Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: himalája

11 tonna szemét és 4 holttest az eddigi Himalája takarítási leltár

Közzétette szerző

A Környezetvédelmi Világnapig (június 5-ig) tartó takarítási akcióban már most több szemetet szedtek össze, mint amennyit terveztek, a négy holttest közül pedig kettőt a Föld legmagasabb hegyéről, a Mount Everestről hoztak le.

A nepáli hadsereg 2019-ben kezdett szemétszedéseket a Himalája hegycsúcsain, ugyanis a hegymászók rengeteg hulladékot hagynak maguk után. 2020 kivételével, amikor a koronavírus-járvány miatt felfüggesztették ezt a missziót, minden évben szerveztek ilyen takarítási akciót.

Idén április 11. óta takarítják a hegyet, és a betervezett 10 tonna hulladékhoz képest már 11 tonnát szedtek össze, emellett még öt holttestet terveztek lehozni, amelyből négy már lekerült a hegyről nepáli hegyivezetők (serpák) segítségével. A legutóbb megtalált két holttest közül az egyiket 8420 méteres magasságból hozták le a Föld legmagasabb hegyéről, a Mount Everestről, egy másikat 7900 méterről a Föld negyedik legmagasabb hegyéről, a Lhocéról. A holttesteket a katmandui Tribhuvan Egyetem oktatókórháza patológiai laboratóriumának adták át.

PostPin It!

Négy halottat hoztak le a Himalajáról és tizenegy tonna szemetet

Közzétette szerző

Tizenegy tonna szemét mellett négy holttestet is lehoztak nepáli katonák a Himalája hegycsúcsairól, köztük két ember maradványait a Föld legmagasabb hegyéről, a Mount Everestről (Csomolungma) az idei nagytakarítási akcióban – írta az MTI.

A legutóbb megtalált két holttest közül az egyiket 8420 méteres magasságból hozták le az Everestről, egy másikat 7900 méterről a Föld negyedik legmagasabb hegyéről, a Lhocéról. A holttesteket a katmandui Tribhuvan Egyetem oktatókórháza patológiai laboratóriumának adták át – közölte csütörtökön a hadsereg.

A katonák, akik április 11. óta takarítanak a Himalája csúcsain nepáli hegyivezetők (serpák) segítségével, már május 16-án is megtalálták egy-egy ember földi maradványait ugyanezen a két csúcson. Szerdáig a katonák 11 tonna szemetet hoztak le a csúcsokról – áll a hadsereg közleményében.

PostPin It!

Ők mászták meg előszőr a Mount Everestet

Közzétette szerző

Edmund Hillary új-zélandi hegymászó és segédje, Tendzin Norgaj 71 éve, 1953. május 29-én délelőtt fél 12-kor jutott fel a Csomolungma tetejére. A két férfi majdnem kereken száz évvel azután érte el a Mount Everest néven is ismert hegy csúcsát, hogy azt kiáltották ki a Föld legmagasabb pontjának – írja a Rubicon.

Verseny a csúcsra

A 8848 méter magas hegy meghódítására többek között azért is kellett ilyen sokat várni, mert meglehetősen elzárt területen, két ország határán fekszik, ráadásul megmászásához nélkülözhetetlen volt a mesterséges oxigénellátás – 8000 méter felett ugyanis a légkör nem tartalmaz elegendő oxigént az emberi szervezet rendes működéséhez. A britek már az 1920-as években indítottak expedíciókat a Mount Everest csúcsára, ezek azonban nem jártak sikerrel és sok emberéletet követeltek.

PostPin It!

A Mount Everest igazi hősei nem a gazdag szemetelő hegymászók, hanem a serpák

Közzétette szerző

A serpák egyike a Nepál hegyvidéki régióiban, a Himalájában élő etnikai csoportoknak. Ők emberfeletti képességekkel rendelkeznek, oxigénpalack nélkül jutnak fel a hegycsúcsra. S ráadásul ők cipelik az úgynevezett “profi mászók” összes csomagját. 1 nap alatt teszik meg minimális pihenőkkel azt az utat, amihez a legjobb hegymászóknak általában 4 nap kell. 2018 óta 110 tonna szemetet hoztak le a hegyről, amit a “bátor mászok” s kísérőik hagytak ott.

S mégis őróluk nem hallassz semmit, amikor valaki célba ér, és a fél világ dicséri, arccal a kamerák mögött állnak.  És mindennek a tetejébe, egyetlen “profi” mászó sem mászott fel segítség nélkül.  2018 óta az elmúlt években 110 tonna szemetet hoztak le a hegyről, amit a “bátor mászok” s kísérőik hagytak ott.

A serpák a Himalája hegyvidékén nőnek fel, amely magában foglalja a magas tengerszint feletti magasságot is. Ennek eredményeként fizikailag alkalmassá válnak a magaslatokban való tartózkodásra. A testük alkalmazkodott az alacsony oxigéntartalomhoz és az extrém időjárási körülményekhez, ami előnyt jelent a hegyen történő mozgás során.

PostPin It!

„Nem meghódítom a hegyet, hanem megérintem a csodás rejtélyét” – így jutott Júlia a világ tetejére

Közzétette szerző

„Sose fogom elfelejteni: az ilyesmit nem is lehet. Első komolyabb hegyi beavatásélményem még tanonc koromban ért. Téli magashegyi tanfolyamon vettem részt a Tátrában, talán húszéves lehettem. Esténként zajlottak az elméleti órák, napközben pedig a gyakorlati képzés: havon járás, hágóvashasználat, kicsúszás esetén jégcsákánnyal fékezés, ilyesmik. Szép, tiszta idő volt, gyönyörű porhó. Két csoportba oszlottunk, az egyik a gerincen, a normál úton közelítette meg a csúcsot, a mi csoportunk pedig – az oktatónk irányításával és döntése alapján – magán a lejtőn haladt fölfelé keresztezve a hegyoldalt. Én éreztem, nem biztos, hogy ez jó lesz, még aggódva meg is kérdeztem a vezetőt: »Tényleg biztonságos lesz ez az útvonal? Nyugi!« – felelte.

Egy idő után, föntről finoman kezdett csurogni lefelé az a porcukorszerű fehérség, szép látvány volt, nem is feltételeztünk semmi rosszat. Mindenki azt gondolta, szépen tovább folyik majd az a laza hó a lábunk mellett. És akkor váratlanul, egy hatalmas lökést éreztem a hátamon, arccal a hóba estem, és nagy sebességgel kezdtem görögni a hótömeggel együtt, amely teljesen maga alá temetett. Szinte azonnal csődöt mondott a gravitációs érzékem, nem tudtam, hol a fenn és a lenn, fekszem, állok, gurulok vagy cigánykerekezem. Épp előző este tanultunk a lavinákról, arról, hogyan kell benne viselkedni, ha elkap bennünket: úszó mozdulatokkal a széle felé evickélni. Ez még eszembe jutott, de ugyan hol van a széle, a közepe és a teteje? Elveszítettem a kontrollt a saját testem fölött, képtelen voltam uralni a végtagjaimat. Reflexszerűen próbáltam lélegezni, havat nyeltem, köhögtem, fuldokoltam, majd egy ponton bizonyossá vált számomra, hogy itt a vége. Érdekes, ekkor valamiféle elfogadó nyugalom szállt meg. És ebben a pillanatban megállt a sodródás, én kalimpálni kezdtem, de persze nem tudtam, hogy most lefele ásom-e magam a hóba, vagy kifele a szabadba, aztán egyszer csak megláttam a szikrázóan kék eget.

Boldog voltam, hogy élek.

PostPin It!

Szép lassan széthasad Tibet

Közzétette szerző

Egy friss tanulmány szerint a Himalája kiemelkedését okozó földtani folyamat Tibet lassú szétválásához vezet – írja a Live Science. Az Amerikai Geofizikai Egyesület éves ülésén bemutatott eredmények alapján a világ legmagasabb hegyvonulata alatt húzódó geológiai folyamatok még összetettebbek lehetnek, mint azt korábban gondolták.

A Himalája egyre nő, ennek oka a hatalmas hegység alatt megbúvó két kontinentális lemez, az Indiai- és az Eurázsiai-lemez ütközése. Azokban az esetekben, amikor óceáni és kontinentális lemezek találkoznak, a sűrűbb óceáni a könnyebb kontinentális lemez alá csúszik a szubdukciónak nevezett folyamat során. Amikor azonban két, hasonlóan sűrű kontinentális lemez ütközik – mint a Himalája alatt –, nem olyan egyszerű megjósolni, hogy melyik kerül a másik alá.

Régóta vitás kérdés, hogy Tibet esetében mit hozhat a jövő. Egyes szakértők szerint az Indiai-lemez nagy része egyszerűen az Eurázsiai-lemez alá csúszik majd anélkül, hogy mélyen a földköpenybe merülne, mások azonban úgy vélik, hogy az Indiai-lemez mélyebben lévő részei még lejjebb süllyedhetnek, míg a felsőbb részek Tibetbe ékelődhetnek.

PostPin It!

Újabb tragédia a Himaláján: ketten meghaltak, ketten eltűntek

Közzétette szerző

A rekordot hajszolták és első amerikai nőként szerették volta megmászni a világ mind a 14, 8000 méternél magasabb csúcsát, ám az utolsó hegy kifogott Gina Marie-n és Anna Gutun. A The Himalayan Times úgy tudja, a Sisapangma csúcsa felé haladó expedíciókat két lavina is elérte.

A mentők két hegymászó holttestét találták meg, az áldozat Anna Gutu és a serpája, közölték az alaptáborból. A másik amerikai, Gina Marie, illetve segítője, Tenjin Lama serpa eltűnt.

Two American women- Gina Marie (L) and Anna Gutu (R), who were in a tough race to be the first American woman to scale all 14 eight-thousanders, were on their final push on Shishapangma today were hit by the avalanche, where Anna is found dead along with her guide Mingmar Sherpa… pic.twitter.com/74j3cAx8wD

PostPin It!

Ezért vizelte le az Everest csúcsát a hegyet elsőként meghódító Hillary

Közzétette szerző

„Pár végső jégcsákánycsapással” 1953. május 29-én, nem sokkal délelőtt fél 12 előtt Edmund Hillary és Tendzing Norgaj elérte a Mount Everest, tibeti nevén a Csomolungma tetejét. Rövid ideig maradtak a csúcson – 15 percig –, de azt jól dokumentálták.  Hillary azt írta: „Nem csalás, nem ámítás, ragályos [Tendzing] ellenállhatatlan, örömtől ragyogó mosolya”. Az új-zélandi csak egy részletet hagyott ki az eredeti beszámolóból – hogy miután megmászták a világ legmagasabb hegyének 8849 méteres csúcsát, „nem volt más választása, mint levizelni”.

Furcsa, hogy megemlítették, de miként a Mount Everest meghódításának története mutatja, ez fontos részlet. Az 1953 óta eltelt hét évtizedben számos országból több mint hatezren álltak az Everesten csúcsán. Abban az időben gyakorlatilag „brit” hegynek számított, először a brit uralom alatt álló Indiából indulva hódították meg. Kétségkívül az Everest megmászása volt a birodalom utolsó nagy vállalkozása.

A történet 1847-ben kezdődött, amikor India „nagy trigonometriai felmérése” a Keleti- Himalája vidékéhez érkezett. A távoli horizonton, 193 kilométerrel az indiai–nepáli határon túl, jelentős csúcs emelkedett, amit a britek kezdetben XV. csúcsnak neveztek. Csak öt évvel később, a komplex számítások befejezése után állapította meg a felmérés „fő számítógépe”, Radhanath Sikdar matematikus, hogy ez a hegy a világ legmagasabbja, amit Sir George Everestről nevezték el, aki korábban főfelügyelőként térképezte fel Indiát.

PostPin It!

Vizsgálat indul a K2-n elhunyt serpa ügyében, akit több tucat hegymászó került ki segítségnyújtás nélkül

Közzétette szerző

Vizsgálatot indítanak a pakisztáni K2 csúcsa alatt történt tragédia miatt, amely során meghalt egy 27 éves serpa – jelentette be Karrar Haidri, a Pakisztáni Hegymászó Klub titkára. A vizsgálat célja, hogy kiderüljön, mi is történt pontosan július 27-án a világ második legmagasabb hegycsúcsa alatt.

A világ második legmagasabb hegycsúcsára aznap közel száz ember jutott fel, köztük az a Kristin Harila is, aki ezzel rekordot döntött, három hónap és egy nap alatt mászta meg a világ összes nyolcezresét. A norvég hegymászónő eredményeit a hegymászóközösség egyrészt azért is fogadta vegyes érzelmekkel, mert Harila a korábbi rekorderhez, Nimsdai Purjához hasonlóan komoly asszisztenciával, helikopteres segítséggel és pótlólagos oxigénnel mászott. Másrészt azért, mert miközben a csúcssikerét ünnepelte, a nemzetközi sajtóban megjelent értesülések szerint a csúcsra vezető úton kikerültek és magára hagytak egy haldokló teherhordót, aki később életét vesztette.

A 27 éves Mohammad Hasszan 150 méterrel a csúcs alatt zuhant néhány métert, a beszámolók szerint ugyan kötéllel felhúzták, összehangolt mentőakcióra annak ellenére sem került sor, hogy kifejezetten zsúfolt volt aznap az út, több serpa és hegyi vezető is elment mellette. A férfi végül néhány órával később meghalt, holott a szemtanúk szerint menthető állapotban volt.

PostPin It!

Felért a világ 9. legmagasabb hegycsúcsára a magyar hegymászó

Közzétette szerző

Varga Csaba szombaton felért a 8126 méter magasan fekvő Nanga Parbat hegycsúcsra.

A nagyváradi hegymászó szombaton 21 óra magasságában indította a csúcstámadást, amelyet oxigén és magashegyi teherhordók igénybevétele nélkül jutott kísérelt meg. A Hazajáró Facebook-oldala szerint sikeres volt Varga Csaba kísérlete, vagyis a pakisztáni Himalája hegycsoportban található Nanga Parbat tetejére ért.

Varga Csaba a ma élő, a legtöbb 8000 méternél magasabb hegycsúcsot elérő magyar hegymászó, ez volt a hatodik csúcs, amit megmászott pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók igénybevétele nélkül.

PostPin It!

Varga Csaba elindult a világ kilencedik legmagasabb hegycsúcsára

Közzétette szerző

Varga Csaba szombaton elindult a 8125 méter magasan fekvő Nanga Parbat hegycsúcsra.

A nagyváradi hegymászó oxigén és magashegyi teherhordók igénybevétele nélkül kísérli meghódítani a pakisztáni Himalája hegycsoportban található Nanga Parbatot,

amely a világ 9. legmagasabb hegycsúcsa – közölte Facebook-oldalán a Hazajáró.

PostPin It!

Idén tényleg több a cápatámadás, mint korábban?

Közzétette szerző

Pár hete halálos cápatámadás történt Egyiptomban, nem sokkal ezután pedig David Attenborough stábját is megtámadták. A Zöldövezet adásában arra keressük a választ, hogy megemelkedhetett-e a cápatámadások száma.

The post Idén tényleg több a cápatámadás, mint korábban? first appeared on 24.hu.

PostPin It!

65 %-kal felpörgött a Himalája gleccsereinek olvadása

Közzétette szerző

Egy friss jelentés szerint 2100-ra akkor is tömegük egyharmadát vagy akár 50 %-át veszíthetik el a gleccserek, ha a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest sikerül 1,5-2 Celsius foknál megállítani. Több milliárd embernek nem lesz ivóvize, ami irdatlan migrációhoz vezethet.

A himalájai gleccserek a világ legfontosabb folyórendszerei közül tízet látnak el vízzel, köztük a Gangeszt, az Indust, a Sárga-folyót, a Mekongot és az Iravádit. Ezek a folyórendszerek közvetlenül vagy közvetve több milliárd ember élelmiszer-, energia- és bevételi forrását jelentik.

A csaknem kétmilliárd ember vízellátását biztosító himalájai gleccserek a klímaváltozás miatt 2011 és 2020 között 65 százalékkal gyorsabban olvadtak mint a megelőző évtizedben – közölte a katmandui székhelyű Nemzetközi Központ az Integrált Hegyvidéki Fejlesztésért (ICIMOD).

PostPin It!

Kétmilliárd embert fenyeget a Himalája olvadása

Közzétette szerző

A csaknem kétmilliárd ember vízellátását biztosító himalájai gleccserek a klímaváltozás miatt 2011 és 2020 között 65 százalékkal gyorsabban olvadtak, mint a megelőző évtizedben – írja az MTI a katmandui székhelyű Nemzetközi Központ az Integrált Hegyvidéki Fejlesztésért (ICIMOD) közleménye alapján.

A himalájai gleccserek a világ legfontosabb folyórendszerei közül tízet látnak el vízzel, köztük a Gangeszt, az Indust, a Sárga-folyót, a Mekongot és az Iravádit. Ezek a folyórendszerek közvetlenül vagy közvetve több milliárd ember élelmiszer-, energia- és bevételi forrását jelentik. A Hindukus-Himalája régió vízbázisa a hegyekben élő mintegy 240 millió ember számára kulcsfontosságú vízforrás, és a folyóvölgyekben élő további 1,65 millió ember vízellátását is biztosítja.

Az évszázad végére azonban a jelenlegi olvadási tempó mellett a gleccserek 80 százalékot veszthetnek tömegükből, ami közvetlen hatással lesz a régió lakóira.

PostPin It!