Best WordPress Hosting
 

Így készült fel Hitler az öngyilkosságra

Adolf Hitler, a náci Németország vezére 79 éve, 1945. április 30-án végzett magával a berlini Führerbunkerban. A diktátor feltehetőleg pisztollyal vetett véget életének, a halálba felesége, Eva Braun is követte – írja a Rubicon.

Bunkerban töltött hónapok

Hitler 1945 januárjában kényszerült az Új Birodalmi Kancellária alatt található bunkerrendszerbe vonulni, amikor a szövetséges hatalmak erőteljes bombázásba kezdtek. Az ott töltött idő alatt a Führer mentális állapota – a háború megnyerésének esélyével együtt – folyamatosan romlott.

Így próbálta menteni családját Anne Frank apja

Anne Frank a holokauszt egyik legismertebb személye, tragikus történetét elmesélő naplója világszerte 65 nyelven jelent meg. Kevésbé ismert viszont a Frank-család bujkálását megelőző időszak, amikor Anne apja, Otto Frank keserves küzdelme, hogy vízumot szerezve kimenekítse családját a nácik karmaiból.

Otto már egészen korán felismerte, hogy Hitler Németországa végzetes lehet, ezért segítséget kért egy USA-ban tartózkodó barátjától. Levelezésükből kiderült, hogy már 1938-ban beadott egy bevándorlási kérelmet az Egyesült Államokba, az ügyintézők azonban még 1941-ben is így tanácsolták el:

A helyzetet nem látjuk kritikusnak, 6 hónap múlva kérvényezzék újra.

A börtönben lett népszerű Hitler

A Hitler-kutatások egyik leggyakrabban visszatérő kérdése, hogy az első világháború előtti, nélkülözésektől és csalódásoktól terhes bécsi évek – talán másképp alakul a történelem, ha a későbbi diktátort felveszik a Bécsi Képzőművészeti Akadémiára –, vagy az első világháborús vereség és összeomlás, az 1918–1919-es forradalmi időszak tette-e a mélyebb hatást Hitler személyiségére és politikai nézeteire.

John Lukacs A történelmi Hitler című, 1997-es historiográfiai kötetében inkább az utóbbira hajlik, és van egy koronatanúja, maga Adolf Hitler, aki a Mein Kampf első, önéletrajzi kötetét azzal zárja, hogy 1919-ben, világháborús veteránként és ismeretlen káplárként Münchenbe érkezik, és ha nem is teljesen arról dönt, hogy gazember lesz, de:

Elhatároztam, hogy politikus leszek.

Németek millióit akarták megölni a „Bosszúállók”

A „Bosszúállók” (héberül Nokmim, a szervezetük neve: Nakam, azaz „Bosszú”) egy körülbelül 50 főből álló paramilitáris holokauszttúlélő csoport volt, akik maguk elé tűzték, hogy bosszút állnak a holokausztban meggyilkolt zsidók millióiért. Közülük sokan – például vezetőjük, az Oszmianában (ma: Ashmyany, Belarusz) született, Wilnóban (ma: Vilnius, Litvánia) egyetemre járó lengyel-zsidó származású költő és író, Abba Kovner – a nácik elleni partizán ellenállásban tevékenykedtek a második világháború idején.

A kudarc és a B terv

A „Bosszúállók” zömmel olyan fiatalok voltak, akik joggal érezték úgy, hogy az antiszemita erőszak nem ért véget a háború európai felvonásának 1945. májusi befejeződésével. Hittek abban is, hogy a korabeli törvények nem felelnek meg a népirtást elkövető bűnök igazi számonkérésére, a bűnösök elítélésére – és ahogy a történelem lapjain olvashatjuk, sok náci háborús bűnös valóban átcsúszott az igazságszolgáltatás hálóján.

Saját vejét is megölette Mussolini

Galeazzo Ciano olasz diplomata, Benito Mussolini veje 80 éve, 1944. január 11-én halt meg. A férfit azért végezték ki, mert részt vett az apósa elleni puccsban – írja a Múlt-kor.

Szárnyaló karrier

Ciano 1903. március 18-án született, apja a fasiszta párt alapító tagja, dúsgazdag politikus és üzletember volt. A luxusban felnövő fiú a római egyetemen jogot tanult, azután pedig újságíróként, később pedig diplomataként dolgozott. A Duce lányát, Edda Mussolinit 1930-ban vette feleségül, ami miatt karrierje szárnyalni kezdett és hamar államtitkár, majd külügyminiszter lett.

Fegyverrel várta a nácikat Bajcsy-Zsilinszky Endre

A nyilasok 79 éve, 1944. december 24-én végezték ki Bajcsy-Zsilinszky Endrét. A politikus szélsőjobboldali fajvédőből lett a második világháború antifasiszta mozgalmának egyik legjelentősebb alakja – írja a Rubicon.

Fajvédőből antifasiszta

Szarvason született 1886-ban, kitűnő érettségije után pedig állam- és jogtudományból is doktorátust szerzett. Tanulmányai után belépett a katonaságba, ahol tartalékos tiszt lett, később pedig ügyvédjelöltként, majd köztisztviselőként dolgozott.

