Best WordPress Hosting
 

A katódgyár tényleg azzal nyugtatgat, hogy alig lesz hozzáadott érték a magyarországi tevékenységében

Csak két anyag összekeveréséből és a keverék kiégetéséből fog állni az Ácson épülő, 2025-ben induló gigantikus méretű katódgyár fő ipari folyamata, a 444 szerdai tudósítása szerint többek között ezzel igyekezett csillapítani az építkezés körüli kedélyeket a kínai hátterű cég helyi közkapcsolati igazgatója egy háttérbeszélgetésen.

Miért fontos ez? Az akkumulátoripar terjedésével szemben (amelynek része a katódgyártás) a környezetvédelmi aggályok mellett a fő gazdasági ellenvetés az, hogy láthatóan csak az alacsony hozzáadott értékű részét telepítik Magyarországra. Ebből foglalkoztatottság ugyan lesz, de európai felzárkózás aligha.

Felülnézet: a közepes fejlettség csapdájából az ország csak a magas hozzáadott értékű munkahelyek érdemi növelésével tudna kilábalni, amihez háttérként először egy egyre növekvő színvonalú, széles rétegek számára is elérhető oktatásra, majd az abból kikerülő egyre több, magasan kvalifikált szakemberre, illetve őket itthon foglalkoztatni képes munkaadóra lenne szükség.

Katódgyárat akart az önkormányzat, de nincs szakértelme, hogy meghatározza, mi az

Tájékoztatom, hogy az önkormányzat nem rendelkezik szakértelemmel ezen fogalom meghatározásában, emiatt nem tekinthető adatgazdának. Ezen kérdésben szereplő adatok nem minősülnek közérdekű adatnak.

Ezt a választ Kistelek polgármestere adta arra a közérdekű adatigénylésre, amelyben egy magánszemély arról érdeklődött: a katódgyártás akkumulátoripari tevékenység-e? A kérdező azt próbálta kideríteni, hogyan áll a katódgyár ügye, melyet tavaly az egész térség számára óriási jelentőségű beruházásként harangozott be a városvezető.

Az elmúlt egy évben nem mindenki tudott kiigazodni azokon a nyilatkozatokon, amelyeket Nagy Sándor tett: a polgármester ugyanis beszélt arról, hogy az 500 milliárdos ajánlattal jelentkező távol-keleti befektető a „jövő leginnovatívabb és legfentarthatóbb” területét jelentő „zöld akkumulátorainak” részelemeit gyártaná a Szeged vonzáskörzetéhez tartozó kisvárosban, később viszont arról posztolt, hogy ő és a testület is elzárkózik az akkumulátoriparból érkező megkeresésektől.

Börtönben ül a debreceni katódgyárat építő dél-koreai cég vezére, de így is lepipálta Mészáros Lőrincet gazdagodásban

Alig egy hónappal azután, hogy tavaly áprilisban Szijjártó Péter külügyminiszterrel az oldalán letette a cég debreceni akkumulátoripari beruházásának alapkövét, a szöuli hatóságok letartóztatták a dél-koreai EcoPro elnök-vezérigazgatóját. Lee Dongche-t röviddel magyarországi útja után ítélték két év letöltendő börtönre bennfentes tőzsdei kereskedés miatt. (A koreai cégvezető neve több változatban is megjelent a magyar sajtóban. A cikkek egy része angol nyelvű újságok alapján a Lee Dong-chae verziót, az MTI viszont a magyar átírás alapján a Ri Dong Csi formát használta. A 24.hu az üzletember tavalyi magyarországi látogatása során a kitűzőjén szerepelő verziót választotta – a szerk.)

A cégvezérre kirótt büntetés nem ártott az EcoPro részvényeinek, az árfolyam a nyár elejére az egekbe szökött. A koreai sajtó adatai szerint így a rács mögé került üzletember januárra – korábbi helyezésén 39 helyet javítva – bekerült az ország tíz leggazdagabb vállalattulajdonosa közé.

