Best WordPress Hosting
 

Eltűnt a termés fele, súlyos helyzetben a magyar zöldborsó

2021-ig ez volt az egyik legkiszámíthatóbb termékpálya, azóta teljes a bizonytalanság. Idén megfeleződtek a tavalyi árak, a hűtő-és konzervipar jóval kevesebb alapanyagra kötött szerződést, mint korábban. Ha ez nem lenne elég, idén kifejezetten rossz a termés mennyisége is. Vannak olyan termelők, akiknek hatvan százalékkal csökkent a borsó termőterülete a tavalyihoz képest. Az idei alacsony felvásárlási áraknak a fő oka, hogy az év elején még jelentős tavalyi készletek voltak a hűtőházakban.

Minden eddiginél korábban kezdődött a borsó betakarítása, az időjárási hatások következményeként május közepén indult a munka. Erre a cég harminc éves fennállása óta nem volt példa, ugyanis normális körülmények között június elején kezdődik a betakarítás és a feldolgozás, idén ez három héttel korábban történt. Jelenleg a szezon második felénél tart a borsó, a hektáronkénti kihozatala nagy mértékben alulmaradt az elvárttól. Idehaza a korai típusú borsónál másfél, két tonnás volt az átlagtermés, a későbbinél ennek a duplája, de ez most nem így történt. Az alacsony felvásárlási ár és a kevés hozam miatt a fenntartható gazdálkodás is veszélybe került – fejtette ki a portálnak Ifj. Fülöp Gábor az Agrosprint Zrt. igazgatósági tagja.

A jégesők pedig sokat rontottak a helyzeten. Minimum tíz százalékos lesz a terméskiesés, ezért az idei borsószezon meg sem közelíti hozamában a tavalyi számokat.

Nem lesz már orgona anyák napjára?

A hirtelen és extrém korán berobbant tavasz teljesen felborította a természet rendjét. Már februárban aktiválódtak a csípőszúnyogok, sorra dőltek a melegrekordok, többször átléptük a 30 Celsius-fokos napi maximumot, ami definíció szerint is hőségnapnak számít. Hamar zöldbe borult a táj, virágot bontottak a gyümölcsfák, a tavaszi virágok többsége pedig – kis túlzással – már le is virágzott addigra, amikor normál esetben épp csak bontogatniuk kellett volna a szirmaikat.

Mondhatni, idén úgy viharzott el mellettünk a tavasz, hogy észre sem vettük, mert élveztük a meleget, jólesett egyik napról a másikra nyári üzemmódba váltani. Aztán a virágzó, sőt, helyenként már-már elnyílt orgonabokrok képében szembe jött a valóság. A tavasz egyik legillatosabb és talán legkedveltebb virága az anyák napi köszöntés elengedhetetlen díszlete, ballagási csokrok alapkelléke. De hol vannak még ezek a dátumok?

Először csak sötét pletykaként terjedt, mára viszont mind többek szilárd meggyőződésévé vált az elképzelhetetlen: anyák napjára nem lesz orgona.

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

A címben szereplő kérdés elég meghökkentő, mert a válasz annyira egyértelműnek tűnik, hogy első reakcióként leginkább csak arra gondolunk, nincs is nagyon értelme feltenni. Nem csak a józan paraszti ész, de mintha minden eddigi laikus ismeretünk alapján az tűnne egyértelműnek, hogy ha a fogyasztó a saját kiskertjében megtermeli magának a zöldséget és a gyümölcsöt, az sokkal kevésbé terheli meg a környezetet, mintha bemenne például egy magyar élelmiszerboltba, és ott megvenné a nagyipari módszerekkel termesztett, esetleg spanyol, görög, netán kínai importból származó termékeket.

Ezért is volt sokkoló, amikor egy amerikai vezetésű nemzetközi kutatócsoport egy januárban megjelent tanulmányában azt az eredményt hozta ki, hogy

alapesetben a kiskerti növénytermesztés karbonlábnyoma hatszor nagyobb, mint a nagyüzemi termesztésé.

Hol eszik a legtöbb zöldséget és gyümölcsöt Európában?

Több mint négyszer annyi gyümölcsöt és zöldséget esznek átlagosan Albániában, mint Szlovákiában. A magyar fogyasztás Európa alsó negyedében, napi átlaga az ajánlott 400-500 gramm közelében van.

A magas jövedelmű országokban alacsonyabb az éves gyümölcs- és zöldségfogyasztás (189 kg) a világátlagnál (216 kg).

Világszinten a legtöbb gyümölcsöt és zöldséget az Albániát egyedül megelőző Guayanában eszik, őket követi Kína és Dominika. Afrika legszegényebb országaiban pedig évi 20 kiló körüli az átlagos fogyasztás.

Veszélyes PFAS-peszticidek a gyümölcsökben és zöldségeinkben

Keserű igazságot tárt fel a Pesticide Action Network Europe által készített tanulmány: az európai polgárok egyre inkább ki vannak téve az ún. PFAS-vegyületeket tartalmazó „növényvédőszerek” koktéljainak. Ezeket a vegyi anyagokat szándékosan permetezik az élelmiszernövényekre, így a friss gyümölcsök és zöldségek közvetlen és rendszeres kitettséget jelentenek a fogyasztók számára.

A PAN Europe és a Magyar Természetvédők Szövetsége a PFAS-vegyületeket tartalmazó peszticidek betiltását szorgalmazza.

A per- és polifluoralkil anyagokat, azaz a PFAS-vegyületeket „örök vegyi anyagokként” is emlegetik őket, mivel rendkívül makacs módon megmaradnak a környezetben és az emberi testben.

