Best WordPress Hosting
 

Brutálisan sok mikroműanyag van szennyvízeinkben

A szennyvíztisztító telepek annak ellenére távolítják el nagy hatékonysággal a mikroműanyagokat, hogy nem tervezték azokat ilyen problémák megoldására – derült ki több hazai szennyvíztisztító telep felméréséből. Kiemelten fontos a lakosság hozzájárulása a mikroműanyag szennyezés megelőzéséhez.

A felmérést végző konzorcium közleménye szerint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Vízgazdálkodás-tudományi Bizottsága negyedéves előadó ülést tartott április 3-án, amelyen kiemelt figyelmet szenteltek a kommunális szennyvizeken keresztül kibocsátott mikroműanyagok legújabb kutatási eredményeinek.

Ennek keretében mutatták be a RISK-MP projektkonzorcium – az Eurofins Analytical Services Hungary Kft., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, az Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet és a Pannon Egyetem – munkatársai első eredményeiket, amelyeket több hazai szennyvíztisztító telep felmérése során gyűjtöttek össze.

Hallásromlással fenyegeti gyermekeinket a zenés rendezvények többsége

Visszafordíthatatlan hallásromlással fenyegeti a gyermekeket a nagy hangerejű zene a különböző rendezvényeken, koncerteken, mozikban, színházakban. A szakma törvényi szabályozást sürget. Sajtótájékoztató és miniszimpózium a Magyar Zene Házában a hang világnapján.

Az esemény időpontja: 2024. április 16., kedd 11.00 óra

Helyszín: Magyar Zene Háza, 1146 Budapest, Olof Palme sétány 3.

Megtartotta akadémiai székfoglalóját Karikó Katalin

Karikó Katalin, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tiszteleti tagja megtartotta székfoglaló előadását kedden, a Pesti Vigadó dísztermében. Az eseményen Lénárd László, az MTA Biológiai Tudományok Osztályának elnöke méltatta a Nobel-díjas kutatóbiológust – írta az MTI.

Köszöntőjében egyebek mellett kiemelte, hogy Karikó Katalin az első magyar nő, aki Nobel-díjat vehetett át. Mint fogalmazott, Karikó Katalin nemcsak fantasztikus kutató, tudós, hanem nagyszerű ember is, aki soha nem adta fel az álmát.

Ezt követően Ádám Veronika, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke mondott laudációt. Kiemelte: Karikó Katalin világraszóló teljesítménye mögött egy rendkívüli ember rendkívüli életútja áll. A Nobel-díjas kutató életútját ismertetve felidézte a gyermekkorát, iskolás éveit, kiemelve Tóth Albert tanár urat, aki a

Szétnyomott rovarokból és ízeltlábúakból született az MTA könyvtárának legjobb könyvjelzője

A préselt növényekből készült könyvjelzők hosszú időn át voltak a könyvolvasók legnagyobb kedvencei, aztán elsöpörték őket az újabb és újabb divatok. A nyomtatott könyvek mindenki számára elérhetővé válása óta jó eséllyel nem volt azonban egyetlen olyan alkalom sem, hogy tömegek érezték úgy, hogy ízeltlábúakat, vagy rovarokat kellene kilapítani egy papírlapon, hogy aztán azzal jelöljék meg, hol tartanak az éppen olvasott kötetben.

Erre irányuló próbálkozások persze biztosan voltak, hiszen nem kizárt, hogy néhány biológus, vagy természetimádó úgy döntött, hogy az alapművek egyikében mindenképpen egy lapra helyezett apró lényeket akar rendszeresen költöztetni. Ezen az elven gondolkodhatott az MTA Könyvtárát hat évtizeddel ezelőtt segítő iparművész-grafikus, Vörös Gyula is, aki egy XVI. századi kötet restaurálása során

úgy döntött, hogy nem szimplán csak eltávolítja az oldalak közé szorult, rég szomorú véget ért állatokat, hanem valamit kezd is velük.

Eljött az idő, hogy a szennyezők fizessenek a műanyagszemét miatt

Rendszerszintű hiányosságok miatt termelünk és használunk fel egyre több műanyagot, s így egyre több kerül ki tengeri, szárazföldi és édesvízi élőhelyekre – derül ki az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC a legújabb kutatásokat összefoglaló kommentárjából. Az európai tudományos szervezetnek a Magyar Tudományos Akadémia is tagja.

Jó esély van rá, hogy a 22. század történészei a „műanyagok koraként” fogják jellemezni a 20. és a 21. századot. A műanyagok egyre több területen való alkalmazása az 1960-as években indult, és egyre fokozódott. Diadalmenetének semmi sem szabott gátat: 2019-ben már 353 millió tonnányi műanyaghulladékot produkáltunk. Ha nem vezetünk be drasztikus korlátozást, 2060-ra 1014 millió tonnára nő a szemét mennyisége – szerepel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD egyik 2022-es jelentésében, amelyre nyomatékosan hivatkoznak az EASAC-jelentés összeállítói is.

A legnagyobb növekmény az ázsiai és a szubszaharai feltörekvő gazdaságokban várható. A több mint egymilliárd tonnára becsült mennyiség több mint kétharmadát a különféle csomagolások és más, szintén rövid felhasználási ciklusú műanyagok teszik majd ki. Az előrejelzésben az áll, hogy – a jelenlegi trendeket figyelembe véve – a műanyaghulladék fele szemétlerakókba kerül majd, míg 18%-a égetőművekben hasznosul.

Magyar tudomány a lejtőn

Gyorsan esik vissza a Nobel-díjasaira büszke Magyarország tudományos teljesítménye nemcsak a világ egészéhez, de a régió országaival összevetve is, ahogy a tudományra fordított állami kiadások is folyamatosan csökkennek.

Lakosságarányosan a magyar tudományos publikációk számában 1996 és 2002 között a 29-30. helyen állt Magyarország, majd 2003 és 2010 között a 40. helyig csúszott vissza, 2021-re az 51. helyre volt elegendő. Csak Bulgáriában és Romániában alacsonyabb a tudományos teljesítmény az Európai Unióban.

Számokban: az alapkutatásra, műszaki fejlesztésre és a felsőfokú oktatásra 2004 és 2010 között stabilan a GDP 2,2-2,4 százalékát költötte az állam.  A Fidesz hatalomra kerülése gyors leépülést hozott, 2021-ben már nem érte el a GDP 2 százalékát az ezekre szánt erőforrás.

1371 magyar akar szkíta nemzetiségű lenni

Pócs Alfréd László kezdeményezését, hogy nyilvánítsák a szkítákat is Magyarországon honos népcsoporttá 1371 magyar állampolgár támogatta. Erről az érvényes aláírások ellenőrzése után tájékoztatta Sasvári Róbert, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke (NVB) Kövér Lászlót, a végső szót ugyanis az Országgyűlés mondja ki.

A törvény szerint ehhez ezer magyar állampolgárnak kellett aláírásával igazolnia, hogy a magyarországi szkíta kisebbséghez tartozik, a kisebbségi törvényben foglalt feltételeknek megfelel. Azt kérték, hogy az Országgyűlés a nemzetiségi törvény alapján a szkíta népcsoportot ismerje el nemzetiségként. A Magyarországon elismert 13 honos nemzetiség mellé vegye fel a szkítát is.

A Nemzeti Választási Bizottságnak ilyen ügyekben kötelező kikérnie a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének állásfoglalását is, amit Sasvári Róbert szintén mellékelt a fideszes házelnöknek. Freund Tamás jelezte, hogy a magyarországi, magukat szkítákként azonosító közösség honos népcsoporttá nyilvánítását a tudós testület nem támogatta.

Népszava: Sztrájkra készülnek az akadémiai dolgozók

A jövőben a kutatóhelyek megalapításáról, átszervezéséről és megszüntetéséről mégsem kizárólag az elnök, hanem továbbra is a kutatóhálózat kilencfős irányító testülete dönthet – ezt nyilatkozta a Népszavának Lőrincz Viktor, az Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) alelnöke. Erről egyébként elsőként Csák János kulturális és innovációs miniszter számolt be a Facebook-oldalán, miután november 22-én találkozott a kutatási hálózat elnökével, Gulyás Balázzsal és Freund Tamással, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével.

Forrás: Csák János Facebook-oldala

Az eredeti törvényjavaslatot Csák János november 14-én nyújtotta be a parlamentnek, az indoklás szerint a HUN-REN (korábbi nevén Eötvös Loránd Kutatási Hálózat) elnöke maga kezdeményezte, hogy bizonyos hatáskörök, így a kutatóhelyek átszervezéséről vagy megszüntetéséről szóló döntések is hozzá kerüljenek az irányító testülettől az irányítással kapcsolatos folyamatok „egyszerűsítése és gyorsítása” érdekében. Ez ellen aztán az ADF, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) és az Oktatói Hálózat is tiltakozott.

