Best WordPress Hosting
 

Nem engedik a turistákat Capri szigetére vízhiány miatt

Vízügyi vészhelyzet van Olaszország legnépszerűbb szigetén, Caprin, ezért a polgármester elrendelte a turisták érkezésének leállítását – írja az AP. Paolo Falco polgármester a drasztikus intézkedést azzal indokolta, hogy vízellátás nélkül lehetetlen biztosítani az alapvető szolgáltatásokat annak „a több ezer embernek”, akik a turistaszezonban naponta utaznak be a szigetre.

A vízügyi vészhelyzetet a szárazföldi vízhálózat meghibásodása okozta, amely létfontosságú a sziget ivóvízellátása szempontjából.

Capri szigetének nagy részén van még ugyan víz, de Anacapri egyes elszigeteltebb területein már elapadt. A hiba miatt a vízhálózatot a szigeten csak a helyi víztározók tudják ellátni, amit a szárazföldről érkező utánpótlás hiányában a kifogyás veszélye fenyeget. A teljes ellátás helyreállításáig víztartályokat küldenek a szigetre.

Súlyos megszorítások Hévízen, csak a kormánysegítséggel tudnak fejleszteni

A fideszes városvezető azt mondta, megszorításokat kellett végezni az elmúlt időszakban. Példaként hozta, hogy amikor 2010-ben polgármester lett, 66 önkormányzati dolgozó volt, mára mindössze 28-an vannak, ráadásul több feladatot látnak el.

Több helyen kellett visszavágni a költségeken, például megszűnt, hogy az önkormányzat nyírja a füvet a lakosok háza előtt – ez ugyanis nem az önkormányzat kötelezettsége. „A 2020-as költségvetésben 3,2 milliárd volt a város fenntartására félrerakott pénz, plusz tartalékok is voltak, és majdnem ennyi pályázati pénz, ez 50-60 százalékkal lecsökkent, köszönhetően hogy megszűnt az idegenforgalmi adó támogatása, kevesebb az adóbevétel és visszaesés tapasztalható az iparűzési adóbevételben is.” – idézi az atv.hu Papp Gábor.

A település próbálta pótolni a kieső orosz turistákat is, korábban ugyanis  300-350 ezer vendégéjszakát töltöttek el, átlagosan 10-12 napot voltak Hévízen, és a polgármester szerint jólfizető vendégek voltak. Míg a háború előtt összesen 1 millió 250 ezer vendégéjszakával számolt összességében a fürdőváros, jelenleg örülnek, ha átlépik az egymillió vendégéjszakát – tette hozzá.

Megjött a friss jelentés: a Balatonnál tényleg nagy a baj

Ha a KSH kedden közzétett országos adatain belül turisztikai régiókra is rákeresünk, az látszik, hogy a Balatonnál a nyári szezonban még rosszabbul is alakultak a belföldi turisztikai mutatók, mint országosan. A tónál július végéig 3,532 millió belföldi vendégéjszakát regisztráltak, ami a tavalyi első héthavihoz képest 8,9 százalékos visszaesést jelent.

Vagyis a Balatonnál, ahol a belföldi turizmus súlya a sokszorosa a külföldinek – a hazai vendégek száma nagyjából háromszorosa a külföldieknek –,

nagyobb volt a belföldi turizmus visszaesése, mint az országban átlagosan.

Megalapította első cégét, rögtön kapott 8 milliárd állami támogatást, most a kormánymédiában promózzák balatoni “topszállodáját”

Az elmúlt hetekben több kormányközeli újságban jelent meg beszámoló a Balaton “legújabb topszállodája”, a keszthelyi Sirius Hotel megnyitásáról. A szállodát májusban adták át, és azóta is több alkalommal jelentek meg róla látszólag fizetetlen promótálások online újságokban.

Miért fontos ez? A Hotel Sirius üzemeltetője az elmúlt évek egyik kirívóan visszás állami támogatási programjának egyik legnagyobb nyertese. Az állami Turisztikai Ügynökség 2020-ban 83 milliárd forintot osztott szét, amelynek újszerűségét az adta, hogy áttetszően, a látszatra sem ügyelve transzformálódtak közpénz-tízmilliárdok a politikával szoros kapcsolatot ápoló gazdasági elit magántermészetű gazdagodására.

Az MTÜ idő előtt lezárta a pályázatot, a keretösszeget ezután négyszeresére emelte, a döntést egyáltalán nem kommunikálta és semmit nem árult el a döntési mechanizmusáról. Később a 24.hu bírósági úton derítette ki, hogy Guller Zoltán MTÜ-vezető egyszemélyben dönt a turisztikai támogatásokról.

Hiába ígérte, továbbra sem fizet a Booking a szállásadóknak

Hiába ígérte péntekre a legtöbb érintett hazai szállásadónak a Booking.com, hogy rendezi a június vége óta fennálló tartozásait, a legtöbb esetben továbbra sem utalták át a gyakran milliós nagyságrendű összegeket. A fizetések elmaradását a cég korábban tervezett karbantartással és technikai nehézségekkel indokolta.

Több szállásadó jelezte ugyanakkor a nap folyamán, hogy megkapták a kifizetési bizonylatot. Ez azt jelenti, hogy a globális szállásközvetítő feltehetőleg elkezdte az elszámolásokat, és többen már abban reménykednek, hogy egy-két banki munkanapon belül, akár a hét elején hozzájuthatnak a pénzükhöz.

A 24.hu számos hazai szállásadóval beszélt: a szállásadói extranet rendszerben a kifizetés ígért dátuma gyakran napról napra változik, van olyan szálláshely, akinek július 24-e után július 27-e, azután augusztus 3-a, ezt követően augusztus 10-e, most pedig már szeptember 1-je szerepel.

Beesett a belföldi vendégek száma a KSH szerint

A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 10 százalékkal csökkent, a külföldivendég-éjszakáké 14 százalékkal emelkedett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A vendégek száma összességében 3,8%-kal nőtt, a vendégéjszakáké 0,8%-kal csökkent a turisztikai szálláshelyeken.

A belföldi vendégek száma 7,1 százalékkal, a vendégéjszakáké 10 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A vendégek száma 934 ezer, az eltöltött vendégéjszakáké 2,2 millió volt a turisztikai szálláshelyeken.

Ezen belül a kereskedelmi szálláshelyeken 647 ezer vendéget és 1,5 millió vendégéjszakát regisztráltak.

Nem fizet a Booking.com – mekkora lehet a baj?

Több mint egy hónapja nem utalja át a szállásadóknak járó összegek egy részét a Booking.com online szállásportál a számlázási rendszerének karbantartására hivatkozva. A Spabook turisztika szakportál arról írt, hogy a cég még a saját magának szabott, többszörösen módosított határidőt sem tudta tartani. Az utolsó határidő hétfőn járt le, de a foglalások ellenértékét mind a mai napig nem látták a vendéglátók. A szaklapnak többen jelezték már azt is, hogy immár augusztus 4-i utalási határidőt látnak feltüntetve a foglalási rendszerben, ugyanakkor nem kaptak értesítést, és az ügyfélszolgálat sem nyújt számukra érdemi tájékoztatást.

A Booking.com többfajta fizetési megoldást kínál a partnereinek. Ezek közül azok érintettek a késedelemben, akik azzal bízzák meg a szolgáltatót, hogy a foglalások teljes összegét előre szedje be a vendégektől. A probléma más fizetési módokat nem érint – tudtuk meg Kassay Tamástól, a Spabook főszerkesztőjétől.

A késedelem miatt egyes fórumokon a szállásadók között pánikhangulat alakult ki. Vannak, akik már a nemzetközi szolgáltató bedőlését jósolják, Kassay szerint ezek a feltételezések azonban megalapozatlanok. Ő úgy látja, ha a szolgáltató a koronavírus-járvány idején nem dőlt össze, nehezen képzelhető el, hogy éppen akkor következne be ilyesmi, amikor az idegenforgalom „rakétaüzemmódban” van. A pénzek visszatartása a szállásadóknál ugyanakkor súlyos likviditási gondokat okozhat, nekik ugyanis a szolgáltató fizetési hajlandóságától függetlenül továbbra is fizetniük kell az alkalmazottaik bérét, a rezsit, a beszállítókat, az adókat – fogalmazott.

Azzal csábították az orosz turistákat, hogy a Krím biztonságos, majd felrobbant a híd

A háború miatt mélyponton lévő orosz turizmusnak tehet be még jobban a Krími híd elleni ukrán támadás, de igazán a szimbolikus értéke nagy az ellenoffenzíva kudarcai és a NATO-csúcs csalódásai után. Az orosz katonai logisztikát érdemben egyelőre nem érintik a fejlemények, de a Krím fokozatos elvágása komoly fenyegetés.

Mi történt? A két halálos áldozattal (egy a hídon áthaladó autóban halt meg a két szülő, 14 éves lányukat kórházban ápolják) járó hétfői támadás a Krímhez közelebbi részen történt: a félszigetre menő közúti pálya két szegmense használhatatlan lett. A másik irányú közúti és a vasúti pálya nem sérült meg.

Miért fontos? A 2019-ben megnyitott (az átadási ünnepségen Putyin vezetett át egy teherautóval a hídon) Krími híd szimbolikus jelentősége mellett a fő összeköttetést jelenti Oroszország és a Krím között, aminek a háborús logisztikában is nagy szerepe van.

Változtatást kérnek az új SZÉP-kártyás szabályokra

Már meg is jelent a szabályozás a Magyar Közlönyben, miszerint a SZÉP-kártyákra kapott összegek – amik felső határát 200 ezer forinttal megnövelték – hideg élelmiszerre is elkölthetők. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke az InfoRádiónak többek közt arról beszélt, örülnek az esetleges nagyobb elkölthető összegeknek, de attól tartanak, hogy így nem náluk fognak megjelenni ezek a pénzek.

Flesch Tamás elmondta: bár a tényleges hatást előre nem tudják kiszámolni, az biztos, hogy a belföldi szállásforgalomban akár 25 százalékos veszteséget is okozhat a SZÉP-kártyás fizetés kiterjesztése.

Az elnök úgy véli, jobb lett volna, ha a kormány szeptemberig vár az intézkedés bevezetésével, mivel július-augusztusban van a legnagyobb forgalma a szállodáknak és a vendéglátóhelyeknek.