Best WordPress Hosting
 

Íme a nagy brüsszeli döntés, ami megmentheti az európai nap- és szélerőmű gyártókat

Elfogadták május 27-én az uniós tagállamok a zöld átállás egyik kulcsfontosságú rendeletét, amely megmentheti az európai nap- és szélerőmű gyártókat, hiszen fontos támogatási keretet jelent az ilyen gyártókapacitások megmaradása, illetve kiépülése számára. A cél az, hogy 2030-ra az EU saját maga állítsa elő a tiszta technológiás berendezések 40%-át, ezzel erősítve az európai ipart az amerikai és kínai versenytársakkal szemben.

Az Európai Unió tagállami kormányai május 27-én elfogadták a Net Zero Industry Act (NZIA) névre hallgató rendeletet, amelynek célja az, hogy elősegítse a napelemek, szélturbinák és hőszivattyúk, és más tiszta technológiákat alkalmazó berendezések legalább 40%-ának helyi gyártását. Ezáltal az EU iparának versenyképességét kívánják növelni az amerikai és kínai piaci szereplőkkel szemben. A rendelet az uniós közlönybeli kihiretését követően húsz nappa, így várhatóan június végén, vagy július elején hatályba lép.

Ez a jogszabály kulcsfontosságú része annak az uniós stratégiának, amely nem csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére törekszik globális szinten, hanem arra is, hogy ezen cél eléréséhez szükséges technológiák előállításában is vezető szerepet vállaljon.

Lassuló dinamika, széthúzódó mezőny: hogy is áll a globális CO2-emisszió?

Noha tavaly a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss jelentése szerint újabb történelmi csúcsra kapaszkodott a globális széndioxid-kibocsátás, az előző évhez viszonyított 1,1 százalékos növekedésben lassulás tapasztalható: a 2022-es emissziós érték még 1,3 százalékkal haladta meg 2021-es szintet.

A javulás nem óriási, ugyanakkor azt figyelembe véve, hogy az energiaválság, a geopolitikai feszültségek és a járványok finoman szólva sem ágyaztak meg a tiszta és fenntartható energiarendszerek terjedésének ebben az időszakban, kifejezetten örömteli.

Az IEA szakértői az elmozdulást nagyrészt a megújuló energiaforrások, az atomenergia és az elektromos autók térnyerésének számlájára írják, és hangsúlyozzák is a tanulmányban, hogy a tiszta energiát hasznosító technológiák világszerte hozzájárulnak a fosszilis tüzelőanyagok visszaszorításához. Ennek látványos bizonyítéka, hogy nélkülük az elmúlt öt évben megötszöröződött volna a globális CO2-kibocsátás.

A műanyag több üvegházhatásúgáz-kibocsátásért felel, mint a légi közlekedés és a hajózás

A műanyaghulladék-megelőzési startup, a CleanHub új jelentése azt vizsgálja, hogy a műanyagokkal kapcsolatos ipar hogyan járul hozzá közvetlenül az éghajlatváltozáshoz – megállapítva, hogy több üvegházhatású gázt (ÜHG) termel, mint a légiközlekedési és a hajózási ipar.

Legfontosabb megállapításaik:

A műanyagok évente 3,4%-kal (1,8 milliárd tonnával) járulnak hozzá a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásához – ez több, mint a légiközlekedési (1,9%) és a hajózási (1,7%) iparágaké.

700 ezer benzines autó évi szennyezésének megfelelő metánszivárgás Kazahsztánban

A legsúlyosabb metánszennyezéssel károsította a légkört egy kazahsztáni metánszivárgás tavaly, miután 125 ezer tonnányi földgáz került a légkörbe egy szén-hidrogén lelőhelyen történt robbanást követően. A szennyező anyag több mint fél éven át, 2023. június 9. és december 25. között ömlött a légkörbe.

Nagyságrendileg csak az Északi-Áramlat vezeték elleni szabotázs okozott ekkora szennyezést.

A metán sokkal nagyobb mértékben fokozza a globális felmelegedés ütemét, mint a szén-dioxid, tudósok ezért tulajdonítanak nagy jelentőséget a hírnek. A valaha regisztrált metánszivárgások között világviszonylatban ez a legjelentősebb. Olyan hatalmas mennyiségű üvegházhatású gáz került az atmoszférába, ami megfelel egy éven át több mint 700 ezer benzinüzemű autó közlekedésének.

A gyilkos fosszilis ipar

Megúszni gyilkosságot, amit mindannyiunk szeme előtt követnek el? Úgy tűnik, lehetséges. Van egy iparág, amely emberi életek százezreinek a kioltásáért felelős világszerte, mégis zavartalanul folytathatja a tevékenységét. Ez a fosszilis ipar. Rekordmagas lesz idén a fosszilis tüzelőanyagokból származó globális CO2 kibocsátás.

A legnagyobb európai olaj- és gázcégek csak 2022-ben annyi klímaromboló üvegházhatású gázt bocsátottak ki, ami legalább 360 ezer ember korai halálához vezethet az évszázad végéig.

A holland Greenpeace tanulmánya kilenc nagyvállalat (Shell, TotalEnergies, BP, Equinor, Eni, Repsol, OMV, Orlen és Wintershall Dea) tavalyi kibocsátási adatait vizsgálva jutott erre az eredményre. Ráadásul a kalkulációk azokon az adatokon alapulnak, amiket a cégek saját maguk tesznek közzé, így a valós kibocsátási számok magasabbak is lehetnek. A tanulmány csak egy év kibocsátását vette figyelembe, ami azt jelenti, hogy ha a fosszilis tüzelőanyagokat továbbra is ilyen ütemben égeti az emberiség, akkor még többen fognak meghalni ennek következtében.

A transzparencia, mint fenntarthatósági eszköz

Az éghajlatváltozás kezelése egyre sürgetőbb feladatunk. A Greenpeace szerint Spanyolországban már most olyan súlyos következményei vannak a globális felmelegedésnek, hogy ha nem csökkentjük belátható időn belül a károsanyag-emissziót, az ország a következő 20 évben eléri a 2 ℃-os felmelegedést.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseknek, a kapcsolódó beruházásoknak és a vállalati döntéseknek is minél hatékonyabbnak kell lenniük – és ezért kell pontos tényekre, illetve fokozott transzparenciára alapozniuk.

Tavaly november 6-20. között az egyiptomi Sharm el-Sheikhben rendezték meg az ENSZ 2022-es éghajlatváltozási konferenciáját. Az esemény egyik leglényegesebb tanulsága az volt, hogy vészesen fogy az időnk a nettó nulla emisszió megvalósításához. Ahogy arra az éghajlatváltozással foglalkozó munkacsoport, az IPPC jelentése is rávilágított, 2030-ig a felére kell csökkenteni a jelenlegi globális károsanyag-kibocsátást, mivel csak ebben az esetben valósítható meg 2050-re a célkitűzés. Közös feladatunkkal egyelőre nem állunk jól: egyedül a pandémia tudott csökkenést okozni az üvegházhatású gázok kibocsátásában. Ami a cél elérésében segíthet, az nem más, mint a transzparencia. A következetes, átlátható és átfogó információhoz való hozzáférés támogatja a hatékony politikai döntéshozatalt, a tudatos üzleti modellek és stratégiák kialakítását, de a hitelesség miatt általában is hozzásegíthet az erőfeszítések szélesebb körű támogatásához.