Best WordPress Hosting
 

Kettészakadt az ország: 200 ezres különbség az átlagfizetéseknél

Továbbra is jókora szakadék húzódik a hazai fizetésekben: míg Budapesten 2023-ban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete 467 286 forint volt, addig az ország egyik legszegényebb vármegyéjében, Szabolcs-Szatmár-Beregben mindössze 271 320 forint, azaz közel kétszázezer forinttal kevesebb, mint a fővárosban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal Fókuszban a vármegyék, térségi összehasonlítás című kiadványából, amely most először közölte a tavaly egész évre vonatkozóan részletes, vármegyei bontású adatokat a hazai fizetésekről – olvasható a portálon.

Habár a drámai mértéket öltő inflációval érthető módon sehol sem tartotta a lépést a bérdinamika, mindenütt emelkedtek a keresetek. A növekedés mértéke a főváros mellett Nógrád, Tolna és Zala vármegyében volt a legkisebb (12,9, illetve 13,2–13,4 százalék), Győr-Moson-Sopron vármegyében pedig a legnagyobb (18,7 százalék).

Mivel a magyar fővárosban hosszú ideje az országos átlag alatt nőnek a fizetések, évek óta először történt meg, hogy Budapest mellett nemcsak Győr-Moson-Sopronban, hanem már Komárom-Esztergomban is eléri az országos átlagot a nettó kereset.

Tényleg hatszázezer feletti lenne a magyarok átlagkeresete?

A magyarok fele 340 ezer forintot sem visz haza havonta, ráadásul a KSH adatai több kérdésre sem adnak magyarázatot.

Mi történt? Februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt – legalábbis a KSH friss adatai szerint. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, állítja a statisztikai hivatal. A bruttó kereset mediánértéke 491 900, a nettó kereset mediánértéke 340 700 forintot ért el, 16,2, illetve 15,3 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakinál. A reálkereset 9,9 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,7 százalékos növekedése mellett, írták.

Mit jelent ez? Hiába tűnik jónak a 600 ezer feletti bruttó átlagkereset, a medián nettó csak 300 ezer forint feletti értéket mutat. Ráadásul a KSH adatközlése erősen megkérdőjelezhetővé vált.

KSH: 14 százalékkal volt magasabb az átlagkereset februárban az egy évvel korábbihoz képest

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal szerdai közleményében.

A tájékoztatás szerint a bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó kereset mediánértéke 491 900, a nettó kereset mediánértéke 340 700 forintot ért el, 16,2, illetve 15,3 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakinál – írta a KSH.

The post KSH: 14 százalékkal volt magasabb az átlagkereset februárban az egy évvel korábbihoz képest first appeared on 24.hu.

KSH: a januári átlagkeresetek 14,6 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint volt 2024. januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – jelentette a KSH. A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt, kedvezmények nélküli pedig 402 400 forint. A nettó átlagkereset 14,6, illetve 14,5 százalékkal emelkedett, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt  (a 3,8 százalékos inflációt figyelembe véve) az egy évvel korábbihoz képest.

A bruttó kereset mediánértéke 493 700 forintot ért el (+16,9%), a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke pedig 341 700 forintot, azaz 16,0 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakinál.

Januárban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkeresetet 578 300 forintra becsülte a statisztikai hivatal, ami 15,0 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 576 700, a költségvetésben 576 200, a nonprofit szektorban 599 400 forintot tett ki, 14,1, 17,6, illetve 16,7 százalékkal emelkedett egy év alatt.

Háromezer egyetemi oktató követel azonnali béremelést

Három nagy, a modellváltásnak nevezett alapítványi magánosítási hullámot egyelőre elkerülő neves felsőoktatási intézményben összesen durván 3000 oktató követel méltó, versenyképes egyetemi dolgozói béreket: azonnali béremelést, az anyagi megbecsültség hiányának megszüntetését, továbbá a zavartalan és színvonalas oktatás biztosítását a fenntartótól – írja hétfői cikkében a G7.

A gazdasági portál által összegyűjtött információk szerint

az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) közel másfél ezer,

Két és félszeresére nőttek a magyar bérek, amióta az EU tagjai lettünk, de így is a sereghajtók között vagyunk

Alapvetően kétféleképpen mérhetjük a keresetek szintjét nemzetközi összehasonlításban: abszolút értékben (pénzünket euróra váltva mennyi a fizetésünk), illetve vásárlóerő-paritáson (az adott ország árszínvonalán mennyit tudunk költeni máshol).

Mint a következő ábrán is látszik, Magyarországon az előző két évtizedben rapid módon emelkedtek a vásárlóerő-paritáson számított euróban mért keresetek – a 2004-es 6930 euróról 2022-re 17 194 euróra, azaz majdnem két és félszeresére nőttek. És bár volt egy-egy év, ahol nulla közeli bérnövekedést tapasztalhattunk, a válságok időszakában sem csökkent érdemben a mutató.

