Best WordPress Hosting
 

Bóka János: Az EU történetének talán legnagyobb kihívásaival szembesül

Az Európai Unió talán történetének legnagyobb kihívásaival szembesül, minden választópolgárnak van szava abban, hogy ezekre milyen válaszokat adjon az EU – mondta az európai ügyekért felelős miniszter vasárnap a budapesti Szabadság téren, az Európa-napi rendezvények megnyitóján.

Bóka János hangsúlyozta: az, hogy Magyarország húsz évvel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz, nemzeti konszenzuson alapuló döntés volt, amelynek akkor nem volt és most sincsen alternatívája.

Magyarország július elsejével veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnöki feladatait. Biztosítani fogjuk a zökkenőmentes intézményi átmenetet, tisztességes közvetítőként lojálisan fogunk együttműködni a tagállamokkal és az intézményekkel

Magyarok Európáért díjat kapott az Európai Tükör folyóirat szerkesztősége

Szarka Judit, a Békés vármegyei Europe Direct vezetője a másik díjazott 2024-ben.

Orbán Viktor Bukarestbe utazik

Orbán Viktor miniszterelnök szerda délután Bukarestben megbeszélést folytat Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével, majd a román miniszterelnökkel, végül uniós tagállami kormányfőkkel és az Európai Tanács elnökével – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A kormányfő Románia miniszterelnökével, Marcel Ciolacuval munkamegbeszélést folytat Sorin Grindeanu román közlekedési miniszter, valamint Bóka János, az európai uniós ügyek minisztere társaságában.

Orbán Viktor szerda este az EU Stratégiai Menetrend 2024-2029 bukaresti előkészítő megbeszéléséhez csatlakozik Horvátország, Belgium, Szlovénia miniszterelnökével, Románia elnökével valamint Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével közösen. A Stratégiai Menetrend az uniós intézményi ciklus végén elfogadandó dokumentum, ami a következő intézményi ciklusra irányadó stratégiai kihívásokat vázolja fel, és útmutatást ad az EU intézményeinek. A menetrendet az állam- és kormányfők fogadják el, a döntés előtt pedig több alkalommal, több európai városban kisebb csoportokban tanácskoznak a dokumentumról.

Bóka szerint politikai zsarolás miatt nem kap pénzt Magyarország

A múlt heti európai uniós csúcsot megelőző politikai kommunikáció, valamint a nyilvánosságra került dokumentumok is megerősítik, hogy az EU-s forrásokhoz való hozzáférést politikai nyomásgyakorlási eszközként használja az Európai Parlament és az Európai Bizottság Magyarországgal szemben – közölte az európai uniós ügyekért felelős miniszter csütörtökön a Facebook-oldalán.

Bóka János bejegyzésében emlékeztetett, a magyar kormány és más szereplők között nagyon régen tart a vita az objektív kritériumokról, európai értékekről, jogállamisági standardokról vagy az uniós források védelméről, a kabinet pedig ebben a vitában mindig azt az álláspontot képviselte, hogy a forrásokhoz történő hozzáférést politikai nyomásgyakorlási eszközként alkalmazzák.

A szabályozás úgy van megfogalmazva, hogy ezt lehetővé teszi, és az európai intézmények, különösen az Európai Parlament és a Bizottság ebben az értelmezésben partner is, és van nyomásgyakorlás ezekre az intézményekre, hogy ezt ilyen módon értelmezzék

A minisztériumokat leterheli, hogy megválaszolják, mennyit keresnek a miniszterek

A 15 napos határidő nem volt elég, ezért újabb 15 napot kértek a minisztériumok, hogy a 24.hu közérdekű adatigénylésére megválaszolják, mennyi a miniszterek illetménye. A válaszadásra törvényben megszabott időt csak meghatározott feltételek teljesülése estén lehetséges meghosszabbítani. A lapunknak küldött érvelés is ezekre hivatkozik, ezek szerint

azért kértek 15 nap haladékot, mert az adatigénylés

„jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik”, ezért „az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár”.

Elárulta az uniós miniszter: ez a kulcsa a svéd NATO-tagság magyar támogatásának

A svéd NATO-tagság ratifikációjának időpontja attól függ, milyen gyorsan és hatékonyan halad a bizalomépítés Magyarország és Svédország között – nyilatkozta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a finn Ilta-Sanomat újságnak.

A miniszter szombaton a közösségi oldalán számolt be arról, hogy az év első külföldi interjúját a finn Ilta-Sanomat újságnak adta. Bóka János bejegyzésében az interjúból főbb állításait idézve kifejtette: a svéd NATO-tagság ratifikációjának időpontja attól függ, milyen gyorsan és hatékonyan halad a bizalomépítés Magyarország és Svédország között, ezzel megnyugtatva azon magyar parlamenti képviselőket is, akiknek kétségeik és aggályaik vannak.

A kulcs tehát a magyar-svéd politikai párbeszéd

A telefonkönyveikkel villogtak a kormánytagok

„És neked ki a leghíresebb ember a telefonkönyvedben?” – tette fel a kérdést Orbán Viktor miniszterelnök tiktok-csatornájára felkerült videó, amit a hvg.hu szúrt ki.

– Az elnökök, Emmanuel Macronnal az élen, Marco Rossi, a nemzet kapitánya, Schwarzenegger, Chuck Norris, Novák Kata – tartott felsorolást Orbán, majd következtek a kormányának tagjai.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikust mondta (Feriként), Orbán Balázs politikai igazgató Habony Árpádot, Szentkirályi Alexandra John Malkovich amerikai filmsztárt, Lantos Gábor energiaügyi miniszter Rost Andrea operaénekesnőt, Tuzson Bence igazságügyi miniszter pedig Kammerer Zoltán gödi polgármestert, olimpiai bajnok kajakost említette.

A hazugság 11 árnyalata – pontonként elemezzük a nemzeti konzultációt

Komolyan vettük a legújabb nemzeti konzultációt, és arra jutottunk, hogy teljesen komolytalan az egész. Viszont legalább megmutathatjuk, hogy igazából ki és mit akar, amit „Brüsszelre” tolnak a kérdések, és hogy mit mondanak a magyar miniszterek, amikor az EU Tanácsában beszélnek ezekről a problémákról.

Bóka: Nem mondunk le róla, hogy számonkérjük az európai intézményeket

Magyarország elfogadja az európai közösség alapvető szabályait, de nem mond le arról a jogáról, hogy számon kérje azokat az intézményeken is – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter pénteken Budapesten, A páneurópai gondolattól a maastrichti szerződésig című konferenciát megnyitó beszédében.

A Habsburg Ottó Alapítvány és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) szervezésében rendezett fórumon a miniszter hozzátette, a szabályokat Magyarország a többi tagállamon is számon kéri, és az alakításukban továbbra is aktív szerepet vállal.

Az európai integráció történetét áttekintve Bóka János azt mondta, hogy Habsburg Ottót is az egyesült Európa egyik alapító atyjának tekinti, hiszen páneurópai alapelvei között szerepelt egy „Nagy Európa” kialakítása a nyugat-balkáni integrációval, az egyéni és az állami monopóliumok elleni küzdelem, a polgári szabadságjogok kiterjesztése és védelme, továbbá a társadalmi felelősségvállalás és a szociális igazságosság érvényesülése.

Hát ezért nem váltható le Vidnyánszky Attila!

The post Hát ezért nem váltható le Vidnyánszky Attila! first appeared on 24.hu.

Bóka János: A szuverenitásvédelmi jogszabálytervezet még vita tárgya

Magyarország teljesítette az európai támogatások felfüggesztéséhez szükséges feltételeket, jelenleg olyan témákról folynak az egyeztetések a kormány és az Európai Bizottság (EB) között, amelyek túlmennek ezeken a vállalásokon – magyarázta a Népszava szerint Bóka János Európa-ügyi miniszter, miért késik a megegyezés Budapest és Brüsszel között a pénzek felszabadításáról.

A politikus azután válaszolt brüsszeli magyar újságírók kérdéseire, hogy részt vett az uniós tárcavezetők szerdai brüsszeli ülésén.

A Népszava azt írja, Az Európa-ügyi miniszterek tanácskozásának napirendjén szerepelt a magyarországi jogállamisági és demokrácia helyzete is az úgynevezett hetes cikkelyes eljárás keretében. Egy lapunkat tájékoztató EU forrás szerint a vitához kilenc tagállam képviselője szólt hozzá, és szinte mindegyikük szóba hozta a meleg közösséget megbélyegző lépéseket.

A kormány alaposan berágott Bulgáriára az újonnan bevezetett energiadíj miatt

Mint mi is beszámoltunk róla, a bolgárok keményebben váltották be a fenyegetésüket annál, mint amennyire tartani lehetett tőlük. Megawattóránként 20 levás, úgynevezett energia-hozzájárulást szed a területére érkező és az azon áthaladó, orosz eredetű földgáz minden megawattórája után. A pluszteher magának a gáz árának a negyedét teszi ki, és Magyarországot is keményen sújtja, mert hazánkba döntően Bulgárián át érkezik az oroszországi földgáz. A magyar piacra szánt gáz esetében az extra számlát a Gazprom kapta, mert az orosz társaság viseli a költségeket, amíg a gáz el nem jut Kiskundorozsmára.

Ennek kapcsán a legújabb hír az, hogy a magyar európai uniós ügyekért felelős miniszter, Bóka János hadjáratot indított Bulgária ellen. Facebook-videójában nehezményezi, hogy az új energiadíjat (szabályozást) Bulgária Magyarország előzetes tájékoztatása és konzultáció nélkül fogadta el. A miniszter szerint a bolgár energiadíj súlyosan veszélyezteti Magyarország és az egész régió energiaellátásának biztonságát. Emellett a bolgár energiadíj ellentétes az uniós joggal, mert vámnak, illetve vámmal azonos hatású díjnak minősül – jelentette ki, hozzátéve, hogy ez ellentétes, az uniós jog belső piacra, vámunióra, és közös kereskedelempolitikára vonatkozó szabályaival, valamint sérti az Energia Charta megállapodás rendelkezéseit is.

Levélben fordult ezért az Európai Bizottsághoz, hogy az EUB haladéktalanul indítson kötelezettségszegési eljárást Bulgáriával szemben, és mindaddig, amíg az eljárás le nem zárul, szólítsa fel Bulgáriát az energiadíj alkalmazásának felfüggesztésére. Kijelentette azt is, hogy amennyiben a bizottság a kérésnek nem tesz eleget, Magyarország kész arra, hogy maga az Európai Unió bíróságához forduljon, még az év vége előtt.

Meglepő fordulat: a lengyel kormányváltás hozhat pénzt Orbánnak – évadzárás jön az eurómilliárdokról szóló szappanoperában

Aki azt hitte, hogy a lengyel választás után a magyar kormány végképp nem reménykedhet az EU-pénzek megszerzésében, hatalmasat tévedett. Amint a Válasz Online megtudta, a dolog pont fordítva áll: épphogy a lengyel ellenzék sikere segíti pénzhez Magyarországot. Még akkor is, ha valóban porlad szét a magyar zsarolási potenciál az Európai Tanácsban. Elmagyarázzuk, mi dől el még az idén az EU-s pénzek ügyében, és hogyan áll a kötélhúzás az Orbán-kormány és a brüsszeli intézmények között.

A magyar kormány a Baku elleni szankciókat sem támogatja

Hegyi-Karabah: Budapest nem támogatja a Baku elleni szankciókat.

Ezzel a címmel jelent meg interjú Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszterrel a Le Point című francia hetilap internetes oldalán.

Az MTI szemléje szerint a tárcavezető a hegyi-karabahi helyzet kapcsán elmondta: Magyarország támogat minden olyan kezdeményezést, amely fenntartja a párbeszédet a felek között a konfliktus enyhítése és a békés megoldáshoz való visszatérés érdekében.

EU-pénzek lehívása: Magyarország élre került, ennek az árát mi fizetjük

Az Európai Bizottság naponta frissülő fejlesztéspolitikai adatbázisa szerint: a 2021–2027-es uniós támogatási időszak kifizetési listájának ugyanis Magyarország áll az élén – állapítják meg a portálon. Pedig nem született még meg a régóta várt brüsszeli alku a magyar kormány és az uniós intézményrendszer között, így viszont hogyan lehetséges mégis ez?

Úgy, hogy az uniós fejlesztések Európai Bizottság általi társfinanszírozása utólag, visszamenőleg történik:

Magyarország a saját központi költségvetésének kockázatára és terhére ír ki, bírál el, majd fizet ki pályázatokat, pontosabban előlegezi meg a nyertes projektgazdák beruházásait.

Bóka János nem szeretne naptározási kérdésekbe bocsátkozni az EU-s pénzek ügyében

Naptározási kérdésekbe nem szeretnék bocsátkozni – mondta Bóka János európai ügyekért felelős miniszter az RTL-nek arra a kérdésre, mikor érkezhetnek meg hazánkba az uniós pénzek.

