Teljes kiőrlésű kovászos vekni – az egyik boltláncban ezen a néven fut jelenleg egy pékáru, de ha megnézzük az összetevők listáját, akkor rögtön három problémába botlunk.
Az összetevők között nincs is kovász (feltüntetve legalábbis biztosan nem).
A teljes kiőrlésű liszt aránya csak 38 százalék, ami elvileg kevés ahhoz, hogy a terméket így lehessen nevezni.
A leggazdagabb magyar bejelentette a Versenyhivatalnak, hogy megvásárolná a legnagyobb babaáruházat.
Mi történt? Benyújtotta az engedélykérelmet a Gazdasági Versenyhivatalhoz a Mészáros Lőrinc-féle Talentis Group, amely felvásárolná a Brendon babaáruház mögötti holdingcéget. A felek egy hónapja jelentették be, hogy aláírták az adásvételi szerződést. A GVH jóváhagyása után zárulhat majd le a felvásárlás.
Kontextus. A Brendon Magyarországot 1993-ban alapították, 18 üzlethelyiséget üzemeltet több mint 300 alkalmazottal. Az áruházakat üzemeltető Brendon Gyermekáruházak Kft. – ennek az anyacégén keresztül történik a felvásárlás – legutolsó üzleti évében (2022) 14,9 milliárdos forgalom mellett 840 milliós profitot ért el. Az áruházlánc eddig a Gacsályi család érdekeltsége volt, ahol már az alapító gyermekei is bekapcsolódtak a cégvezetésbe.
Az élelmiszer kiskereskedelemben 2022 júniusában kezdődő volumencsökkenés 2023 őszére megállt és év végétől növekedésnek indult Magyarországon – tájékoztatta a portált Felkai Beáta Olga. Ennek a hatása az élelmiszeriparban is jelentkezett, 2024 januárjában ugyanis már ott is nőtt a volumen a belföldi értékesítés és az export tekintetében is. A fogyasztási szerkezetben azonban jelentős átrendeződés történt itthon 2023-ban – közölte a szakember. Lényegesen ugyan nem változott az érdeklődés a prémium márkák iránt, a középső és alsó szegmens között azonban eltolódtak a hangsúlyok.
Előtérbe került az olcsó, sok esetben alacsonyabb minőséget képviselő termékek kereslete, az árképzés miatt pedig a saját márkás termékek iránti igény is. Az „átlagos” márkatermékek számára kedvezőtlen folyamat nem tekinthető véglegesnek, hiszen nem az ár, hanem az ár-érték arány a fontos a fogyasztók számára – emelte ki.
Hogyan vásárolnak most élelmiszert a magyarok?
Már csak 8,5 százalékkal bővült a magyar online kiskereskedelmi forgalom 2023-ban, 2024 első negyedévében pedig a növekedés tovább lassult, 6,1 százalékra – ez derült ki a GKID és a Mastercard Digitális Kereskedelmi Körkép elnevezésű riportjának legfrissebb kiadásából.
Miért fontos ez? A kiskereskedelem internetes része hosszú évekig masszív felfutásban volt, amelyből sok piaci szereplő majdhogynem automatikusan jó hasznot húzhatott. Ennek a korszaknak azonban vége, és a számok, illetve piaci előrejelzések szerint magyar szereplőként sokkal nehezebb időszak következik.
Tágabb kontextus: a kis mértékű növekedés ugyan még mindig sokkal jobb, mint a hagyományos bolti kereskedelem volumenben számolt 7,9 százalékos csökkenése 2023-ban, de a tavalyi 17 százalékos inflációt figyelembe véve látszik, hogy a vásárlóerő csökkenésének következtében a lakosság ebben a szegmensben is kevesebb és/vagy olcsóbb árut vett.
Márciusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,6 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 4,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakhoz képest – idézi a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi közleményét az MTI.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 5,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben 3,3, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 0,6 százalékkal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 2,0 százalékkal bővült az előző hónaphoz viszonyítva.
Februárhoz képest nőtt a kiskereskedelmi forgalom.
Mi történt? A januári stagnálás és a februári enyhe csökkenés után márciusra már a kiskereskedelmi forgalom volumenének növekedéséről lehet beszámolni – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előző hónaphoz képest az ugyanis szezonális és naptárhatással kiigazítva 2 százalékkal bővült. Éves összevetésben pedig a nyers adat szerint 3,6, naptárhatástól megtisztítva 4,2 százalékkal nőtt. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 5,7 százalékkal bővült. Ez azt jelenti, hogy márciusban az ilyen boltokban 807 milliárd forintot költöttek a magyarok, 66,6 milliárddal többet, mint egy évvel korábban.
Mit mutatnak még a számok? Márciusban az országos kiskereskedelmi forgalom 51 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 33 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott. Az országos kiskereskedelem forgalma márciusban folyó áron 1586 milliárd forintot ért el – februárban ez 1395 milliárd volt. Ha az idei márciust a tavalyival vetjük össze, akkor a kiskereskedelem forgalmának volumene – mint fentebb már említettük – naptárhatástól megtisztítva 4,2 százalékkal nőtt.
A kötelező visszaváltási díjas termékek rendszere, a DRS hat hónap türelmi idővel indult el januárban. Vagyis 2024. június 30-ig még forgalomba hozhatók jelölés nélküli palackok, dobozok, üvegek, a határidő közeledtével fokozatosan találkozhatnak egyre több olyan csomagolással a fogyasztók, amelyeken logó jelöli a visszaválthatóságot. A rendszer lényege az, hogy egységesen 50 forint visszaváltási díjat fizet a vásárló, amit visszakap, miután visszaváltotta azt. A MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. már január elejére telepített több mint 1400 ponton mintegy 1800 visszaváltó automatát.
A MOHU által létrehozott és a kereskedőkkel közösen üzemeltetett visszaváltási rendszer el tudja majd érni a kitűzött célt, az italcsomagolások magas színtű, teljes kiépítettségében 90 százalékot is meghaladó mértékű visszagyűjtését – mondta a portálnak Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója.
A szakember rávilágított, hogy ebben a fogyasztónak is nagy szerepe van, mert a korábbiakhoz képest, most nem „laposra taposva”, hanem
A révkomáromi (komárnói) élelmiszerboltok parkolói minden hétvégén tele vannak magyar rendszámú autókkal, és a pénzváltónál is rendre sorokban állnak a forintjukat euróra váltani készülő magyarok. Degeszre tömött bevásárló kocsikból pakolják tele élelmiszerrel a csomagtartóikat a magyar bevásárlóturisták. Ezt Hovanyecz István mesélte nekem, aki évek óta rendszeresen, általában havonta kétszer jár ki Szlovákiába nagy bevásárlásra. Ő a praktikus információk megosztására nemrég egy Facebook-csoportot is alapított, de sosem gondolta volna, hogy ilyen sikere lesz. A csoport létszáma az utóbbi két hónapban hirtelen 60 ezerre duzzadt, az érdeklődés érezhetően óriási.
Minden bizonnyal a Komárommal szemben fekvő szlovák város*Az egységes Komáromot a trianoni, majd a párizsi békeszerződés szakította két részre. mostanában a határokon átnyúló élelmiszer-bevásárló turizmus egyik fő célpontja. A Kaufland tűnik a legnépszerűbb üzletnek, de ezen kívül több más bolt is jelentős magyar forgalmat bonyolíthat le.
Ebben önmagában persze nincs sok újdonság, hiszen a határhoz közelebb lakók mindig is átjártak (mindkét oldalról, ide-oda) bevásárolni, hogy minél több élelmiszert ott vegyenek meg, ahol az éppen olcsóbb.
„Ezt nem én döntöm el, hanem a tulajdonos, de amennyire beszélgetek vele, nem” – válaszolta Heiszler Gabriella, SPAR elnök-ügyvezető igazgatója a portál azon kérdésére, hogy tervezi a kivonulást az országból. Azok után kérdezték a cégvezért, hogy az elmúlt időszakban elmérgesedett az osztrák vállalat és a kormány viszonya, miután a Hans Reisch SPAR-vezér március közepén egy interjúban kvázi államosítással vádolta meg a magyar kormányt, továbbá bepanaszolta az Európai Bizottságnál a kiskereskedelmi különadó miatt.
Heiszler Gabriella elárulta, tavaly is veszteséges volt a SPAR, nagyságrendileg ugyanakkora mértékben, mint az azt megelőző évben, de ennek pontos mértékéről nem kívánt még részleteket közölni. Azt viszont elmondta, hogy tavaly 8 százalékkal csökkent a teljes piac forgalma, a SPAR forgalmának visszaesése ennek a fele lehetett.
Elismerte, hogy ez egy feszült beszélgetést folytatott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel, amit megnyugtatóan sikerült lezárni. A kiskereskedelmi különadó kapcsán abban bíznak, hogy elnyerik az igazukat, ugyanakkor ez egy több éves procedúra, mire lezárulhat. A kormány perre készül a cég ellen, erről viszont nem kaptak még semmilyen hivatalos értesítést.
(Virovácz Péter vezető elemző, Szőnyi Dávid elemző gyakornok az ING Banknál. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)
A 2023-as recesszió után az idei év a növekedés éve lehet, melyhez a fogyasztás bővülésétől várjuk az érdemi hozzájárulást. A reálbérek alakulásában már tavaly szeptemberben elérkezett a fordulat, és azóta mindenki azt találgatja, hogy vajon mikor tükröződik vissza a markáns pozitív reálbér-növekedés a kiskereskedelmi adatokban.
Bár hónapokkal ezelőtt megjegyeztük, hogy a fogyasztás helyreállása lassú és graduális folyamat lesz, mégis a kiskereskedelem gyenge évkezdése némi meglepetést okozott. Emögött most három fő okot emelnénk ki, amelyek hozzájárulhattak a kiábrándító teljesítményhez.
Nemcsak tervezi a boltnyitást, de már céget is bejegyeztetett, toboroz és 11 alkalmazottja van az oroszországi Mere diszkontláncnak Magyarországon – írta meg a Telex, amely a LinkedInen talált egy álláshirdetést, amely szerint már két hónapja keresnek embereket.
A hirdetésben a Mere magyarországi beszerzési menedzsereket keres nettó 1300 euróért (valamivel több mint félmillió forint), plusz az eladástól függő jutalékért. Az érdeklődők egy orosz email-címen jelentkezhetnek a munkáért.
„A MERE áruházak a világ 10 országban jelen vannak kifejezetten alacsony árpolitikával, ami 20 százalékkal alacsonyabb a piaci áraknál. Kínálatukban közel 1000 különböző termék található. Időt és pénzt takarítunk meg vásárlóinknak, mivel nem fizetnek többletet a márkákért” – írták le a hirdetésben, amit az orosz diszkontlánc tavaly februárban bejegyzett magyar cége, a TS Retail Kft. jegyzett. A cég jelenleg 60 millió forintos tőkével rendelkezik, az előző évet 10 millió forint mínusszal zárta, a közvetlen tulajdonosa pedig egy szerbiai cég, a Hung Trade DOO Beograd. A szerbia cég tulajdonosai a Telex szerint ugyanazok, mint az orosz Mere tulajdonosai.
Újabb munkacsoport alakult az IAB Hungary kötelékében, amelynek célja, hogy az online kiskereskedelmi médiában érdekelt piaci szereplők között egységes, produktív kommunikáció indulhasson a területhez köthető információgyűjtéssel, kutatással, edukációval, sztenderdizálással és ajánlásokkal kapcsolatban.
„Három éven belül 200 üzletben 700 millió eurós forgalmat szeretnénk elérni Magyarországon” – ez olvasható abban az emailben, amit a haszon.hu szerzett meg, és amely arról tájékoztat, hogy a Mere szupermarket-hálózat mostantól Magyarországon is elérhető lesz.
A levelet egyébként az orosz diszkontlánc képviselői a potenciális üzleti partnereiknek küldték szét még február végén. A társaság ebben ambiciózus terveket vázol fel, így például „az elkövetkező év” során 20 üzletet nyitnának Budapesten és az agglomerációban.
A haszon.hu emlékeztet, hogy az orosz kiskereskedelmi láncot 2009-ben alapították, azóta 20 országban mintegy 2500 üzletet működtetnek. Akárcsak az Aldi vagy a Lidl, a Mere is úgynevezett hard diszkontlánc, azaz a termékeket alacsony árakon kínálja a vevőinek. Az átlagosan 1000 négyzetméteres üzletei meglehetősen spártai berendezésűek, termékeiket dobozokból, raklapokból kínálják vevőiknek. A haszon.hu által megszerzett e-mailjükben azt ígérik, hogy az áraik a piaci átlagnál 20 százalékkal alacsonyabbak lesznek „a gyártókkal való közvetlen együttműködés, a szigorú költségellenőrzés és a minimális kereskedelmi felár miatt.”
Forrnak az indulatok, miután a Spar osztrák anyavállalatának vezérigazgatója, Hans K. Reisch éles kritikát fogalmazott meg a magyar kormány gazdaságpolitikájával, különösen a különadókkal és egyéb, szerintük versenykorlátozó intézkedésekkel kapcsolatban. Elsőként a Nemzetgazdasági Minisztérium, majd később Lázár János építésügyi miniszter is erős üzenetet küldött az élelmiszerláncnak, nemrég pedig azt is megszellőztették, hogy a magyar kormány rágalmazás miatt bíróság elé citálná a boltláncot.
A Spar az ország ötödik legnagyobb munkaadója, közel 14 ezer dolgozóját és családtagjaikat is joggal foglalkoztahatja, vajon mi vár rájuk a jövőben, ha elmérgesedik a kormány és a munkadójuk közti viszony.
A portál változtatás nélkül közölte a SPAR Igazgatótanácsa (Hans K. Reisch, Paul Klotz, Markus Kaser, Marcus Wild) által jegyzett, az üzletlánc munkavállalói részére küldött levelét. Ebből egyebek közt kiderül, hogy
Lázár János hadüzenet küldött a Sparnak, miután az anyacég vezére egy interjúban arról beszélt, hogy a magyar kormány vételi ajánlatot tett a kiskermulti magyar leányvállalatára. A miniszter is felvetette az üzlet állami felvásárlását, igaz, ennek megvalósíthatósága kétséges.
Mi történt? Megfenyegette a Spart Lázár János építési és közlekedési miniszter csütörtökön a Portfolio építőipari konferenciáján. Az Mfor.hu tudósítása szerint azt mondta, a kormány nem tűri a fenyegetéseket a Spartól, amely a “korrumpált osztrák sajtón keresztül” üzent a kormánynak.
“Most, hogy az osztrák fűszeres-közértes, a Spar így viselkedett, felvetettem a kormányban, hogy ne tűrjük tovább a hazudozást, alaptalan állításokat tőlük, s inkább vegyük meg őket szőröstül-bőröstül” – mondta.
Kapcsolódó
„Most, hogy az osztrák fűszeres-közértes, a Spar így viselkedett, felvetettem a kormányban, hogy ne tűrjük tovább a hazudozást, alaptalan állításokat tőlük, s inkább vegyük meg őket szőröstül-bőröstül” – idézi a portál az építési és közlekedési minisztert.
A miniszter ugyanakkor magát is korrigálva egyértelművé tette, hogy nem kiszorítani akarja az osztrák céget és általában a külföldi multikat, hanem rászorítani őket arra, hogy „tisztetljék az itteni embereket, fogyasztókat, a kormányt, az országot, ahol óriási extraprofitot termelnek.
A Sparral szemben is tudunk úszni. A cég meg fogja fizetni az árát annak, amit az elmúlt napokban tett
A kormányt érintő támadások hátterében nem a Spar által megfogalmazott intézkedések állnak, annak valós oka az érintett kiskereskedelmi vállalat veszteséges gazdasági helyzete. A Spar Magyarország Kft. működése ugyanis nem hatékony, mivel piaci versenytársaihoz képest magasabb költségszerkezettel rendelkezik, emellett a piaci és az árversenyben is alulmarad. Ahelyett, hogy hatékonyságát és versenyképességét megerősítő lépéseket tenne, továbbá beszállna a piaci árversenybe, kétségbeesésében alaptalan álhíreket terjeszt
– ezekkel a kemény szavakkal vágott vissza hétfői közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium a Spar korábbi állításaira, amelyek a magyar kormányt bírálták.
Mint beszámoltunk róla, a „kisajátítástól való félelem miatt” vagyont von ki Magyarországról a salzburgi központú Spar kereskedelmi csoport, és ennek részeként az észak-olaszországi, a szlovéniai, a horvátországi és a svájci leánycégük kezelésébe adták a vagyonkezelési jogok egy részét. Hans Reisch, a Spar Austria csoport vezérigazgatója egy ausztriai élelmiszeripari szaklapban úgy fogalmazott: Orbán Viktor magyar miniszterelnök különadókkal és árbefagyasztással „zaklatja” a nagy élelmiszerláncokat, amire a csoport úgy reagált, hogy egyrészt feljelentést tett az Európai Bizottságnál, másrészt átszervezték a Spar magyarországi működését, hogy „így védjék meg a céget Orbán karmaitól.”
A kiskereskedelmi különadó és az árstop összeegyeztethetetlenek az uniós jogi környezettel, állítja a Spar. A hollandiai központú, nálunk leginkább osztrák jelenlétéről ismert nemzetközi élelmiszerbolt-hálózat panaszt nyújtott be az EU-nál a magyar kormány diszkriminatív intézkedései miatt, írta meg kedden a Financial Times, majd magyarul a Portfolio.
Háttér: a magyar kormány 2022-ben vezette be az úgynevezett szektoriális különadót (extraprofitadót) a kiskereskedelmi cégek árbevételére, majd az adókulcsokat 2023-tól megemelte. A 24.hu korábbi összesítése szerint a sávos kulcsú adó veszteségbe lökte a nagy kereskedelmi multik többségét.
A Spar az árstopot is kifogásolja, mert az a gyakorlatban arra kötelezte a bolthálózatot, hogy az érintett termékeket beszerzési ár alatt értékesítse. Az árstop mára megszűnt, de a nagy külföldi láncoknál lett helyette kötelező akciózás, amelynek üzleti hatása hasonló.
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) érti a kormány gazdaságpolitikai szándékait, de azt fontosnak tartja – és erre rendre fel is hívják a kormányzat figyelmét –, hogy a piaci folyamatokra az európai uniós jogi normáknak megfelelően próbáljon hatni az Orbán-kormány. „Azt nem tartjuk helyes útnak, ha ez valamilyen nyomás alatt történik” – jelentette ki Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs vezetője. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, lehetségesnek tartja, hogy az osztrák SPAR-hoz hasonlóan más, a magyar kiskereskedelemben érdekelt, külföldi tulajdonban lévő vállalat is jogi útra tereli az ügyét, de hangsúlyozta, hogy ez a legvégső lépés lehet a vitarendezés során.
Az itteni német vállalatok most valamivel bizakodóbban tekintenek a jövőbe, mint tavaly ősszel – osztotta meg a kamara tavaszi konjunktúrajelentésének előzetes eredményét vendégünk (a végleges jelentésre áprilisig várni kell). Az idei évet az „óvatos optimizmus” jellemzi (ez konyhanyelven azt jelenti, hogy „legyünk már túl rajta valahogy”), s igazából a 2025-ös évtől várnak érdemi fellendülést a tagvállalatok. Rossz hír Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter számára, hogy főleg
az exportra termelő feldolgozóipari vállalatok terveznek visszafogott eredménnyel idén, a gazdaság egyik húzóágazata tehát nem most fogja berúgni a motort.