Best WordPress Hosting
 

A TV2 házasodós realityjében egyelőre a családtagok jóval szórakoztatóbbak, mint az oltár előtt egymásra csodálkozó párok

A válasz, legnagyobb meglepetésünkre, a tudomány.

A Házasság első látásra eredetileg egy dán reality volt, amit aztán az egész világon nagy sikerrel kezdtek átvenni – az amerikai verzió a tizennyolcadik évadnál tart, a brit a nyolcadiknál, az ausztrálok pedig már tizenegyedszerre futnak neki a történetnek, de számos spin-off is készült ezek mellé. Magyarországon is volt már egy próbálkozás, 2017-ben az RTL készített belőle egy évadot ugyanezzel a címmel.

A koncepció a címből is kitalálható: adott néhány elkeseredett szingli, akiket szakértők összepárosítanak, hogy aztán az oltár előtt találkozva eldönthessék, bevállalják-e az esküvőt. Mármint tényleg, ezen a ponton ott a két család, lovashintó, anyakönyvvezető, tanúk, és minden, ami kell.

Több iskolában is kötelező volt megnézni a Most vagy sohát

A 444 már a múlt héten beszámolt róla, hogy tudnak olyan esetekről, hogy egyes iskolákban a gyerekeknek kötelező megnézni a Most vagy soha! című történelmi kalandfilmet. A lap hétfőn meg is nevezett néhány ilyen iskolát, ahol információik szerint a diákoknak előírták a film megnézését.

A cikk szerint az alábbi iskolákban kellett megnézniük a filmet (melynek történelmi hitelessége finoman szólva is vitatott) a diákoknak, az esetek többségében az 1500-2500 forintos jegyeket a diákok illetve szüleik fizették:

Szegedi SZC Kőrösy József Közgazdasági Technikum (itt a film közbeni evésért osztályfőnöki intő járt)

75 ezernél is többen váltottak jegyet a Most vagy soha! vetítéseire az első hétvégén

A Petőfi Sándorról és a márciusi ifjakról szóló történelmi kalandfilm a nyitóhétvégén 75 551 nézőt vonzott a magyarországi mozikba, több mint 162 millió forint bevételt generálva – közölték a film producerei és a Forum Hungary az MTI-vel hétfőn. Ezzel a Most vagy soha! 1990 óta minden idők legnagyobb magyar filmes bevételét érte el a bemutatás első hétvégéjén – írták a közleményben. A film első hétvégi nézőszámát tekintve a Covid utáni időszak legsikeresebb magyar filmje, tették hozzá. A Most vagy soha! 2024 eddigi második legnagyobb bevételét könyvelte el, csak a Dűne 2 előzte meg az első hétvége jegyértékesítése alapján – közölték.

Ezzel összefüggésben a 444 a múlt héten arról cikkezett, hogy bizonyos iskolákban kötelező volt a diákoknak megnézniük az új magyar filmet. Az újság szerint egy budapesti alapítványi technikum diákjaitól úgy tudják: igazolatlan hiányzás járt volna nekik, ha nem mennek el a filmre, a jegyárat viszont a szülőknek kellett fizetniük. A lap információi szerint más iskolákban is hasonló volt a helyzet.

Minden alkotótársam nevében hálásan köszönöm a közönség érdeklődését és példátlan szeretetét! A Most vagy soha! az a film, amit szinte mindenki szeret, aki már látta. Szeretnénk, ha mindenki a saját szemének hinne! Tisztelet Petőfi Sándornak, Szendrey Júliának és a Márciusi Ifjaknak!

Operation Sámán: akciófilm készülhet a magyar katonák kabuli mentőakciójáról

2021 augusztusában a Magyar Honvédség 540 embert, köztük 180 gyereket mentett ki Afganisztánból, miközben épp zajlott a NATO-erők kaotikus kivonulása, melynek nyomán a tálibok villámgyorsan visszavették az irányítást a húsz évre megszállt közel-keleti ország fölött. Az Operation Sámán névre keresztelt hadműveletről akkor a Honvédség ki is adott egy pár perces imázsvideót, amelyben heroikus zenére mutatták be zanzásított verzióban, miként zajlott a mentés.

