Best WordPress Hosting
 

Zátonyra futott a hazai építőipar

30 %-kal esett vissza az építőipar megrendelésállománya, ez már kritikus szint, az ÉVOSZ kongatja a vészharangot. A lakáspiac területén még rosszabb a helyzet, a kiadott építési engedélyek száma 40 %-kal esett vissza.

Kritikus szintre csökkent az építőipar rendelésállománya, 30 százalékkal kisebb a múlt év közepéhez viszonyítva – húzza a vészharangot az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Adataikból kiderül, hogy  a 2023. évben kötött új szerződések volumene 37 százalékkal marad el a 2022. év első felében kötött szerződésektől. Az év második fele az erős piaci versenyről, a túlélési stratégiákról szól.

Az ÉVOSZ szerint számos építési vállalkozás, tervező- és mérnökiroda az erősödő verseny mellett sem fog elegendő munkához jutni az év hátralévő részében. Elegendő alatt értendő, hogy leépítések nélkül is a piacon tudjon maradni a vállalkozás a következő két évben.

Összeroskadt a magyar építőipar, a lakáspiacon is komoly a gond

Kritikus szintre csökkent az építőipar rendelésállománya, 30 százalékkal kisebb a múlt év közepéhez viszonyítva – húzza a vészharangot az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Adataikból kiderül, hogy a 2023. évben kötött új szerződések volumene 37 százalékkal marad el a 2022. év első felében kötött szerződésektől. Az év második fele az erős piaci versenyről, a túlélési stratégiákról szól.

Az ÉVOSZ szerint számos építési vállalkozás, tervező- és mérnökiroda az erősödő verseny mellett sem fog elegendő munkához jutni az év hátralévő részében. Elegendő alatt értendő, hogy leépítések nélkül is a piacon tudjon maradni a vállalkozás a következő két évben.

Komoly visszaesést hozott 2023, az első félévben a tavalyi év hasonló időszakához képest 40 százalékos visszaesést tapasztaltunk a lakáspiacon, ez igaz az új építésű lakásokra is. A kínálati és a keresleti oldalon is egyaránt jelentős problémával nézünk szembe

Háborús övezetben kap megbízást Mészáros Lőrinc cége, a rizikó nem kicsi

Az augusztus 20-i keleti diplomáciai-parádé után három héttel ismét azeri delegáció érkezett Budapestre: Ilham Alijev elnök után most a gazdasági miniszter jött Bakuból, akit Orbán Viktor is fogadott.

Bár a legfontosabb a gázvásárlás és bértárolás, a kormány már az energiaválság előtt, 2010-ben elkezdte építeni a kapcsolatokat Azerbajdzsánnal. Ennek leglátványosabb pontja akkor az azeri baltás gyilkos kiadatása volt, akit hazatérése után szabadon engedtek.

Magyarország most ismét az azeri-örmény konfliktusban tesz – üzletileg is értelmezhető – gesztust Azerbajdzsán felé: egy, a karabahi örményektől visszafoglalt falu újjáépítésében vesznek részt jövő szeptembertől magyar cégek – olvasható a portálon.

Egy újabb milliárdos is beszállt a NER-es luxusjacht bizniszbe

Fontos hónap volt 2022 áprilisa az egyik leggazdagabb magyar, Rencsár Kálmán életében. Az üzletember ekkor már évek óta szerepelt a hazai gazdaglistákon elsősorban állami megbízásokkal jól ellátott építőipar cégének, a településéről elnevezett Soltútnak köszönhetően. Vagyonát az elmúlt esztendőkben rendre 30–40 milliárd forint közé becsülték, amivel az 50 leggazdagabb közé tartozott az országban. Tavaly tavasszal azonban néhány napon belül két olyan esemény is történt, amely komoly hatást gyakorolt, és még gyakorolhat a jövőben is erre a hatalmas vagyonra – írja a G7.

A lap szerint április 11-én Máltán Birkirkara városában közgyűlést tartott az a helyi vállalat, amely az elmúlt években a luxusjachtokat biztosította a kormányközeli gazdasági és politikai elit több tagjának nyaralásához is. A cég pénzügyi helyzete ezt megelőzően fokozatosan romlott. A problémát a közgyűlésen Rencsár Kálmán oldotta meg azzal, hogy még a saját mércéjével mérve is hatalmas összeget, közel 7 milliárd forintot tolt a Szíjj László érdekeltségébe tartozó vállalatba.

Szíjj pénteki interjújában arról beszélt, hogy a jachtbiznisz „üzletileg nem egy rossz vállalkozás”, ez azonban elég könnyen cáfolható állítás. Rencsár a 7 milliárdos befizetéssel végső soron egy olyan vállalatba szállt be, amely

Nem tud fizetni a kivitelező, félkészen áll a tavaly nyárra ígért pécsi luxusszálloda

A kormányközeli cég egymilliárddal aláajánlott a versenytársaknak, belerokkant. A Relax hotel 2024 tavaszára készülhet el.

Továbbra is félkész állapotban áll az a Pécs melletti luxusszálloda, amit tavaly kellett volna átadni – írja az Átlátszó.

Az építkezés kivitelezője az a kormányközelinek tartott B Build & Trade Kft., ami több közpénzes beruházásban is érdekelt volt. Például, ők építették a pécsi utánpótlás-fociakadémiát, a baranyai négycsillagos Relax hotelre pedig 4,3 milliárdos ajánlatot tettek.

Leálltak az állami beruházások – alakul az építőipari válság

Alig építenek új lakásokat, visszaesett a lakásfelújítás, rengeteg szakember hiányzik. Túlélő üzemmódban az ágazat, ezzel együtt sokan le fogják húzni a rolót.

Se felújítás, se építés. Hiányoznak az uniós milliárdok a projektek újraindításához.

A magyar építőipar állapota még annál is rosszabb képet mutat, mint amire a borúlátó év eleji felmérések utaltak. Ezt támasztja alá, hogy januárban Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (Évosz) elnöke úgy becsülte, hogy a hazai építőipar teljesítménye 10-15 százalékkal fog csökkenni 2022-hez képest. A KSH legutóbbi jelentése szerint félévkor 7 százalékos mínuszban állt az ágazat a tavalyi év hasonló időszakához képest. Hogy milyen szinten áll meg a zuhanás, nehéz megjósolni, hiszen az Évosz napokban kiadott összegzése szerint az építőipar megrendelésállománya nyáron 30 százalékkal marad el a tavalyi hasonló időszakban meglévőtől. A kivitelezési szerződések alapján még drámaibb a kép, mert itt már 37 százalékos az elmaradás.

ÉVOSZ: a túlélési stratégiákról szól az év második fele az építőiparban

Az építőipar rendelésállománya 30 százalékkal kisebb lett 2023 első félévének végén a múlt év közepéhez viszonyítva; az idén kötött új szerződések volumene 37 százalékkal marad el a 2022 első felében kötött szerződésekétől az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) adatai szerint. A szövetség az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében hangsúlyozza: az év második fele az erős piaci versenyről, a túlélési stratégiákról szól.

A szakszövetség szerint számos építési vállalkozás, tervező- és mérnökiroda az erősödő verseny mellett sem fog elegendő munkához jutni az év hátralevő részében. Emiatt az építési vállalkozások többségénél radikális költségcsökkentésre van szükség, ami létszámleépítéseket hozhat magával. Az ágazat szereplői a szakmunkásokat és mérnököket mindenképp szeretnék megtartani, amihez azonban munkára van szükségük – mutat rá az ÉVOSZ.

A közlemény idézte Koji Lászlót, a szakmai szövetség elnökét, aki elmondta: az állami megrendelések visszafogása (mintegy 3000 milliárd forint nagyságrendben), a lakásépítés és felújítás 25 százalékos csökkenése, valamint a külföldi befektetők importanyag-, unión kívüli munkaerő- és kivitelezői kapacitáshasználata együttesen hozta kritikus helyzetbe a hazai építésgazdasági értéklánc szereplőit.

Egyetlen megyét kímélt meg idén a lakásépítési depresszió

Közel negyven százalékos visszaesést mért országosan a KSH az új lakásokra kiadott engedélyek számában. Az újonnan átadott lakások száma egyedül a községekben nem állt földbe, az építési kedv viszont ott csökkent a legnagyobbat.

Számokban:

Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 10 880 volt, 39 százalékkal kisebb, mint 2022 I. félévében.

Friss adatok: így alakulnak az ipari termelői árak

Júniusban is emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest az ipari termelői árak, de az előző hónaphoz képest 1,3 százalékkal csökkentek.

A KSH legfrissebb jelentése szerint az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,4 százalékkal voltak magasabbak az ipari termelői árak.

A belföldi értékesítés árai 29,8 százalékkal nőttek, az exportértékesítéséi 5,0 százalékkal mérséklődtek.

Vármegyéből hűbérbirtok: már hivatalos statisztikákat torzít el a NER

Van két vármegye Magyarországon, amelyek építőipara évek óta kiugróan teljesít országos összevetésben. Az idén májusban Fejérben például másfélszer nagyobb volt az építőipari termelés értéke, mint a közép-dunántúli régió másik két megyéjében összesen (Veszprémben és Komárom-Esztergomban). Bács-Kiskun pedig még ennél is nagyobb mértékben szárnyalta túl közvetlen térségét. Első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy az érintett megyék egyszerűen gyorsabban fejlődnek környezetüknél, és néhány nagyberuházás okozza az eltérést. Valójában azonban szó sincs erről. Az ágazati adatokat a kormányközeli építőipari cégek szárnyalása torzítja el annyira, hogy az már megyei szinten is látszik.

Élenjáró vármegyék

Ahogy a gazdaság egésze, az építőipar is erősen fővárosközpontú Magyarországon. Az ágazat termelésének bő harmada összpontosul Budapesten. Ez egy hajszállal alacsonyabb ugyan, mint amekkora részt a teljes hazai GDP-ből kihasít magának a főváros, de így is rendkívül jelentős. Az egyes megyék között ugyanakkor már nincs ennyire nagy különbség. Pest vármegye némileg kimagaslik, de ez mindig is így volt, már csak a többi megyénél jóval nagyobb népessége és Budapest közelsége miatt is.

Ötven százalékkal estek vissza a közbeszerzések értékben

A magyarországi ajánlatkérők az első félévben 3478 eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le, 1304 milliárd forint értékben, ami az egy évvel korábbihoz képest 11 százalékos, illetve 50 százalékos csökkenésnek felel meg – ismertette az MTI szerint Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke legújabb gyorsjelentésüket.

Kiemelte: a visszaesés hátterében a globális krízis, a háború hatásai és az építőipari árak drasztikus emelkedése áll, ami „szinte derékba törte” a magyar gazdaságot jellemző korábbi dinamikus növekedési pályát. Az eljárások értéke a legjelentősebb mértékben az építési beruházás kategóriában esett vissza, 411 milliárd forintra a tavalyi első félévi 1954 milliárdról.

A hatóság elnöke elmondta, hogy az építési beruházások korábban a közbeszerzések összértékének kétharmadát tették ki, mára viszont kiegyenlítődött az arány, és az árubeszerzéssel, illetve a szolgáltatásmegrendeléssel közel azonossá vált. A jelentés szerint az árubeszerzési eljárások értéke 446 milliárd forint, a szolgáltatás-megrendelési pedig 447 milliárd forint volt január-júniusban.

Hét év alatt több mint megduplázódott az építkezések ára

A lakásépítés költségei az idei első negyedévben 20 százalék felett nőttek az előző év elejéhez képest. Lakást és családi házat építeni 2022-ben 40 százalékkal többe került, mint 2020-ban, 2015 óta pedig mostanra már több mint duplájára emelkedtek a költségek.

Az emelkedő anyag- és munkaerőköltségek hatására az első negyedévben 21 százalékkal nőttek a lakásépítési költségek az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

Ehhez hasonló mértékű (közel 22 százalékos) áremelkedést mértek a tavalyi év utolsó negyedévében.2022-ben minden negyedévben 20 százalék körüli vagy azt meghaladó mértékű volt a drágulás a megelőző év azonos időszakához képest. Így tavaly az éves költségnövekedés meghaladta a 21 százalékot 2021-hez képest. 

Pert indít az Európai Bizottság az építőipari árukra vonatkozó szabályok miatt

Két éve a kormány az építőanyagár- és ingatlanár-emelkedést árstopokkal és a termelési, értékesítési döntésekbe való beavatkozással igyekezte letörni.

Az Európai Bizottság szerint e lépések hátrányosan érintik a vállalkozásokat és nem felelnek meg a letelepedési szabadság elvének, így ma a Magyarországgal szembeni kereset indítása mellett határozott, miután januárban már felszólította a kormányt az uniós jog betartására 

90 százalékos büntetőadót rótt az eladási árak és a hatósági árak közötti különbségre a kormány, amit a Bizottság már 2022 április óta kifogásolt – ennek ellenére idén februárban újabb termékek kerültek a bányajáradéknak is nevezett sarc hatálya alá, ami vélhetően a külföldi építőipari szereplők kiszorítását is célozhatta.

KSH: 12 százalékkal esett vissza az építőipar egy év alatt

2023 májusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 12,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 13,2, az egyéb építményeké 10,0 százalékkal csökkent. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 1,7 százalékkal kisebb volt az áprilisinál.

Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 13,6, az egyéb építmények építésében 11,0, a speciális szaképítésben 11,4 százalékkal csökkent a termelés.

A jelentés szerint a megkötött új szerződések volumene 36,9, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 48,5, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 11,9 százalékkal visszaesett a 2022. májusi bázishoz képest. Az építőipari vállalkozások május végi szerződésállományának volumene 30,2, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 13,7, az egyéb építményekre vonatkozóké 40,8 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál – közölte a KSH.

Még mindig rosszul áll az építőipar szénája

Egyelőre nem történik nagy előrelépés az építőipari termelésben, jelentős mértékben maradnak el a májusi számok is az egy évvel korábbiaktól.

A Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése szerint májusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 12,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

A Forbes.hu-hoz eljuttatott közlemény szerint a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az

Keresztbe tett egy német cégnek a magyar kormány, alulmaradt az uniós bíróságon

Az építési betontermékeket gyártó Xella Magyarország Építőanyagipari Kft. azért indított pert – az akkor még – Innovációs és Technológiai Minisztérium ellen, mert megtiltották a számára, hogy megvásárolja kavics-, homok- és agyagbányát üzemeltető Janes és Társa Kft-t.

A Xella Kft. „vétke” annyi volt, hogy külföldi tulajdonú: egy német társaság tulajdonában áll, amelynek tulajdonosa egy luxemburgi társaság, ez utóbbi pedig közvetetten egy legfelső szintű anyavállalat tulajdonában áll, amelynek székhelye Bermudán található – olvasható a portálon.

A magyar kormány még 2020-ban, a koronavírus-járvány idején hozott egy kormányrendeletet arról, hogy a belgazdaságért felelős miniszter – akkoriban Palkovics László – engedélye szükséges ahhoz, hogy külföldiek stratégiai jelentőségű vállalatokban tulajdont szerezhessenek. A miniszter azzal érvelt, hogy amennyiben a bánya egy Bermudán bejegyzett társaság tulajdonába kerül, az hosszabb távon kockázatot jelent az építőipari ágazat olyan nyersanyagokkal történő ellátásának biztonsága szempontjából, mint például a kavics, a homok és az agyag, különösen abban a régióban, amelyben e társaság székhellyel rendelkezik.

Változó viszonyok az építőiparban: érdemes lehet most belevágni?

Változásokat jósolnak a vállalkozások az építőiparban. Csökkenő árak, az áruhiány megszűnése és a határidők rövidülése is várható.

Árcsökkenést prognosztizál az építési termékek egy részénél az építőanyag-kereskedő vállalkozások többsége, a korábban tapasztalt beszerzési nehézségek már megszűntek. Most éri meg energiatakarékossági lakásfelújításba kezdeni – írja a Napi.hu.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint a betonacéloknál például 35 százalékos, a faanyagoknál 20 százalékos az árcsökkenés. A vállalási határidők is jóval korábbra kerültek és megszűnt az áruhiány is.

Újabb céget kebelezett be a magyar építőipar egyik nagyágyúja

Tovább dagad a West Hungária Bau, ezúttal egy szlovákiai székhelyű, de győri érdekeltségű cégben szereztek befolyást.

A West Hungária Bau (WHB) Építőipari Szolgáltató Kft. tulajdonrészt szerzett a TSPC Invest Kft.-ben. A TSPC másik tulajdonosának, a TSPC s.r.o.-nak a székhelye ugyan 2021 óta a szlovákiai Komárnóban (Komárom) van, mégis győri érdekeltségű.

A TSPC Invest a holdingcége a TSPC-csoportnak, ami egy építőipari cég, a tervezéstől a kivitelezésig mindennel foglalkoznak.

Egyre dühösebbek az agglomerációban élők, újabb városban tiltják az építkezést

Locsolási tilalom, poros utcák, kígyózó sorok a dugóban és az orvosnál: Érd megtelt. A 70 ezres város polgármestere radikális döntést hozott.

Túlnépesedett Budapest környéki városból sok van, de Érd közülük is kiemelkedik. A városban már több mint 70 ezer ember él, a település hamarosan a tíz legnépesebb magyar város egyike lesz. Ez akkora terhet jelent például az ivóvízhálózatnak, amit már nem bír el, ezért a polgármester nemrég locsolási korlátozást vezetett be.

Az ivóvíz csak az egyik sarkalatos pontja a Budapest környéki településeken növekvő konfliktusoknak.

Így futott versenyt a százmilliárdokért Mészáros Lőrinc, Szíjj László és Orbán Viktor túravezetője

Nemrég bemutattuk, hogyan uralta le 2022-re a NER az építőipart a kormányközeli cégek korábbi éveknél gyengébb tavalyi teljesítménye ellenére is. Míg a Fidesz hatalomra kerülése idején a szektor legnagyobb szereplői nemzetközi, illetve a kormányhoz kevésbé kötődő magyar vállalatok voltak, tavaly már nagyon látványosan olyan vállalkozók dominálták a listát, akik ismerten jó kapcsolatot ápolnak a kabinettel. A top 15 cégből öt Mészáros Lőrincé volt, és további öt állt egyéb NER-es milliárdos tulajdonában.

Lefölözték a piacot

A szektorban ténykedő kormányközeli vállalkozók a piac lefölözésével pedig hatalmas vagyonokra tettek szert. A NER építőipari előretörése még látványosabb, ha nem a cégek bevételét, illetve piaci részesedését nézzük, hanem a profitjukat. Egyszerűen azért, mert ezek a vállalatok ágazati összevetésben is kimagasló nyereségrátával működnek: