Best WordPress Hosting
 

Az ország, ami ráfeküdt az autógyártásra, de az oktatásba is öntötte a pénzt

Nincsenek természeti erőforrásaik, ezért humán erőforrásra tettek fel mindent – ez a dél-koreai titok. Eközben a családalapítás háttérbe szorult, a középiskolások szülei pedig menekülnek a gyerekük kiégése elől. De miért nincsenek K-Pop koncertek Magyarországon?

A jó élet rovatunkon kívül ritkán írunk olyan országról, ami 11-13 óra repülőútra fekszik Budapesttől. A kapitalizmus egyik mintaállama, az OECD éltanulója, Dél-Korea egykor nem csak méretében hasonlított Magyarországhoz, ma viszont már felhőkarcolók, feltűnően tiszta utcák és ugrásszerű technológiai fejlődés jellemzi az országot. A kapitalizmust csúcsra járatni különösen nagy teljesítmény egy olyan országban, amit Kína, Oroszország és Észak-Korea ölel körül, és aminek a fővárosa mindössze 40 kilométerre van az atomfegyverek mellett mostanában kémműholdakkal kísérletező diktatúra határától. A Garnélaráktól a bálnáig: Dél-Korea az elfelejtett háborútól a K-Popig című könyv szerzőjével, Ramon Pacheco Pardóval beszélgettünk.

Forbes.hu: Magyarország és Dél-Korea nem csak hasonló méretű országok, de abban is hasonlítanak, hogy az autógyártás a gazdaság kulcsfontosságú pillére volt az elmúlt évtizedekben. Hogy lehet, hogy Dél-Korea mára a világ élvonalában van?

„Mentális védőoltásokat kell adni a gyermekeknek”

Tavaly ősszel egy újpesti gimnázium egyik diákja öngyilkos lett, a tragédia után felmérték a tanulók mentális egészségét a kerületben, és döbbenetes adatok jöttek ki. Az elemzéshez az ön által is használt kérdéssort használták. Mely területeken voltak a legnagyobb problémák?

Szinte az összesben. Mintegy ötszáz, 9. és 12. osztályos diák válaszolt, majdnem minden második gyerek beszámolt verbális bántalmazásról, minden negyedik szexuális abúzusról is. Érdekes módon a bullyinget kevés gyerek említette, viszont a tanulók közel harmada tapasztalta az érzelmi elhanyagolást, és a válaszok szerint minden ötödik gyereket ért már fizikai bántalmazás. A diákok negyede azt mondta, olyan családban él, ahol valamilyen formában jelen van a függőség. Ezek az adatok lesújtóak voltak, hisz nem egy általános statisztikát láttunk, hanem testközelben, egy szűk közegben történt mérés eredményét.

A felméréséhez az ACE (Adverse Childhood Experiences – negatív gyermekkori élmények) kérdőív kérdéseit használták, amit eddig még egyszer sem vettek elő.

Újabb nyomós érv a mesterséges édesítőszerek ellen

Egy amerikai tanulmány összefüggést talált a nagy mennyiségű ultrafeldolgozott élelmiszer, különösen a mesterséges édesítőszerek fogyasztása és a depresszió kialakulása között.

Már eddig is sok adat állt rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek fokozzák bizonyos fizikai betegségek megjelenésének az esélyét – például stroke, szívroham és a magas vérnyomás –, most viszont készült egy nagyszabású tanulmány ezen élelmiszerek rendszeres fogyasztása és a mentális betegségek összefüggéseiről is, írja a The Guardian.

A kutatók az Egyesült Államok egyik legnagyobb, a nők hosszú távú egészségét vizsgáló tanulmányának adatait használták, amelyben több mint harmincezer, középkorú nő étrendjét és mentális egészségét vizsgálták 2003 és 2017 között.

Aggasztóan nagy arányban vannak kitéve verbális, fizikai és érzelmi bántalmazásnak a gyerekek egy kutatás szerint

Döbbenetes eredménye lett egy diákok mentális állapotával foglalkozó felmérésnek Budapesten – hangzott el az RTL Híradóban. A felmérésben részt vevő újpesti középiskolások 21 százaléka szexuális abúzus áldozata, de gyakori a verbális vagy fizikai bántalmazás is.

A kérdőivet az után töltették ki több mint 1000 középiskolással, hogy csak a tanév első két hetében tízen kíséreltek meg öngyilkosságot, egy fiatal pedig meg is halt. A kerület terápiás szobákat hozott létre, ahol hetente háromszor szakemberek foglalkoznak majd a diákokkal.

A kutatást végző önkormányzati ifjúsági referens, Andula Zsuzsanna elmondta, 1007 főből mindössze 29 fő, vagyis nagyjából 2,9 százalék mondhatta el magáról, hogy nincsen semmilyen gyermekkori ártalmas élménye. A kutatást két részletben készítették el. Először 418, többségében 9-10. osztályos tanuló töltötte ki a 10 kérdéses kérdőívet. Ebből azt derült ki például, hogy

Egyes anorexiás betegek úgy gondolják, hogy joguk lenne meghalni

A szakemberek véleménye megoszlik arról, hogy az anorexia egy bizonyos fokon túl gyógyíthatatlannak minősíthető-e. Vannak, akik úgy vélik, igen, ez pedig rengeteg kérdést vet fel arról, milyen segítséget kell kapnia egy ilyen betegnek. Akár segítséget a halálhoz is – azokban az országokban, államokban, ahol ez legális.

„Anya, én Oregonba akarok menni.” Jennifer Hesketh Aviles tudta, hogy a lánya, Heather kérése mit jelent. Nem valamiféle kirándulásra vágyott egy másik államba. Azért akart oda menni, mert úgy gondolta, ott lehetősége lenne meghalni. Így kezdődik a The Guardian részletes cikke a témában.

Oregon 1997-ben legalizálta az orvos által támogatott öngyilkosságot a végstádiumú betegségben szenvedők számára, és Heather, aki több mint 30 éve szenvedett, úgy gondolta, hogy a betegség hosszabb távon egyébként is végezni fog vele. Az orvosok már évek óta jelezték, hogy belehalhat az anorexiába. „Ha továbbra is azt csinálod, amit csinálsz, hospice-ban fogod végezni” – figyelmeztette az egyik orvos, de Heather állapotát ez nem befolyásolta.