Best WordPress Hosting
 

Ott van a legkisebb esély az állami támogatásokra, ahol a legtöbb gyermek születik

2024. januártól a hagyományos, időközben városi csoknak is nevezett támogatás közel egy évtized után véget ér. Jövőre már csak azok fogják tudni igénybe venni ezt a támogatási formát, akik eleve az állam által meghatározott preferált kistelepülések valamelyikén élnek, vagy vállalják, hogy életvitelszerűen oda költöznek. A támogatási összegek ugyan több esetben is emelkednek, ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a jogosultak köre a településszám szűkítése miatt a töredékére csökken. Ugyanez igaz a 2019-ben bevezetett babaváró hitelre is, amelyet jövőre 30-40 év között már csak a várandósság igazolásával lehet igénybe venni, 2025-től pedig már úgy sem. Babaváró onnantól csak annak jár majd, aki 30 éves kora előtt férjhez megy és a gyermekvállalást is vállalja.

A házassággal kapcsolatban bejött a kormány számítása

Az állami családtámogatások az elmúlt években számos téren befolyásolták a demográfiai mutatókat, hol kisebb, hol nagyobb mértékben. A leglátványosabb emelkedés a házasságkötések számában történt, ami nem véletlen, ugyanis több támogatási formához is kötelező megházasodni. Az emelkedő tendencia a csok bevezetésekor indult el (2015), de a legnagyobb ugrás 2019-ben, a babaváró hitel bevezetésének az évében következett be, akkor az előző évhez képest több mint 28 százalékkal nőtt a házasságkötések száma. A házasodási kedvet a koronavírus-járvány sem tudta lelohasztani, a tetőzés 2021-ben volt, több mint 72 ezer házasságkötéssel. 2022-ben ezt már nem sikerült felülmúlni, az esküvők száma a 2019-es szint alá esett vissza.

A profit- és bérkiáramlást támogatja az Orbán-kormány migrációs fordulata

A magyar kormány bevándorláspolitikai elképzelései az utóbbi évben jelentős fordulatot vettek. Míg a 2015-ös menekültválság idején azzal plakátolták tele az országot, hogy az ide érkezők „nem vehetik el a magyarok munkáját”, az aktuális tervek már arról szólnak, hogy 500 ezer új munkavállalóra van szüksége a magyar gazdaságnak. Miután az országnak nincs ekkora belső munkaerő-tartaléka, és a munkaképes korú lakosság száma csökken, ezt jelentős részben a külföldi vendégmunkások alkalmazásának megkönnyítésével tervezi elérni a kormány.

„Tizenöt olyan ország van, ahonnan egyszerűen lehet vendégmunkásokat hozni, és 130 szakma fogadná őket. Ezek hiányszakmák. Vietnám, Fülöp-szigetek, Mongólia, Távol-Kelet, ezek a fontosabb források, de van együttműködésünk Kolumbiával, sőt Brazíliával is” – részletezte nemrég Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az eddig a migrációról ennél valamivel hevesebb hangnemben írogató Demokrata című kormánylapban.

A vendégmunkások behívásának élénkülése a foglalkoztatási adatokban is megmutatkozik, tavaly 14 százalékkal, 81 ezer főre nőtt a külföldi munkavállalók száma. Bár Orbán Viktor az ipari kamara évadnyitóján azt hangoztatta, hogy a hazai gyárak munkaerő-igényét belső forrásokból és a Kárpát-medencei magyarság mobilizálásával tervezik fedezni, a statisztikai hivatal adatai szerint nem a környező országokból, hanem a Fülöp-szigetekről, Mongóliából és Indiából érkező vendégmunkások száma emelkedett a legnagyobb mértékben. Ezt a tendenciát a feldolgozóipari multik betelepülésének kormányzati támogatása vélhetően tovább fogja erősíteni: a Samsung SDI gödi gyárában például a munkavállalók fele külföldi, és a magyar ipari cégek is növekvő munkaerőhiányról panaszkodnak.

Orbán “családbarát” népesedéspolitikája és a csökkenő házasságok

Az előzetes adatok szerint idén júniusban 7234 gyermek született és 9218 fő halt meg. Az előző év júniusához képest a születések száma 11, a halálozásoké 7,2, a házasságkötéseké pedig 20 százalékkal csökkent – tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A KSH közlése szerint az idei év júniusában 7234 gyermek született, 11 százalékkal, 921 újszülöttel kevesebb, mint egy évvel korábban. 9218 fő vesztette életét, 7,2 százalékkal, 715 fővel kevesebb, mint tavaly júniusban.

