airport Holding) felett.

Az ügylet elsősorban a repülőtér-üzemeltetési ágazatot érinti.

444.hu: mégsem kerülhet Orbán karácsonyfája alá Ferihegy többségi részvénycsomagja

A ferihegyi repülőtér állami kézbe vétele Orbán Viktor régi vesszőparipája, bár 2011-ben már az ő kormányzása idején adták el az akkori állami kisebbségi részt. Sokáig úgy tűnt, idén összejön a 760 milliárd forintra becsült bevásárlás, néhány hete már azt is hivatalosan lehetett tudni, hogy magyar–francia összefogással.

„Miniszterelnökünk álma a reptér, a pénz nem lehet akadály, még ha most nincs is, azt a repteret meg fogjuk venni. De egy százalékot sem adok arra, hogy még idén” – fogalmazott a portál kormányzati forrása a hét végén arról, hogy a néhány hete még világosnak tűnő menetrend borulni látszik. Egészen november végéig látszott esély arra, hogy a kormányzati apparátus alsóbb szintjein, többek között a Nagy Márton vezette gazdaságfejlesztési tárca dolgozói között emlegetett december 1-jei határidőre létrejön az üzlet, és az ügyet részleteiben nem ismerők is több erre utaló jelet láthattak.

Elsősorban azt, hogy az állam rendesen kisöpörte a padlást az utóbbi hetekben. Bankot és biztosítói részesedéseket adott el, volt nap, amikor a tervezettnél négy és félszer több állampapírt bocsátott ki – egy nap alatt 176 milliárddal adósodott el –, az MVM-től beszed 309 milliárd forintnyi osztalékelőleget. A tranzakciókat úgy ütemezték, hogy azokból november 30-áig befolyjon az államkasszába a pénz, ami megerősíteni látszott a december elsejei határidő valószínűségét.

Nagy Márton: A kormány Katart is bevonná a Budapest Airport megvásárlásába

Magyarország azon dolgozik, hogy a Katari Befektetési Hatóságot is bevonják abba a konzorciumba, amelyet a kormány a Budapest Airport Zrt. megvásárlására alakít ki. Ezzel pedig egy harmadik terminál építése is megvalósulhat – erről Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszélt a Bloombergnek, amit az Index szemlézett.

A miniszter közötle, a repülőtér megvásárlásáról szóló üzlet közel áll a véglegesítéshez, de az aláírás a jövő évre csúszhat, mert a vevőknek egyszerre kell megállapodniuk az árról a három jelenlegi tulajdonossal, valamint 10 adóstárssal. Mint mondta, a kormány arra törekszik, hogy „versenyképes, piaci alapú árban” állapodjanak meg.

Magyarország a francia Vinci SA infrastrukturális csoporttal szövetkezik az üzlet első lépésében, ezután a katari befektető is csatlakozhat akár pénzügyi, akár stratégiai befektetőként – mondta a tárcavezető.

Egy miniszter szerint nem fogunk szégyenkezni a reptér vételára miatt

Év végéig le akarja zárni a kormány a Budapest Airport adásvételét, mondta Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter szerint a tárgyalások jól haladnak, ugyanakkor ez jóval nagyobb pénzügyi tranzakció, mint a Vodafone felvásárlása volt.

Rengeteg kérdést kell tisztázni, de az év végéig le szeretnék zárni az adásvétel aláírását a Budapest Airport ügyében.

„A következő hetekben felszáll a füst, és nem fogunk szégyenkezni az ár miatt” 

Nagy Márton: Nem fogunk szégyenkezni a Budapest Airport ára miatt

Ha összességében 10-12 százalékos béremelkedés lesz, akkor Nagy Márton szerint az infláció az 5-6 százalékos sávba kerül jövőre, ha egy számjegyű lesz a bérkiáramlás, akkor a 4-5 százalékos sávban várható – erről az Inforádióban beszélt a gazdaságfejlesztési miniszter.

Hozzátette, hogy a fogyasztás és a gazdasági növekedés visszaállításához vissza kell térni a 4-5 százalékos reálbér-növekedéshez, de ezt a vállalatoknak ki is kell termelni, addig pedig a fogyasztás meglendüléséhez viszont kell a 10-12 százalékos emelés.

Az ugyanakkor gondot jelent, hogy az emberek túl óvatosak lettek és a korábbi 5-6 százalékos megtakarítási ráta mostanra a duplájára emelkedett. Nagy úgy véli, hogy ennek a magas infláció, a lassuló gazdaság miatti félelem és a magas hozamok az okai.

Biztossá vált, ki segít a kormánynak megvenni a repülőteret

A világ egyik legnagyobb repülőtér-üzemeltető cége, a francia Vinci Airports lesz a budapesti reptér 49 százalékos tulajdonosa.

Összefonódást jelentett be az állami irányítás alatt álló Corvinus Befektetési Zrt. és a francia Vinci Airports. Az Európai Bizottságnak azt írták, közösen fogják irányítani az Airport Holding Tanácsadó Kft-t, aminek a feladata a budapesti reptér működtetése lesz.

A Budapest Airport 51 százalékos részesedését december 1-ig kellene kifizetnie a magyar államnak. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium ezt a határidőt tagadta. A részesedés értéke becslések szerint 1,5 milliárd euró, vagyis több mint 570 milliárd forint lehet – írja a 444. A többit a menedzsmentjogokkal rendelkező kisebbségi tulajdonos, a Vinci Airports állná, 49 százalékos tulajdonrészért cserébe.