Best WordPress Hosting
 

„Két rossz közül a kevésbé rosszat próbálja támogatni a magyar kormány”

Örülünk annak, hogy van közép-európai jelölt, s még egyszer elmondom, azt gondoljuk, hogy itt lenne az ideje annak, hogy komolyan megvitassuk azt a kérdést, hogy hogyan fordulhat elő az, hogy a NATO-nak még soha nem volt a közép-, illetve kelet-európai térségből kikerülő főtitkára

– nyilatkozta április 3-án Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter Brüsszelben. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkári posztjára ugyanis pályázik Klaus Iohannis, Románia 2014 óta hivatalban lévő köztársasági elnöke is.

A dolog szépséghibája, hogy Iohannis meglepetésszerű bejelentkezése a NATO vezetői tisztségére, majd a magyar és a román kormány támogatásáról való biztosítása azután érkezett, hogy az USA, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország vezetésével több mint 20 ország már Mark Rutte jelenlegi holland ügyvezető kormányfő mellett tette le a voksát.

Ki az a Klaus Iohannis, aki román államfőből lenne NATO-főtitkár?

Klaus Iohannis román elnök kedden jelentette be, hogy megpályázza a NATO főtitkári tisztségét. Az erdélyi szász politikus a NATO-tag Románia nevében, országa teljesítményére és saját államfői tapasztalataira alapozva jelöltetné magát a védelmi szövetség főtitkári tisztségére. Egyebek mellett arra hivatkozott, hogy a gyökeres változásokon átment, kiszámítható és megbízható szövetséges Romániának jogos törekvése, hogy nagyobb szerepet vállaljon az euroatlanti struktúrák vezetésében, és a NATO-t is a szövetség egészének érdekeit szolgáló döntések meghozatalához segíti, ha a kelet-európai térségnek egy „kiegyensúlyozott, erős és befolyásos” képviseletet biztosít.

Iohannis 2014 óta, tehát tíz éve román államfő (a választást Hunyad megye kivételével egész Erdélyben is megnyerte), Románia pedig 2004-ben csatlakozott az észak-atlanti védelmi szövetséghez, amely az utóbbi napokban is kemény kihívásokkal volt kénytelen szembenézni. Az Ukrajna elleni inváziót 2022-ben megindító Vlagyimir Putyin szerdán, nem sokkal az orosz elnökválasztás előtt jelentette ugyanis be, hogy a NATO-hoz tavaly csatlakozott Finnország határára orosz csapatokat fog telepíteni (Finnország és Svédország az utolsó két ország, mely 2023-24-ben belépett az észak-atlanti szövetségbe). Erre a finn miniszterelnök, Petteri Orpo úgy reagált, hogy Oroszország hosszú konfliktusra készül a Nyugattal szemben.

Magyarország már megint bot a küllők között

Klaus Iohannis román elnök bejelentkezett a NATO főtitkári posztjára

Klaus Iohannis román elnök bejelentette kedden, hogy megpályázza a NATO főtitkári tisztségét, írja az MTI.

Iohannis azt mondta: a két évtizede NATO-tag Románia nevében, országa teljesítményére és saját tízéves államfői tevékenységének tapasztalataira alapozva pályázza meg a védelmi szövetség főtitkári tisztségét.

Bejelentésében egyebek mellett arra hivatkozott: a gyökeres változásokon átment, kiszámítható és megbízható szövetséges Romániának jogos törekvése, hogy nagyobb szerepet vállaljon az euroatlanti struktúrák vezetésében, és a NATO-t is a szövetség egészének érdekeit szolgáló döntések meghozatalához segíti, ha a kelet-európai térségnek egy „kiegyensúlyozott, erős és befolyásos” képviseletet biztosít.

Szijjártó: Magyarország nem támogatja, hogy Mark Rutte legyen a NATO-főtitkár

A magyar kormány nem tudja támogatni, hogy Mark Rutte korábbi holland miniszterelnök legyen a NATO következő főtitkára – közölte a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter keddi sajtótájékoztatóján a Reuters tudósítása szerint.

Természetesen nem tudjuk támogatni olyan ember megválasztását a NATO főtitkári posztjára, Aki korábban térdre akarta kényszeríteni Magyarországot

– idézte a hírügynökség a magyar külügyminisztert.

