Best WordPress Hosting
 

Ki az a Klaus Iohannis, aki román államfőből lenne NATO-főtitkár?

Klaus Iohannis román elnök kedden jelentette be, hogy megpályázza a NATO főtitkári tisztségét. Az erdélyi szász politikus a NATO-tag Románia nevében, országa teljesítményére és saját államfői tapasztalataira alapozva jelöltetné magát a védelmi szövetség főtitkári tisztségére. Egyebek mellett arra hivatkozott, hogy a gyökeres változásokon átment, kiszámítható és megbízható szövetséges Romániának jogos törekvése, hogy nagyobb szerepet vállaljon az euroatlanti struktúrák vezetésében, és a NATO-t is a szövetség egészének érdekeit szolgáló döntések meghozatalához segíti, ha a kelet-európai térségnek egy „kiegyensúlyozott, erős és befolyásos” képviseletet biztosít.

Iohannis 2014 óta, tehát tíz éve román államfő (a választást Hunyad megye kivételével egész Erdélyben is megnyerte), Románia pedig 2004-ben csatlakozott az észak-atlanti védelmi szövetséghez, amely az utóbbi napokban is kemény kihívásokkal volt kénytelen szembenézni. Az Ukrajna elleni inváziót 2022-ben megindító Vlagyimir Putyin szerdán, nem sokkal az orosz elnökválasztás előtt jelentette ugyanis be, hogy a NATO-hoz tavaly csatlakozott Finnország határára orosz csapatokat fog telepíteni (Finnország és Svédország az utolsó két ország, mely 2023-24-ben belépett az észak-atlanti szövetségbe). Erre a finn miniszterelnök, Petteri Orpo úgy reagált, hogy Oroszország hosszú konfliktusra készül a Nyugattal szemben.

Magyarország már megint bot a küllők között

„Nyárig 5 százalék alá kellene vinni az alapkamatot”

Innen nézve nem világos, miért kezdte hangosan követelni a jegybanki alapkamat csökkentésének gyorsítását az elmúlt hetekben a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), beállva a sorba Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Parragh László MKIK-elnök mögé. A VOSZ főtitkára szerint ők nem támadni akarták a jegybankot (hozzátéve, hogy több kérdésben is szoktak egyeztetni a kormányzattal és a kamarával), az alapkamat nagyobb ütemű csökkentése pedig egy olyan általános jellegű bizalomerősítő üzenet, ami túlmutat a piaci kamatok alakulásán. Éppen ezért üdvözölte az adásunk rögzítése időpontjában érkezett hírt a 100 bázispontos kamatvágásról, amit mérsékelt gyorsításnak nevezett.

Perlusz László szerint jót tenne az üzletmenetnek, ha a tanács tartaná ezt a tempót, és a nyár elejére elérnénk az 5 százalékos alapkamat alá. Attól nem tart, hogy a forint megsínyli a gyorsított kamatcsökkentéseket, azt sem tartaná bajnak, ha az árfolyam közelítene a 400-as értékhez, ez szerinte közelebb állna az egyensúlyi szinthez, mint a 350-hez közelebbi árfolyam.

Ami az idei kilátásokat illeti, a háttérszámításaik szerint a gazdaság 3–4 százalékkal bővülhet, de a tavaly év végi megtorpanás miatt szerinte indokolt lenne az óvatosabb becslés. Két százalék alá nem jutunk, de a 4 százalék elérése sem tűnik egyszerűnek. Nagy elrugaszkodást a tavalyihoz képest mindenesetre még nem tapasztaltak az év első hónapjaiban. Ebben közrejátszott, hogy hiába az ősztől beindult reálbér-emelkedés, az emberek óvatosságból nem költötték el a többlet bevételüket.

Tisztújítást tartott a MAKSZ – változás az elnökségben és az alapszabályban, valamint a főtitkári poszton

Múlt héten tartotta esedékes tisztújító közgyűlését a marketingszakma egyik meghatározó hazai szervezete, a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ), ahol változtattak az alapszabályon és némi változás történt az elnökség összetételében. A MAKSZ bejelentette új főtitkárát is.

Tíz százalék közeli minimálbér-emelés lehet a reális jövőre

A VOSZ friss felmérése szerint romlott az üzleti hangulat a kkv-k körében, sok cég kezdi felélni a tartalékát, nőtt a körbetartozások aránya az elmúlt időben, ami mindig bajt jelez. A forint árfolyamának hektikus mozgása sem javít a helyzeten, bár a mostani, 390 körüli szint közelebb áll az egyensúlyi árfolyamhoz a vállalkozások szempontjából, mint a korábbi erősebb, 370 körüli kurzus.

Az egyik legfájóbb költségtétel az energia: az októbertől induló új gázév közeledtével jó esélyt lát arra Perlusz László, hogy a korábbinál rendezettebb adminisztráció mellett, a normál piaci folyamatokhoz jóval közelebb álló árajánlatokat kapjanak a cégek, és a tavalyi 10–15-szörös áremelkedések után mindössze két-háromszoros növekedéssel kelljen számolniuk az utolsó békeévhez képest.

Akár a stabilitást is jelenthetné, mégis inkább a NATO problémáira világít rá Stoltenberg maradása

Jens Stoltenberg marad még egy évig a NATO vezetője, ami sok szempontból jó hír. Norvég létére éppoly megbízható, mint egy svájci óra, nagyon ritkán hibázik, csak azokat a mondatokat hallhatjuk tőle, amiket szabad is kimondania. Nagyra értékelhető ez a tulajdonsága, hiszen ezekben az erősen konfliktusos időben nyugodtan támaszkodhatnak rá a tagállamok. Az általa több száz interjúban használt egyes mondatelemek mindig megegyeznek – ha csak egy picit is igazít a mondatfűzésén, a NATO megfigyelői már tudják, hogy valami megváltozott a szervezet álláspontjában – írja róla a ZDF.

A 64 éves, korábbi norvég miniszterelnök a Krím annektálása után nem sokkal került a posztjára, azaz 2014 óta tölti be a mára 31 tagra bővült NATO főtitkári pozícióját – ezzel a szövetség történetének második leghosszabban szolgáló vezetője –, miközben nem kevés kihívással kellett szembenéznie.