Hű barátját is megölette Hitler

Ernst Röhm német katonatiszt, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) egyik legjelentősebb alapító tagja 1887. november 28-án született. A férfi az SA vezérkari főnökeként érte el karrierje csúcsát majd saját párttársai oltották ki életét – írja a Rubicon.

Hitler hű barátja

Röhm már 19 évesen jelentkezett katonának az első világháborúban többször is megsebesült, érdemeiért első osztályú Vaskeresztet kapott, és egészen a kapitányi (Hauptmann) rendfokozatig jutott. A háború után a hadseregben folytatta pályáját és belépett Német Munkáspártba (DAP), ahol hamarosan közeli barátságba került  Adolf Hitlerrel.

Óriási mészárlással álltak bosszút a román fasiszták

A román fasiszta párt, a Vasgárda tagjai 1940. november 27-én véres mészárlást hajtottak végre. Így álltak bosszút azokon a román politikusokon és tisztviselőkön, akik a korábbi években üldözték, és számos esetben halállal büntették a mozgalom tagjait – írja a Rubicon.

Antiszemitizmus és erőszak

A szervezetet Corneliu Zelea Codreanu hozta létre 1927-ben, aki nacionalista, antiszemita és antikommunista nézeteket hirdetett, de elítélte a kapitalista berendezkedést is. Programja szerint arra törekedett, hogy a román nemzet ősi vallási és népi tradíciókhoz forduljon, és ezáltal erkölcsileg is megtisztuljon.

Ezért zárták börtönbe Hitlert

A sörpuccs, amely nyomán a náci párt megpróbálta átvenni a hatalmat Münchenben, 1923. november 8-án kezdődött. Az államcsíny Adolf Hitler bebörtönzésével végződött – írja a Rubicon.

Fegyveresek lepik el München utcáit

Hitler az első világháború után kezdte meg politikai pályafutását, szónoki tehetségével és manipulációs képességeivel pedig hamarosan komoly befolyásra tett szert. Münchenben tízezres tömeget toborzott maga köré, ezzel együtt pedig egy félkatonai szervezetet is felállított – az SA-t.

Náci párttagból lett a „Világ Igaza”

Oskar Schindler, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt egykori tagja, a zsidók megmentőjeként becsben tartott személy 49 éve, 1974. október 9-én hunyt el. Ő az egyetlen, aki náci múltja ellenére végső nyughelyet kapott Izrael fővárosának egyik sírkertjében, a Sion-hegyen található katolikus temetőben – írja a Múlt-kor.

Halálra ítélték kémkedésért

Schindler 1908-ban Zwittauban született, jómódú szudétanémet családban. A várost az első világháborút követően elcsatolták az Osztrák-Magyar Monarchiától, így fiatal éveinek jelentős részét az újonnan alakult Csehszlovákiában töltötte.

Bomba robbant Hitler mellett, mégis túlélte

Klaus Schenk von Stauffenberg, a német tartalékos haderők vezérkari főnöke 1944. július 20-án hajtotta végre Hitler elleni sikertelen merényletét. Nem ez volt az első alkalom, amikor Adolf Hitlert megpróbálták megölni, az előző évek során tucatnyi eset volt, amikor a vezető csak a szerencsének köszönhette, hogy életben maradt – írja a Rubicon.

Sikertelen merényletsorozat

A németek sztálingrádi vereségét követően a kevésbé elvakult tábornokok számára nyilvánvalóvá vált, hogy Németország kétfrontos háborúba kerül majd, és a vesztébe rohan, ezért a vezérkar egyes tagjai 1942-ben szervezkedni kezdtek. Hozzájuk csatlakozott 1943-ban a hithű katolikus von Stauffenberg is.

Saját híveit is megölette Hitler a hatalomért

Adolf Hitler 1934. június 30-án számolt le Ernst Röhmmel, az SA vezérkarával, valamint számos konzervatív politikussal. A véres esemény Kolibri-hadművelet, illetve hosszú kések éjszakája néven íródott bele a történelembe – írja a Rubicon.

Hűséges társból ellenség

Hitler a Reichstag felgyújtása után az 1933-as választásokon az SA nevű paramilitáris szervezet terrorjának segítségével aratott fölényes győzelmet. Ezt követően megkezdődött a német állam náci elvek szerinti átalakítása, Hitler pedig villámgyorsan teljhatalmat szerzett, és elkezdett leszámolni potenciális riválisaival.

Ezek voltak Hitler életének legszebb pillanatai

Egyetlen lövés nélkül foglalták el a németek Párizst 1940. június 14-én. A főváros talán soha nem volt olyan csendes és közönyös, mint azon a napon, de a franciák szégyene Hitler számára élete legszebb pillanatai közé tartozhattak. A német templomokban 15 percen át zúgtak a harangok, a birodalmi zászlók pedig három napon át lengtek a házak és középületek falain – írja a Múlt-kor.

Párizs elfoglalása

A német hadsereg 1940. május 10-én támadta meg Franciaországot, ahol a Wehrmacht – a tisztek nagy meglepetésére – különösebb ellenállás nélkül tört előre az ország belseje felé. A francia társadalomban még élénken élt az első világháború borzalmas pusztításának emléke, így a katonák többsége szinte harc nélkül, rezignáltan adta meg magát.