Best WordPress Hosting
 

Horogkeresztes egyenruha volt már rajta, nadrág még nem – kilencven éves Donald kacsa

Kilencven évvel ezelőtt valószínűleg senki nem jósolta volna azt, hogy a csupa aranyos és szerethető figura mellett épp egy zsémbes kacsából lesz a Disney egyik legnépszerűbb karaktere. Mégis így lett: Donald kacsa állandó mérgelődése és bénázása beette magát a nézői szívekbe, és népszerűsége azóta is töretlen. Ebből fakadóan nem meglepő, hogy Mickey egérhez hasonlóan neki is van napja: június 9-én találjuk a naptárban a Donald kacsa napot, amely nem a karakter hivatalos születésnapja – azt a szerencsétlenségét predesztinálva egy márciusi péntek 13-ra datálják –, hanem az az alkalom, amikor először jelent meg a vásznon: 1934. június 9-én, azaz éppen kilencven éve.

Disney Junior / Getty Images

Ellensúlyozni kellett Mickey egér kedvességét

Japán még jobban leigázná mangákkal és animékkel a világot

Japán meg akarja négyszerezni manga-, anime- és videojáték-exportját, hogy 2033-ra elérje a 118 milliárd dollárt (mintegy 42,5 ezermilliárd forint) – jelentette be a tokiói kormány az MTI összefoglalója szerint.

Japán, a manga és anime szülőhazája, ahol olyan nagysikerű videojátéksorozatok készültek, mint a Super Mario és a Final Fantasy, a félvezetőiparral azonos gazdasági húzóágazatnak tekinti a kreatívszektort. A Menő Japán című, kedden bemutatott stratégia szerint 2022-ben az animék és mangák, vagyis az animációs filmek és képregények exportja 4700 milliárd jent (mintegy 11 ezermilliárd forint) tett ki, miközben mikrochipek exportjából 5700 milliárd jent (13,2 ezermilliárd forint) profitált a japán gazdaság.

A bemutatott kormányzati dokumentum szerint az elmúlt években a mangáknak és animéknek rendkívül fontos szerepük volt abban, hogy külföldi fiatalok érdeklődni kezdtek Japán iránt.

A Kreml a bucsai mészárost is képregényben dicsőíti az iskolásoknak

Az ukrajnai megszállás kezdete utáni hónapokban az orosz állami közvéleménykutató úgy látta, hogy a háború a fiatalok körében a legkevésbé népszerű – írja a BBC, amely arról is beszámol, hogy a jelek szerint a Kreml dolgozik ennek megváltoztásán: ennek lehet része, hogy már képregényes formában is népszerűsítik a háborút az orosz iskolásoknak. A propagandaköteteket áprilisban kezdte tízezres nagyságrendben terjeszteni a védelmi és az oktatási minisztérium, egyrészt az oroszországi, másrészt az Ukrajna megszállt részein élő iskolásoknak. A projekt hivatalos oldala szerint az a cél, hogy a képregények minden orosz fennhatóság alá tartozó iskolába eljussanak.

A kötetek 22 orosz katona történetét mesélik el, akiket kitüntettek „háborús hőstetteikért”, és megtámogatják oroszország megalapozatlan vádjait azzal kapcsolatban, miszerint 2022 februárja előtt az ukrán rezsim népirtást hajtott végre a nyugati nagyhatalmak támogatásával. A képregényekben olyan mondatok szerepelnek, hogy a Nyugatot az Oroszország iránti gyűlölet vezérli, ezért fegyverzik fel a „megszállt Kijevet bitorló neonáci ölebeiket”.

geroisvo.znanierussia.ru

Megásta a sírjukat, és most el is temeti a szuperhősöket a képregényrajongók kedvence

Luther Márton, a jakobinusok vagy éppen Magyar Péter rajongói jól tudják, hogy a legélesebb kritika mindig a körön belülről érkezik. Márpedig nem lehet állítani, hogy Alan Moore kesztyűs kézzel bánna az amerikai képregényiparral, amelynek a nyolcvanas évek végére rendkívüli hatású írójává emelkedett. Két, akkoriban megjelent szuperhősképregénye, a Watchmen – Az őrzők, illetve a Batman: A gyilkos tréfa számot vetett azzal a demográfiai változással, hogy a műfaj olvasói egyre kevésbé gyerekkorúak, ezért a nekik szóló történetekben sem kell finomkodni.