Részletfizetést kért egy Mészáros-érdekeltség

A 660 milliárd forintra becsült vagyonával Magyarország leggazdagabb emberének számító Mészáros Lőrinc gyerekei is kihasználnának minden lehetőséget, ha kedvezményekről van szó – derül ki a Népszava birtokába került iratokból.

A Mészáros-gyerekek Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.-je vezeti azt a konzorciumot, amely 8,5 milliárdos ajánlattal megnyerte az MTA-székház felújításának első ütemére kiírt tendert. A jól fizető munka azonban némi kiadással is jár. A kerületben – ahogy más önkormányzatoknál is – egyre gyakrabban kötnek megállapodást nagyobb beruházások kivitelezőivel, hogy a munkálatok miatti zaj, por, területhasználat, forgalomnövekedés miatt afféle ellentételezésként támogatást adjanak. Ez esetben sincs ez másként, ám a konzorcium részletfizetést kért az V. kerületi, fideszes vezetésű önkormányzattól a 110 milliós támogatás megfizetésére 

– írta a lap, amely szerint tíz egyenlő részletben fognak fizetni, miközben a Mészáros-cégnek tavaly 65 milliárdos bevétele volt. A városfejlesztési bizottság kedden már rábólintott a megállapodásra, pedig egy ellenzéki képviselő, Berta Zsófia szerint  az is kérdéses, nem kevés-e a 110 milliós támogatás.

Karikó Katalin egyelőre titkolja, milyen gyógyíthatatlan betegséggel foglalkozik

A héten Magyarországra látogatott friss Nobel-díjasaink egyike: Karikó Katalin október 11-én délután az MTA székházában tartott sajtótájékoztatót Áttörések című önéletrajzi könyvének bemutatója előtt. Az eseményen Erdei Anna immunológus, az MTA főtitkárhelyettese is részt vett.

Jó nap az, amikor a tudományra ilyen figyelem hárul

– kezdte sajtótájékoztatóját Karikó Katalin, aki kiemelte: reméli, hogy az elkövetkező időszakban komolyabb érdeklődés övezi majd a tudományos világot.

Az MTA 8 pontban foglalta össze az akkugyárakkal szembeni aggodalmait

A Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának (FFEB) állásfoglalása a Magyarországon jelenleg működő, telepítés alatt álló és jövőben telepítendő akkumulátorgyárak ügyében.

Az elsősorban elektromos járművek előállításához szükséges akkumulátorok gyártásának hazai helyzete az elmúlt hónapokban mind a tudományos közösség, mind a közvélemény figyelmét felkeltette, amit a már működő és tervezett üzemek környezeti, gazdasági és társadalmi hatásai indokolnak. Ezen összetett hatások értékelését nem elegendő egy-egy meghatározott nézőpont szempontjából, elszigetelten elvégezni, ezért az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága fontosnak tartja felhívni a figyelmet arra, hogy a témát annak teljes komplexitásában, a fenntartható fejlődés elveinek a figyelembevételével és a fenntarthatóság valamennyi aspektusára és azok összefüggéseire tekintettel kell vizsgálni.

Az elmúlt hónapokban számos kritika érte mind a fejlesztések tervezett volumenét és ütemét, mind pedig azok módját, ami sokakban kétségeket és aggodalmakat ébresztett. A fenntartható fejlődés elveivel ellentétben a már megvalósult, illetve megvalósítás alatt álló fejlesztéseket nem előzte meg széles körű társadalmi tájékoztatás és egyeztetés, amely megfelelő stratégiai hatásvizsgálatokon alapulna, illetve az érintettek számára nem volt mód esetleges kételyeik, ellenérveik érdemi artikulálására, a fejlesztések valamennyi fenntarthatósági aspektusának a megismerésére. A fenntarthatóság szempontrendszerét legegyszerűbben egy háromlábú székhez szokták hasonlítani, melynek ha bármelyik lába sérül, az egész maradandó károkat szenvedhet, kifejezve ezzel azt az üzenetet, hogy a gazdasági, a társadalmi és a környezeti szempontok egyaránt nélkülözhetetlenek, és ezek harmóniája, integrált szemlélete a legjobb megoldás. Az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága sem mentes a sokakat foglalkoztató aggodalmaktól, ezért – kiváltképpen a megnyugtató rendezés érdekében – az alábbi észrevételeket és ajánlásokat teszi a döntéshozók felé.

