Portálunk, a Media1 elsőként írt arról cikket, hogy az állami M1 tévécsatorna Híradójának segítségével gyakorlatilag épp elcsalják a választásokat Magyarországon, legalábbis napi gyakorisággal a Fidesz egyes politikusainak választási kampányfilmjeit sugározták híradós riportoknak álcázva, ezzel törvénytelenül befolyásolva a választói akaratot a közelgő európai parlamenti és önkormányzati választások előtt, sőt még az is elhangzott az egyik riportban, hogy a Fideszre kell szavazni. Cikkünk után először a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 13:0 arányban marasztalta el a televíziót a választói akarat törvénytelen befolyásolása miatt, majd a Kúria is jóváhagyta az NVB határozatát, most pedig az Alkotmánybíróság.
Archívum címkék: nvb
Orbán Viktor kampányfilmjét is saját riportként tálalva adta le az M1 Híradó
A közmédia nem először álcázza tudósításnak a fideszes propagandaanyagokat, pedig a Nemzeti Választási Bizottság 13:0 arányban már egyszer elmarasztalta a választások efféle törvénytelen befolyásolása miatt az M1 Híradót néhány nappal ezelőtt és megtiltotta az efféle további jogsértésektől – éppen a Media1 egyik cikke nyomán. Az MTVA azonban folytatja a törvénytelen választási manipulációt.
Az M1 Híradó az elmarasztalása után is folytatja a választások jogellenes befolyásolását
Úgy tűnik, hiába marasztalta el a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 13:0 arányban a Media1 cikke nyomán az M1 Híradót, amiért az a Fidesz melletti szavazásra buzdító kisfilmeket sugárzott riportokba csempészve, az állami tévé ugyanis a határozat ellenére is tovább folytatja a tiltott propagandát.
A Nemzeti Választási Bizottság a Media1 által bemutatott visszaélés után elmarasztalta az M1 Híradót
A Media1 néhány nappal elsőként mutatta be, hogy milyen jogsértő módszerrel kampányolt több napon át a Fidesz mellett az M1 televízió Híradója. Cikkünk után a Momentum országgyűlési képviselőjétől panasz futott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), ahol most egyhangú szavazással elmarasztalták a tévériportokba csempészett Fidesz-reklámok sugárzása miatt. Az MTVA-t felügyelő médiahatóság eközben továbbra is hallgat.
NVB: Törvényt sértett a közmédia azzal, hogy a Híradóban közzétette a Fidesz reklámjait
A Nemzeti Választási Bizottság egyhangú döntéssel részben helyt adott a Momentum kifogásának, és megállapította, hogy a Duna Médiaszolgáltató Zrt. az április 27-én és 28-án az M1-en 19 óra 30 perckor kezdődő Híradóban
jogosulatlanul tett közzé a Fidesz politikai reklámjának minősülő médiatartalmat,
és ezzel megsértette a választási eljárásból fakadó kötelezettségét, miszerint csak egyenlő feltételek mellett közölheti a jelölőszervezetek hirdetéseit.
Lehet népszavazás a kiemelt beruházásokra vonatkozó törvényről
Az LMP a június 9-i választások után gyűjtheti az aláírásokat azért, hogy a kormány rendeletekkel ne engedhessen eltérést az érvényes országos és helyi építési jogszabályoktól, írja a hvg.hu.
A lap cikkében emlékeztet, a Kúria tavaly novemberben egyszer már kimondta, hogy lehet erről népszavazást tartani, de a kormány ezután áthelyezte a szabályokat egy másik, az építészetről szóló törvénybe, így a jóváhagyott előző kérdés értelmét vesztette,
Az LMP újra nekifutott, és átírta a kérdést a következőre:
Magyar Péter: Jogerőssé vált a Tisza Párt regisztrációja a választásokra
Jogerős lett a Tisza Párt regisztrációja a június 9-i európai parlamenti és önkormányzati választásra
– jelentette be a Facebook-oldalán Magyar Péter.
A Talpra Magyarok Közössége alapítója a múlt héten közölte, hogy a Tisztelet és Szabadság (Tisza) Pártot, mint jelölő szervezetet egyhangúlag nyilvántartásba vette a Nemzeti Választási Bizottság – logóstul és rövidített névvel együtt. Az NVB ülésén elhangzott, a hosszabb és a rövidített nevet is fel lehet tüntetni a szavazólapon, ahogy a logót is.
