Best WordPress Hosting
 

Újra lesz pénzünk fogyasztani, de még mindig túl nagy a lyuk a költségvetésen

A régiós átlagot hozó vagy azt meg is haladó növekedést várhatunk több új gazdasági előrejelzés alapján itthon az idén, és a reálbér-növekedés miatt újra lesz pénz fogyasztani, de az állam gazdálkodásával nem lesz minden rendben.

Mi történt? Pár napon belül három új makrogazdasági elemzés is megjelent a magyar gazdaságra vonatkozóan. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Bizottság és az Egyensúly Intézet is közzétette a friss előrejelzését.

Számokban: idén az EBRD 2,2, jövőre 3,5; az Európai Bizottság 2,4, majd 3,5; az Egyensúly Intézet 2,4, 2025-ben pedig 3,1 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon.

Lesújtó üzenet Varga Mihályéknak az Európai Bizottságtól

A kormányhoz képest pesszimistábban látja a magyar gazdaság és a költségvetés helyzetét az Európai Bizottság – idézi a portál a szervezet tavaszi előrejelzését.

Ami a gazdasági növekedést illeti, a bizottság idénre 2,4 százalékos GDP-bővülést vár idénre. Ez egy kicsivel alacsonyabb, mint a kormány 2,5 százalékos előrejelzése – amit legújabban az uniónak beadott konvergenciaprogramban fektetett le. 2025-re a bizottság 3,5 százalékos növekedést vár – ez már jóval mérsékeltebb, mint a kormány által várt 4,1 százalék.

Ami a költségvetést illeti, az Európai Bizottság az idei évre a GDP arányában 5,4 százalékos hiányt vár. A kormány jelenleg 4,5 százalékos hiánycélt tűzött ki – bár a költségvetési törvényt nem módosították, abban továbbra is 2,9 százalékos hiánycél szerepel.

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Kedden az Eurostat közzétette a 2023-as, vásárlóerő-paritáson mért GDP-adatokat, és ezekből a magyar sajtó nagy része leginkább azt emelte ki, hogy Románia most már stabilan előttünk jár. Ez a nagy érdeklődést kiváltó előzés egyébként már 2022-ben megtörtént, de akkor még csak kismértékű, elhanyagolható volt a különbség. A 2023-as adatok viszont már azt mutatják, hogy Románia a szemünk láttára fokozatosan ellép mellettünk.

De mit látunk pontosan? Mivel egy olyan, elég összetett makrogazdasági adatsorról van szó, amelyet laikusként nem könnyű értelmezni, megkértem Virovácz Pétert, az ING Bank elemzőjét, hogy segítsen az interpretációban. Akkor most jobban élnek az emberek Romániában, mint Magyarországon? Közelebb vannak a nyugati életszínvonalhoz, vagy a gazdaságuk jobban teljesít?

Az értelmezéshez muszáj egyet hátralépni, és meghatározni, hogy milyen adatot látunk, mert lényeges megérteni, hogy mit hasonlítunk össze mivel. A GDP-ről vélhetően mindenkinek beugrik már, hogy az országhatárokon belüli gazdasági termelés összesített értéke, és esetünkben ezt leosztják az adott ország lakosságának számával, majd euróra számolják át ott, ahol más valutát használnak. Az egymással való összehasonlítást azonban mégsem euróban végzik el, mert lehet, hogy egy euróért egy adott országban többet vagy éppen kevesebbet lehet vásárolni, mint máshol.

Beismerte Varga Mihály, nem lesz akkora növekedés, mint ígérték

A pénzügyminiszter bejelentette: csökkentették a gazdasági növekedésre tett várakozást, a korábbi 3 százalék feletti bővülést egy szerényebb, 2–3 százalék közötti prognózis váltotta fel.

Mi történt? A pénzügyminiszter csütörtökön Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában elismerte: csökkentették a gazdasági növekedésre tett várakozást, a korábbi 3 százalék feletti bővülést egy szerényebb, 2–3 százalék közötti prognózis váltotta fel. Varga Mihály hangsúlyozta: négy nehéz év után a kormány csökkenő hiánnyal, alacsonyabb államadósággal és erősödő gazdasági növekedéssel számol. Kiemelte: stabilitás és egyensúly szükséges ahhoz, hogy a magyar gazdaság visszatérjen a koronavírus-járvány előtti tartós növekedéshez.

Miért fontos ez? Ma már az Orbán-kormány sem tagadja, hogy a koronavírus-járvány, az orosz-ukrán háború, az energiaválság és az elszálló infláció visszavetették a gazdaság teljesítményét. A pénzügyminiszter ugyanakkor azt állítja, hogy Magyarország saját erőből tudta stabilizálni a helyzetet. Legalábbis szerinte a kormányzati intézkedések eredményeképpen a magyar gazdaság az európai uniós átlagnál gyorsabban tudott visszaállni a korábbi pályára, már 2021-ben elérte a 2019-es kibocsátási szintet

Kiábrándítóak lettek a mai adatok, távolabb kerültünk a kormány optimista növekedési céljaitól

Gyenge, részben az előzetes várakozásokat is alulmúló makroadatok jelentek meg szerdán, amelyek alapján kétségesnek látszik, hogy megvalósulnak idén a kormány optimista növekedési céljai.

Mi történt? Az ipari teljesítmény az előzetes várakozásokhoz képest gyengébb volt januárban, a kiskereskedelmi forgalom pedig bár nem okozott meglepetést, de még mindig csak stagnált.

Az év elején a magyar külkereskedelmi teljesítmény is gyenge volt, az export visszaesett tavaly januárhoz képest a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint.

A Fidesz-kormányok harmadik recessziója lett a tavalyi

A magyar gazdaság teljesítménye 2023-ban összességében 0,8 százalékkal csökkent, a most közzétett negyedik negyedéves adat ugyanis jóval rosszabb lett a vártnál, és lehúzta az egész éves teljesítményt.

Számokban: a GDP negyedik negyedéves növekedése éves összehasonlításban csak 0,4 százalék volt, a harmadik negyedévhez képest pedig stagnált. Utóbbit az elemzők 0,4 százalék körülre várták, ehhez képest a 0 százalék csalódás. Az éves adat így lett a naptárhatás kiszűrésével -0,8 százalék, anélkül -0,9 százalék.

Negatív éves eredmény 1996 óta (amikortól a KSH a mostani rendszerben közöl adatot) a mostanin kívül csak háromszor fordult elő: a 2008 végén indult pénzügyi világválság hatására 2009-ben, 2012-ben és a koronavírus-járvány alatt, 2020-ban. Ezekből az utóbbi kettő esett a Fidesz kormányzására.

Guller Zoltán: 9 százalékos növekedés volt tavaly a Balatonnál a 2019-es rekordévhez képest

Nem lett igaza Flesch úrnak, a Balatonnál közel 10 százalékos növekedés történt a 2019-es rekordévhez képest – jelentette ki az Indexnek Guller Zoltán a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatósági elnöke. Flesch Tamás, a szállodaszövetség elnöke komoly lavinát indított el nyári nyilatkozatával, amikor az Indexnek július elején arról beszélt, hogy harminc, de akár negyven százalékkal is kevesebb vendég fordul meg a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének adatai szerint a Balatonon a mostani szezonban, és ők is inkább hétvégén, hétköznap még kevesebben választják a magyar tengert. Erre utaltak a legfrissebb KSH-adatok még úgy is, hogy a statisztikai hivatal 2022 nyarán szerződést kötött az MTÜ-vel, minek nyomán a KSH immár az MTÜ által létrehozott adatbázist használja.

Guller Zoltán Flesch Tamás kijelentése után megpróbálta hitelteleníteni a szállodaszövetség elnökét, az MTÜ pedig gyakorlatilag egész júliusban balatoni vendégáradatról számolt be, miközben több cikk is arról számoltak be a vendéglátósok tapasztalatai alapján, hogy gyengébb a szezon, mint korábban.

Az MTÜ csütörtökön már arról számolt be, hogy „a Balaton eredménye végül nemcsak a nyári főszezonban sikerült kiválóra, hanem az egész éves, 3 milliós vendégszáma is 9 százalékkal meghaladta a 2019-es rekordév eredményét”.

Jó eséllyel keresztet vethetnek a morzsányi nyugdíjprémiumra is idén a nyugdíjasok

Pár napja Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaságnak nyilatkozva „reálisnak” tartotta, hogy idén novemberben nyugdíjprémiumot kaphatnak a nyugdíjasok. A nyugdíjprémiumról azt kell tudni, hogy akkor jár, ha a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot. És Varga Mihály szerint idén meghaladhatja – 3,6 százalék lehet a gazdasági növekedés.

Ha valóban így lesz, akkor mint Farkas András nyugdíjszakértő számszerűsítette, maximum 2 ezer forint lehet a nyugdíjprémium, feltéve, hogy a nyugdíjas havi ellátása eléri a 80 ezer forintot. Ha nem éri el, ennél is kevesebb lehet a nyugdíjprémiuma. Vagyis eléggé szerény összegű lehet idén a GDP-növekedés alapján a nyugdíjasoknak juttatható összeg novemberben.