A miniszter arról is beszélt, hogy múlt héten egyeztetéseket folytattak Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel az Európai Bizottsággal, és ezek nyomán a tárgyalások folytatódnak. A tárgyalások sikeréhez pedig nagyon sokat kell dolgozniuk, vélekedett.

Attól óva intenék mindenkit, hogy úgy tekintsen az elkövetkező hetekre és hónapokra, mint a karácsony előtti időszakban a naptárban felhajtjuk a füleket, és megnézzük, hogy van-e mögötte csoki

Az uniós miniszter az EU-s forrásokkal kapcsolatos vitákról: „Morális szempontból egyértelműen magas pozíciót foglalunk el”

Személyes ügynek is tekintem azt a méltatlan helyzetet, amibe belekényszerítenek bennünket, magyarokat csak azért, mert önállóan merünk gondolkodni Európáról

– mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, aki Varga Judit nyári távozása után kapott helyet a kormányban. A Varga helyére érkező új igazságügyi miniszter, Tuzson Bence még a kinevezése előtt megállapodott Orbán Viktor miniszterelnökkel egy „tiszta” igazságügyi tárca vezetésében, ezért Orbán az európai uniós ügyek vitelével az addig államtitkárként tevékenykedő Bókát bízta meg.

„A magyar Európa-politika szempontjából a személyem másodlagos jelentőségű. Politikánk eddig is nemzeti érdekeink és szuverenitásunk határozott és következetes érvényesítésére épült. Ez a lényeg, és ez nem változik” – fogalmazott a kinevezésével kapcsolatban, amit ugyanakkor nagy megtiszteltetésnek érez.

Több tízmilliót tart állampapírban az új magyar miniszter

Állampapírba fektette pénzét Bóka János – derül ki a kormány új európai uniós ügyekért felelős miniszterének vagyonnyilatkozatából. Bóka idáig az Igazságügyi Minisztérium uniós államtitkára volt: a hvg.hu szúrta ki, hogy a záró vagyonnyilatkozata vasárnap felkerült a kormány honlapjára.

E szerint a miniszter

egy lomtárolóval és egy teremgarázs-beállóval ellátott, 73 négyzetméteres IX. kerületi lakásának háromnegyed részben tulajdonosa.

Új államtitkár ül be a Parlamentbe

Zsigmond Barna Pált kérte fel az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma parlamenti államtitkárának Bóka János miniszter – írja az MTI.

A fideszes országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának alelnöke közösségi oldalán kedden azt írta:

a feladat nem egyszerű, de annál fontosabb. Ráadásul izgalmas időszak elé nézünk, hiszen az európai parlamenti választás is közeleg. A célunk az, hogy Brüsszelben olyan döntések szülessenek, amelyek a magyarok érdekeit szolgálják, és hogy a 2024-es, soros uniós elnökségünk sikeres legyen.

A két új miniszter három biztost nevezett ki

A Magyar Közlönyben (Hivatalos Értesítőben) tették közzék, hogy a Varga Judit lemondása miatt miniszteri rangra emelt Tuzson Bence és Bóka János első döntéseinek egyike három miniszteri biztos kinevezése volt.

Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter a jövő évi EU-elnökség személyzetpolitikai feladatainak összehangolásával bízta meg 2025. márciusáig Ballester-Bólya Boglárkát, aki miniszteri biztosként a hivatkozott törvény alapján éppen olyan díjazásra jogosult, mint a nagyjából hasonló feladatot ellátó helyettes államtitkár, Molnár Balázs Péter. A miniszteri biztost szerdától feladatai ellátásában ráadásul kétfős titkárság segíti.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter két miniszteri biztossal bővítette csapatát. Két évre nevezte ki Wopera Zsuzsannát, akinek a családjogi eljárásokat előkészítését és végrehajtását kell majd figyelemmel kísérnie a helyettes államtitkári juttatásért. Ő nem kap titkárságot. Pilz Tamás az állami és közszolgáltatási feladatok felülvizsgálatáért felel. A közigazgatási államtitkár munkáját kell segítenie, de személyesen a miniszter lesz az irányítója, Éppen annyi pénzt kap ő is, mint egy helyettes államtitkár, munkáját pedig még egy három fős titkárság is  segíti.