Best WordPress Hosting
 

Makacs jelzálogok és megtakarítások miatt nem hat a kamatpolitika – kérdés, hogy meddig

Az Egyesült Államokban két évtizedes csúcspontra emelete az irányadó kamatot a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed), az Európai Központi Bank (EKB) irányadó kamatai a 2008-as válság előtti időszakban látott magasságokban járnak. 

Ennek ellenére a fejlett világban, és főként az Egyesült Államokban a kamatemelést nem kísérték a korábbi évtizedekben megszokott, tankönyvi példák által jósolt mellékhatások: bár az inflációs ráta mérséklődött, nem ugrott meg a munkanélküliség, nem omlottak össze a beruházások, nem zuhant be a fogyasztás. 

Az amerikai gazdaság a kamatemelés ellenére is kifejezetten gyors – az idei harmadik negyedévben a tavalyi harmadik negyedévhez képest 2,9 százalékos, az előző négy negyedév ütemét nézve 4,9 százalékos –  növekedést mutat, erős fogyasztással és beruházásokkal, rekordot döntő fekete vasárnapi online shoppinglázzal. Az eurózónában ennél rosszabb a hangulat, miután Németország évek óta tartó gyengélkedése idén recesszióba fordult, és ezzel egész Európa mutatóit lefelé húzta; ám 2023 Németországban is inkább stagnálást, mintsem komoly visszaesést hozott, a többi fejlett európai gazdaságot pedig elkerülte a recesszió. Az EU és az eurózóna munkanélkülisége alacsonyabb, mint a 2008-as válság óta bármikor; és az Egyesült Államokban is alig pár tized ponttal magasabb, mint 2019 végén, egy évtizednyi csökkenést követően volt. A beruházások bár voltak már acélosabbak is, de nem estek össze, Amerikában és Európában is növekednek. Közben a fogyasztói árak emelkedésének üteme Amerikában 3,2 százalékra, az eurózónában 2,9 százalékra mérséklődött októberben.

Simor András reakciója az MNB-alelnök szavaira: Ez nagyon gáz

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke interjút adott a 24.hu Della című gazdasági podcast műsorának, amelyben kifejtette, hogy a jegybank minden döntését megfelelőnek tekinti, a forint tavaly őszi összezuhanásáért nem az akkori kamatpolitika volt a hibás, hanem az Északi Áramlat felrobbantása és az annak következtében elszálló gázárak tehetnek róla.

Az alelnöki nyilatkozat elemzésének elvégzéséhez először idézzük vissza a történteket, utána vizsgáljuk meg milyen utakon, csatornákon keresztül tud elvben hatni egy fontos nemzetközi gázvezeték felrobbantása a forint árfolyamára, végül nézzük meg mit mutatnak a tények, a számok.

Szajki Bálint / 24.hu Virág Barnabás, az MNB alelnöke a Della podcast felvétele előtt 2023. november 6-án.

Zsiday Viktor szerint ezért nem fog hosszútávon talpra állni a gazdaság

A sztárbefektető szerint tartós mocsár, vagy enyhe recesszió tűnik valószínűnek a világgazdaságban. Az elmúlt időszak kamatemelései valószínűleg éveken át hatni fognak.

Az elmúlt évben a fejlett világban várt recesszió nem akart bekövetkezni, amire számos magyarázatot hoztak fel közgazdászok, akik utólag mindig okosabbak, mint előre (sajnos ez alól én sem vagyok kivétel) – írja a Holdblogon Zsiday Viktor. A sztárbefektető, a Hold portfóliókezelője úgy látja, a monetáris szigorítás vártnál enyhébb hatása nemcsak a jelenlegi makrogazdasági környezetre, hanem a következő évek eredményeire és esélyeire is hatással lesz.

Mint írta, a makrogazdasággal foglalkozó tankönyvek szerint a monetáris politika hatása késleltetve, 6-18 hónapos távon jelentkezik, ahogy a kamatemelés, illetve -csökkentés után átárazódnak a lakossági és vállalati hitelek, valamint a megtakarítások kamata is.

Döntés született a kamatdöntő ülésen

Kamatot emelt az eurózóna jegybankja a csütörtöki kamatdöntő ülésen, pedig sokan szünetet vártak a kamatemelési ciklusban.

Huszonöt bázispontos kamatemelés mellett döntött az Európai Központi Bank (EKB) kamatdöntő ülésén csütörtökön.

Az EKB közleménye szerint mind a három jegybanki kamattípust megemelte: az alapkamat, amely a mélyponton -0,5 százalék volt, 4 százalékos lett. A jegybank közleménye arra utal, hogy ez lehetett az utolsó emelés.

Úgy néz ki, hogy nem sikerül kilábalnia a recesszióból Európának

Augusztusban a korábbinál is gyengébb teljesítményt mutatott az eurózóna üzleti aktivitása. A csökkenés azért is meglepő, mert az elmúlt hetekben még több esetben optimista hangok jelentek meg, ehhez képest augusztusban a termelési indexek csökkentek, a visszaesés pedig a feldolgozóiparról átterjedt a szolgáltatóiparra is, ami elhúzódó recessziós félelmeket vetít előre.

Számokban: a HCOB német bank eurózónára vonatkozó beszerzési menedzserindexsze (bmi) augusztusban tovább csökkent, a júliusi 48,6-ról 47-re. A bmi-értékek azért árulnak el sokat arról, mi várható a jövőben, mert a nagy szektorok szereplőinek jövőre vonatkozó tervei is súlyozzák (mint például új megrendelések vagy készletek állománya). Az 50 feletti szám növekedést jelent az előző hónaphoz képest, míg az 50 alatti érték szűkülést. 

Az indexet befolyásolja többek között az inflációs várakozás, a kamatok alakulása és a lakosság vásárlóerejének visszaesése, tehát minél bizonytalanabb a helyzet, annál valószínűbb, hogy gyengébbek lesznek a számok.

Félnek az oroszok az inflációtól, pedig csak 4 százalékos

Az előzetes várakozásokat meghaladó mértékben emelt kamatot tegnap az orosz nemzeti bank, amire nem volt példa az Ukrajna ellen 2022 februárjában megindított offenzíva kezdetén meglépett emelés óta (akkor 20 százalékra húzták az alapkamatot, majd ezt több lépésben lejjebb vitték).

Számokban:

A rubel 3 hónap alatt jelentős mértékben, 18 százalékot gyengült.

A vártnál kisebb kamatemelésről döntött a török jegybank, beszakadt a líra

A török központi bank 6,5 százalékponttal, 8,5 százalékról 15 százalékra emelte az irányadónak számító, hétnapos repokamatot. A jegybank 2021 márciusa óta először döntött jelentős kamatemelés mellett, ami elmozdulást jelez a konvencionálisabb gazdaságpolitika irányába.

A májusban újraválasztott Recep Tayyip Erdogan török elnök nemrég átalakította gazdasági csapatát:  jegybank élére Hafize Gaye Erkant nevezték ki, aki korábban a Goldman Sachs Groupnál, valamint a First Republic Banknál töltött be vezető pozíciókat. Erkan az első nő a török központi bank élén, aki a magas infláció ellensúlyozása érdekében első kamatdöntő ülését 650 bázisponttal emelte meg az irányadó kamatot.

Előzetes piaci várakozások legalább 21 százalékos rátával számoltak, így jegybank döntése esésbe kapcsolt a török líra. 

Gyengül a forint az MNB bejelentésére várva

Az euróhoz képest a forint gyorsan átlépte a 374-es szintet reggel 9-re. Délelőtt sem talált erőt a forint, 374,3 felett is volt a váltás a bankközi piacokon az euróhoz képest.

Ez egyelőre 0,5 százalékos napon belüli mozgást jelent, ami arra utal a Portfolio.hu szerint, hogy – ahogy májusban úgy most is – a kamat vágását várják a piacok az MNB-től. A kamatdöntés délutánra várható.

Egy hónapja nagyon hasonló mozgás volt az árfolyamban, szintén kamatdöntés előtt.