Best WordPress Hosting
 

A Zugló után Gazdagréten is egy Bayer Construct-nagyberuházás borzolja a kedélyeket

Az elmúlt napokban többször is kint járt a rendőrség annál a XI. kerületi teleknél, ahol a Bayer Construct autói jelentek meg, a munkások pedig tereprendezési munkákba kezdtek. Az rtl.hu információi szerint a hatóságokat a lakók hívták ki, akik szerint szabálytalanul irtották a növényzetet a Hosszúréti utcában.

A Burdapesti Rendőr-főkapitányság ugyanakkor azt közölte, hogy bűncselekmény gyanúja nem merült fel, csak a terület tulajdonosa megbízásából végeztek tereprendezési munkálatokat, ami a gaz levágását, a cserje és bozót irtását foglalta magában – fákat nem vágtak ki. A lakók azonban videófelvételeket is készítettek az irtásról, ezen az látható, hogy gépekkel is dolgoznak a munkások.

Mindent meg fogunk tenni, hogy ne építhessék be ezt a zöldterületet, részben ez hűti le ugyanis a környék klímáját

A magyar bútorbolt, ahová még egy hollywoodi sztár is bement nézelődni

A 60-as, 70-es évek bútorait újítják fel. A Daken Studio ízeire szedi a rozoga, de kultikus darabokat, amik úgy kapnak kortárs köntöst, hogy az eredeti korszak markáns stílusjegyei nem csorbulnak. Olcsó beszerzés szép haszonnal, rengeteg munkával és egy új iránnyal. A Daken most a fenntartható lakberendezés felé menetel, teljes tereket rendeznek be főként saját bútorokkal.

„Mikor a férjem azt mondta, hogy ez a lámpa olyan, mint egy hatalmas kondér, tudtam, hogy hamar el fogjuk adni” – mondja Koma Zsófi. Nemcsak a két alapító egyikének férje néz nagyokat egy-egy lomis tárgy láttán, hanem a cégtárs testvér, Dániel is. Zsófi nem szokott tévedni, és tudja, hogyha férje vagy testvére meghökken egy szerinte felújításra érdemes darabon, az a vásárlóknál biztos betalál majd. Például, ahogy az engem bámuló porcelán tigris esetében is.

fotó: Koma Dániel

A kormány még 2 évvel meghosszabbítja a kedvezményes lakásáfát

2026. december 31-ig az új építésű lakásokat (150 négyzetméterig) és családi házakat (300 négyzetméterig) csupán 5 százalékos áfakulcs terheli.

Az Orbán-kormány további két évvel meghosszabbítja a kedvezményes lakásáfát – írta a pénzügyminiszter ma Facebook-oldalán. Varga Mihály kiemelte: ez jó hír a családoknak és az építőipari vállalkozásoknak, azt jelenti, hogy 2026. december 31-ig az új építésű lakásokat (150 négyzetméterig) és családi házakat (300 m2-ig) csupán 5 százalékos áfakulcs terheli.

A tárcavezető további könnyítésnek nevezte, hogy a kedvezményes adókulcs akár 2030 végéig is alkalmazható az olyan ingatlanok esetében, amelyek építési engedélye, bejelentése 2026 végéig megtörtént. A könnyítést a szakmai szervezetek, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is támogatta. Az adócsökkentéssel a kormány évente 200 milliárd forintot hagy az embereknél, miközben a magyar építőiparnak is jelentős segítséget nyújt – jelezte Varga Mihály.

Itt vannak a számok, ekkorát zuhant a lakásépítési piac

Van olyan régió, ahol 45 százalékkal csökkent az új lakások száma.

Mi történik? 2023-ban 18 647 új lakás épült, 9,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 21 501 volt, 39 százalékkal kevesebb, mint 2022-ben – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Mindez összhangban van azzal, hogy az elmúlt tíz év harmadik legnagyobb visszaesését mérte a KSH az építőiparban is, és az új szerződések száma sem vetít előre sokkal több jót a szektornak.

Hol a legdurvább a visszaesés? A jelentés szerint Budapesten 6359 lakást vettek használatba tavaly, 3,8 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A visszaesés különösen súlyosan érintette a vármegyeszékhelyeket (-29 százalék), a többi városban (-2,0 százalék) és a községekben (-8,5 százalék) enyhébb volt. Pest régióban 7,3 százalékkal nőtt, a többi régióban csökkent az új lakások száma 2022-höz képest.

Meredeken bezuhant a lakáspiac, és rántja magával a teljes építőipart

Már most látszik, hogy a lakásépítések visszaesése miatt az építőanyag-kereskedők forgalmának zuhanása legalább 30 százalékos lesz az előző évhez képest. Ötödével kevesebb új otthon készült el eddig idén, mint 2022 azonos időszakában, építésre pedig 43 százalékkal kevesebben vállalkoztak.

A hivatalos adatok is igazolják, hogy ma lényegében csak az vesz Magyarországon lakást, aki farzsebből kifizeti. Az idei első három negyedévben 10 808 új lakás épült, 21 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 14 894 volt, 43 százalékkal kisebb, mint 2022 azonos időszakában – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A gyorstájékoztató adatai szerint:

Budapesten 29 százalékos visszaesés történt, 3234 lakás épült.

Kegyetlenül zuhan a lakáspiac, és rántja magával a teljes építőipart

Már most látszik, hogy a lakásépítések visszaesése miatt az építőanyag-kereskedők forgalmának zuhanása legalább 30 százalékos lesz az előző évhez képest.

Ötödével kevesebb új otthon készült el eddig idén, mint 2022 azonos időszakában, építésre pedig 43 százalékkal kevesebben vállalkoztak. A hivatalos adatok is igazolják, hogy ma lényegében csak az vesz Magyarországon lakást, aki farzsebből kifizeti.

Az idei első három negyedévben 10 808 új lakás épült, 21 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 14 894 volt, 43 százalékkal kisebb, mint 2022 azonos időszakában – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A gyorstájékoztató adatai szerint:

Ötödével esett vissza az új építésű lakások száma tavalyhoz képest

Az idei első három negyedévben 10 808 új lakás épült, 21 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 14 894 volt, 43 százalékkal kisebb, mint 2022 azonos időszakában – jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Budapesten 29 százalékos visszaesés történt, 3234 lakás épült. A vármegyeszékhelyeken 37, a többi városban 8,6, a községekben 8,1 százalékkal csökkent az épített lakások száma a múlt év január-szeptemberéhez képest.

A vállalkozások által épített lakások száma 22, a természetes személyek által építtetetteké 16 százalékkal esett vissza 2022 első kilenc hónapjához mérten.

Letaglózta az építőanyagcégeket a kormány büntetőadója, tömeges elbocsátások zajlanak

Magyarországon jelenleg az összes nagyobb téglagyár, illetve kerámiacserepet gyártó üzem visszafogta vagy leállította a termelését. Akad olyan telephely, ahol teljes leállást rendeltek el, és a munkavállalók akár 90–100 százalékát elbocsátották, máshol részleges leépítések voltak, megint másutt pedig átmenetileg szüntették be a termelést, a dolgozókat pedig jellemzően állásidőre küldték – tudta meg lapunk Stocker Zoltántól, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége elnökétől. Összességében, az érdekképviselet működési területén minden gyárban történtek leépítések, mivel a 24 órás, háromműszakos termelésre nincs szükség, a cégek egy-két műszakra álltak át, ami kisebb létszámot igényel.

Kérdésünkre elárulta, hogy a leállásokban a Wienerberger Magyarország és a Zalakerámia Zrt. két-két üzeme is érintett, de a konkrét adatokat nem kívánt a cégnevekhez kötni. A több telephellyel rendelkező vállalatok esetében általában 10–20 százalék körüli volt a létszámleépítés, ám egyes cégeknél ez a 30–40 százalékot is elérte. Egyes vállalatokra lebontva: akad, ahol 50-60 embert küldtek el, de van, ahol közel 300-at.

Valószínűleg már több mint ezer ember veszíthette el az állását ezekben az ágazatokban.

Leálltak az állami beruházások – alakul az építőipari válság

Alig építenek új lakásokat, visszaesett a lakásfelújítás, rengeteg szakember hiányzik. Túlélő üzemmódban az ágazat, ezzel együtt sokan le fogják húzni a rolót.

Se felújítás, se építés. Hiányoznak az uniós milliárdok a projektek újraindításához.

A magyar építőipar állapota még annál is rosszabb képet mutat, mint amire a borúlátó év eleji felmérések utaltak. Ezt támasztja alá, hogy januárban Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (Évosz) elnöke úgy becsülte, hogy a hazai építőipar teljesítménye 10-15 százalékkal fog csökkenni 2022-hez képest. A KSH legutóbbi jelentése szerint félévkor 7 százalékos mínuszban állt az ágazat a tavalyi év hasonló időszakához képest. Hogy milyen szinten áll meg a zuhanás, nehéz megjósolni, hiszen az Évosz napokban kiadott összegzése szerint az építőipar megrendelésállománya nyáron 30 százalékkal marad el a tavalyi hasonló időszakban meglévőtől. A kivitelezési szerződések alapján még drámaibb a kép, mert itt már 37 százalékos az elmaradás.

Akad olyan vármegye, ahol százezer magyarra egyetlen új lakás jutott

Húsz százalékkal esett vissza az első negyedévben az új építésű lakóingatlanok száma a tavalyi év azonos időszakához képest, de ha megnézzük a vármegyék adatait, akkor ezen belül hatalmas különbségeket láthatunk. A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint a fővárosban és néhány vármegyében ennél jóval nagyobb volt a csökkenés, míg máshol az idei első negyedévben ugrott meg az épített lakások száma. Ezek a számok azonban még időarányosan is lényegesen elmaradnak az előző évek eredményeitől. Összességében utoljára 2018 első negyedévében épült a mostaninál is kevesebb lakás az országban.

A fővárosban 2022 első negyedévében százezer lakosra 143 épített új lakás jutott, ez idén már csak 84 volt, ami több mint 40 százalékos visszaesést jelent. De még így is 84-szer több ingatlan épült lakosságarányosan, mint Nógrád megyében, ahol mindössze egy volt a százezer főre jutó épített lakások száma. A már nehezen alulmúlható számtól nem sokkal jobb a helyzet több vármegyében: Békésben tavaly és idén is négy-négy, Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében idén január és március között öt-öt, Vasban hat, Zalában pedig mindössze nyolc épített új lakás jutott százezer főre. 

Budapest után Győr-Moson-Sopron vármegyében épült a legtöbb lakás, százezer főre vetítve 65. Ez a tavalyi évhez képest 44 százalékos növekedés, de hasonlóan kiugró eredmény látszik Csongrád-Csanád vármegyében is, ahol 24-ről 40-re emelkedett az új lakások száma. A 2022-es adatokat figyelembe véve azonban mégis Tolna vármegye volt a befutó, mivel a tavaly első negyedévi egyetlen lakás után idén 15 lakással indították az évet. 

Egyetlen megyét kímélt meg idén a lakásépítési depresszió

Közel negyven százalékos visszaesést mért országosan a KSH az új lakásokra kiadott engedélyek számában. Az újonnan átadott lakások száma egyedül a községekben nem állt földbe, az építési kedv viszont ott csökkent a legnagyobbat.

Számokban:

Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 10 880 volt, 39 százalékkal kisebb, mint 2022 I. félévében.

Döbbenetes a visszaesés a lakásépítések piacán

Rég nem látott visszaesés tapasztalható a lakásépítések piacán – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn kiadott gyorstájékoztatójából. Eszerint az első félévben összesen 7353 új lakás épült országszerte, ami tizenkilenc százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma még ennél is nagyobbat esett, ez harminckilenc százalékkal volt kevesebb, mint 2022 azonos időszakában.

A legnagyobb visszaesés a fővárosban tapasztalható. Budapesten 2316 lakást vettek használatba, harminchat százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A megyeszékhelyeken huszonnyolc, a többi városban közel hét százalékkal épült kevesebb lakás.

Mint kiderült, csak a községekben bővült valamelyest a lakásépítési hajlandóság, ezeken a helyeken összességében bő kilenc százalékkal vettek használatban több lakást, mint a megelőző időszakban. A falusi építkezések többsége viszont agglomerációkban valósult meg.