A G7 szerint azonban erős kormányzati optimizmuson alapul az a feltevés, hogy egyáltalán lehet nyugdíjprémium idén. Mint utalnak rá, a 3,5 százalékos növekedésnél lényegesen pesszimistábbak az előrejelzések. Tíz prognózis átlaga szerint a várt GDP-növekedés a 3 százalékot sem fogja elérni idén:

Viharfelhők gyülekeznek a kínai gazdaság fölött – véget érhet a példátlan sikertörténet?

Kína felemelkedése a gazdaságtörténet elmúlt negyven évének legnagyobb sikertörténete. A kommunizmus sújtotta, agrár berendezkedésű ország vásárlóerő paritáson mérve 2016-ra a világ legnagyobb gazdaságává nőtte ki magát – az Egyesült Államokat is megelőzve. Négy évtized alatt az ország az egy főre jutó GDP tekintetében is döbbenetes sikereket ért el. Nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt negyven év globalizációjának legnagyobb nyertese a ma már több száz millió főt számláló kínai középosztály lett.

A gazdasági fejlődés meghatározó geopolitikai tényezővé emelte az országot, ugyanakkor kétséges, hogy az elmúlt évtizedek kimagasló növekedési rátája hogyan tartható fenn egy inflációs nyomásokkal küzdő, egyre inkább protekcionista világgazdasági környezetben. Az elmúlt évtizedek kínai növekedésének forrásai egyre kevésbé lesznek meghatározók a Covid utáni időszakban, és kérdéses, hogy a kínai gazdasági modell képes lesz-e megteremteni a termelékenység növekedésén alapuló, intenzív gazdasági növekedés feltételeit.

Reform reform hátán

Beismerte a kormány: tényleg nem sikerült teljesíteni az 5,2 százalékra módosított hiánycélt

A növekedés sem jött össze, a kabinet szerint 0,4 százalékkal eshetett vissza a gazdaság teljesítménye 2023-ban.

Kisebb lehet az előzetes várakozásoknál az infláció és a GDP-növekedés 2024-ben a kormány pár napja közzétett középtávú előrejelzése szerint. A dokumentumból az is kiderült, hogy tényleg nem sikerült teljesíteni az 5,2 százalékra módosított hiánycélt, ahogy a növekedés sem alakult túl fényesen 2023-ban.

Bár a Központi Statisztikai Hivatal csak február közepén közli a tavalyi egész éves GDP-adatokat, most már a kormány is úgy látja:

Elmarad a nyugdíjprémium jövőre?

A MNB friss jelentése szerint a nyugdíjasoknak jövőre nem járhat majd a várt prémium, ugyanis a gazdaság lelassulása miatt az elvárások lefelé módosulnak.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi előrejelzése rontotta a jövő évi GDP-növekedésre vonatkozó prognózist, és eszerint a magyar gazdaság 2024-ben 2,5-3,5 százalékkal fog bővülni. Emiatt a kormánynak nem lesz kötelessége nyugdíjprémiumot fizetni – igaz, nem is lesz tilos, emlékeztet az mfor.hu.

A jövő évre 2022 szeptemberétől idén júniusig 3,5-4,5 százalék közötti GDP-növekedési előrejelzést tartott a jegybank, ám 2023 szeptemberében, majd decemberben egyaránt 0,5-0,5 százalékkal alacsonyabbra várták a gazdasági növekedés várható ütemének alsó és felső határértékét.

Fél lábbal az időgépben ragadt az újra növekvő magyar gazdaság

Egymást követik mostanában a jó hírek a magyar gazdaságról: szeptemberben egy évnyi csökkenés után újra nőttek a reálbérek, június és augusztus között véget ért a magyar gazdaság egy éve tartó recessziója, októberben és novemberben pedig egy számjegyűre csökkent az infláció.

A jó hírek mellett ugyanakkor olyan statisztikák is érdekesek lehetnek, amikből nem lesznek hírek. Igaz például, hogy a reálbérek nőnek, de a növekedéssel együtt is csak oda jutottak el, ahol 2021-ben voltak. Igaz, hogy véget ért a recesszió, de a nemzeti össztermék még így is csak most kezdte el megközelíti azt a szintet, ahol 2022 első negyedévében volt. És az is igaz, hogy egy számjegyű az infláció, csakhogy ez nem azt jelenti, hogy csökkennek az árak, hanem csak azt, hogy lassabb tempóban nőnek.