Kritika az MTA-tól: nyolc kulcsfontosságú pontban foglalták össze, mi a gond az akkugyárakkal

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága (FFEB) állásfoglalást adott ki a Magyarországon jelenleg működő, telepítés alatt álló és jövőben telepítendő akkumulátorgyárak ügyében. Mint írták, az akkumulátorok gyártásának hazai helyzete az elmúlt hónapokban mind a tudományos közösség, mind a közvélemény figyelmét felkeltette. A testület nyolc pontban foglalta össze álláspontját az akkugyárak telepítésének problémáiról Ezek szerint

A fenntartható fejlődés elveivel ellentétben a már megvalósult, illetve megvalósítás alatt álló fejlesztéseket nem előzte meg széleskörű társadalmi tájékoztatás és egyeztetés, ezért szükséges az akkumulátorgyártás felfuttatására építő gazdasági stratégiával kapcsolatos valamennyi érv és ellenérv megjelenítése, vitába vonása és az aggodalmak érdemi kezelése.

Szükséges nyilvánosságra hozni azokat a számításokat, amelyek alapján a kormány hosszú távon és fenntarthatóan jelentős társadalmi hasznot remél a beruházásoktól.

A Mészáros-gyerekek cége újíthatja fel az MTA székházát

A Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. által vezetett konzorcium nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia székházának felújítására kiírt pályázatot – közölte az MTA szerdán.

A munkálatok két szakaszban zajlanak majd, az Akadémia a mindkét rész tekintetében a legkedvezőbb ajánlatot adó, Mészáros Lőrinc gyerekeinek érdekeltségébe tartozó Fejér-B.Á.L. konzorciummal kötött szerződést 2023 júliusában. A projekt I. ütemének teljes szerződéses összege bruttó 8,85 milliárd forint.

A közlemény szerint a 2023 nyarán kezdődő I. ütem egyik legnagyobb feladata a tető teljes felújítása, ami a beázások és a szerkezet elöregedése miatt már nem halasztható. Ezen kívül

Átadták az MTA Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjakat

Hogyan lehet gyeprekonstrukcióval javítani a tájsebeket, újrateremteni élőhelyeket és helyreállítani ökoszisztéma-szolgáltatásokat? Mit tehetünk a veszélyeztetett státuszú görög karsztvipera fennmaradásáért a biológiai sokféleség fogyatkozása ellen? Milyen újrahasznosítási és kompatibilizálási lehetőségei vannak a vegyes PET- és PLA-hulladékoknak?

Többek között ezekre a kérdésekre keresik a válaszokat pályamunkájukban azok a fiatal kutatók, akiknek az eredményeit Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjjal ismerte el idén a Magyar Tudományos Akadémia. A díjat 2010-ben hozták létre a tudományos élet területén dolgozó fiatal kutatók környezetvédelmi kutatási eredményeinek elismerésére. A Pályadíjakat Szathmáry Eörs, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság elnöke adta át 2023 június 12-én az MTA Székházában.

Az MTA Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjak átadása 2023 06 12. Mizsei Edvárd, Szathmáry Eörs, Kiss Réka, és Gere Dániel

Átnevezik az MTA-tól elvett kutatóintézeti hálózatot

A parlament hamarosan dönt a Neumann János Programról, amelynek részeként az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) neve Magyar Kutatási Hálózatra változhat – írja az Eduline a Kulturális és Innovációs Minisztérium közlésére hivatkozva. Ennek az intézkedésnek az céja, hogy

mind a hazai, mind a nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs ökoszisztéma tagjai körében a név alapján könnyen és egyértelműen beazonosítható legyen a független magyarországi kutatási hálózat.

Az új elnevezés (angolul a Hungarian Research Network) szerintük jobban támogatja a magyar kutatási eredmények hatékony kommunikációját, és „ezáltal hozzájárul a kutatási hálózat és egyben Magyarország ismertségének és elismertségének növeléséhez a nemzetközi színtéren”, mint ha az intézményhálózat névben továbbra is maradna a névadó, Eötvös Loránd.