Most azonban úgy tűnik, játékfilm is megörökítheti az akciót, legalábbis erre utal, hogy a Nemzeti Filmintézet (NFI) két ízben is támogatást ítélt meg egy Operation Sámán munkacímen készülő filmnek: eddig összesen 7,5 millió forintot adtak csak a forgatókönyv fejlesztésére. A pályázatot a Szupermodern Stúdió Kft. nyújtotta be, a vezető producere pedig az a Lajos Tamás, aki nemcsak az erőszakkal átalakított SZFE kuratóriumi tagja, de a jelenlegi filmtámogatási rendszer egyik legtöbb támogatást elnyerő producere (hogy csak párat említsünk: ő jegyezte a Post Mortemet, a Semmelweist és a rekordösszegből készült Hosszú Katinka-dokumentumfilmet is), egyben a Vajna utáni éra legbefolyásosabbnak tartott háttéralakja is (Herendi Gábor például pár éve azt nyilatkozta, hogy tudomása szerint Lajos Tamás tiltotta le a Filmintézetnél, annak ellenére, hogy hivatalos titulusa nincs az intézményben a producernek.)

Az NFI honlapjáról egyelőre nem derül ki, hogy az Operation Sámán esetében játékfilmről vagy dokumentumfilmről lenne szó, de szakmai körökből úgy értesültünk, hogy az utóbbi a helyzet. A téma alapján tehát adja magát a következtetés, hogy a cél egy látványos háborús akciófilm lehet, a magyar válasz A Sólyom végveszélybenre. Lajos Tamástól szerettünk volna megtudni többet a produkcióról, de írásban feltett kérdéseinkre nem válaszolt, telefonon pedig csak annyit mondott, hogy korai fejlesztési szakaszban járó filmes projektekről nem nyilatkozik. Megkerestük a Honvédelmi Minisztériumot is, akiktől arra voltunk kíváncsiak, közreműködnek-e az Operation Sámán forgatásában, ahogy azt teszik például az épp forgatott, S.E.R.E.G. című katonai tévésorozattal, amelynek a 2022-es ElkXrtukat is jegyző Kálomista Gábor és Helmeczy Dorottya a producere, és amelyet TV2-n fogják bemutatni.

Meghalt David Seidler, aki Oscart kapott A király beszéde forgatókönyvéért

86 éves korában elhunyt David Seidler, akit leginkább A király beszéde című Oscar-díjas film írójaként ismerhetünk. A londoni születésű forgatókönyvíró, aki maga is dadogott, a filmvászonra vitte VI. György király beszédhibájának leküzdéséről szóló igaz történetet.

A 2010-es film főszereplője Colin Firth volt, aki a király megformálásáért a legjobb színésznek járó Bafta- és Oscar-díjat is elnyerte. Seidler állt a film színpadi adaptációja mögött is, amelyet 2012-ben mutattak be a West Enden. A 2011-es Oscar-díját „a világ összes dadogósának” ajánlotta – és akkor megköszönte a királynőnek, hogy „nem küldött a Tower tömlöcébe az F betűs szó használata miatt”.

Az 1937-ben született Seidler a második világháború és a londoni villámháború idején költözött az Egyesült Államokba, ahol korai szórakoztatóipari munkái közé tartozott a japán szörnyfilmek szinkronfordításainak írása, a televíziózásba pedig az 1960-as évekbeli Adventures of the Seaspray című sorozattal tört be.

A londoni magyaroknak is bemutatták a Petőfi-filmet

Az alkotók és a főszereplők jelenlétében mutatták be vasárnap este Londonban az 1848. március 15-éről és hőséről, Petőfi Sándorról szóló, Most vagy soha! című történelmi kalandfilmet. A meghívott közönség előtt tartott díszbemutató helyszíne a Piccadilly Circus közelében lévő, premiermozijairól híres Leicester Square-en, a Vue filmszínházban volt. A rendezvényen részt vett Kumin Ferenc, Magyarország londoni nagykövete.

Lóth Balázs rendező a Nemzeti Filmintézet támogatásával, több mint 6 milliárd forintos költségvetésből készült, 135 perces alkotás bemutatóján elmondta: Petőfi Sándor Magyarországon a szabadság jelképe, akit minden magyar ismer, mégsem készült eddig olyan film, amely kifejezetten az ő életéről szól. A rendező jelentős kihívásnak nevezte az alkotás elkészítését. Elmondta: a film öt évig készült, és a forgatás elkezdését hatalmas kiterjedésű kutatómunka előzte meg.

Rákay Philip, a film forgatókönyvírója és kreatív producere a londoni vetítés után az MTI-nek elmondta: a bemutatóra brit filmes szakemberek is hivatalosak voltak, hiszen óriási az érdeklődés Magyarország iránt, ahol remek forgatási helyszínek, stúdiók vannak, igen jó szakmai körülmények alakultak ki az elmúlt tíz évben, kiválóak a magyar színészek, a magyar filmes szakértők pedig világszínvonalúak. Hangsúlyozta: mindezt jelzi az is, hogy nagyon gyakran járnak nemcsak brit, de amerikai és indiai filmesek is Magyarországra forgatni.

A macskakövön, szűk platformcipőben kell bebizonyítaniuk, hogy ők az új Palvin Barbik

Tyra Banks a világ egyik legkeresettebb manökeneként megtestesítette mindazt, amit szupermodellnek neveznek, nem véletlen, hogy mikor a kétezres évek elején a zenei tehetségkutatók mintájára megalkotta ugyanarra a sémára épülő saját modellneveldéjét, azonnal a képernyőkre tapadtak a nézők. A Topmodell leszek! (America’s Next Top Model) irtózatos népszerűségnek örvendett, Banks évről évre zsűrizte a modellaspiránsokat, a műsort pedig úgy nézték az amerikaiak, mintha nem lenne más a tévében. A Topmodell leszek! huszonnégy évadot élt meg, az egyre csökkenő nézettség és a szériát övező botrányok miatt 2015-ben maga Banks jelentette be, hogy 22 évad után véget ér a műsor.

Negatív visszhangot váltott ki például az, hogy egyik évadról a másikra Banksen kívül kirúgták a közönségkedvenc zsűritagokat, de olyan kritikák is napvilágot láttak, hogy a fotókon szándékosan sötétítették a fekete modellek bőrét, a zsűri gyakran nagyon érzéketlen volt a versenyzőkkel szemben, ráadásul a győztesek közül szinte senkiből sem lett az a bizonyos következő nagy topmodell. Az idő is eljárt felette, mert ugyan azt hirdette a műsor, hogy bárkiből lehet topmodell, épp a divatszakma kegyetlen és kirekesztő voltát erősítették azok a momentumok, amikor például Banks fogszabályzásra küldött volna egy lányt, vagy egy másikat gyakorlatilag az akarata ellenére megnyírták. Hiába próbálkoztak nyitni, Ashley Graham személyében egy plus size modellt beültetni a zsűribe, módosítani a korhatáron és a magasságkorláton, ezek már inkább tűntek kétségbeesett próbálkozásoknak, mint valós megoldásoknak. A VH1 azonban úgy látta, megtépázott kultusz ide vagy oda, újraélesztik a szériát, amely még két évadot élt meg, és Banks hiába mondta, hogy egy utolsó, huszonötödik évad lehetne a méltó lezárás, nagyon úgy néz ki, valóban nincs már rá igény, 2018 óta ugyanis semmi mozgás nincs az America’s Next Top Model körül.

Topmodell leszek! Law Roach, Ashley Graham, Tyra Banks és Drew Elliott a Topmodell leszek! című műsorban.

„Jobb egy százalék a Facebookból, mint 100 százalék a Zaj Bt.-ből” – így merte kikosarazni Elton Johnt a magyar producer

Harminc éve óvónőként, száz márkával a zsebében indult el Németországba marketinget tanulni. Tíz éve megálmodott egy tehetségkutatót, a megvalósíthatóságáért még a lakását is eladta, de jól tette, mert a víziója mára a honi televíziós formátumgyártás alighanem legsikeresebb, jelenleg nyolc országban futó műsorává nőtte ki magát. Mi köze egy komolyzenei vállalkozásnak a nemzetközi topfutballhoz és a Manchester Unitedhoz? Miért és hogyan utasította vissza a formátum megvásárlására Sir Elton Johnnak „a Holdról is szabad szemmel látható” ajánlatát, és hogyan vált a világhírű tenor, Maestro Plácido Domingo a cége részvényesévé?

