Best WordPress Hosting
 

„Két rossz közül a kevésbé rosszat próbálja támogatni a magyar kormány”

Örülünk annak, hogy van közép-európai jelölt, s még egyszer elmondom, azt gondoljuk, hogy itt lenne az ideje annak, hogy komolyan megvitassuk azt a kérdést, hogy hogyan fordulhat elő az, hogy a NATO-nak még soha nem volt a közép-, illetve kelet-európai térségből kikerülő főtitkára

– nyilatkozta április 3-án Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter Brüsszelben. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkári posztjára ugyanis pályázik Klaus Iohannis, Románia 2014 óta hivatalban lévő köztársasági elnöke is.

A dolog szépséghibája, hogy Iohannis meglepetésszerű bejelentkezése a NATO vezetői tisztségére, majd a magyar és a román kormány támogatásáról való biztosítása azután érkezett, hogy az USA, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország vezetésével több mint 20 ország már Mark Rutte jelenlegi holland ügyvezető kormányfő mellett tette le a voksát.

Ki az a Klaus Iohannis, aki román államfőből lenne NATO-főtitkár?

Klaus Iohannis román elnök kedden jelentette be, hogy megpályázza a NATO főtitkári tisztségét. Az erdélyi szász politikus a NATO-tag Románia nevében, országa teljesítményére és saját államfői tapasztalataira alapozva jelöltetné magát a védelmi szövetség főtitkári tisztségére. Egyebek mellett arra hivatkozott, hogy a gyökeres változásokon átment, kiszámítható és megbízható szövetséges Romániának jogos törekvése, hogy nagyobb szerepet vállaljon az euroatlanti struktúrák vezetésében, és a NATO-t is a szövetség egészének érdekeit szolgáló döntések meghozatalához segíti, ha a kelet-európai térségnek egy „kiegyensúlyozott, erős és befolyásos” képviseletet biztosít.

Iohannis 2014 óta, tehát tíz éve román államfő (a választást Hunyad megye kivételével egész Erdélyben is megnyerte), Románia pedig 2004-ben csatlakozott az észak-atlanti védelmi szövetséghez, amely az utóbbi napokban is kemény kihívásokkal volt kénytelen szembenézni. Az Ukrajna elleni inváziót 2022-ben megindító Vlagyimir Putyin szerdán, nem sokkal az orosz elnökválasztás előtt jelentette ugyanis be, hogy a NATO-hoz tavaly csatlakozott Finnország határára orosz csapatokat fog telepíteni (Finnország és Svédország az utolsó két ország, mely 2023-24-ben belépett az észak-atlanti szövetségbe). Erre a finn miniszterelnök, Petteri Orpo úgy reagált, hogy Oroszország hosszú konfliktusra készül a Nyugattal szemben.

Magyarország már megint bot a küllők között

Klaus Iohannis román elnök bejelentkezett a NATO főtitkári posztjára

Klaus Iohannis román elnök bejelentette kedden, hogy megpályázza a NATO főtitkári tisztségét, írja az MTI.

Iohannis azt mondta: a két évtizede NATO-tag Románia nevében, országa teljesítményére és saját tízéves államfői tevékenységének tapasztalataira alapozva pályázza meg a védelmi szövetség főtitkári tisztségét.

Bejelentésében egyebek mellett arra hivatkozott: a gyökeres változásokon átment, kiszámítható és megbízható szövetséges Romániának jogos törekvése, hogy nagyobb szerepet vállaljon az euroatlanti struktúrák vezetésében, és a NATO-t is a szövetség egészének érdekeit szolgáló döntések meghozatalához segíti, ha a kelet-európai térségnek egy „kiegyensúlyozott, erős és befolyásos” képviseletet biztosít.

A román elnök Novák Katalin mellett bátorította a magyar és román befektetőket

A nemzeti kisebbségek, így az erdélyi magyarság helyzetéről is tárgyalt Klaus Iohannis román államfő és Novák Katalin szerdán a Sándor-palotában. A magyar köztársasági elnök a megbeszélést követő sajtótájékoztatón közölte:

Mindkettőnk számára fontos a nemzeti kisebbségeknek a helyzete, nekünk magyaroknak pedig különösen fontos az erdélyi magyarság sorsa, jelenje és jövője, ezért kiemelten beszéltünk erről, de szóba került Magyarország jövő évi soros európai uniós elnöksége, valamint a két ország közötti gazdasági, energetikai és közlekedési kapcsolatok kérdése is.

A magyar köztársasági elnök történelmi jelentőségűnek nevezte a találkozót, miután román államfő legutóbb tizennégy éve tett hivatalos látogatást Magyarországon. Novák szerint az a cél, hogy az egymás számára fontos szomszédos országokhoz méltó pragmatikus kapcsolatot alakítsanak ki Magyarország és Románia között.