Újabb frontot nyithat meg a NATO-Orbán viszonyban, ha Mark Rutte lesz a főtitkár

A szövetségesek nagyon érdekeltek a kiválasztási folyamat befejezésében, valószínűleg ennek a naptári évnek az első negyedévében kerül sor erre. Nem hiszem, hogy titok, magától Ruttétól hallottuk (…), hogy az érdeklődését kifejezte. Ezért ő az a személy, akire a szövetség figyel

– nyilatkozta a Politico Brussels Playbook szerint Julianne Smith amerikai NATO-nagykövet a NATO-miniszterek szerdán kezdődött kétnapos tanácskozása előtt.

Mark Rutte Hollandia leköszönő miniszterelnöke korábban beszélt arról, hogy visszavonulna a politikától és helyette elmenne egy iskolába tanítani, de ezt valószínűleg ő sem gondolta komolyan. Egyre inkább úgy tűnik, hogy erősen ambicionálja, hogy ő legyen a Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, azaz a NATO-nak a következő főtitkára. Úgy tudni, ő az „egyetlen jelölt”, akiről már tárgyaltak is a tagállamok NATO-nagykövetei.

Még mindig nem tudja kiütni Geert Wilders a kormányfői székből Mark Ruttét

Átmenetileg megszakadtak a holland kormányalakítási tárgyalások, miután Pieter Omtzigt, az Új Szociális Szerződés (NSC) nevű párt vezetője kedden este kivonult a négypárti egyeztetésről – idézi az MTI a Dutch News című angol nyelvű holland hírportál információját.

A beszámoló szerint Pieter Omtzigt azért hagyta ott az új holland kormány megalakításáról folyó tárgyalásokat, mert véleménye szerint a legfőbb akadályt jelentő, a kormány pénzügyi helyzetének kezelésével kapcsolatos, az államháztartás helyzetét érintő nézeteltérések feloldhatatlanok.

A NOS holland közszolgálati műsorszolgáltató internetes oldalán a pártvezető közlésére hivatkozva azt írta: az NSC nyitva tartja ugyan annak lehetőségét, hogy kisebbségi kabinetet vagy más típusú formációt támogasson a képviselőházban, egyelőre azonban kizárja a többségi kabinetről szóló tárgyalások folytatását.

A holland miniszterelnök szerint a holokauszt emléknapon „sem hagyhatjuk figyelmen kívül október 7-ét”

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül október 7-ét, a napot, amikor a világ zsidó közössége, a történelemben immáron sokadszorra újra szándékos és megszervezett mészárlással szembesült – jelentette ki Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök, a holokauszt január 27-i nemzetközi emléknapja alkalmából vasárnap.

Az amszterdami Wertheim Parkban található holokauszt-emlékműnél elmondott beszédében Rutte kiemelte: a túszejtés, a nemi erőszak és a csonkítás a “legmocskosabb fegyver” a félelem és a terror terjesztésére – írja az MTI.

A politikus hozzátette: a Hamász iszlamista szervezet Izrael ellen elkövetett októberi terrortámadása antiszemita reakciók hullámát indította el, Hollandiában is iskolák és zsinagógák védelmének megerősítéséhez vezetett.

Máris átverték potenciális szövetségesei a kormányalakításra készülő holland szélsőjobboldalt

Első pillantásra, és főleg messziről rátekintve a holland politikára, úgy tűnik, hogy a radikális jobboldali (ízlés szerint: szélsőjobboldali), bevándorlásellenes Szabadságpárt (PVV) és vezére, Geert Wilders, rendkívül kedvező helyzetben van. A párt ugyanis nemcsak megnyerte a 2023 novemberi választásokat, hanem a Politico által összegzett közvélemény-kutatások tanúsága szerint azóta tovább fokozta a népszerűségét is.

Az ősz végi voksoláson még csak a szavazatok 23,5 százalékával lett relatív győztes az iszlámellenessége miatt világszerte is ismert politikus pártja, de azóta 29 százalékra tornázta fel magát a PVV a népszerűségi listákon. Vagyis érvényesül a közismert jelenség, a választók „győzteshez húzása” – a sikert elérő párt minden más tényezőtől függetlenül is vonzza magához a bizonytalan vagy más pártokból kiábrándult szavazókat. Persze ez a hatás csak a választások utáni hónapokban szokott érvényesülni, hiszen a kormányra kerülő politikai erők rendszerint az első euforikus hónapok után veszítenek a támogatottságukból, amikor például népszerűtlen intézkedésekre kényszerülnek.

