Sorra dőlnek meg a melegrekordok, július első hete volt az eddigi legmelegebb a világon. De vajon meddig tolerálja a szerveztünk a meleget? A kérdést úgy is feltehetnénk, miért érezzük elviselhetetlennek a 37 fokos külső hőmérsékletet, ha a normális testhőmérsékletünk is csaknem ennyi?
Az ember bizonyos határok között képes szabályozni a belső testhőmérsékletét a külső hőmérséklettől függetlenül, de ennek is vannak határai. Nyáron, melegben a szervezet hűtésére van szükség, a testhőmérséklet túlzott felmelegedése ellen a legfőbb fegyverünk az izzadás. Azonban ha a levegő nemcsak meleg, hanem párás is, izzadással nem tudunk elegendő hőt veszíteni. Ezért a hőérzet szempontjából nemcsak a hőmérséklet fontos, hanem a levegő páratartalma is. A nedves hőmérséklet – egy vízzel átitatott textillel borított hőmérő által leolvasott hőmérséklet, amely körül levegő áramlik – 100%-os relatív páratartalom esetén megegyezik a levegő hőmérsékletével. (35°C nedves hőmérséklet 70°C hőindexnek felel meg.) A tapasztalatok szerint az úgynevezett 35 fokos nedves hőmérséklet az a határ, amely fölött a test már nem képes hatékonyan hűteni magát (az emberi test belső hőmérséklete 36,8 Celsius-fok, a külső pedig nagyjából 36). Ez természetesen nem jelenti azt, hogy e fölött az ember élete automatikusan veszélybe kerül, de ha más módon nem kezdi hűteni magát, akkor a szervek károsodása rövid időn belül elkezdődik – olvasható a technologyreview.com oldalon.
Szélcsendben, tűző napon, 50 százalékos páratartalom esetén 43 fok körül, ha viszont nagyon száraz a levegő, akkor csak 54 fok körül érjük el ezt a nedves 35 fokot. Azonban ez alatt a hőmérsékleti határ alatt is súlyos egészségkárosodást lehet szenvedni. Az emberek között ugyanis óriási egyéni különbségek lehetnek a hőszabályozás hatékonyságában életkor, nem és egészségi állapot alapján. Emellett az is számít, hogy ki hol él, ugyanis a szervezet valamennyire képes alkalmazkodni a tartósan magas hőmérséklethez. A forró égövben élő emberek többet izzadnak, és az izzadságuk kevesebb elektrolitot tartalmaz, így ezek a szervezet számára fontos összetevők nem ürülnek ki olyan gyorsan, mint normál esetben. Ez bizonyos fokig gátolja a vese- és szívproblémák kialakulását. Ez az oka annak, hogy a hidegebb övekben, illetve a nyár elején a kivételesen magasra szökő hőmérséklet sokkal veszélyesebb az itt élőkre, mint a forró éghajlaton élőkre az állandóan magas hőmérséklet.