Játszik hangszeren?

Suttyó vagy arisztokrata – Guy Ritchie bárkiből képes gengsztert csinálni

A brit arisztokraták az igazi gengszterek

– magyarázza Giancarlo Esposito a tőle megszokott negédesen rémisztő mosollyal Theo Jamesnek. Guy Ritchie, a brit gengszterek legnagyobb rajongója továbbra is akkor érzi magát a legjobban, ha simlis karaktereket írhat. Az Úriemberekben azonban úgymond osztályt vált, ezúttal nem a koszos londoni alvilágban találta meg karaktereit, hanem sokkal feljebb, a brit arisztokrácia köreiben, akik lehet kifinomultak és értőn tudnak vörösborokról csevegni, néhány perccel később azonban ugyanolyan gátlástalanul vágják át a másikat, vagy épp verik péppé.

Ritchie-vel kapcsolatban nagyjából kötelező megemlíteni minden filmje esetében, hogy még mindig nem az új Blöff vagy A ravasz, az agy és két füstölgő puskacső van születőben, de számít ez bármit? Abból a szempontból igen, hogy még mindig nehéz feldolgozni a tényt, hogy az Aladdint is ő rendezte, de gyorsan vissza is tért az agrabah-i gengszterek helyett kedvenc játszóterére, Londonba. A Blöff-sorozat távolról sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a 2019-es Úriemberektől kritikusunk sem volt elájulva. A langyos kritikáktól függetlenül alig egy évvel később bejelentették, hogy Ritchie spinoff-sorozatot gyárt az Úriemberekhez. Ugyan csak az első két epizódot rendezte ő, a nem túl diszkréten hivalkodó felirat minden epizód előtt biztosítja a nézőt arról, hogy ez bizony Guy Ritchie története.

Elárulták a Trónok harca alkotói, miért nem vállalt szerepet Barack Obama az új sorozatukban

David Benioff és D. B. Weiss Barack Obamának is szántak egy apró szerepet új sorozatukban, a Netflixre márciusban érkező A háromtest-problémában. A Trónok harca alkotópárosa a volt elnököt is felkérte, hogy ugorjon be nagyszabású sci-fi sorozatukba, de kedvesen elutasító választ kaptak.

Ha valaha ténylegesen bekövetkezne a földönkívüliek inváziója, jobb lenne, ha inkább arra a válságra tartogatnám magam

– írta nekik Obama. Erről Benioffék nyilatkoztak a Deadline-nak.

Robert Downey Jr. annyit kereste Jeremy Rennert a balesete után, hogy olyan volt, mintha járnának

Jeremy Renner, akit tavaly januárban elgázolt saját héttonnás hókotrója, arról beszélt egy friss interjúban, milyen sokat segített neki a felépülésben barátja, Robert Downey Jr. Renner a People magazinnak azt nyilatkozta, Bosszúállók-beli kollégája olyan sokat hívta FaceTime-on, hogy már szinte olyan volt, mintha járnának.

Haver, az a legfontosabb, hogy jól nézzél ki. Mindegy, hogy érzed magad, amíg jól nézel ki

– elevenítette fel Renner, Downey Jr. milyen viccekkel igyekezett tartani benne a lelket. Azt is közölte vele, ő és a felesége is nagy rajongói Renner Kingstown polgármestere című sorozatának, ezért már csak amiatt is fel kell gyógyulnia a színésznek, hogy leforgathassa a sorozat befejezését.

A Most vagy soha! alkotói nagyban készülnek a mohácsi csatáról szóló filmre

A héten mozikba került Most vagy soha! egyik közönségtalálkozóval egybekötött vetítésén hangzott el, hogy az alkotók következő filmterve a mohácsi csatáról szóló, nagyszabású produkció. Erről a Redditen írt egy felhasználó, aki jelen volt a vetítésen.

Rákay Philip és Szente Vajk, a Most vagy soha! producerei már tavaly is beszéltek róla, hogy kész forgatókönyvük van a mohácsi csatáról szóló filmjükhöz (ennek a szerzője is Kis-Szabó Márk, a Petőfi-film írója).