Forrás: Eurostat (2024)

655 ezer volt a bruttó átlagkereset decemberben a KSH szerint

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete decemberben 655 600 forint volt, ami 16,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön kiadott gyorsjelentésében.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 435 900, a kedvezményeket figyelembe véve 451 300 forint volt.

A reálkereset a KSH szerint így 10,3 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 5,5%-os növekedése mellett.

Óriási a szakadék a különböző járások átlagbére között

Először tette közzé a járási fizetési adatokat a Központi Statisztikai Hivatal, szúrta ki a Portfolio.

A statisztikák egészen elképesztő képet festenek. A II. és a XII. kerületben bruttó 950 ezer forint környékén alakult az átlagkereset a tavalyi év első három negyedévében. A dobogó harmadik fokára az I. kerület került fel 860 ezres bruttó bérrel. A legjobban kereső tíz járás közé a budapesti kerületeken túl a budakeszi járás fért be, 777 ezres bruttó átlagbérrel.

A legalacsonyabb bérek a cigándi, a gönci, illetve a fehérgyarmati járásokban jellemzőek. A cigándi járásban nem éri el a 350 ezer forintot a bruttó átlagbér, olvasható a cikkben.

14 százalékos emelkedést mért az átlagkereseteknél tavaly novemberben a KSH

2023 novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 621 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 427 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,1, a nettó átlagkereset 14,0, a reálkereset pedig 5,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez megegyezik a 2023 októberére mért növekedéssel. 

A bruttó kereset mediánértéke 489 400, a nettó kereset mediánértéke 338 500 forintot ért el, 16,0, illetve 15,3 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakinál.

Tavaly novemberben a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 548 600 forintra becsülhető, 14,3 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A

Az Aldi- és Spar-dolgozók fizetése nő jobban, vagy az átlagos keresetek?

Két nagy magyarországi boltlánc, a Spar és az Aldi is közzétette a napokban, hogy mennyit emelt 2024-től a dolgozók fizetésén. Ezek a cégek már évek óta rendszeresen közlik az adataikat, így most már van elég információ ahhoz, hogy megnézzük, hogyan viszonyulnak ezek az országos átlagfizetés változásaihoz.

A Sparnál, amely az egyik legnagyobb foglalkoztató Magyarországon, egészen 2018-ig vissza lehet fejteni a sajtóközlemények alapján a bolti dolgozók bruttó alapfizetését, a cég a szakszervezettel való egyezkedés után rendre januártól alkalmazza az új bértáblákat.

Az összegek nem adják vissza igazán jól a munkavállalók teljes jövedelmét, hiszen a juttatási csomagot még számos elem, például prémium, utazási támogatás, vásárlási kedvezmény és hasonlók egészítik ki, ráadásul ezek mértéke és rendszere is változott az évek során. Az alábbi táblázatban mindenesetre összesítettük az elérhető adatokat.

Jelentős növekedés a keresetekben a KSH szerint

2023 októberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 564 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 389 300 forint volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön.

A közlemény szerint a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 14,0 százalékkal, a reálkereset 3,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 540 200 forintra becsülhető, 14,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 545 000, a költségvetésben 517 300, a nonprofit szektorban 556 300 forintot tett ki októberben, 14,9, 12,1, illetve 15,8 százalékkal emelkedett egy év alatt – írták.

Kettészakadt az ország: ennyiből él egy átlag budapesti és egy községi lakos

A kereseteket nézve fővárosi átlag nettó havi 370 ezer  forinttal szemben a községek átlaga csak 243 ezer forint. De még a megyei jogú városok átlaga is 11 százalékkal magasabb a városok átlagánál. A települési hierarchia mellett a vármegyék közötti eltérések is nagyok: Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg között 42 százalékos a különbség az előbbi javára – írja a kutatóintézet felmérésében, amelyben a KSH adatai alapján számoltak.

A magasabb települési keresetek okai szerteágazóak. Egyrészt az egyes települések eltérő gazdaság szerkezettel rendelkeznek, ami kihat a keresetekre is. Az iparosodottabb és/vagy több szolgáltatást (például turizmust) nyújtó vidékeken magasabb a keresetek átlaga az agrár jellegűekhez képest, de fontos az is, hogy a magasabb végzettségűek aránya mekkora.

A magyar lakosság 19 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Szerencsére a foglalkoztatottak között egyre többen vannak a diplomások: számuk 2022-ben közel 1,5 millió fő volt, ami 31,3 százalékos arányt képviselt. A legnagyobb arányban a fővárosban élnek diplomások (különösen Budán: 57,4 százalék), de magas a súlyuk Pest vármegyében, a nagyvárosokban és környékükön, valamint a Balaton körül.

Kiderült, melyik településen volt a legmagasabb az átlagkereset

A NAV adatai szerint 2022-ben bruttó 418 ezer forint volt az átlagos havi kereset, ami kedvezményekkel együtt nettó havi 285 ezer forintot jelentett. Ez azonban alacsonyabb a KSH által számított 332,5 ezer forinthoz képest, mely a teljes állásban foglalkoztatottak adata – írja a hvg.hu.

A cikk szerint a településtípusok alapján a legmagasabb átlagos havi nettó kereset Budapesten volt (370 ezer forint), ezt követik a megyei jogú városok (304 ezer forint), majd a városok (273 ezer forint) következtek, a legalacsonyabb érték pedig a községekben volt (243 ezer forint).

Ez a GKI Gazdaságkutató Zrt. számításai alapján azt jelenti, hogy a budapesti munkavállók átlagosan 22 százalékkal keresnek többet, mint egy megyei jogú városi munkavállaló, 36 százalékkal többet, mint egy városi munkavállaló és 52 százalékkal többet, mint egy községi munkavállaló.

Ezzel a 10 friss diplomával lehet a legtöbbet keresni Magyarországon

A top 10-es listából egyértelműen látszik, hogy az államtudományi (azaz a katonai képzések), a mérnöki, valamint az informatikai képzések diplomáival lehet a legmagasabb bruttó átlagfizetést megkeresni, hiszen ezekkel a képzésekkel akár havi több mint félmilliós fizetést is zsebre lehet tenni – figyelmeztetnek a portálon.

A 2019/2020-ban végzettek bruttó átlagjövedelme alapján az alábbi képzéseken végzettek kereshetik a legtöbbet:

1. katonai infokommunikáció 636 203 forint

Így kerültek szegénységi csúszdára a nyugdíjasok

Kíváncsiak voltunk, mit mutatnak a számok, mekkora a különbség a nyugdíjaknál attól függően, hogy ki milyen régen vonult nyugdíjba. Vajon igazolható-e az az állítás, miszerint azoknak, akik régebben mentek nyugdíjba, jó eséllyel kisebb lehet az ellátásuk, mint a nemrég nyugdíjba vonulóknak, mivel az utóbbi években jelentősen nőttek a bérek, így az ehhez igazodó, frissen megállapított nyugdíjak is?

A Központi Statisztikai Hivatal a rendelkezésünkre bocsátotta a Magyar Államkincstár adatai alapján készített statisztikáját, amely azt mutatja, hogy tavaly január elsején – négyéves ugrásokkal számolva – mekkora volt az egyes nyugdíjas korcsoportokban az átlagnyugdíj. Mint látható, az öregségi nyugdíjakat korcsoport szerint egy grafikonon ábrázolva egy csúszdaszerű ábra rajzolódott ki, melyen a legutóbb nyugdíjba mentek átlagnyugdíja érezhetően magasabb, mint a korábban nyugdíba vonultaké.

A legnagyobb esés a legkésőbb nyugdíjba ment két korosztálysávnál figyelhető meg, mert amíg a férfiaknál

Így számolják az induló nyugdíjakat jövőre

Milyen valorizációs szorzókra számíthatunk 2024-ben?

A valorizáció lényege, hogy az életpálya során a korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év nettó átlagkereseti szintjéhez igazítani – olvasható a nyugdíjguru.hu portálon.

2023. évi nyugdíjigénylés esetén a 2021-es és korábbi évek nettósított éves kereseteit kell a 2022. év kereseti szintjéhez igazítani a 2023. márciusában kiadott valorizációs szorzók révén.

A KSH 559 ezer forintos átlagkeresetet mért

2023 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 559 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 385 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,2, a nettó átlagkereset 15,1 százalékkal nőtt, a reálkereset pedig 2,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 526 800 forintra becsülhető, 15,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 529 000, a költségvetésben 516 800, a nonprofit szektorban 532 700 forintot tett ki, 16,1, 14,7, illetve 12,5 százalékkal emelkedett egy év alatt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 371 800, a kedvezményeket figyelembe véve 385 600 forintot ért el, 15,2, illetve 15,1 százalékkal magasabb volt, mint 2022 júliusában.

Megjött a friss adat: így alakult az átlagkereset Magyarországon

A bruttó átlagkereset 559 100 forint volt 2023 júliusában, 15,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

2023 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 559 100, közölte a Forbes.hu-val a Központi Statisztikai Hivatal. A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 385 600 forint volt.

A bruttó átlagkereset 15,2, a nettó átlagkereset 15,1 százalékkal nőtt, a reálkereset pedig 2,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Az infláció júniusban is kétvállra fektette a nettó kereset növekedését

2023 júniusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 566 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 390 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,0, a nettó átlagkereset 15,9 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban – jelentette a KSH.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 525 300 forintra becsülhető, ami 14,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban volt. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 531 000, a költségvetésben 503 200, a nonprofit szektorban 532 100 forintot tett ki, 15,9, 12,8, illetve 10,7 százalékkal emelkedett egy év alatt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 376 900, a kedvezményeket figyelembe véve 390 900 forintot ért el, 16,0, illetve 15,9 százalékkal magasabb volt, mint 2022 júniusában.