Idén tovább folytatódnak a banki és telekommunikációs szektorokban az előző évi infláció alapján megállapított nagyobb díjemelések, amelyeket a jegybank többször is helytelenített.
Mi történt? Mostanra minden nagyobb bank bejelentette, hogy a tavalyi inflációt követve mennyit emel az idén a díjain.
Átlagosan 28 százalékkal kerülnek többe idén a nagyobb bankoknál nyitható egyszerűbb számlák most az Énpénzem.hu saját gyűjtése alapján.
Nemcsak a nemzetközi nagyok dobták meg az előfizetési díjakat, hanem a magyar szereplők is áremelésre készülnek.
Mi történik? Az elmúlt időszakban több streaming szolgáltató is bejelentette, hogy megemelik az előfizetéseik díját, és a közeljövőben még több áremelkedés is várható.
A Disney+ hazai felhasználói számára év elejétől már 3090 forint a havidíj.
A Yettel lakossági és kisvállalkozói számlás előfizetéssel rendelkező ügyfelei 2024. március 5-től tapasztalhatják a – Központi Statisztikai Hivatal által közzétett 2023-as 17,6 százalékos éves átlagos inflációnál kisebb mértékű – 15,3 százalékos díjváltozást, amely a lakossági előfizetések esetén a tarifa havidíjakat érinti – idézi a portál a Yettel közleményét. A havidíjon felüli perc és SMS díjak, valamint a kiegészítő adatjegyek ára a korrekció után is a korábbival azonosak maradnak.
Kisvállalkozói számlás előfizetések esetén a díjváltozás a havidíjakat és az egyszeri kiegészítő szolgáltatási díjtételeket érinti, míg a havidíjon felüli perc és SMS díjak ezeknél a tarifáknál is változatlanok maradnak. Az inflációkövető díjkorrekció az egyéb ügyfélszegmenseket a Yettel nekik küldött értesítésében foglaltak szerinti érinti.
Azon tarifacsomagok esetében, amelyek adatkerete nem teljes egészében használható fel az 1-es/EU roaming díjzónában és érintettek a díjváltozásban, ott lakossági és kisvállalkozói előfizetés esetén 2024. március 5-től a felhasználható roaming adatkeretek növekednek.
A Vodafone és a Microsoft egy jelentős, 10 évre szóló stratégiai partnerségi megállapodást kötött, amelynek célja több mint 300 millió vállalkozás és fogyasztó digitális szolgáltatásainak forradalmasítása Európában és Afrikában.
Hollandiában lévő televíziós leányvállalatát is eladja az RTL Csoport, pedig tavaly a Media1.hu érdeklődésére azt nyilatkozták, hogy Hollandia fontos ország számukra, és nagy terveik voltak vele.
Az európai televíziós óriás azután döntött úgy, hogy eladja az RTL Hollandiát (RTL Nederland), miután a hatóságok megakadályozták, hogy egyesüljön a Talpa Networkkel – olvasható az RTL Group honlapján egy közleményben. Az RTL Csoport oldalán található közlemény szerint az adásvétel részét képezi
1,1 milliárd euró ellenérték,
Legkésőbb az első negyedévben már arab többségi tulajdonosa lesz a magyar Yettelnek. Az állam részéről logikus lenne, hogy eladja a részesedését az e&-nek.
Abu-Dzabi tulajdonos vette meg a Yettelt – írtuk augusztusban, és ma már reszleteket is tudunk. A 2,15 milliárd eurós (800 milliárd forintos üzlet) azt jelenti, hogy az eddigi tulajdonos, a cseh PPF 50 százalék plusz egy részvényes tulajdonrészt ad át az arab tőzsdei cégnek. A tranzakció akár még idén lezárulhat, de legkésőbb 2024 első negyedévében nyélbe ütik az üzletet.
Jelenleg több mint 4 milliárd ember használja aktívan az internetet, és ez csak növekedni fog a hozzáférés szélesedésével és a világnépesség gyarapodásával. A webhelyektől az e-mailekig ez óriási mennyiségű energiafogyasztással jár az adatközpontokban, távközlési hálózatokban és felhasználói eszközökben – ha az internet egy ország volna, akkor a világ 4. legnagyobb kibocsátója lenne.
De az információs és kommunikációs technológia egyben a hatékonyság és produktivitás mára nélkülözhetetlen motorja is, és nagy szükség is van rá más szektorok dekarbonizálásához. Ahhoz, hogy ezt kisebb szénlábnyommal érjük el, okosabban kell a fizikai és digitális infrastruktúrát fejleszteni, és árammal ellátni.
Emellett tudatos felhasználóként is segíthetjük internetes karbonlábnyomunk csökkentését, például a kéretlen hírlevelek és energiavámpírok kiiktatásával, eszközeink életének meghosszabbításával, valamint a videó- és zene-lejátszás optimalizálásával. Hat lépésben megmutatjuk, hogyan tehető fenntarthatóbbá az internet, és mire figyeljünk oda a hétköznapokban, hogy ne csak az éghajlatra, de a pénztárcánkra rótt terheket is csökkentsük.
Márciustól 15,4 százalékkal emeli előfizetői díjait a Vodafone – jelentette be kedden a magyar állam és a kormányközeli 4iG tulajdonában lévő cég. A távközlési díjak Magyarországon nőnek a legmagasabb mértékben az elmúlt évben, ezt már az Magyar Nemzeti Bank is kifogásolta nemrég – olvasható a portálon.
A távközlési cégek visszatekintő árazást alkalmazhatnak, vagyis az előző év inflációját beépíthetik az áraikba. Így a társaság már januártól, sőt akár 22 százalékkal is emelhetett volna. Számokban: a Vodafone az év elején 9,4 százalékkel emelte díjait, a Magyar Telekom és a Yettel tavasszal 14,5 százalékkal. A korábban olcsóságáról híres Digi egyes esetekben 70-100 százalékos áremelést hajtott végre.
Az áremelkedések legfőbb oka a jegybank júniusi elemzése szerint a verseny hiánya. A korábban önálló nagy cégek közül a Digi, az Invitech, a UPC és a Vodafone is egybeolvadt az új állami/kormányközeli tulajdonlás alatt, és a Yettelben is 25 százalékos részesedése lett az államnak. A kormány 2010-es hatalomra kerülése óta próbált nagyobb befolyást szerezni a távközlési piacon.
15,4 százalékkal emelik a tarifákat, de nem az év elejétől lépnek életbe az új árak.
A távközlési díjakat a visszamenőleges infláció mértékével lehet emelni, vagyis jövő januárban a cégek akár 22 százalékkal emelhetnék a tarifáikat. A Vodafone Magyarország most bejelentette, hogy 2024 márciusában nem 22, „csak” 15,4 százalékkal emeli a díjait – írja a Népszava.
Nem mindenki kap nagy áremelést
A Magyar Telekom Nyrt. és a ViDaNet Zrt. között létrejött üzleti megállapodás eredményeképp az érintett ügyfeleknél 2023 december elsejétől a ViDaNet Zrt. fogja biztosítani az otthoni internet és hang szolgáltatásokat, illetve ettől a naptól a Telekom a TV szolgáltatást sem tudja tovább nyújtani – írja közleményében a cég.
Otthoni internet és hang szolgáltatások:
ezeket a szolgáltatásokat jogviszony megszakítás nélkül, az előfizetői szerződések lényeges feltételeinek változása nélkül, változatlan havi díjon fogja biztosítani a ViDaNet Zrt.
A verseny hiányában látja az infláció csökkenésnek gátját a telekommunikációs szektorban a jegybank friss elemzése. Ebben az is szerepet játszhat, hogy elmúlt bő évben az eddig is viszonylag kevés szereplőből álló piac tovább koncentrálódott az állam és a kormányközeli 4iG tulajdonszerzéseivel.
Mi történt? Csütörtökön megjelent a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentése, ami szerint jövőre a korábbi jegybanki előrejelzésnél (3,5-5,5 százalék) magasabb, 4 és 6 százalék körüli infláció várható.
Az infláció csökkenését lassító tényezők között a jelentés külön is foglalkozik a telekommunikációs szektor 2022 nyarán és őszén bevezetett inflációkövető árazásával.
Nem, nem NERfone lett. A Jászai Gellért-féle 4iG számaiból látszik, hogy miért kellett nekik a Vodafone, de egyszeri tételek miatt komoly veszteséget hozott össze a cég. A különadó is megütötte őket.
A tőzsdén jegyzett 4iG IT és telekommunikációs óriás egy év alatt megháromszorozta az EBITDA-ját. A látványos eredmény hátterében a kormányzati-állami segítséggel feltőkésített és megtámogatott cégcsoport felvásárlási stratégiája áll. A cégcsoport az akvizíciók után már régiós infokommunikációs szereplőként definiálja magát. Nézzük, hogy néznek ki a 4iG számai a Vodafone-felvásárlás után.
A 4iG elmúlt egy éve:
Négy ország telekommunikációs cégében szerez többségi részesedést az e&, köztük a Yettel Magyarországban is.
Az e& – jelenleg Emirates, korábban Etisalat – néven működő vállalat kezébe kerül a magyar piacon működő Yettel többségi tulajdonrésze. Az e& nem csak a magyarországi vállalat többségét veszi meg a cseh székhelyű PPF-től, hanem a szlovákiai, szerbiai és bulgáriai érdekeltségekben is többségi tulajdonos lesz. Az Abu Dhabiban működő vállalat tulajdonrésze 50 százalék + 1 részvény lesz, a tranzakció pedig 2,15 milliárd euró (823 milliárd forint).
Jó üzletet kötöttek
Az iraki médiahatóság rendeletben kötelezte az arab országban működő médiacégeket, hogy ezentúl a homoszexualitás helyett a szexuális deviancia kifejezést használják.
Jászai Gellért szerint a magyar állam soha nem adott ellentételezés nélkül támogatást vagy forrást a 4iG-nek. A cégcsoport elnöke arra is kitért, hogy részvényeik bevezetését fontolgatják más európai tőzsdére is.
Jászai Gellért az index.hu-nak adott interjút azután, hogy bejelentették, a cégcsoport eladta a Digi mobilhálózati eszközeit és frekvenciáit az állami vállalat Pro-M-nek 68 milliárd forintért.
A cégcsoport elnöke az interjúban beszélt ennek a tranzakciónak a nemzetbiztonsági értékéről, valamint a hazai védelmi ipar digitalizációjáról.
Az európai szakpolitika megvitatta azt a régóta létező dilemmát, hogy a nagy tartalomszolgáltatók a telekommunikációs infrastruktúrák használata után fizessenek-e valamilyen hozzájárulást az üzemeltetőknek. A tagállamok többsége nem támogatja az ötletet, de ha Magyarországon múlna, megsarcolható lenne a Netflixet és a többi nagy adatforgalmat generáló céget – írja a HWSW.
A következő hónapokban határozhatja el az Európai Unió, hogy elő lehet-e, elő kell-e írni a nagy szolgáltatóknak, hogy az uniós távközlési infrastruktúrák üzemeltetési és kiépítési költségeihez hozzájáruljanak. A nagy európai telekommunikációs multik szerint a szektor – és egyenesen Európa – jövője múlik ezen, a tagállamok többsége azonban nem támogatja az elképzelést.
A Reuters forrásai szerint a tagállamok szaktárca-vezetői múlt csütörtökön találkoztak az Európai Bizottság belső piacokért felelős biztosával, Thierry Bretonnal, miután a Bizottság májusban lezárta azt a konzultációs szakaszt, ami felmérte az érdekeltek álláspontjait a szakmában csak „OTT fair share” néven ismert téma kapcsán. Az uniós távközlési cégek régóta sérelmezik, hogy a hálózataikon a legnagyobb adatforgalmat generáló cégek (pl. Netflix, Microsoft, Google, Amazon) nem járulnak hozzá az infrastruktúra kiépítéséhez és fenntartásához.