Hollandiában azonban speciális a helyzet: a választások relatív győztese, Wilders és pártja még idén januárban is szinte ugyanolyan távol van a kormányalakítástól, mint a tavaly novemberi választási sikere után.Miközben a Szabadságpárt erősödött a szavazás után, a választáson utána következő három másik legerősebb párt stagnál vagy veszít a szavazótáborából. A legnagyobb vesztesek egyike mégis a Hollandiát 2010 óta irányító eddigi legnagyobb kormányerő, a konzervatív-liberális Néppárt, a VVD. Ők novemberben a harmadik helyen végeztek 15,2 százalékkal, de az ország életét tizenhárom éve meghatározó párt 2024 elején már csak 11 százalékra számíthat. A pártot fél éve már nem Mark Rutte vezeti, hanem a török-kurd származású, gyerekként egykor Törökországból vízi úton Görögországba menekülő Dilan Yesilgöz-Zegerius.

Férfi vagy nő, északi vagy keleti, de tudja kezelni Trumpot: ki lesz az új NATO-főtitkár?

Sokak szerint az ukrajnai háború miatt a tagállamok ódzkodnak attól, hogy a balti országokból válasszanak főtitkárt. Az idő pedig sürget, mert a norvég Jens Stoltenberg már a negyedik ciklusát tölti, miközben nincs egyértelmű utódlási protokoll.

The post Férfi vagy nő, északi vagy keleti, de tudja kezelni Trumpot: ki lesz az új NATO-főtitkár? first appeared on 24.hu.

Bukása után főállású tanár lehet a holland miniszterelnökből

A holland miniszterelnök, Mark Rutte – aki Orbán Viktorhoz hasonlóan 2010 óta kormányozza országát – múlt pénteken bejelentette, hogy lemond posztjáról, négypárti kormánykoalíciója pedig feloszlik. Vilmos Sándor király megszakította nyaralását, hogy hivatalában fogadhassa a leköszönő kormányfőt, a kabinet lemondásakor ugyanis az uralkodónak kell hivatalosan feloszlatnia a parlament alsóházát. A következő választást várhatóan novemberre írják ki.

A királlyal való tárgyaláskor úgy tűnt, mégsem bukott meg teljesen Rutte – pénteken még az volt a terve, hogy a liberális-konzervatív Szabaddemokrata Néppártot (VVD) vezetve újra megmérettetné magát a következő választáson is. Hétfőre viszont elfogyott körülötte a levegő. Eddigi koalíciós partnerének, a Kereszténydemokrata Tömörülésnek (CDA) a vezetőjéről, Wopke Hoekstráról ugyanis hétfő reggelre kiderült, hogy nem választtatja magát újra a párt élére. A CDA volt az a párt, amelyik a VVD-vel együtt javasolta a bevándorlásügyi eljárások szigorítását, amibe belebukott a koalíció. Hoekstra pedig külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes volt a Rutte-kormányban.

Rögtön ezután három ellenzéki párt, a Zöldek, a Munkáspárt (akik 2012 és 2017 között együtt kormányoztak Ruttével annak második kabinetjében) és Geert Wilders szélsőséges pártja, a Szabadságpárt – ez utóbbi 2010 után támogatta kívülről Rutte első kormányát – is követelni kezdte, hogy „Teflon Mark” azonnal távozzon a kormányból. Végül hétfő délelőtt

Orbán egyik fő kritikusa nemcsak a holland kormány éléről távozik, de a politikából is kilép

Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy nem indul az újraválasztásért, miután a kormány pénteken lemondott, amiért menekültügyi kérdésben nem tudott megállapodni a négypárti koalíció – adta hírül az MTI.

Távozom a politikából amint a választások után hivatalba lép az új kormány

– jelentette ki a konzervatív-liberális Szabaddemokrata Néppárt politikusa parlamenti beszédében.

Lemondott a holland kormányfő, Mark Rutte

Mark Rutte holland miniszterelnök péntek este, a kabinet ülése után benyújtotta lemondását.

A döntés oka az, hogy összeomlott a kormánykoalíció, miután többnapos tárgyalás után sem sikerült megegyezniük a Hollandiába érkező menedékkérők kezeléséről, s a négy párt közösen arra a következtetésre jutott, hogy adott felállásban nem lehetséges a megállapodás.

Mark Rutte a vélhetően november közepén sorrakerülő új választásokig ügyvivő miniszterelnökként folytatja munkáját, s fontos céljának tartja Ukrajna támogatását.