A most 64 éves Lee Dongche 1998-ban vágott bele az akkumulátoripari bizniszbe, miután szőrmekereskedő vállalkozása befuccsolt. A váltás az elektronika és az autóipar fejlődésének köszönhetően jól sikerült, az EcoPro két évtized alatt Dél-Korea legnagyobb katódgyártó cégcsoportja lett. Az utóbbi években komoly ugrást jelentett, hogy a cég a Samsunggal társulva felépítette a Távol-Kelet legnagyobb kapacitású katódgyárát, és elindította a külföldi terjeszkedést is. A debreceni lesz az EcoPro első Dél-Koreán kívüli üzeme, ahol az európai piac számára évi 108 ezer tonna katódanyag előállítását tervezik, ami 1,3 millió elektromos autó akkumulátorának gyártásához elegendő mennyiség. Ráadásul az EcoPro és a Samsung SDI decemberben öt évre szóló, 34 milliárd dolláros beszállítói szerződést írt alá, amivel a gödi Samsung előre lekötötte a még csak építés alatt álló debreceni üzem gyártókapacitásának nagy részét.

„Ne próbáljon olyat állítani, ami nem igaz!” – a katódgyár vezetői sem tudták megnyugtatni az ácsiakat

Lakossági fórumot tartottak Ácson az épülő katódgyár és a város vezetői. A közel háromórás meghallgatáson a megnyugtató válaszok helyett inkább az indulatos kérdések domináltak.

The post „Ne próbáljon olyat állítani, ami nem igaz!” – a katódgyár vezetői sem tudták megnyugtatni az ácsiakat first appeared on 24.hu.

Elhalasztották az ácsi katódgyárról szóló közmeghallgatást, mert a beruházás még tervezési szakaszban van

Az ácsi önkormányzat korábban azt ígérte, nyár végéig megtartják a katódgyári beruházásról szóló tájékoztatót, de kedden visszavonták az erről szóló határozatot – derül ki az RTL Híradó című műsorából. A közmeghallgatás időpontját az előterjesztés szövege szerint októberre tűzték ki.

Az önkormányzatnak is van információja, de még nem mindenről száz százalékosan tudunk, hiszen az egész beruházásnak most még csak a tervezési időszaka van

– indokolta a döntést Szentirmai István polgármester.

Hatalmas összegű állami támogatásra számít a katódgyárat építő kínai cég

A beruházáshoz 140 millió euró állami támogatást várnak a magyar kormánytól, de bíznak abban, hogy az uniótól is kapnak pénzt, amely a beruházási érték 10-20 százaléka is lehet.

Új időszámítás kezdetét jelenti Ácsnak és a környékbeli településeknek a kínai Huayou csoporthoz tartozó Bamo Technology Hungary Kft. településen megvalósuló 1,3 milliárd euró (500-520 milliárd forint) értékű kirakat beruházása – mondta a Népszavának Fülöp Ferenc, a magyar leányvállalat közkapcsolati igazgatója a cég szerdai háttérbeszélgetésén.

A tavaly 8 milliárd eurós árbevételt elérő, világszerte 17 ezer embert foglalkoztató, több bányával is rendelkező vállalatcsoport első európai gyárát és kiszolgáló egységeit az Ács-Bábolna közötti ipari parkban építi meg.

Ácsi katódgyár: kínai munkaerő is érkezik majd

Június vége felé derült ki, hogy a Komárom-Esztergom vármegyei Ácson épül fel a kínai Huayou Cobalt első európai üzeme, egy katódgyár. A helyszínen a tervek szerint 2025 második felében kezdődhet meg a próba-, 2026-ban pedig a tömeggyártás. A létesítményben évente 100 ezer tonna katódanyagot állíthatnak majd elő.

A beruházás jelentős sajtónyilvánosságot kapott, és több helyi nemtetszését fejezte ki a projekt miatt. Az aggodalmak között felmerültek transzparenciával kapcsolatos kifogások, valamint az, hogy hiába szigorúak a szennyező anyagokra vonatkozó előírások, ha a tapasztalatok alapján a hatóságok nem elég hatékonyak a szabályok ellenőrzésében és betartatásában.

Próbálják fokozni az átláthatóságot

Az Ácsra tervezett katódgyár ígéri, nem fognak titkolózni

Nem vagyunk veszélyesebbek, mint egy gyógyszergyár

– jelentette ki a Világgazdaság tudósítása szerint Fülöp Ferenc, a Huayou csoporthoz tartozó Bamo Technology Hungary Kft. közkapcsolati és kormányzati kapcsolati igazgatója az Ácsra tervezett katódgyár ügyében tartott háttérbeszélgetésen. A Bamo Technology Hungary Kft. felel a berugázásért. A Huayou első európai beruházása létesül Ácson, a kínai cég pedig úgy döntött, nem hajlandó titkolózni, folyamatosan tájékoztatni akarja a közvéleményt és a környékbeli lakosságot a munkák alakulásáról.