A mohácsi csatáról szóló produkció története kész, ugyanúgy Kis-Szabó Márkkal és Rákay Philippel építettük fel. Az úgynevezett treatmentet – amely részletesen leírja a cselekményt – adjuk be ősszel a Nemzeti Filmintézethez, és várjuk az elbírálását. Ha az első lépés sikeres lesz, akkor állhatunk neki a forgatókönyv írásának. Ha megvalósulhat a film, akkor 2026-ra kellene elkészülnie, a mohácsi csata 500. évfordulójára

Ennek a romantikus filmnek az előzetesét nézték meg a legtöbbször a világ összes streamingpremierje közül

Május 2-án mutatja be a Prime Video Anne Hathaway új filmjét, a népszerű romantikus regényen alapuló The Idea of You-t. Ez önmagában nem volna különösebben érdekes, a WaveMetrix statisztikai oldal számításai szerint ugyanakkor ennek a filmnek az előzetese lett a valaha volt legnépszerűbb azok közül, amelyek kifejezetten streamingpremiereket reklámoznak.

A negyvenéves, gyerekét egyedül nevelő anya és a huszonéves popsztár váratlan szerelméről szóló film előzetesét eddig 125 millióan nézték meg a különféle közösségi oldalakon. A Deadline cikke arra tippel, a rekord beállításába Anne Hathaway 32 millió követőjének és a férfi főszerepet játszó Nicholas Galitzine ötmilliós Instagram-bázisának is jelentős szerepe van.

A streamingre érkező filmek előzetese iránti érdeklődés korábban a Rachel Stone – Mindent vagy semmit esetében bizonyult a legaktívabbnak (amiről itt írtunk), a dobogó harmadik fokán pedig a Beverly Hills-i zsaru hamarosan érkező folytatása áll.

„Unió? Kivel, anyáddal?” – Magyarország Kedvenc Műsora is rászabadult a Petőfi-filmre

A Most vagy soha! premierjéhez időzítve paródiavideót forgatott a filmről a Magyarország Kedvenc Műsora. A kisfilmben Lengyel Tamás, Molnár Áron és Rainer-Micsinyei Nóra játsszák a forradalmárokat, akik Landerer Lajosnál (Janklovics Péter) igyekeznek kinyomtatni a 12 pontot. A fókuszcsoport azonban rosszul reagált a forradalmi követelésekre.

Mivel nem állt rendelkezésünkre 6 milliárd forint, ezért csak egy jelenetre futotta. A történelmi filmek kapcsán egy mondás van a filmiparban – ahogy történhetett volna –, így mi is elképzeltünk valamit. A 12 pont létrejöttét és azt, hogy a történelmi hűségre való törekvés nem a fő szempont. Mert az kit érdekel. Legfeljebb a történészeket. De a történészek meg kit érdekelnek. Senkit

– írták ajánlójukban a készítők. A jelenetet a Hírcsárda írta, Horváth János Antal rendezte.

Samuel Beckett kedélyesen társalog saját magával az életét bemutató filmben

Samuel Beckett feszülten ül az irodalmi Nobel-díj ünnepélyes átadóján. Oldalán felesége, Suzanne Dechevaux-Dumesnil szintén nem repes az örömtől. Mikor elhangzik Beckett neve és felzeng a tapsvihar, az író lesújtva bámul maga elé.

Micsoda katasztrófa!

– fintorog.

A Most vagy soha! rendezője: előbb nézzék meg a filmet, utána mondjanak róla véleményt

Nekem nagyon vonzó lehetőség volt, hogy a magyar történelem vitán felül egyik legfontosabb napjáról ilyen ambiciózus film készüljön, ez tényleg hiánypótló – mondta a Népszavának adott interjúban Lóth Balázs, a március 15. előestéjén bemutatott Most vagy soha! rendezője. Szóba kerül, hogy nem ismerte az őt felkérő Rákay Philipet és Szente Vajkot korábban, de harmonikus volt az együttműködés. Kitér arra is, hogy ez tényleg egy produceri film, de ez szerinte nem azt jelenti, hogy „afféle lelkes technikusként csináltam végig, mint ahogy azt sem, hogy ez egy szerzői alkotás lenne.”

