Best WordPress Hosting
 

Nemcsak a Temu tarolása a probléma, hanem hogy kicsi a magyar piac

Egy lakosra vetítve 280 euró volt a magyar elektronikus kereskedelmi piac mérete 2022-ben, ez számolható ki a GKID és a Mastercard múlt héten publikált (és 2023 nyarán egységes módszertannal gyűjtött), regionális Digitális Kereskedelmi Körképéből. Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy ez mennyire szerény eredmény a régiós mezőnyben.

Nem sokkal jobb a helyzet, ha a piac méretét az egyes országok GDP értékéhez arányosítjuk. A magyar 1,6 százalék nagyon messze van az élbolytól.

A felmérés készítői hangsúlyozzák, hogy az online kiskereskedelmi forgalom méretére jelentős hatással van az egyes országok lakosságszáma, az online vásárlók száma és aránya, de a piac kínálati oldalának érettsége, szerkezete, valamint a gazdaság fejlettsége is.

Elmegy a piac a magyar e-kereskedők mellett

Már csak 8,5 százalékkal bővült a magyar online kiskereskedelmi forgalom 2023-ban, 2024 első negyedévében pedig a növekedés tovább lassult, 6,1 százalékra – ez derült ki a GKID és a Mastercard Digitális Kereskedelmi Körkép elnevezésű riportjának legfrissebb kiadásából.

Miért fontos ez? A kiskereskedelem internetes része hosszú évekig masszív felfutásban volt, amelyből sok piaci szereplő majdhogynem automatikusan jó hasznot húzhatott. Ennek a korszaknak azonban vége, és a számok, illetve piaci előrejelzések szerint magyar szereplőként sokkal nehezebb időszak következik.

Tágabb kontextus: a kis mértékű növekedés ugyan még mindig sokkal jobb, mint a hagyományos bolti kereskedelem volumenben számolt 7,9 százalékos csökkenése 2023-ban, de a tavalyi 17 százalékos inflációt figyelembe véve látszik, hogy a vásárlóerő csökkenésének következtében a lakosság ebben a szegmensben is kevesebb és/vagy olcsóbb árut vett.

Egyre inkább kiszorulnak a magyar vállalkozások az élmezőnyből a hazai e-kereskedelemben

Általában a kiforratlan piacokra jellemző, hogy egy-egy új szereplő még könnyen és gyorsan be tud törni az élbolyba, illetve elég könnyen és gyorsan ki is tud esni onnan. A konszolidáció többnyire feltartóztathatatlanul elér mindent, vagyis idővel a piaci szereplők egyrészt a méretgazdaságosság jegyében elkezdik felvásárolni egymást, egyesülnek egymással, másrészt a pozícióik megszilárdulnak annyira, hogy azokon földrengésszerű változások már csak különleges esetekben fordulnak elő.

A jelek szerint azonban a magyar e-kereskedelem még nem tart ott, hogy nyugvópontra jutott volna. A hétköznapokban ezt szinte észre sem vettük volna, de a GKID már 2015 óta monitorozza ezt a piacot, és felállítja az éves forgalom alapján összeállított rangsorát, amiből kiderülnek a jelentős változások.

Emlékszik még valaki arra, hogy a 2014-es árbevétel alapján hogyan nézett ki a magyar e-kereskedelmi top 10? Akkoriban az Extreme Digital volt a legnagyobb ilyen hazai kereskedő, és bizonyos értelemben a mai napig is az maradt, igaz, azóta az eMAG-gal egyesült, de a közös cég ma már inkább az utóbbi néven ismert. Mellette a Media Markt és a Tesco volt az elmúlt évek legstabilabb szereplője az élmezőnyben.