A természetes fogyás a 2022. júniusi 1178-cal szemben 1984 fő volt. 5736 pár kötött házasságot, 20 SZÁZALÉKKAL, 1418-CAL KEVESEBB, MINT TAVALY JÚNIUSBAN.

Zsákutcás magyar családpolitika: durva népességfogyás jöhet

Magyarország lakossága még a legoptimistább forgatókönyv szerint is 8 millió alá csökken 2070-re. Friss elemzésében a KSH az ország lakosságszámának jövőbeli alakulására 3 előrejelzést készített. Ma 100 gyermekkorúra 140 idős jut, vagyis az öregedési index 140%-on áll. A mutató értéke 2060 körül akár 190%-on tetőzhet.

Mostani elemzésében a KSH az ország lakosságszámának jövőbeli alakulására három – különböző vándorlási egyenleggel számoló – előrejelzést készített.

MINDHÁROM FORGATÓKÖNYV SZERINT AZ ORSZÁG NÉPESSÉGE A JÖVŐBEN TOVÁBB FOG CSÖKKENI, CSAK ANNAK MÉRTÉKE LEHET KÉRDÉSES – szemlézte a tanulmányt a Portfolio.hu. 

Még a KSH optimista forgatókönyve szerint is durva népességfogyás jöhet

Magyarország lakossága az optimista forgatókönyv szerint is 8 millió alá csökken 2070-re, szemlézi a KSH friss elemzését a Portfolio.hu. 

Mostani elemzésében a KSH az ország lakosságszámának jövőbeli alakulására három – különböző vándorlási egyenleggel számoló – előrejelzést készített.

Mindhárom forgatókönyv szerint csökkenni fog az ország népessége, csak abban különböznek, hogy mennyire, írja a lap.

A háború utáni újjáépítést is veszélyezteti az ukrán demográfiai katasztrófa

Ukrajna már a háború kitörése előtt is komoly demográfiai válsággal küzdött, ugyanakkor a háború ezt annyira elmélyíti, hogy az még a háború utáni újjáépítést is jelentősen meg fogja nehezíteni.

Ez Maryna Tverdostup, a bécsi Nemzetközi Gazdaság-összehasonlító Intézet (Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche – Wiiw) kutatójának fő következtetése.

Előzmény: Ukrajna népessége az ország 1991-es függetlenedése után eltelt három évtizedben 20 százalékkal csökkent, miközben például a szomszédos Lengyelország népessége 2021-ben nagyjából megegyezett az 1990-es szintjével.

598 gyerekkel született kevesebb májusban, mint egy évvel korábban

Az előzetes adatok szerint májusban 7014 gyermek született, és 9970-en haltak meg. 2022 májusához képest a születések száma 7,9, a halálozásoké 2,4, a házasságkötéseké pedig 25 százalékkal csökkent – tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken az MTI-t.

Közleményük szerint idén májusban 7014 gyermek született, 7,9 százalékkal, 598 újszülöttel kevesebb, mint egy évvel korábban. 9970-en vesztették életüket, 2,4 százalékkal, 249-cel kevesebben, mint 2022 májusában. A természetes fogyás a 2022. májusi 2607-tel szemben 2956 fő volt.

5442 pár kötött házasságot, ez 25 százalékkal, 1790-nel kevesebb a 2022. májusi adatnál – közölték.

Nem azok vállalják a legtöbb gyereket, akiket a szűkített babaváró megcéloz

Több, az emberek életére kiható döntést hozott a kormány, és ennek egyik eleme a babaváró hitel szűkítése. Gulyás Gergely miniszter bejelentése szerint, a következő évtől csak azok a házaspárok vehetik azt fel, ahol a nő 30 év alatti, illetve 2024-ben a még várandós 30-40 év közötti nők is igényelhetik a kedvezményes kölcsönt. A miniszter a babaváró módosítását azzal indokolta, hogy egyrészt tavaly év végén, amikor megszüntetése híre ment, akkor sokan felvették már a támogatást, másrészt a korábbi családalapítást ösztönözné a kormány.

A módosítással egyébként éppen a nők azon korcsoportja esik el a kedvezményes hitel lehetőségétől, akik a leginkább vállalnak gyereket: az elmúlt évtizedben a 30-34 éves nők szültek leginkább.

A szülések száma a 35-39 éves korosztályban is jókora emelkedést mutatott az elmúlt két évtizedben, 2017 óta ez a harmadik legfontosabb csoport a gyermekvállalás szempontjából. A szülő nők átlagos kora alapján is világosan látható, hogy a demográfia trendek szembemennek a kormányzati szándékkal – tavaly már 29,2 év volt az anyák átlagos életkora első gyermekük megszülésekor, míg 2001-ben átlagosan 25,3 éves korukban szültek először a nők.