Ilyen amikor egy légitársaság „zöldít”

A légitársaságok a világ egyik legnagyobb CO2 kibocsátói így mindig furcsa, amikor zöldeket beszélnek. A dubaji székhelyű Emirates-től pedig már egyenesen vicces.

Mi történt? Nagyívű felvásárlásról juttatott el közleményt az Emirates a Forbes.hu-nak. Az arab légitársaság vendéglátásra szakosodott leányvállalata felvásárolta a korábban a légitársaság és az amerikai Crop One közös tulajdonában lévő Bustanica farmot.

Miért extra? A Bustanicán, a világ legnagyobb beltéri vertikális farmján, 95 százalékos vízmegtakarítás mellett naponta 3 tonna zöldséget tudnak betakarítani. Az itt, fenntartható eljárással termelt alapanyagokból készülnek a légitársaság fedélzeti menüi.

Hiába csökkent az infláció, az egészséges étrend alapelemei brutálisan drágulnak

A KSH adatai szerint a paradicsom 21, a paprika 17, a vöröshagyma 13 százalékkal került többe januárban, mint egy évvel korábban.

Mi történik? A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint januárban kevesebb mint 4 százalékos volt az infláció, miközben a zöldségek ára ennél sokkal nagyobb mértékben emelkedett. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődött, ezen belül a cukor 4,1, a liszt 2,3, a baromfihús 1,7, a margarin 1,3, a sajt 1,1 százalékkal kevesebbe, míg a friss zöldség 11,1, a tej 1,0, a vaj és vajkrém 0,8 százalékkal többe került. A KSH adatai szerint a paradicsom 21, a paprika 17, a vöröshagyma 13 százalékkal került többe januárban, mint egy évvel korábban. Két év alatt csaknem kétharmadával emelkedtek az árak, és ugyanilyen inflációs félelemek övezik a gyümölcstermesztést is.

Mi az oka? Kelemen Péter a Fruitveb Zöldség-Gyümölcs Terméktanács ügyvezető igazgatója az RTL Híradónak nyilatkozva k ifejtette, hogy a fogyasztói árat meghatározza a termelői ár, a csomagolási költség és a kiskereskedelemnek a költsége, azaz árrése. Véleménye szerint az elmúlt két évben a csomagolás drágulása és a kereskedők költségeinek emelkedése befolyásolták negatívan az árakat.

„Az nem elég motiváció, hogy kirakjam az Instára, hogy kertészkedem”

Már az ötödik utánnyomásnál jár a 3 órás kert című könyved, amelyben a többi között azt írod, hogy „az emberek egyre kevésbé vesznek részt saját élelmük megteremtésében”. Minek köszönhető, hogy pont most jut el az eladási listák csúcsára egy közel kétszáz oldalas, kertészkedéssel foglalkozó könyv?

Ellentmondásosnak tűnhet, pedig nem az. Az emberek eltávolodtak a természettől, a kertészkedéssel, vagy legalább egy arról szóló könyvvel picit visszakerülhetnek oda.  A világ radikális ütemben urbanizálódik, a modern társadalmak már főként szolgáltatás alapon működnek, a mezőgazdaságból pedig kikerültek az emberek. Ez a trend még erősödni is fog a jövőben, mi viszont adhatunk egyfajta impulzust azzal, ha megmutatjuk, hogy például egy finom hónapos retket előállítani nem lehetetlen dolog.

Persze lehet olyan is a könyv vásárlói közt, aki nem feltétlenül a kertészkedés igénye vagy a tanulás miatt veszi meg, hanem egyfajta szórakoztató irodalomként olvassa.

Egy hétig olcsóbban vásárolhatnak meg néhány terméket a 65 év feletti vevők a Lidlben

Egy héten át egyes termékekhez akár 20 százalékkal olcsóbban is hozzájuthatnak a Lidl üzleteiben a 65 év feletti vásárlók – derül ki a cég közleményéből.

A November 27. és december 3. közötti időszakban a 65 év felettiek:

minden friss zöldséget és gyümölcsöt 10 százalékkal,

A NER nagy kósertitka: adófizetők milliárdjait égeti el egy állami cég – senki nem ad rá magyarázatot, miért

Háromórányi utazás végén szállunk ki Kisvárda határában az autóból, körülöttünk mezőgazdasági épületek és területek. Azért ültünk kocsiba, hogy találjunk végre valakit, aki hajlandó beszélni arról a cégről, amelyet 2010 után állami milliárdokkal pumpáltak fel azért, hogy csodákat érjen el a nemzetközi kóserpiacon. Csak hogy csoda itt egy percig nem volt, pár év alatt csúfos bukta lett a történet, a számlát pedig a magyar adófizetők fizetik ki. Akik szerepet vállaltak a projektben, gyorsan bontják a vonalat, ha az okokról érdeklődünk.

De ne rohanjunk ennyire előre! Az állami tulajdonú céget Agro Rehabnak hívják, részben megváltozott munkaképességű emberek alkalmazásával szeretett volna meghatározó szereplő lenni nemcsak az európai, de az amerikai kóserbizniszben is. Csakhogy a cég honlapján megadott telefonszámot júliusban nem vette fel senki, ahogy email-re sem válaszoltak: nem volt mit tenni, autóba ültünk, és jöttünk.

*

Az újhullámos kávézók és pékségek után eljöhet a gyümölcslevek forradalma

Inkább csak itatni

Én Görögországban találkoztam először ezzel az ötlettel. (…) Ott egy fiatal srác nemcsak alkoholt árult, hanem kiegészítette a friss levekkel ezt a kis bárját. Ezzel könnyebben tudtam azonosulni, hogy nem leitatjuk, inkább csak itatjuk a vendégeket.

Hő nélkül, kíméletesen