Folyamatos közös munka eredménye a film, de voltak kérdések, amelyben a kreatív producerek mondták ki a végső szót. Ez kicsit olyasmi, mint ahogyan az USA-ban nagyon régóta készülnek a stúdió produkciók. Én ebben a hierarchiában megtaláltam a helyem – én is a saját édes gyermekemnek érzem ezt a filmet.

– mondta Lóth, aki szerint téved, aki a Guy Ritchie-féle Sherlock Holmes stílusát másolja a film, ugyanis a Most vagy soha!-ban nincsenek lassított jiu-jitsu verekedések. A kérdésre, miszerint hogyan viseli, hogy a politikai viták beárnyékolják a produkciót, a következőt felelte a rendező.

Youtuberek verték át a Putyinnal és Orbánnal is interjúzó Tucker Carlsont

Alaposan megvezették Tucker Carlsont: a Josh & Archie néven futó brit Youtuber-páros egyik tagja, Archie Manners, Katalin hercegné digitális tartalomgyártójának adta ki magát, és azt állította, hogy a nemrég nagy botrányt kavart anyák napi fotó miatt rúgták ki. Ahogy mi is írtunk róla, ez volt az első fotó, amelyet a hercegnéről januári műtétje óta hivatalosan közzétettek, ám hamarosan vissza is kellett vonni, mert kiderült, hogy jelentősen manipulálták a képet a közlés előtt.

Mannersék egy teljesen légből kapott kamutörténettel keresték meg Carlson stábját, hogy teszteljék, mennyire rigorózus az ellenőrzési-szerkesztési folyamat a Fox Newstól tavaly elbocsátott riporter műsorában, amelyet az X-en közvetítenek, és amelyben az utóbbi hónapokban volt vendég Orbán Viktor valamint Vlagyimir Putyin is. Az első telefonbeszélgetés után Carlson egyik szerkesztője közölte, hogy ugyan hisznek neki, de szeretnének pár bizonyítékot látni a történet alátámasztására, amit a médiahackekben jártas brit duó készséggel le is gyártott az amerikaiaknak: Photoshoppal elkészítették a manipulált hercegnéi fotó „szerkesztetlen” változatát – többek között egy amerikai focilabdát és egy karácsonyfát hegesztve a képre –, emellett továbbítottak egy kamuszerződést, amelyet állításuk szerint a királyi család íratott alá Manners-zel.

Ebben olyan abszurd kitételek is szerepeltek, miszerint a palotának jogában áll amputálni az alkalmazott egy általuk kiválasztott végtagját, amennyiben csalódnak a munkájában.

Öten erőszakolták meg, nyilvánosan meghurcolták, végül az ő áldozata kellett, hogy változzon a spanyol törvény

A San Fermín fesztiválról mindenki hallott már, legfeljebb nem tudja, hogy ez a neve: ez az az esemény, ahol épeszű felnőttek szaladnak szűk macskaköves utcákon egy csoportnyi felajzott bika előtt. A fesztivál maga egy több mint egyhetes kulturális rendezvény, amelynek a bikafuttatás csupán egy része, a fiesta hangulat évente közel egymillió turistát vonz a kétszázezres városkába, ahol ilyenkor zsúfolásig telnek az utcák. 2016-ban azonban nem amiatt került bele a hírekbe San Fermín, mert megint kiakadtak az állatvédők, vagy ismét több száz sérültje lett a bikafuttatásnak, hanem azzal, hogy a fesztivál alatt öt férfi csoportosan megerőszakolt egy tizennyolc éves lányt.

Róla szól a Made in L.A. című, latin-amerikai bevándorlók történetéről Emmy-díjas dokumentumfilmet is jegyző alkotópáros, Almudena Carracedo és Robert Bahar legújabb dokumentumfilmje, a Nem vagy egyedül: Harc a Farkasfalka ellen. Valójában viszont sokkal többről: arról, hogy milyen mostohán bánt a patriarchális spanyol igazságszolgáltatás a szexuális visszaélések áldozataival, hogyan lett a madridi diáklány a spanyol Metoo-mozgalom szimbóluma, és hogyan vezetett a példátlan meghurcolása végül ahhoz, hogy törvényt módosítsanak Spanyolországban.