Ennek megfelelően kedden megalakul az ácsi önkormányzat munkabizottsága, amelyben a környékbeli polgármesterek és a Bamo képviselője mellett civilek is meghívást kapnak, például a „Kiálltunk Ácsért” két tagja is részt vesz az üléseken, amelyeket havonta minimum egy alkalommal tartanak.

Így mérgez az orbáni akkugyarmatosítás: az etanol szétmarta a torkomat

Ács, Bátonyterenye és Fót. Három település, amit az akkumulátorgyártás köt össze. A Deutsche Welle arról fogatott, milyen ezeknek a gyáraknak a szomszédságában élni, és hogy milyen a munka a gyárkapukon túl.

Petra a komáromi akkumulátorgyárban dolgozott, de csak pár napig, mert nem bírta a rosszulléteket. Sokkolta a hír, amikor kiderült, hogy lakóhelye, Ács mellé katódgyár épülne.

Istvánnak Bátonyterenyén mindennapi valóság az, amitől Petra még csak tart: szerinte állandó az émelyítő bűz, és több a felsőlégúti megbetegedés a környezetében, mióta megnyitott az akkumulátor-feldolgozó üzem a település határában. A kormány viszont továbbra is kiemelt beruházásokként kezeli ezeket a gyárakat.

Ácsi katódgyár: van ok aggodalomra?

Hetek óta szolgáltat témát a közbeszédnek az ácsi katódgyár esete. Június második felében vált hivatalossá, hogy a kínai Huayou Cobalt 520 milliárd forintos akkumulátoripari beruházást hajt végre hazánkban, a cég első európai üzeme pedig a Komárom-Esztergom vármegyei Ácson fog felépülni 2026-ra. A katódgyártásra szakosodott létesítmény a tervek szerint 900 munkahelyet teremt majd.

Kína akkumulátoripara feltörekvőben van, Európa-szerte egyre több beruházást jelentenek be az ázsiai ország vállalatai – a folyamatról ebben a cikkben írtunk bővebben. Nem ritka, hogy a hasonló projektek kapcsán a lakosság és a szakma is aggodalmát fejezze ki, ez pedig az akkumulátor-nagyhatalomnak készülő Magyarországon különösen igaz. Problémaként merülhetnek fel a hatástanulmányok hiányosságai, a környezet- és zajszennyezés, valamint a tény, hogy a hazai hatóságok nem elég hatékonyak az ellenőrzésben.

Más településekhez hasonlóan Ácson is sokan kifejezték: nem szeretnének akkumulátoripari üzemet a városba.

Bábolnán is vannak félelmei a lakosságnak az ácsi katódgyár miatt, a volt Hong Kong Dragon Food tésztaüzemmel példálóztak

Állásfoglalásra kérik a polgármesterüket a bábolnaiak a szomszédos Ács határában megépíteni tervezett kínai katódgyárral kapcsolatban, írja a hvg.hu.

Azt várják a 2019-ben függetlenként megválasztott, de korábban MSZP-s színekben még országgyűlési képviselőként is politizáló Horváth Klárától, hogy a katódgyárral kapcsolatos augusztus végére tervezett ácsi lakossági fórum előtt foglaljon állást az ügyben.

A lapnak is eljuttatott nyílt levélben azt írták,

Ácson máris mérgezi a légkört a kínai katódgyár: két gombóc fagyiból ízetlen beszólás lett

Két gombóc fagylalt miatt kezdett a Facebookon nyilvános üzengetésbe Ács jelenlegi és korábbi polgármestere. A verbális ütközet hátterében a város határába tervezett kínai katódgyár áll, amit a fideszes Szentirmai István teljes erőből támogat, Lakatos Béla viszont hevesen ellenez. Az elmúlt napok történéseit a Telex foglalta össze.

Arról a 24.hu is beszámolt, hogy Szentirmai István polgármester június 14-én kiírta Ács város hivatalos Facebook-oldalára, hogy a településre egy nagy beruházás érkezik, amiről csak annyit árul el, hogy nem akkumulátorgyár lesz. Június 21-én aztán megtörtént a bejelentés, hogy Ácson a kínai Houyou épít katódgyárat, amely termékeit akkumulátorokban fogják használni.

A hír hallatán rengeteg környékbeli felháborodott, a települést 2010 és 2018 között vezető Lakatos Béla pedig aláírásgyűjtésbe kezdett a beruházás ellen. A petícióval sokan egyetértenek, már több ezren alá is írták.