Az az aggasztó sejtés, hogy Batman nem bátor igazságosztó és példakép, hanem egy denevérjelmezbe öltözött, elmeháborodott férfi, elsőként A gyilkos tréfában fogalmazódott meg egyértelműen, rögtön össze is zavarva magyar gyerekek egy teljes nemzedékét, akik éppen ezzel a történettel találkozhattak először az 1990-ben indult, hazai Batman-sorozatban.

Moore a kilencvenes években fokozatosan eltávolodott a fősodorbeli szuperhősképregényektől, amikor egyértelművé vált számára, hogy a nagy kiadók továbbra is kamaszfiúk igényeihez szabják a sorozataikat annak ellenére, hogy törzsolvasóik inkább már középkorúak. Ezzel párhuzamosan az író a műveiből készülő hollywoodi filmadaptációktól is elzárkózott, azok megírásában nem vett részt, és a nevét is levetette a stáblistáról. Messziről nézte végig, hogyan csinálnak jobb-rosszabb (főleg rosszabb) filmeket a Különleges Úriemberek Szövetségéből, majd A pokolból című remekművéből, a V mint vérbosszúból és a Watchmenből.

„Astérix univerzuma képes harmonikusan fejlődni, de az is lehet, hogy pofára fog esni”

Az Astérix és a griff az Astérix-kötetek sorában újabb „utaztató” epizód, ahol a hősök messzi tájakat fedeznek fel, mint ahogy régebben ellátogattak Itáliába, Angliába, sőt, Amerikába is. Jean-Yves, az ön által írt öt Astérix-albumból három ebbe az utazós típusba tartozik. Ez a kedvenc formátuma?

Jean-Yves Ferri: Jobban szeretem a faluban játszódó történeteket, amelyek arra kényszerítenek, hogy egy eredetibb témát találjak ki. Az utazások inkább a közhelyekkel játszanak, a történet ilyenkor csak ürügy. A felkereshető országok száma nem végtelen. Ezért is találtam ki inkább a Griffhez a szarmata országot, amely nem egy létező ország karikatúrája, hanem egyfajta fantáziavilág.

A történet fő bajkeverője, Cartographus új szereplő, aki Michel Houellebecq vonásait viseli. Miért róla mintázta ezt a figurát?

2,1 milliárd forintért kelt el egyetlen képregény

6 millió dollárért, tehát nagyából 2,1 milliárd forinért kelt el az 1938-ban piacra dobott Action Comics képregény első száma – jelentette be április 4-én az aukciót lebonyolító Heritage Auctions. A füzet különlegessége, hogy ebben bukkant fel először Superman karaktere, ráadásul a kora ellenére kiváló állapotban van, hiszen a képregények hitelesítésével is foglalkozó CGC nem kevesebb, mint 8.5 pontra (Very Fine+) értékelte a képregény minőségét, ami egy 86 éves kiadvány esetében kiemelkedőnek számít.

A CGC szerint a képregényből a megjelenéskor 200 ezer példányt nyomtak, és mára mindössze 100 fennmaradt példányról tudni.

A 6 millió dolláros árávál a most elkelt Action Comics #1 a világ legdrágább képregényévé lépett elő, bőven megelőzve a második helyezetett, ami 2022-ben került kalapács alá. Ez szintén Superman első szereplése volt, de csak 8.0-s értékeléssel, ami két évvel ezelőtt 5,3 millió dollárt ért egy gyűjtőnek.

Meghalt Torijama Akira, a Dragon Ball képregények alkotója

68 éves korában elhunyt Torijama Akira, minden idők egyik legkelendőbb japán képregénye, a Dragon Ball alkotója – írja az MTI.

Torijama halálhírét a hivatalos Dragon Ball Z-fiókon tették közzé az X-en péntek hajnalban. A közlemény szerint Torijama halálát az agyi vérömleny okozta.

A közleményben leírták, hogy Torijama még mindig hatalmas lelkesedéssel alkotott, és váratlan halála miatt több munkája is befejezetlen maradt.

Meghalt Futaki Attila, a magyar képregény egyik legfontosabb alakja

Röviddel harminckilencedik születésnapja után, 2024. január 2-án méltósággal viselt, gyors lefolyású betegségben elhunyt Futaki Attila, a magyar képregényvilág egyik legfontosabb, nemzetközi szinten is ismert alakja – írja a Prae.

A Békéscsabáról indult művész a Magyar Képzőművészeti Egyetemen és a firenzei nemzetközi képregényiskolában tanult. Első magyar nyelvű könyve Spirál címmel 2009-ben jelent meg a Magvetőnél, amit itthon a Budapest angyala (2017), a 10. A Puskás (2021), A kivarrt (2022), valamint a művészeti vezetőként jegyzett, nemrég általunk is bemutatott Magyar Rocktörténet (2023) követett, de a kétezres években több antológiában, illetve lapban is feltűntek a munkái.

A rajzaival többek közt a New York Times, a The Atlantic, a GQ, a Forbes, illetve a Frankfurter Allgemeine Zeitung hasábjain is feltűnt Futaki nemzetközi karrierjének két fontos központja Franciaország, illetve az Egyesült Államok voltak: előbbiben három (Hypnos 1-2, Le Tatoeur), utóbbiban pedig hét fontos munkája jelent meg, köztük három Percy Jackson-, és egy Conan-kötet, de a Severed 1-7, valamint a The Nameless City is a nevéhez kötődik.

Metro, LGT, Piramis meg a többiek az új magyar rocktörténeti képregényben

Metro, Illés, LGT, Omega, Bergendy, Piramis, Syrius és még sokan mások – a hazai rockzene történetének ikonikus szereplőit és eseményeit képregény formában mutatja be a most megjelent Magyar Rocktörténet című kiadvány első kötete.

A ’60-as és ’70-es évek legismertebb magyar együtteseihez és rockzenészeihez kapcsolódó történeteket megelevenítő kiadvány Kántor Mihály szövege alapján, Futaki Attila művészeti vezetésével, Szabó Csaba és Fritz Zoltán rajzaival, valamint Jávorszky Béla Szilárd szakmai lektorálásával született. A kiadványt a Képes Krónikák Kiadó adja ki, fő támogatója a Petőfi Kulturális Ügynökség.

A képregény sztorija szerint agy közepes tehetségű fiatalember, Pallagi Karcsi a hatvanas években beleszeret a rockzenébe – rajongóból előbb egy amatőr együttes tagjává, később maga is kiadóvá és szervezővé válik. A most megjelenő, kétrészesre tervezett Magyar Rocktörténet első kötetében a fiktív hős a 60-as és 70-es évek magyar rock- és beatzenetörténetének hőskorán kalauzolja végig az olvasókat. Karcsi történetén és találkozásain keresztül a korszak legnagyobb zenészeivel és a hazai zeneipar legfontosabb alakjaival ismerkedhetünk meg. A fent említettek mellett felbukkannak olyan előadók, mint a Gerilla, Radics Béla, a Hungária, a Gemini, a KEX, a Beatrice, a P. Mobil, a Skorpió, a Generál, a Fonográf, Hobo, az Edda, de Máté Pétert, Zoránt, Bródy Jánost, Demjén Ferencet és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorik, valamint a magyar rocktörténet olyan fontos eseményei, mint a Táncdalfesztivál vagy a „kis magyar Woodstockként” is emlegetett miskolci fesztivál.

Ha meg akarjuk szerezni álmaink nőjét, biztosan meg kell küzdenünk a gonosz exekkel?

Kosztolányi Dezső szerint műfordítást készíteni olyan, mint gúzsba kötve táncolni. Ez a hasonlat kiterjeszthető az adaptációs folyamatra is. Gúzsba kötve táncolni azt jelenti, hogy valami újat teremtünk a tánc, az alkotás felszabadultságában, a kreativitás örvényében, ugyanakkor mindezt megkötések, keretek között tesszük. Innováció és hűség arányait jól belőni nehéz feladat, vannak, akik patikamérlegen egyensúlyoznak, míg mások szemre mérik ki az összetevőket.

Semmi sem maradhat ki: kell meglepetés, de kellenek a barátságos, felismerhető dolgok is: az újraértelmezés és a nosztalgia egyszerre.

Hogyan egyenlíti ki ezt a kettőt Abel Góngora legújabb Scott Pilgrim-feldolgozása?

Nagyszabású képregény készült Tóth Ilonkáról, az ’56 után kivégzett orvostanhallgatóról

„Az elmúlt években egyre több történelmi képregény látott napvilágot itthon. Az  56-os eseményekkel eddig csak a Futaki–Tallai-féle Budapest angyala és Bán Mór – Fazekas Attila Tűzvihar című műve  foglalkozott. Ezért úgy éreztük, itt az ideje egy újabb, igazi 56-os képregénynek, ami akciószerűen végigvezeti a fiatalabb olvasókat a forradalom emblematikus eseményein, bemutatja a kevéssé ismert hősöket, a budapesti események résztvevőit” – írja a Képes Krónikák Kiadó, milyen ambíciókkal készült A népet szolgáltuk – Tóth Ilonkáék története című képregény.

Tóth Ilonka az 1956-os forradalom utáni megtorlások egyik szimbolikus alakja. A fiatal orvostanhallgató az október 23-i diáktüntetés után csatlakozott az önkéntes mentőszolgálathoz, majd november 1-től a Domonkos utcai kórházi részleg vezetője lett. 1956. november 19-én tartóztatták le, eleinte röplapozásért. Később gyilkossággal vádolták meg: a vád szerint társaival együtt halálos mérget adtak be egy ÁVH-ügynöknek vélt rakodómunkásnak. Társaival együtt 1957 júniusában felakasztották.

Képes Krónikák Kiadó

Imre hercegről, tatárokról és Puskásról már van képregényünk, a felcsúti királyról még nincs

Az Úr 1031. esztendeje. I. István király fia, Henrik herceg, akit a magyarok Imreként ismernek, a bihari erdőben vadászik. Varég, azaz a kelet felé is kereskedő, hadakozó vikingek közé tartozó testőrkapitányával, Halfdannal az oldalán egy vaddisznót vesz űzőbe. Nem sejtik, hogy mögöttük Berengár, a német orgyilkos és Svein, a bosszúálló viking harcos ólálkodik. Mindketten Imre halálát kívánják. Imre egy barlang felé követi az eliramodó vaddisznót, Halfdan a heves vágtában fának ütközik, elveszíti az eszméletét. Mire magához tér, Imre herceg halott.

Ez a hosszan kibontott, a lopakodó végzet miatt egyre feszültebb jelenet a Királyok és keresztek című képregény harmadik, befejező részének csúcspontja. Voltaképpen az egész történet a Memento mori alcímű epizódnak ehhez a fejezetéhez vezetett. Mészáros János író és Németh Levente rajzoló újabb, a korábbiakhoz hasonlóan spekulatív választ adnak az ezeréves kérdésre: hogyan halt meg Imre herceg? Pontosan senki nem tudja, mi történt a bihari erdőben, éppen ezért van tere ennél a történetnél a fikciónak.

Nem a Királyok és keresztek alkotói az egyetlenek, akik képregényes formában közelítenek a magyar történelem izgalmas eseményeihez.

„Le tudsz rajzolni egy fingot?”

Amikor pénteken fél hétkor megszólalt a vekker, Sammy arra ébredt, hogy a Sky City égen lebegő, modern palackokkal, italkeverőkkel és keverőpálcákkal megrakott króm koktélos tálcáját vészes ostrom fenyegeti. A bolygók Pimperneljének, a kemény kötésű, szőke D’Artagnan Jonesnak – Sammy hősének – égben lebegő városa körül öt démon csapkodott, denevérszárnyakkal, csigába kunkorodó szarvakkal, finoman megrajzolt tollruhába öltöztetett izmokkal. Sky City csillogó aljáról asszonyszemű, sörtés óriáspók himbálódzott szőrös fonálon. Egy aprólékosan kirajzolt antennákkal és vezérsíkokkal telezsúfolt, fantasztikus légi karavella fedélzetéről létrákon és lengő köteleken további kecskelábú, majomarcú démonok ereszkedtek lefelé, kardjukat lóbálva. E rettenetes hadak vezénylő parancsnokaként, a rajzasztal fölött, vörös nyílmintás fekete térdzokniban és egy szál lötyögő, egykor fehér csehszlovák alsógatyában, kezében Sammy egyik legjobb rajztollával ott görnyedt Josef Kavalier.

Sammy odacsusszant az ágy végébe, és átlesett az unoka­testvére válla fölött. „Mi a fenét csinálsz a rajzommal?” – kérdezte.

Mi az a Matiné?

„Gyerekként az életemet odaadtam volna egy birodalmi rohamosztagos jelmezért: végre van”

A képregény- és videójáték-fanoknak rendezett budapesti Comic Conon volt, aki a művészetét akarta megmutatni, volt, aki simán barátkozni jött más, jelmezbe öltözött rajongókkal, de akadt olyan is, aki már saját egész estés kosztümös filmen dolgozik.

The post „Gyerekként az életemet odaadtam volna egy birodalmi rohamosztagos jelmezért: végre van” first appeared on 24.hu.