Az NVB átengedte az LMP népszavazási kezdeményezését
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) csütörtöki döntésével átengedte az LMP népszavazási kezdeményezését, amellyel hatályon kívül lehetne helyezni a magyar építésügyi törvénynek a kiemelt beruházások szabályozásáról szóló részét, közölte Csárdi Antal, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese budapesti sajtótájékoztatóján.
Az LMP tavaly nyáron már indított egy népszavazási kezdeményezést a kiemelt beruházások felgyorsításáról szóló törvény hatályon kívül helyezésének érdekében, azt a kérdést azonban az NVB nem hitelesítette, ezért a párt a Kúriához fordult jogorvoslatért, és a testület megsemmisítette az NVB határozatát.
Az NVB mostani döntésével elhárult minden akadály, hogy népszavazást tarthassanak ebben a kérdésben
Az NVB elkaszálta az aktív eutanáziáról szóló népszavazási kérdéseket
A Nemzeti Választási Bizottság csütörtök délután elutasította az aktív eutanáziáról szóló népszavazási kezdeményezést, írja a Telex. A bizottság nyolc tagja szavazott a két kérdés elutasításáról, négy tag pedig a hitelesítés mellett. A két népszavazási kérdés a következő:
Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Büntető Törvénykönyv öngyilkosságban közreműködést bűncselekménnyé nyilvánító szabályát, hogy az ne vonatkozzon azon teljes cselekvőképességgel rendelkező személyeknek nyújtott segítségre, akik gyógyíthatatlan, számukra elviselhetetlen mértékű fizikai vagy mentális szenvedést okozó és emiatt az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen, halálos betegségben szenvednek és állapotukban nem várható javulás?
Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Büntető Törvénykönyv öngyilkosságban közreműködést bűncselekménnyé nyilvánító szabályát, hogy az ne vonatkozzon azon teljes cselekvőképességgel rendelkező személyeknek nyújtott segítségre, akik fizikai állapotuk okán az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen, a javulás lehetősége nélküli helyzetben vannak?
1371 magyar akar szkíta nemzetiségű lenni
Pócs Alfréd László kezdeményezését, hogy nyilvánítsák a szkítákat is Magyarországon honos népcsoporttá 1371 magyar állampolgár támogatta. Erről az érvényes aláírások ellenőrzése után tájékoztatta Sasvári Róbert, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke (NVB) Kövér Lászlót, a végső szót ugyanis az Országgyűlés mondja ki.
A törvény szerint ehhez ezer magyar állampolgárnak kellett aláírásával igazolnia, hogy a magyarországi szkíta kisebbséghez tartozik, a kisebbségi törvényben foglalt feltételeknek megfelel. Azt kérték, hogy az Országgyűlés a nemzetiségi törvény alapján a szkíta népcsoportot ismerje el nemzetiségként. A Magyarországon elismert 13 honos nemzetiség mellé vegye fel a szkítát is.
A Nemzeti Választási Bizottságnak ilyen ügyekben kötelező kikérnie a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének állásfoglalását is, amit Sasvári Róbert szintén mellékelt a fideszes házelnöknek. Freund Tamás jelezte, hogy a magyarországi, magukat szkítákként azonosító közösség honos népcsoporttá nyilvánítását a tudós testület nem támogatta.
Újabb akkus népszavazást torpedózott meg a Kúria
Helyben hagyta a Kúria a Nemzeti Választási Bizottság júniusi döntését, amellyel megtagadta az LMP sokadik népszavazási kezdeményezését a hazai akkumulátorgyárak további építésének megakadályozására – szúrta ki a hvg.hu a kedd esti Magyar Közlönyben megjelent kúriai határozatot.
A most elkaszált kérdés így szólt:
Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne lehessen olyan újabb, akkumulátorok gyártására szolgáló ipari létesítmény üzembehelyezését engedélyezni, amelynek az üzembehelyezésével az ország területén az éves összesített gyártási kapacitás meghaladja, a 2023. december 31-én működő létesítmények összteljesítményét?
Népszavazás döntheti el, maradjon-e a kötelező 5 ezer forintos kamarai hozzájárulás
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hitelesítette a Jobbik-Konzervatívok frakcióvezetője, dr. Lukács László György népszavazási kezdeményezését, amely a kötelező 5000 forintos kereskedelmi és iparkamarai hozzájárulás eltörléséről szól – adta hírül a párt.