Ácson máris mérgezi a légkört a kínai katódgyár: két gombóc fagyiból ízetlen beszólás lett

Két gombóc fagylalt miatt kezdett a Facebookon nyilvános üzengetésbe Ács jelenlegi és korábbi polgármestere. A verbális ütközet hátterében a város határába tervezett kínai katódgyár áll, amit a fideszes Szentirmai István teljes erőből támogat, Lakatos Béla viszont hevesen ellenez. Az elmúlt napok történéseit a Telex foglalta össze.

Arról a 24.hu is beszámolt, hogy Szentirmai István polgármester június 14-én kiírta Ács város hivatalos Facebook-oldalára, hogy a településre egy nagy beruházás érkezik, amiről csak annyit árul el, hogy nem akkumulátorgyár lesz. Június 21-én aztán megtörtént a bejelentés, hogy Ácson a kínai Houyou épít katódgyárat, amely termékeit akkumulátorokban fogják használni.

A hír hallatán rengeteg környékbeli felháborodott, a települést 2010 és 2018 között vezető Lakatos Béla pedig aláírásgyűjtésbe kezdett a beruházás ellen. A petícióval sokan egyetértenek, már több ezren alá is írták.

Sorra mondanak le a képviselők Ácson az épülő kínai katódgyár miatt

Csütörtökön újabb 3 önkormányzati képviselő jelentette be lemondását a Komárom-Esztergom megyei Ácson, az épülő kínai katódgyár miatt. Így a nyolc fős testületből már öten érezték úgy, hogy félre lettek tájékoztatva és ezért nem tudják megfelelően képviselni az ácsiak érdekeit, számolt be róla az Euronews.

A cikkben emlékeztettek, az ácsiak azonban már a beruházás bejelentése óta tiltakoznak az ellen: nyílt levelet írtak a városvezetésnek és aláírásgyűjtésbe kezdtek. A ,,Kiáll(t)unk Ácsért” csoport vezetője, Lipka Zoltán szerint se a szennyvízvezeték, se az úthálózat nem bír el ekkora terhelést. A zaj és környezetszennyezés pedig a szomszédos Banát és Bábolnát is veszélyezteti.

Márpedig 900 dolgozóra lesz szükség az új katódgyárban. Ha pedig a környékbeliek nem töltik fel a helyeket, ide is érkezhetnek a közép-ázsiai és távol-keleti segédmunkások, akárcsak a gödi Samsunghoz.

Ács polgármestere szerint hisztéria, ami a kínai katódgyárral kapcsolatban zajlik

Ha ránéz az embert, azt hiszi, hogy ez nem is egy gyár, hanem valamilyen kastély vagy mit bánom én micsoda. Ha hirtelen ránéz az ember azt hiszi, hogy Amerikából küldték azt a képet, de nem, hanem ez Kínából, a központból származik

– így beszélt Szentirmai István, Ács fideszes polgármestere a városban épülő katódgyár látványtervéről az ATV híradójának. A tervek szerint 2026-ra elkészülő gyár építését Szijjártó Péter június 21-én jelentette be. Ez lesz a kínai Huayou Cobalt első európai üzeme.

Néhány nappal a külügyminiszter bejelentése előtt Ács polgármestere még cáfolta, hogy akkumulátorüzem létesül a településen.

Ács polgármestere elmagyarázta, miért cáfolta a kínai gyár bejelentése előtt, hogy akkumulátorgyár épül

Ács város fideszes polgármester sajnálja, hogy vannak, akiknek „lételeme a hangulat- és indulatkeltés, a tiltakozás”. Szentirmai István szerint ezek a lázadók voltak azok, akik kétségbe vonták az adott szavát, amikor megígérte, hogy a településen nem lesz akkumulátorgyár, majd ezt az ígéretét a fejére olvasták, amikor Szijjártó Péter szerdán jelentette be, hogy a kínai óriáscég, a Huayou Cobalt 520 milliárd forintos beruházással katódüzemet telepít a városba.

A miniszter minapi bejelentéséből tudható, hogy az új gyár évi 100 ezer tonnás kapacitású, magas nikkeltartalmú katódgyártó üzem lesz, amelynek termékeit többek között a CATL, az Eve Power, az LG Energy Solution akkumulátor üzemeiben használják majd fel, és bekerülhetnek a BMW, a Volkswagen, és a Neo elektromos autóiban is.

Szentirmai pénteken a város Facebook-oldalán visszatért az elhíresült cáfolatára, és közölte,