Best WordPress Hosting
 

Sztrájkol a közmédia a kormányzati befolyásolás miatt Olaszországban

Giorgia Meloni kormánya egyre erőteljesebben avatkozna be az olasz állami csatorna tartalmaiba, de az újságírók ezt nem nézik tétlenül.

Szörnyű kínok közt halt meg Esterházy János

Esterházy János politikus 123 éve, 1901. március 14-én született. Ő volt a szlovák parlament egyetlen képviselője, aki nem szavazta meg zsidók deportálásáról szóló törvényt, Szlovákiában mégis sokan máig fasiszta háborús bűnösként tartják számon – írja a Rubicon.

Az üldözöttek képviselője

A mai Szlovákia területén, Nyitraújlakon látott napvilágot, már gyermekkorában megtanul szlovákul. Politikai pályára azután lépett, hogy a csehszlovák földreform miatt nehéz anyagi helyzetbe került családja. 1932-re már a magyar kisebbség egyik vezéralakjává vált, az 1935-ös parlamenti választásokon Kassán képviselői mandátumot szerzett a prágai nemzetgyűlésbe.

Fasiszta–kommunista-szövetség mint jó irány? – válasz Körösényi András cikkére

Ha egy miniszterelnök fasiszta fogalmi keretet használ, ki kell mondani róla ezt akkor is, ha egyébként a nyugati politikai mainstream gyakran valóban alaptalanul fasisztázik – véli Ziegler Dezső Tamás és Unger Anna. Az ELTE oktatói Körösényi András lapunkban megjelent cikkére reagálnak. Vele ellentétben a politikai karantén eszközét, bár néha valóban járhat a demokráciát gyengítő eredménnyel, nem vetnék el, hiszen az „mégiscsak a demokráciát védi”. Vélemény.

A kitörés napja: egy neonáci felvonulás túrává maszkírozása vagy történelmi megemlékezés?

A teljesítménytúra vagy a történelmi hagyományok mozgatják a kitörés emléktúra résztvevőit? Mit gondolnak ők és az antifasiszta ellentüntetés résztvevői arról, hogy tavaly antifasiszta aktivisták támadtak járókelőkre a Kitörés Emléktúra idején? Videó.

The post A kitörés napja: egy neonáci felvonulás túrává maszkírozása vagy történelmi megemlékezés? first appeared on 24.hu.

Fegyverrel várta a nácikat Bajcsy-Zsilinszky Endre

A nyilasok 79 éve, 1944. december 24-én végezték ki Bajcsy-Zsilinszky Endrét. A politikus szélsőjobboldali fajvédőből lett a második világháború antifasiszta mozgalmának egyik legjelentősebb alakja – írja a Rubicon.

Fajvédőből antifasiszta

Szarvason született 1886-ban, kitűnő érettségije után pedig állam- és jogtudományból is doktorátust szerzett. Tanulmányai után belépett a katonaságba, ahol tartalékos tiszt lett, később pedig ügyvédjelöltként, majd köztisztviselőként dolgozott.

Vajda Mihály óva intett attól, hogy humortalanul gondolkodjunk a világról

Én nem a haláltól, hanem a meghalástól félek – azt hiszem, sokan összekeverik a kettőt. A meghalás lehet csúnya, láttam embereket meghalni. Nem a semmitől, a megsemmisüléstől félek, csak azt sajnálom, hogy ezt a néha nagyon is undorító világot nem fogom többé látni. Igen, ebből a szempontból jó dolog a keresztény tanítás: meghalunk, de utána még van esélyünk összejönni a haverokkal megbeszélni a világtörténelem alakulását

– mondta egy 2007-es interjúban az akkor hetvenes évei elején járó Vajda Mihály, akit jó másfél évtizeddel később, a 90 felé közelítve ért a halál november végén. A fenti idézet nemcsak frappáns, de tömörségében is jól megragadja Vajda személyiségét és filozófusi habitusát, hiszen egyszerre van meg benne a kíméletlen szembenézés az emberi lét végességével, a komfortos önhazugságokkal való leszámolás, a rigorózus fogalmi pontosság igénye, a más világnézetek iránti tisztelet, illetve a mindezt összetartó játékosság és humor. Ez utóbbi korántsem mellékes adalék, ellenkezőleg: központi elem. Talán nem véletlen, hogy több nekrológ is a filozófiailag megalapozott derűt, az iróniát és a nagy nevetéseket említi Vajda Mihály – vagy ahogy barátai nevezték: Misu – egyik fontos hagyatékaként.

Így van ezzel Valastyán Tamás egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Filozófia Intézetének igazgatója is, akinek – a hatalmas élményt nyújtó beszélgetések és az elgondolkodtató, vagy egyenesen megrendítő írásai mellett – szintén a vele való együttnevetés fog hiányozni a legjobban.

Óriási mészárlással álltak bosszút a román fasiszták

A román fasiszta párt, a Vasgárda tagjai 1940. november 27-én véres mészárlást hajtottak végre. Így álltak bosszút azokon a román politikusokon és tisztviselőkön, akik a korábbi években üldözték, és számos esetben halállal büntették a mozgalom tagjait – írja a Rubicon.

Antiszemitizmus és erőszak

A szervezetet Corneliu Zelea Codreanu hozta létre 1927-ben, aki nacionalista, antiszemita és antikommunista nézeteket hirdetett, de elítélte a kapitalista berendezkedést is. Programja szerint arra törekedett, hogy a román nemzet ősi vallási és népi tradíciókhoz forduljon, és ezáltal erkölcsileg is megtisztuljon.

Horthy antiszemita leveleivel üzentek a kormányzót igaz magyar hazafinak tartó Lázár Jánosnak

A hétvégén nagy ünnepség volt Kenderesen, ahol Magyarország egykori kormányzója, Horthy Miklós újratemetésének 30. évfordulóját ünnepelték a helyiek. Az esemény legmagasabb rangú kormányzati vendége Lázár János építési és közlekedési miniszter volt, aki nagy szavakkal méltatta az egykori ellentengernagyot. Mint mondta, Horthy Miklós kivételes államfő, igaz magyar hazafi és hős katona volt, aki 1919-ben megmentette az országot attól a sorstól, amit „a nyugati nagyhatalmak” Magyarországnak szántak.

A Telex kiszúrta, hogy Lázár mondataira a Facebookon reagált Frölich Róbert országos főrabbi, aki Horthy nagyságában nem, abban viszont egyetértett a miniszterrel, hogy „világosan és egyértelműen kell beszélni”.

 Ki beszélhetne világosabban Horthy Miklósról, ha nem ő maga?