Annak a válságnak a kiindulópontját, amelyből most kezd kilábalni a magyar gazdaság, a G7-en az idei év elején egy olyan negatív spirálként jellemeztük, amelynek fő közvetlen oka a kereslet bezuhanása volt. A reálbércsökkenés miatt a lakosság visszafogta a fogyasztását, a kereslet eltűnése miatt pedig a belső piacra termelő cégek és a szolgáltatószektor szenvedni kezdett. Eközben a fogyasztástól függő adók beesése miatt az állam is kifogyott a bevételekből. Podcastunkban Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megélhetési válságként írta le a magyar gazdaság elmúlt időszakát, amelyből szerinte még hosszú ideig tart majd a kilábalás.

Vallott a Kreml: majdnem összeomlott Oroszország a szankciók miatt

“Az összeomlás veszélye fenyegetett, valóban minden erőforrást, belső erőt mozgósítanunk kellett, hogy megakadályozzuk ezt az összeomlást” – idézi az MTI az elnöki szóvivőt, aki “példátlannak” nevezte az orosz gazdaságra zúdított szankciók mennyiségét.

“A világon egyetlen ország sem szembesült még soha ekkora csapással, és elméletileg egyetlen ország sem képes ilyet elviselni” – hangoztatta Dmitrij Peszkov, emlékeztetve arra, hogy mindez kétévi koronavírus-járvány után következett be, amely szintén nagy megterhelést jelentett a gazdaságnak.

Méltatta az ország vezetésének “bölcs” döntéseit, és a kormány “titáni” munkáját, aminek köszönhetően az orosz gazdaságnak sikerült stabilizálódnia, majd “teljesen váratlanul növekedési pályára állnia”. Úgy vélekedett, aligha feltételezhette bárki is, hogy az orosz gazdaság növekedése idén nem is 2 százalékos lesz, ahogyan azt az Európai Bizottság jósolta, hanem majdnem 3 százalékos.

Leromlott az életszínvonal a bérből élőknél, mélyponton a háztartások fizetőképessége

A gazdasági növekedés elmúlt évben kezdődő visszaesése 2023 végére helyreáll, és a következő évben már enyhe növekedéssel számolhatunk – valószínűsíti a Policy Agenda elemzésében. A jövő évben a mezőgazdaság és a feldolgozóiparban az autógyártás és ahhoz kapcsolódó tevékenységek – ez évben növekvő – teljesítményével együtt a többi ágazatban is már bővülés várható szerintük.

A KSH adatai szerint 2023. III. negyedévében a bruttó hazai termék 0,9 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, amellyel véget ért a gazdaság recessziója. Éves összevetésben, azaz 2022 azonos negyedévéhez viszonyítva azonban még 0,3 százalékkal kisebb volt a teljesítmény. Ebben a visszaesésben az ipar és a piaci szolgáltatások, így elsősorban a kiskereskedelem, valamint a tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység csökkenése volt leginkább a meghatározó. A visszaesést a mezőgazdaság – a nagyon alacsony bázishoz mért – jó teljesítménye mérsékelte. A szolgáltatások összességében csökkenő hozzáadott értékét pedig részben ellensúlyozta a humánegészségügy és a szociális ellátások növekedése.

Véget ért a gazdasági recesszió

Durva forintgyengülést jeleznek előre az Egyensúly Intézetnél

Míg a 2023-as átlagos áremelkedés 17,5 százalékos lesz, 2024-ben 5,7 százalékra, majd 2025-ben 3,6 százalékra csökken az infláció – írja a Boros Tamás és Filippov Gábor nevével fémjelzett Egyensúly Intézet gazdasági előrejelzésében. Az elemzéshez a 2023. október 31-ig beérkezett adatokat vették figyelembe.

Az agytröszt szerint a magyar gazdaság teljesítménye 2023-ban 0,6 százalékkal csökken. A következő években a növekedés újraindulására számítanak: a GDP bővülése 2024-ben elérheti a 3,2 százalékot, majd 2025-ben a 3,1 százalékot. A magyar gazdaság növekedésének motorja az újrainduló fogyasztás és a beruházások lehetnek – írja a portál.

Csökkenhet az inflációs nyomás

Tényleg jobban élnek a románok, mint a magyarok?

Az európai statisztikai hivatal október közepén közölte az adatokat, melyek alapján Románia megelőzte Magyarországot az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számított értékében. A magyar sajtón pedig végigsöpörtek a hírek arról, hogy Románia beelőzött, “hivatalosan is” lehagyott minket, fejlettebb ország lett, mint Magyarország.

De mennyire lehet csak egy ilyen mutató alapján kijelenteni, hogy ez így van? Hogy néznek ki a két ország közti különbségek más társadalmi és gazdasági mutatószámok alapján? Egyáltalán mik voltak az okai a kiemelkedő gazdasági növekedésnek, ami az elmúlt években a román gazdaságot jellemezte, és leszűrhetünk-e ezekből olyan tanulságot, ami alapján a magyar gazdasági teljesítményt is más nézőpontból láthatjuk?

A G7 Függő Változó podcastsorozatának új adásában többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

A magyar gazdasági teljesítmény a régión belül is gyenge lesz

Az egész régióban alacsonyabb gazdasági növekedésre és magasabb inflációra számíthatunk a következő években egy friss előrejelzés szerint, Magyarországon pedig még a régiós átlagnál is rosszabb gazdasági teljesítmény várható.

Idén és jövőre is a regionális átlag alatti GDP-növekedésre lehet számítani Magyarországon a bécsi Nemzetközi Gazdaság-összehasonlító Intézet (Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche – Wiiw) friss előrejelzése szerint.

Eszerint a magyar GDP az idén 0,5 százalékkal csökken, jövőre pedig 1,8 százalékkal nő, ami gyengébb a közép-kelet-európai régió 11 országának idei (0,6) és jövő évi (2,2) átlagos teljesítményénél is.

Nagyot nőtt az IKEA, és már megint készül valamire

A svéd bútorfranchise 5,7 százalékos növekedést, valamint rengeteg újítást és változást jelentett be.

Az Inter IKEA Systems B.V. – amely az IKEA koncepció tulajdonosa és az IKEA franchise-átadója világszerte – csütörtökön bejelentette, hogy az IKEA kiskereskedelmi forgalma mind a 12 franchise-csoportot magában foglalva elérte a 47,6 milliárd eurót. Az Ingka Csoport pedig a Forbes.hu-nak is megküldött közleményében azt írta, a részesedése a teljes forgalomból 90 százalék, a cég így 41,7 milliárd eurós IKEA kiskereskedelmi forgalomról adott hírt a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Ez 5,7 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest (39,5 milliárd euró a 2022-es pénzügyi évben).

A vállalat közleménye szerint a lakberendezési inspiráció bővítése, valamint a digitális, az új és a meglévő áruházakba történő befektetések felgyorsításának köszönhetően

Eddig tartott a kormány gazdasági optimizmusa

A kormány a korábban tervezett 1,5 százalékos gazdasági növekedés helyett nullával számol idén, és már gyakorlatilag augusztusban teljesült az idei hiánycél, ami a legrosszabb adat az elmúlt három évben.

Korábban még csak utalt rá a kormány, kedden viszont Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter elismerte, hogy nem tartható a 1,5 százalékos növekedési előrejelzés.

Miért fontos ez? A gyengébb növekedés miatt az idei hiánycél jó eséllyel nem jön össze, és ez a jövő évi büdzsé elcsúszását is okozhatja. Magyarország ezek miatt vissza fog kerülni az uniós túlzottdeficit-eljárásba.

Oda térhet vissza a kormány az idei büdzsé elszállásával, ahonnan a 2010-es évek elején a legjobban szabadulni akart

Csaknem 8 százalékkal esett vissza júliusban a kiskereskedelmi forgalom az előző év hasonló időszakához képest a Központi Statisztikai Hivatal keddi adatközlése alapján. Habár ez kisebb visszaesés az előző hónapok adataihoz képest, még mindig nehéz belőle kiolvasni a gazdaság második féléves visszapattanását, amiben a kormány sokáig reménykedett.

A rossz kiskereskedelmi adat önmagán túlmutató jelentősége, hogy plusz nyomatékot ad azoknak a nyilatkozatoknak az elmúlt időszakból, amelyek alapján már a kormány is belátja, hogy a vártnál gyengébb lehet az idei gazdasági teljesítmény, ami egyben az idei költségvetés teljesülését is veszélyezteti.

Ennek pedig az lehet a következménye, hogy Magyarország jövőre visszakerül az uniós túlzottdeficit-eljárás alá, ahonnan a második Orbán-kormány a 2010-es elején nagyon szabadulni akart, és ami végül 2013-ban véget is ért. Ebben a cikkben annak jártunk utána, hogy miért tűnik ez a forgatókönyv egyre valószínűbbnek.