Az anonimitása érdekében Luciának átnevezett 18 éves diák 2016-ban Madridból érkezett a fesztiválra, ahol az egyik este autójához indult, hogy ott dőljön le kicsit pihenni. Útközben néhány férfi szegődött mellé, akikkel szóba elegyedett, a biztonsági kamerák szerint az egyikkel összekarolva sétált az utcán, egy csók is elcsattant. Ezt követően megragadták a karját, berángatták az egyik közeli lakóházba, ahol a lépcsőház egyik félreeső részén mind az öten megerőszakolták. Az eset után az elkövetők a diáklányt magára hagyták, a telefonját magukhoz véve távoztak. Az önkívületi állapotban levő lányt az utcán találta meg két járókelő, azonnal értesítették a rendőrséget, a lány pedig rögtön kijelentette: csoportos nemi erőszak áldozata lett.

Meghalt Joe Camp, a Benji-filmek rendezője

Március 15-én, 84 éves korában meghalt Joe Camp, a Benji-filmek megalkotója, írója, rendezője – írja a Variety.

Camp ötven éve, szinte bármiféle hollywoodi előélet nélkül készítette el az első Benji-filmet, amelyben a címszereplő kiskutya felcsap nyomozónak, hogy megmentsen két gyereket az emberrablók karmai közül. A forgatásra 500 ezer dollárt gyűjtött össze, de nem talált forgalmazót, így végül önerőből mutatta be 1974-ban a filmet, amely hatalmas siker lett: 40 millió dolláros bevételt termelt a pénztáraknál, és betétdaláért még Oscarra is jelölték.

Nem csoda, hogy pár év múlva jött a folytatás (Benji nyomában, 1977), amelyben már Chevy Chase is játszott, majd Camp egészen 2004-ig készített filmeket Benjivel a főszerepben. Fia, Brandon Camp, pedig vitte tovább a hagyományt, hiszen 2018-ban az ő rendezésében érkezett a Benji-reboot.

Ezt a rezsimet még Kate Winslet sem képes megmenteni

Ha csak a közreműködőket nézzük, akkor A rezsim potenciálisan az év egyik legígéretesebb sorozata. Will Tracy, a sorozat alkotója írt néhány részt az Utódlásban, előtte évekig dolgozott íróként a John Oliver-show-ban, míg az epizódok felét rendező Stephen Frears nemzedéke egyik legelismertebb brit rendezője, a zeneszerző Alexandre Desplat pedig már két Oscar-díjat is nyert a kismillió egyéb elismerése mellett. És akkor még nem beszéltünk a színészekről, pedig ha Kate Winslet főszerepet játszik valamiben, az főszabály szerint nem lehet rossz. És mit mondjunk, ha Winslet mellett még Hugh Grant, Andrea Riseborough és Matthias Schoenaerts is szerepel ebben a sorozatban, mindezt az HBO szokásosan bőkezű produkciós büdzséjével megfejelve?

Számunkra pedig különösen érdekes lehet egy politikai szatíra, amely egy fiktív közép-európai országot irányító diktátorról szól. Igaz, az előzetes láttán azért már lehetett némi baljós előérzetünk, hogy ez A rezsim nem sokban emlékeztet majd azokra a mai diktatúrákra (vagy vezérdemokráciákra, esetleg autoriter rendszerekre stb.), melyek a sorozat aktualitását adják, de a trailer ugyebár egy külön műfaj, és sokszor becsapós. Itt nem volt az.

A rezsim főhőse a kancellár Elena Vernham (Winslet), a meg nem nevezett ország diktátora, aki egyre inkább elveszíti a kapcsolatot a külvilággal, és emiatt hipochondriája is egyre súlyosabb. Egy katonát, a tüntetőkkel szemben példátlan brutalitást tanúsító Zubak tizedest (Schoenaerts) fogad bizalmasául, miután az meghiúsít egy merényletet, és kettejük között személyes vonzalom is kialakul. Zubak befolyása egyre nagyobb lesz Elena fölött, aki a hatására egyre agresszívabb politikát folytat a vélt külső és belső ellenségekkel szemben, majd a kancellár palotájában egyre jobban elszabadul az őrület, akárcsak az egész országban.