Sorozatgyilkos a Tátrában – olyan szókapcsolat ez, amire elég nehéz nem felfigyelni. És bár a streamingkínálatban viszonylag bőségesen zúdulnak ránk a takaros krimik, a brit és skandináv darabokon kissé megfáradt nézők számára olyan lehet egy kis tátrai nyomozgatás, mint egy falat kenyér. Az előzetes ráadásul egy kifejezetten szépen fényképezett krimit ígért, ahol jól használják ki a helyszín és az ország adottságait, nem csak egy szép közegbe helyezett ezerszer elmesélt sztorit látunk. Nem mellesleg pedig a helyszínválasztás más szempontból is telitalálat: a Tátra egyrészt a hazai nézők számára is közelebbi helyszín, ráadásul a londoni utcák vagy a skatulyából kihúzott skandináv tájak után felüdülés valami mást látni, valami ismerőset. A martfűi rémben sem az adja a pluszt, hogy hazafias könnyek szöknek az ember szemébe egy hazai sorozatgyilkos vagy egy lepukkant magyar vasút láttán, hanem mert könnyebben bevonódik az ismerős közeget látva, egy sorozatgyilkosos krimi esetében ezáltal lesz még borzongatóbb az élmény.
Remigiusz Mróz lengyel sztáríró még csak 37 éves, és kicsivel több mint tíz éve publikál, ezidő alatt azonban már 46 regényt írt, amelyek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek világszerte, így a Netflix már-már törvényszerűen csapott le a megfilmesítési jogokra. Nem is olyan meglepő ez annak fényében, hogy a streamingóriás A nagy pénzrablás és a Squid Game óta nagy buzgalommal próbálja kutatni az ígéretes regionális tartalmakat. Mróz a szemükben simán lehetett a lengyel Harlan Cobden vagy Jo Nesbø, így teljesen érthető, miért látták meg a potenciált a fordulatos hegyi krimiben. Mróz ráadásul munkatempóban a Trónok harcát megálmodó George R. R. Martin szöges ellentéte, évente simán kiad négy-öt regényt, miközben több sorozatot is ír párhuzamosan: a szóban forgó Forst nyomozóról például eddig nyolc könyve jelent meg. Emiatt bátran hihették a készítők azt, hogy ha bejön a recept, akkor egészen tempósan lehet majd sokévados sorozattá bővíteni.
A Forst nyomozó tehát papíron abszolút ígéretes projekt, ezt még az első epizód ki is használja. A Tátrát ismerők számára kifejezetten ismerősen csenghet az első gyilkosság helyszíne: a lengyel oldal egyik legnépszerűbb hegye, a Giewont roppant csúcskeresztje, csak úgy, ahogy még senki se látta – egy holttest van rá kifeszítve. A már első látásra rituális gyilkosságnak tűnő esethez Forst nyomozó érkezik, akin rögtön látszik, hogy a súlyos múltat cipelő, balhés, ám zseniális nyomozók egyike. Ahogy egyre több, hasonlóan kikötözött, megszállott műgonddal előkészített holttest kerül elő a Tátra különböző pontjain, világossá válik, hogy egy eszelős gyilkossal van dolga a zakopanei rendőrségnek, Forst pedig a balhés detektívekre jellemző öntörvényűséggel felvértezve saját szakállára kezd nyomozni egy újságírónővel, miközben egy egyre mélyebben, évtizedekkel korábban gyökerező sztori kezd kikristályosodni, amelyben Forst sötét múltja is szerepet kap.