Best WordPress Hosting
 

Rétvári szerint nem okoz hátrányt, ha egy jogerősen elítélt polgármester jutalmazza a rendőröket

„Mi a véleménye arról, hogy jogerősen szabadságvesztésre ítélt polgármester adhat át elismerést adhat át a rendőröknek?” – tette fel az írásbeli kérdést Gurmai Zita MSZP-s képviselő Pintér Sándor belügyminiszternek. Mint mi is megírtuk, Tát Margit, a csalás miatt el ítélt méhkereki fideszes polgármester áprilisban ajándékcsomagokat adott át rendőröknek a rendőrség napján tartott rendezvényen, ennek erkölcsi vonatkozásaira kérdezett rá most a politikus.

Pintér helyett államtitkára, Rétvári Bence válaszolt, aki nem látott semmi problémát ebben.

„A rendőrség személyi állománya rendszeresen részesül az önkormányzatoktól származó elismerésben. Figyelemmel arra, hogy az egyes önkormányzati elismerések odaítélése nem egyszemélyi, hanem képviselő-testületi döntésen alapul, meglátásunk szerint pusztán azon tény, hogy az elismerés fizikai átadása során az önkormányzat képviseletében ki jár el, az elismerésben részesített állománytag megbecsültségét hátrányosan nem befolyásolja” – írta Rétvári, hozzátéve, hogy az elismerésekről szóló miniszteri rendelet nem rendelkezik arról, hogy a hivatalos állomány tagjai kitől fogadhatnak el elismeréseket, csupán annyit, hogy azt be kell jelenteniük a vezetőiknek.

Állami cég ad hatmilliárdot a zalaszabari élménypark megszerzésére

Ugyanaz a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) alá tartozó Kisfaludy 2030 Zrt. biztosít 6 milliárd forintot az Erzsébet-táborokat üzemeltető alapítványnak a zalaszabari élménypark megvásárlására, amelyik az egymilliárdos támogatást is kiosztotta annak idején az élménypark megvalósítására – derül ki az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány friss beszámolójából.

Ahogy azt megírtuk, az alapítvány gyakorlatilag titokban szerezte meg 2023-ban a Kis-Balatonhoz közeli panorámás területet, majd az idén elzárta azt a nagyközönség elől. Pedig egy önkormányzati dokumentum szerint ez volt „Zala megye egyik legjelentősebb idegenforgalmi attrakciója”; az élménypark nevezetességét, a 400 méter hosszú hullámvasutat Rogán Antal és Guller Zoltán, a turisztikai ügynökség akkori vezérigazgatója (jelenleg az MTÜ igazgatóságának elnöke) adta át 2019-ben.

A 2023-as évről szóló, a napokban feltöltött alapítványi beszámoló alapján az 5 milliárd 977 millió forintos vételárból tavaly 1 milliárd 392 milliót fizettek ki, és 2025-ig kell kiegyenlíteni a teljes összeget. Az alapítvány az ingatlant Szabadics Zoltántól, a Holnapocska Tábor és a Zobori Élménypark alapítójától, a Balatoni Hajózási Zrt. igazgatósági elnökétől vásárolta meg.

Ma döntenek Magyarországról – Kell-e félni a Moody’s-tól?

Nagyon furcsa lenne most bármilyen negatív hitelminősítői lépés a Moody’s-tól. Bár az intézet tavaly őszi előrejelzéséhez képest rosszabb költségvetési és GDP pálya bontakozott ki, a Moody’s akkoriban eléggé lemaradva követte a valóságot. Eközben a dinamikus béremelkedés miatt a fogyasztás kilátásai javulni kezdtek az elmúlt hónapokban, és a gazdaság külső egyensúlyi pozíciója is robusztus, így a Moody’s-tól az lenne a logikus döntés, ha a magyar hitelminősítést és annak stabil kilátását változatlanul hagyná.

Lezárták a nagykanizsai kórházban gyújtogató férfi ügyét

Hamarosan vádat emelhetnek azzal a férfival szemben, aki tavaly januárban tüzet okozott a nagykanizsai kórházban. A  Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság közleménye szerint a

A nyomozás során kiderült, hogy az egyik beteg szándékosan gyújtotta meg a szekrényében lévő ruhákat, majd kiment a szobából. Mivel a gomolygó füst veszélyeztette a részlegen lévők testi épségét, eljárást indítottak a gyújtogató ellen.

A Nagykanizsai Rendőrkapitányság befejezte a 32 éves férfi ellen közveszélyokozás bűntett miatt folytatott nyomozást, és az iratokat továbbította az ügyészség felé.

Jönnek a zivatarok – az egész országra figyelmeztetést adtak ki

Pénteken erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, és a naposabb időszakok mellett többfelé kell készülni záporra, zivatarra, akár ismétlődő jelleggel is. Heves zivatarok, sőt zivatarrendszerek is kialakulhatnak, melyeket jégeső, felhőszakadás és viharos széllökések kísérhetnek. A déli-délkeleti szél zivataroktól függetlenül is többfelé megélénkül, helyenként megerősödik. Hajnalra északon foltokban pára, köd képződhet. Reggel 9-16 fokot mérhetünk. Napközben a legmagasabb hőmérséklet 22 és 29 fok között alakul, de a záporokat, zivatarokat követően hirtelen több fokkal hűvösebb lesz.

A met.hu oldala szerint péntekre az egész ország területére figyelmeztetést adtak.

The post Jönnek a zivatarok – az egész országra figyelmeztetést adtak ki first appeared on 24.hu.

Titokban Oroszország támadását engedélyezte Biden, ukrán drón csapott le Krasznodarban – Háborús híreink pénteken

A Politico Joe Biden amerikai elnök titokban engedélyezte, hogy Ukrajna amerikai fegyverekkel orosz területek ellen is csapást mérjen, azonban kizárólag Harkiv térségében. Péntek hajnalban ukrán drón csapott le egy olajfinomítónál a dél-oroszországi Krasznodarban. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború aktualitásaival.

Már hatályos a kormány gázos közrend elleni rendelete

Csütörtökön 23 órakor lépett hatályba az új szabály.

A kormány az ország ellátásbiztonságának garantálásához szükséges intézkedések kiegészítéséről döntött. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, humanitárius katasztrófára tekintettel, a veszélyhelyzet ideje alatt

Magyarország ellátásbiztonságának, az egyetemes gázszolgáltatás zavartalanságának garantálása és ezáltal

Sose lesz belőle szuperállampapír, de ha trehány vagy, jól járhatsz vele

Hónapok óta csöpögtette az infókat az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) arról, hogy megédesítik a pár éve igen népszerű egyik állampapír feltételeit, a héten megtörtént a bejelentés. Mivel ezzel tűnik véglegesnek az, hogy mit kínálnak lakossági állampapírként, érdemes átfutni, hogy beleszólhat-e a legjobbak versenyébe a ráncfelvarráson átesett MÁP Plusz. Ács világa.

Ez a papír volt az, amely öt éve indult, ötéves futamidejű, az első sorozatok tehát most járnak le. De aki megtartotta lejáratig, elég sok pénzt dobott ki az ablakon. A MÁP Plusz ugyanis egy darabig (alacsony infláció mellett) valóban a legjobb választás volt, de aztán 2022 őszétől az volt a racionális döntés, hogy azonnal ki kell hajítani az ablakon és át kell pattanni az inflációkövető Prémium Állampapírba (PMÁP) – erről sokszor írtunk.

A MÁP Plusz ugyanis 5 éves futamidejű, fix kamatozású, aki az eddig árult szériából vett és öt évig végig megtartja, 4,95 százalékos éves hozamok tehet zsebre, ez pedig eltörpül a mellett, amit akkor kapunk, ha átugrottunk a PMÁP-ba akkor, amikor az lereagálta az infláció elszállását.

Összeütközött egy furgon és egy taxi az Erzsébet körúton éjszaka, nyolcan megsérültek

Összeütközött egy személyautó és egy furgon a VII. kerületi Erzsébet körúton, a Dohány utca és a Rákóczi út közötti szakaszon – írja a katasztrofavedelem.hu. Az ütközés következtében a kocsik elsodortak egy kerékpárost. A műszaki mentést végző fővárosi hivatásos tűzoltók egy utast kiemeltek az egyik járműből.

A BRFK a Telexet arról tájékoztatta, hogy a balesetben nyolc ember sérült meg. Az ütközés következtében egy taxi a járdára sodródott. A balesetben a taxi sofőrje és négy utasa, valamint a kisteherautó három utasa is megsérült. A kisteherautó sofőrjével szemben felmerült az ittasság gyanúja, ezért őt mintavételre előállították. A baleset miatt a BRFK közúti baleset okozása és járművezetés ittas állapotban vétség gyanúja miatt indít eljárást – írja a Telex.

The post Összeütközött egy furgon és egy taxi az Erzsébet körúton éjszaka, nyolcan megsérültek first appeared on 24.hu.

Gyűlnek a bajok a magyar cégeknél, amelyeket kitömtek a Növekedési Kötvényprogram milliárdjaival

Mintegy 90 hazai cég vette igénybe a magyar gazdaságtörténet egyetlen valamire való, széleskörű vállalati kötvényprogramját, amelyben 2019 közepétől 2022 elejéig összesen 1550 milliárdnyi jegybanki, és nagyjából ugyanennyi banki forrást vontak be a vállalatok. Jellemzően 10 évre adósodtak el a kötvénykibocsátók, de már kezdetben sejteni lehetett, hogy nem mindegyük számára lesz fáklyásmenet az adósságtörlesztés, ráadásul időközben egy recesszión is átesett a magyar gazdaság. A tőketörlesztések még szinte el sem kezdődtek, de az egyik hitelminősítő értékelése alapján már veszélyzónába került mostanra több cég is a Növekedési Kötvényprogram résztvevői közül, őket a korai beváltás és ezzel a likviditás elvesztésének a kockázata fenyegeti.

Tavaly a munkavállalók kétharmada azzal szembesült, hogy kevesebbet ér a fizetése

Sokan panaszkodnak, hogy az utóbbi időben nem vagy alig kaptak fizetésemelést, vagy annak mértéke messze elmaradt a vágtató tavalyi (17,6 százalékos), illetve tavaly előtti (14,5 százalékos) inflációtól. Néhány százalékos éves béremelések mellett két évre már akár 20 százalék feletti is lehet a reálbércsökkenés.

A Központi Statisztikai Hivatal kereseti statisztikája alapján 2022-ben a nettó átlagkereset átlagban 18,2 százalékkal haladta meg az előző évit, a reálkeresetek pedig átlagban 2,6 százalékkal növekedtek. 2023-ban a nettó keresetek már az infláció alatt nőttek átlagban, 14,2 százalékkal, és így a reálkeresetek átlagosan 2,9 százalékkal csökkentek az előző évhez képest.

Mi van az átlag mögött? A dolgozók mekkora részét sújthatta a reálbércsökkenés? Válaszokat a KSH keresetváltozásokat mutató új, kísérleti, 2020-2023-at felölelő statisztikájában találunk, és ebből meglehetősen borús kép rajzolódik ki. Az adatokból az látszik, hogy mind a négy évben voltak dolgozók – nem is kevesen –, akiknél csökkent a kereset reálértéke. De amíg 2020-ban és 2022-ben a dolgozók 33 százalékának csökkenet a vásárlóereje, 2021-ben pedig kis híján 45 százalékuk, addig

Éjjel nem süt a nap, az akkuk fejlődése mégis elhozta az esti napenergiát

A megújuló energiatermeléssel kapcsolatos közéleti megnyilatkozásokban Magyarországon is visszatérő okosság, hogy „este nem süt a nap”, azaz egy fokkal szakmaibb megfogalmazásban a szél- és napenergia ingadozó és kiszámíthatatlan kínálata nem képes folyamatosan és megbízhatóan kielégíteni az – ingadozó, de azért jellemzően kiszámítható – energiaigényt, ezért a megújulók legfeljebb kiegészítő forrásként, az alapszolgáltatást nyújtó hő- vagy atomerőművek mellett alkalmazhatók.

Ez az állítás azonban az akkumulátorok hatékonyságának és kapacitásának gyors javulása nyomán egyre kevésbé igaz. Ennek az egyik legjobb példája manapság az egyesült államokbeli Kalifornia állam, ahol az utóbbi néhány évben kiépített jelentős tárolókapacitásoknak köszönhetően a napenergia az esti csúcsidőben is egyre növekvő szerepet játszik: az utóbbi hónapokban a naplemente utáni áramigény több mint negyedét is a megújuló források többletét begyűjtő ipari akkumulátorok fedezték. 

Az akkuk betáplálása egyes időszakokban már a földgázt és az atomenergiát is megelőzte, azaz egyelőre – rövid távon és mérsékelt hatékonysággal, de – a tárolási problémák kezdenek megoldódni.