Best WordPress Hosting
 

Több mint hatszázezer embert kellett kitelepíteni a brazíliai áradások miatt

Több mint 2,1 millió embert érintenek az április óta tartó, legkevesebb 137 halálos áldozattal járó heves esőzések Brazília déli részén – közölte az MTI a brazil katasztrófavédelem tájékoztatása alapján.

Eszerint a kitelepítettek száma meghaladta a 600 ezret, közülük 81 ezren még mindig a hatóságok által felhúzott táborokban élnek. A legrosszabb helyzet az Argentínával és Uruguay-jal határos, mezőgazdasági szempontból is fontos Rio Grande do Sul államban van, ahol legkevesebb 136 halottról és több mint 800 sérültről tudni, az esőzések pedig az állam körzeteinek 90 százalékát érintik.

Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök szövetségi segítséget ígért az államnak a valaha tapasztalt legsúlyosabb éghajlati katasztrófájában. A többi halálos áldozatot a Rio Grande do Sullal határos Santa Catarina államból jelentették. Bár az esőzések kissé alábbhagytak csütörtökre, szombaton ismét nőtt a csapadékmennyiség.

Az apokalipszis megkezdődött, de nézd mindig az élet napfényes oldalát

Megfordult a fejemben, hogy talán meg kellene ölnöm a családomat, aztán öngyilkosságot elkövetni, hogy megspóroljak magunknak egy csomó szenvedést. Tud amellett érvelni, hogy miért nem kellene ezt megtennem? – teszem fel a kérdést Jem Bendellnek, a klímaapokalipszis prófétájának, aki 2018-ban a Deep Adaptation: A Map for Navigating Climate Tragedy (Mélyadaptáció: útmutató az éghajlati tragédiához) című tanulmányában legfeljebb egy évtizedes távlatban jósol civilizációs összeomlást, miközben ilyen mondatokat ír le:

Attól fogsz rettegni, hogy nem mészárol-e le valaki, mielőtt éhen halnál.

Ez aztán az érdekes interjúkezdés – feleli Bendell, majd a Monty Python Brian élete című filmjének zárójelenetét megidézve azt mondja, nézzem mindig az élet napfényes oldalát.

Folyóba omlott a világ harmadik leghosszabb gerendahídja Baltimore-ban

A folyóba omlott egy híd a marylandi Baltimore-ban helyi idő szerint hajnali fél kettőkor, miután nekiütközött egy konténerszállító hajó – számolt be számos hírforrás mellett a BBC News, amely élő hírfolyamban követi az eseményeket.

Kevin Cartwright parancsnok, a Baltimore-i tűzoltóság kommunikációs igazgatója megerősítette, hogy „egy nagy hajó” ütközött a hídnak, ami ezután a Patapsco folyóba omlott. Hozzátette:

akár hét személy és több jármű is a folyóba zuhant.

Egész közösségeket törölhetett el az ősi cunami

Egy friss tanulmányban egy 8200 évvel ezelőtti víz alatti földcsuszamlást lehetséges hatásait vizsgálják – írja a Business Insider. A Storegga-csuszamlás Norvégia közelében szökőárat hozott létre, amely elöntötte Észak-Európa egyes részeit. Nagyjából ugyanebben az időben Britannia lakossága nagymértékben lecsökkent, a szakértők arra voltak kíváncsiak, hogy volt-e összefüggés a két esemény között.

Patrick Sharrocks, a Leedsi Egyetem munkatársa és a kutatás vezetője szerint a feltételezett népességcsökkenés közvetlenül a storeggai szökőár után következett be. „A cunamival azonban egybeesett egy hideg időszak, így nem világos, hogy melyik eseménynek volt nagyobb hatása” – emelte ki.

A csapat számítógépes szimulációkat végzett, hogy felmérje, milyen mélyen hatolhattak be a szárazföldre a hullámok.

Ezért nem találtak csontvázakat a Titanic roncsában

Több mint 111 éve már, hogy elsüllyedt a Titanic, azonban van néhány tény, ami a mai napig meglepi az érdeklődőket. Ilyen például az, hogy a katasztrófáról szóló film rendezője, James Cameron szerint sosem találtak holttesteket az elsüllyedt hajó fedélzetén – írja az IFLScience.

A Titanic rendezője elmondása szerint összesen 33 alkalommal látogatta meg a roncsot, ám expedíciói során állítása szerint csak ruhákat látott, emberi maradványokat egyáltalán nem. A különböző fórumokon így rengeteg embert kezdett foglalkoztatni, miért nem találták meg a hajó elsüllyedésekor meghalt több mint 1500 ember holttestét.

A szakértők szerint az egyik fő ok a mentőmellény, az utasok és a legénység többsége ugyanis ilyen felszerelésben volt, amikor a vízbe került. Mivel a mentés sokáig tartott, nem éltek túl a jeges vízben, azonban testük a felszínen maradt. Azok, akik mégis a hajóroncsban maradtak, minden bizonnyal a különböző mélytengeri ragadozók martalékává váltak.

Ez történne, ha leállna a Föld forgása

A Föld kicsit kevesebb, mint egy teljes nap alatt, nagyjából 23 óra 56 perc alatt végez el egy teljes fordulatot a tengelye körül. Az Egyenlítő környékén a leggyorsabban, óránként 1670 kilométeres sebességgel forog a bolygó, amit mi, emberek természetesen nem érzékelünk. A Science Alert arra kereste a megoldást, hogy mégis mi történne, ha hirtelen véget érne a forgás.

Abban a pillanatban, ahogy a forgás abbamaradna, Newton első tehetetlenségi törvénye alapján minden élőlény, ember alkotta épület és tárgy nagyjából 1670 kilométer per órás sebességgel repülne kelet felé, és bárhol is érnénk földet, a becsapódás ereje elpusztítaná a legtöbb élőlényt.

A túlélésre leginkább csak az északi- és déli pólusok legszűkebb közelében lenne esély, itt ugyanis sokkal kisebb a forgástengely, így a forgási sebesség is.

Sörfolyó okozta 9 ember halálát Londonban

Különös katasztrófa kavarta fel a londoniak nyugodt életét 1814. október 17-én, hétfőn, amikor a brit főváros legnagyobb sörfőzdéjének fatartályai felmondták a szolgálatot. Az eset következtében másfél millió liter „folyékony kenyér” ömlött az utcára, amely több ember halálát okozta – írja a Múlt-kor.

A Horse Shoe Brewery sörgyár legnagyobb tartálya 6,7 méter magas volt, benne pedig 610 ezer liter erjesztett barna sört tároltak. Az ominózus nap délutánján a fából készült tartály körüli egyik vaspánt nem bírta a terhelést és elpattant. Egy órával később az egész tartály meghasadt, és olyan félelmetes erővel szabadult ki belőle az erjedésben lévő forró ital, hogy a gyár hátsó kőkerítését is könnyedén átszakította.

Mivel a folyam több tartályt és egyéb tárolót is megrongált, összesen 1,47 millió liternyi sör ömlött ki az utcákra.

Újabb nagy erejű földrengés rázta meg Afganisztánt

Újabb, 6,3-as erősségű földrengés rázta meg vasárnapra virradóra az Afganisztán északnyugati részén lévő Herát térségét az Amerikai Földtani Megfigyelő Intézet (USGS) szerint. A földrengés 33 kilométerre Herát városától történt, nyolc kilométer mélyen – írja az MTI.

Október elején már több nagy erejű földrengés történt Herát térségében, a rengésekben több mint kétezren haltak meg, sok nő és gyerek is, a sérültek száma szintén több ezer volt.

Tavaly júniusban egy 5,9-es erősségű földrengés, amely az elmúlt közel 25 év legsúlyosabb földmozgása volt Afganisztánban több mint ezer ember halálát okozta, és több tízezer embert tett otthontalanná az elszegényedett délkeleti Paktika tartományban.

Magyar György szerint sunnyog a hatalom a recski sárlavina ügyében

Magyar György szerint valami nagyon nincs rendben a recski sárlavina vizsgálata körül. Az ügyvéd blogján felháborítónak nevezi, hogy noha tucatnyi károsultat képvisel, csak a sajtóból értesült arról, hogy hárommilliós bírságot szabtak ki a bányára, amiért nem a jóváhagyott tervek szerint folytatta tevékenységét. Szerinte az összeg nevetséges, az pedig jogellenes, hogy a határozatról az érintettek nem kaptak hivatalos tájékoztatást.

Június 8-án zúdult le Recsken a sárlavina, amely miatt több mint 50 embert kellett átmenetileg kiköltöztetni lakóhelyéről. A több  károsultat is képviselő ügyvédi iroda vezetője korábban hiába kért tájékoztatás arról, hol tart a vizsgálat a bányaterületről leömlő sárlavina ügyében, azt a választ kapta, a bányahatóság nem indított eljárást, mert Recsken nem volt üzemzavar.

De ezt honnan tudják, ha nem is vizsgálódnak? Az is furcsa volt, hogy miért mondtak mást a sajtó megkeresésére, mint nekünk.

Szinte egész Moszkva lángolt 1812-ben

A nagy moszkvai tűzvész, amely a város épületeinek kétharmadát elpusztította 1812. szeptember 14-én, néhány órával Napóleon seregének bevonulása után tört ki a. Az óriási sikerre számító francia hadvezérre a katasztrófa nagyobb csapást mért, mint korábbi ellenfelei együttvéve – írja a Rubicon.

A lángok buktatták meg Napóleont

Napóleon abban bízott, hogy az orosz főváros elfoglalásával béketárgyalásokra kényszerítheti I. Sándor cárt. A lángok azonban felemésztették a megszálló sereg lakhatását biztosító épületeket, valamint Moszkva élelmiszer-tartalékait is, így a közeledő orosz tél és az éhező csapatok elégedetlensége következtében Napóleon már októberben visszavonulásra kényszerült.

Nem evakuáltak időben, a felkészületlenség miatt is halt meg legalább ötezer ember a líbiai áradásban

Több ezren szörnyethaltak a líbiai Darnában (angol neve Derna), amikor a heves esőzések miatt a város felett épített két gát átszakadt, és a tengerparti település jelentős részét elmosta a lezúduló áradat.

A közvetlen kiváltó ok az extrém időjárás: egy nap alatt az éves csapadékmennyiség 60 százaléka esett le.

Számokban: az áldozatok száma cikkünk írásakor már 5 ezer felett volt, az eltűntek számát pedig legalább 10 ezerre becsülik a hatóságok. Ez jelentős hányada a régió lakosságának, mivel Darnában és környékén közel 100 ezren éltek.

Strandidő szeptemberben, villámárvizek, aszály – így alakul Magyarország éghajlata a következő években

Lesz olyan része az országnak, ahol évente akár egy hónapig is fennmaradhat a harmadfokú hőségriadó.

A beszélgetés célja ugyan nem az előrejelzés volt, de akár annak is bevált volna. Szeptemberi hőhullámokról és nagycsapadékokról is esett szó az Eötvös Loránd Tudomágyegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) és a Másfélfok múlt heti sajtóklubján. Az egyetem kutatóitól azt is megtudtuk, mi lesz a Velencei-tóval, hol várhatók nagyobb eséllyel erdőtüzek, és tényleg hűlni fog-e a klíma a Kárpát-medencében.

Ez volt az egyik legnagyobb tűzvész Budapesten

Óriási tűzvész tört ki 1810. szeptember 5-én Budán, amely néhány óra leforgása alatt szinte egy egész városrészt elpusztított. A tabáni tragédia ezreket tett földönfutóvá – írja a Rubicon.

Felcsapnak a lángok

A kikötőkkel, fürdőkkel és kiváló bort szolgáló pincékkel rendelkező negyed a 19. századra igazi vigalmi városrésszé vált, amelyben több mint 1000 házat számláltak össze. A Tabán szűk, kanyargós és zsúfolt utcáival különleges látványt keltett, ám a gyúlékony építőanyagok felelőtlen használata – akárcsak 1666-ban, Londonban – végül itt is tragédiához vezetett.

Szinte egész London lángolt 1666-ban

A nagy londoni tűzvész, amelyben a város négyötöde leégett 357 éve, 1666. szeptember 2-án vette kezdetét. A tüzet egy királyi pék, Thomas Farrinor okozta, aki gondatlanul égni hagyta a kemencéjében maradt parazsat – írja a Rubicon.

Az angol fővárosban ekkoriban az épületek nagy része tölgyfából épült, gyúlékony kátránnyal szigetelt ház volt, amelyek igen közel épültek egymáshoz. Ez tűzvédelmi szempontból kifejezetten kedvezőtlen volt, hiszen a lángok gyorsan terjedhettek, az utcák pedig szűkösek és nehezen járhatóak voltak.

A Farrinor kemencéjében hagyott parazsak a hajnali órákban gyújtották meg a közelben lévő tűzifákat, majd hamarosan az egész épület lángra kapott. A közelben feküdt néhány raktárépület, ahol a londoniak szerencsétlenségére éppen gyúlékony holmikat őriztek: spirituszt, szenet, lámpaolajat, gyertyákat.

Görögország és Hawaii után most Tenerifén pusztít erdőtűz

A spanyolországi Tenerife szigetén erdőtűz pusztít, eddig öt falut evakuáltak.

A tűz mintegy 800 hektáron terjedt el azóta, hogy kedden késő este a sziget északkeleti partvidékén lévő természetvédelmi területen elindult, írja a BBC.

A helyi hatóságok szerint mostanra másodlagos tüzek is keletkeztek, lezárták a Teide vulkán, Spanyolország legmagasabb hegycsúcsa körüli erdőbe vezető utat.

Üres lufi – Magyar György a recski állami segítségről

Június 8-án zúdult le Recsken a sárlavina, amely miatt több mint 50 embert kellett átmenetileg kiköltöztetni lakóhelyéről, ám a Népszavának Magyar György, a tíz károsultat képviselő ügyvédi iroda vezetője azt mondta, nem egyértelmű, hol tart a vizsgálat. Kérdésükre ugyanis azt a választ kapták, a bányahatóság nem indított eljárást, mert Recsken nem volt üzemzavar.

De honnan tudják, hogy nem volt üzemzavar, ha nem is vizsgálódnak ez ügyben?

Az ügyvéd furcsállja, hogy a hatóság korábban azt írta a 24.hu-nak, „az országos bányakapitány azonnali vizsgálatot rendelt el”, összefoglaló jelentést küldött a felügyeletnek a válllalkozó, akitől ők viszont azt a tájékoztatást kapták, hogy saját vizsgálatuk lezárására még várni kell.

Ez volt a történelem egyik legpusztítóbb földrengése

Kína Tangshan városára 1976. július 28-án sújtott le a történelem egyik legpusztítóbb földrengése, amely több százezer ember életét követelte. Kína, az indiai és a pacifikus kőzetlemezek találkozása miatt, földrengések szempontjából a bolygó egyik legveszélyeztetettebb területének számít; nem véletlen, hogy a történelem legpusztítóbb rengései mind ide köthetőek, többek között a 800 000 áldozattal járó 1556-os shaanszi katasztrófa is – írja a Rubicon.

A semmiből jött a katasztrófa

1976. július 28-án hajnali 3 óra 42 perckor 7,8-es erősségű földrengés rázta meg Hebei tartományt, amelynek epicentruma a több mint 1,5 milliós lakosságú Tangshan városa alatt volt.

Áttörés jöhet a földrengések előrejelzése terén

A földrengések előrejelzése régóta komoly kihívást jelent a kutatók számára, ugyanis eddig nem találtak olyan jelet, amely minden földmozgás előtt legalább percekkel, de inkább órákkal, napokkal megjelenne. Francia kutatók azonban most úgy vélik, felfedeztek egy eddig azonosítatlan mozgást, amire az adatok szerint nagyjából két órával a földmozgás előtt kerül sor – írja az Interesting Engineering.

Quentin Bletery és Jean-Mathieu Nocquet, a franciaországi Côte d’Azur-i Egyetem munkatársai a Science tudományos lapban megjelent kutatásuk szerint világszerte több ezer mérőállomás GPS idősoros adatait felhasználva 90, legalább 7-es erősségű földrengést megelőző mozgást követtek figyelemmel.

Elemzésük egy finom, mégis döntő fontosságú jelet tárt fel: egy elmozdulást a későbbi földcsuszamlás hipocentrumának közelében, amely nagyjából két órával a törés előtt következik be. 

Szinte egész Róma lángolt a 64-es tűzvészben

Krisztus után 64. július 18-án éjjel kezdődött a hatalmas római tűzvész, amely állítólag hat napon át tombolt, és az épületek java részét felemésztette. A közvélemény és a későbbi történetírók többsége a katasztrófáért utóbb Nero császárt okolta, az uralkodó pedig a Rómában virágzó keresztény közösség üldözésére használta fel a tragédiát – írja a Rubicon.

A tragédia oka

A kutatók becslései szerint a város lakossága ekkoriban az egymilliót is elérhette, és benne gombamód szaporodtak az épületek. A 14 kerületre felosztott nagyvárost kanyargó, szűk utcák, szorosan egymás mellett sorakozó épületek jellemezték, a katasztrófa kockázatát pedig tovább növelte, hogy a házak többsége fából épült.

Túlélte a Titanic katasztrófáját, egy egész ország hibáztatta érte

A Titanic 1912 áprilisi elsüllyedés óta eltelt száztizenegy évben a katasztrófáról írt könyvekkel, cikkekkel, illetve kutatási eredményekkel teljes könyvtárakat lehetne megtölteni, a méretei miatt kezdettől fogva bukásra ítélt, de végül egy jéghegy által hullámsírba küldött óceánjáró egyetlen japán utasáról, az 1939-ben elhunyt Hoszono Maszabumiról azonban alig esik szó.

A viszonylagos csend persze nem véletlen, hiszen a Southamptonból egy másodosztályú jeggyel New Yorkba utazni vágyó minisztériumi hivatalnoknak a japánok a létezéséről is megpróbáltak megfeledkezni:

elvárták volna ugyanis tőle, hogy ezerötszáz másik utassal együtt ő is a jeges vízbe vesszen, hiszen ha eljött érte a halál. akkor azt nem szabadott volna kicseleznie.