A Nemzeti Választási Bizottság csütörtöki döntése értelmében tehát elindulhat az aláírásgyűjtés az 5000 forintos éves kötelező kamarai hozzájárulás eltörléséért. A párt szerint ez a döntés lehetőséget biztosít arra, hogy végre meg lehessen szüntetni a Parragh László-féle kamarának fizetendő éves lehúzást, amelyért amúgy sem kapnak semmilyen segítséget cserébe a vállalkozások. A könyvelők például évekkel ezelőtt hasonlóan nyilatkoztak, egyfajta adónak minősítve a kamarai hozzájárulást.
A kötelező kamarai hozzájárulást 2012-ben vezették be, éves díja 5000 forint, azóta nem változott, de 2022-től központosították a beszedését, vagyis azóta már a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához folyik be, nem a területi kamarákhoz. Becslések szerint mintegy 3 milliárd forint folyhat be a 600 ezer vállalkozótól a kötelező hozzájárulásból. Ha a vállalkozó nem fizeti be az összeget, akkor a NAV behajthatja.
Az NVB kimondta: szerintük a magyarok nem elég értelmesek
Ma kiderült, hogy a Nemzeti Választási Bizottság szerint a magyar emberek nem elég értelmesek ahhoz, hogy dönteni tudjanak a sorsukat érintő legfontosabb kérdésekről. Ez derült az NVB mai határozatából, melyben elutasították azt az LMP-s népszavazási kezdeményezését, ami megszüntetné a kiemelt beruházási törvényt.
Az LMP a nem hitelesített népszavazási kezdeményezés ügyében a Kúriához fordul jogorvoslatért.
Az NVB indoklása már csak azért is álságos, mert a magyar emberektől ugyan elveszik a jogot, hogy dönthessenek a saját sorsukról, de az NVB még egy online közvetítést sem tud tisztességesen összerakni, és már a nyaralásukat sem hajlandóak megszakítani azért, hogy gátolják az alapvető demokratikus jogok érvényesülését. Az online tárgyalás technikai feltételei nem voltak adottak, folyamatosan megszakadt a hang, az egyik jelenlévő tag végül nem is tudott szavazni a technikai körülmények hiányossága miatt.
Orbán Alkotmánybírósága is elutasította, hogy helyi népszavazásokat tartsanak az akkumulátorgyárakról
Az önkormányzatok gazdasági autonómiájához tartozó döntésként az Alkotmánybíróság is elutasította, hogy Magyarországon helyi népszavazások döntsenek egy-egy településen akkumulátorgyárak létesítéséről. Környezeti és egészségügyi kockázatok sem számítanak. A testülethez az LMP fordult alkotmányjogi panasszal azután, hogy a kérdést a Nemzeti Választási Bizottság elutasította, a Kúria pedig jóváhagyta az NVB döntését. A párt egy országos referendumot akart a helyi népszavazásokról, alkotmányjogi panasza szerint pedig az elutasítás sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, az egészséges környezethez való jogot, nem mellesleg pedig a természeti erőforrások védelmének, fenntartásának és a jövő nemzedékek számára való megőrzésének mindenkit terhelő kötelezettségét is, ennek ellenére az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a népszavazási kérdés a kötelező ügydöntő helyi népszavazás új esetkörét jelentené törvényi szinten egy olyan ügyben, amely a helyi önkormányzatok gazdasági autonómiájához tartozik. Egy esetleg érvényes és eredményes referendum nyomán az Országgyűlésnek olyan jogi szabályozást kellene alkotnia, amely ellentétben áll az alaptörvénnyel, szóval még az alaptörvényt is módosítani kellene hozzá – írta a 24.hu.
A kérdés egyébként így hangzott:
Egyetért-e azzal, hogy akkumulátorgyártásra szolgáló üzemet csak akkor lehessen létesíteni egy településen, ha azt az ott lakó választópolgárok helyi népszavazás útján kifejezett döntésükkel támogatják?
Alkotmánybíróság: nem lesz oktatási népszavazás
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) vezetői öt kérdésben kezdeményeztek népszavazást, ám mindegyiket elutasította a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Később a Kúriához fordultak, amely két kérdést hitelesített.
Azokról most külön-külön döntött az Alkotmánybíróság.
Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezzen?