Best WordPress Hosting
 

Fehéroroszországból érkezik Paks II. új építésvezetője

A Paks II. atomerőmű közvetlen építési szakaszba lépésével az eddigi igazgató Alekszandr Merten, mint a fővállalkozó Atomsztrojexport (ASZE) vállalat projektigazgatója átadja projektvezetői megbízatását Vitalij Poljanyinnak. Az új vezető fogja irányítani az új atomerőművi blokkok építését, az építéshez szükséges anyagok és berendezések, valamint a terv- és kivitelezési dokumentáció biztosítását. Továbbra is Alekszandr Mertenhez tartoznak a stratégiai ügyek, beleértve a projektet érintő politikai, pénzügyi és jogi együttműködés koordinálását – idézi a portál az ASZE közleményét.

Vitalij Poljanyin, az Atomsztrojexport vállalat alelnöke eddig a belorusz atomerőmű építési projektigazgatója volt, amely atomerőmű 2023. november elején kezdte meg a kereskedelmi üzemet. Az új paksi projektigazgató 2023. november 20-án lépett hivatalba azt követően, hogy a projektben 2023. augusztus 21-én megkezdődött a közvetlen megvalósítás szakasza.

Tekintettel arra, hogy az Európai Unió területén épülő Paks II. atomerőmű beruházása számos sajátossággal bír, Alekszandr Merten mint a fővállalkozó ASZE vállalat alelnöke és a Rusatom International Network (RAIN) igazgatójának első helyettese továbbra is felügyeli a projekt megvalósításának stratégiai aspektusait. Hozzá tartozik továbbá az ASZE vállalat külföldi partnereivel folytatott politikai, pénzügyi és jogi együttműködés koordinálása, valamint a magyar, illetve külföldi vállalatokkal a kapcsolatok kialakítása, fenntartása és számos egyéb kérdés.

Atomügyben is mellőzné személyes jelenlétet igénylő közmeghallgatásokat a kormány

Semjén Zsolt hétfő este nyújtotta be azt az 58 oldalas törvényjavaslatot, amely úgy módosítaná az atomenergiáról szóló törvényt, hogy a közmeghallgatásokat a jövőben személyes megjelenés nélkül is meg lehetne tartani.

A benyújtott szöveg egészen pontosan úgy szól, hogy

a közmeghallgatás az érintettek személyes megjelenése nélkül, honlapon való közzététel útján is megtartható. A közzététel tartalmazza az észrevételek, kérdések feltevésének módját és azt a határidőt, amelyen belül az érintettek észrevételeket és kérdéseket tehetnek fel.

Orbán Kötcsén megjósolta, kedden be is jelentették a magyar-francia nukleáris kapcsolatbővítést

Kibővíti és magasabb szintre emeli fennálló kapcsolatait a nukleáris ipar meghatározó nagyvállalatával a kormány. A Framatome szaktudása akár a meglévő blokkok üzemidő-hosszabbításában vagy a következő generációs technológiák meghonosításában is hasznosulhat Magyarországon – közölte az Energiaügyi Minisztérium kedden az MTI-vel.

A közlemény szerint Lantos Csaba energiaügyi miniszter és Bernard Fontana, a francia Framatome elnök-vezérigazgatója egyetértési megállapodást írtak alá a kétoldalú együttműködések elmélyítéséről szeptember 12-én, Budapesten.

A tárca jogelődje és a világcég hazai leányvállalata 2021 végén fűzte szorosabbra kapcsolatát az atomenergia békés célú hasznosításában. Az elsősorban oktatási-képzési és kutatás-fejlesztési fókuszú partnerséget az új megállapodás az atomerőművek hosszú távú üzemeltetésével és üzemanyag-ellátásával összefüggő közös munkával egészíti ki. E változás indokolja a szélesebb körű gazdasági, műszaki, szervezési ismeretekkel rendelkező anyavállalat közvetlen bevonását a közlemény szerint.

Telex: Orbán nyíltan szembemenne az orosz érdekekkel Paks esetében

Orbán Viktor miniszterelnök Kötcsén zártkörű beszédében a nukleáris ipart is érintette, értesült a portál. Úgy tudják, arról beszélt, hogy van egy 15 pontos „nagy terve”, az egyik pont alatt pedig a miniszterelnök állítólag az energetikai önellátást éltette, illetve arról beszélt, hogy Paks orosz helyett francia üzemanyaggal is mehetne.

Aszódi Attila nukleáris szakember, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) egyetemi tanára és a paksi bővítés korábbi kormánybiztosa úgy kommentálta az értesülést, hogy egy alternatív üzemanyag-beszállító felkutatása az ellátásbiztonság és az ár szempontjából is valóban kívánatos.

Mi lenne az előnye?

Még idén eldől a csillebérci nukleáris kutatóreaktor sorsa

Idén december 15-én jár le a Budapesti Kutatóreaktor (BKR) működési engedélye. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) emiatt közmeghallgatást tartott, amit már az idén áprilisban életbe lépett új szabályoknak megfelelően szerveztek meg.

Ha a működési engedély decemberben lejár, a reaktort már másnap le kellene állítani.

Mivel azonban a létesítmény munkájára a kutatásban és a hazai egészségügyi ellátásban is szükség van, az Energiatudományi Kutatóközpont (EK) februárjában kérte az engedély meghosszabbítását további tíz évre. A reaktor tízévente esedékes időszakos biztonsági felülvizsgálata jelenleg is zajlik. Ennek eredményén múlik, hogy kapnak-e majd engedélyt a 2023. december 15. utáni működésre.

„Durva kockázatot vállalnak”, ezért távolították el a Paksi Atomerőmű vezetőjét

Semmilyen szakmai kifogás nem merült fel a korábban az Orbán-kormány által is kitüntetett Pekárik Gézával kapcsolatban, aki 2023 elején már több mint négy éve vezette az ország energiaellátásában kulcsszerepet játszó Paksi Atomerőművet. Január 12-én Lantos Csaba, az akkor újonnan megalakult Energiaügyi Minisztérium vezetője mégis a menesztéséről döntött.

Másnap a kormány be is jelentette hogy Horváth Péter Jánost nevezik ki az atomerőmű élére, Pekárikot pedig tanácsadóként alkalmazzák a továbbiakban. Horváth addig a hazai energetikai piacot felügyelő Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke volt, a szakmai háttere mellett azonban ismert volt arról is, hogy jó politikai beágyazottsággal rendelkezik a kormányoldalon. Előfordult, hogy sportmérkőzéseken találkozott fideszes politikusokkal, egy ideig pedig a Fidesz egyik fontos bázisának számító szolnoki alapszervezetet is vezette – olvasható a portálon.

Horváth a MEKH éléről viharos körülmények között távozott. Az általa vezetett hivatal egyik döntése miatt ugyanis tavaly ősszel drasztikusan megugrott az önkormányzatok energiaszámlája, ami a Direkt36 kutatásai szerint fideszes városvezetőket is felbőszített.

Olcsón termeli az áramot, sokat kereshet rajta, mégis milliárdokkal csökkent a Paksi Atomerőmű profitja

Lapunk számításai szerint kilowattóránként 11,89 forintért termelte az áramot önköltségi áron az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2022-ben. Ez az érték jön ki, ha a társaság 187,99 milliárd forintnyi teljes ráfordításait elosztjuk a tavaly összesen megtermelt 15 812 gigawattórányi elektromos energia értékével. A vállalat éves beszámolójában ugyan nem publikál hasonló adatot, de ez a egységár egybevág a kormányzati szereplők által kommunikált számokkal. Az azóta leköszönt Süli János – aki korábban tárca nélküli miniszterként a paksi atomerőmű-bővítésért felelt – 2021 végén egy interjúban utalt arra, hogy az „atomáram” önköltsége körülbelül 12 forint/kilowattóra. Tavaly márciusban pedig a már megszűnt Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményben erősített rá arra, hogy a paksi atomerőmű 11–12 forint/kilowattóra körüli áron termeli a villamosenergiát. Infláció, háború és energiaválság ide vagy oda, úgy fest, Paks termelési költségei az év hátralévő részében sem változtak.

Eközben viszont felrobbant az áram végfogyasztói ára. A magyar áramtőzsdén (HUPX) a piaci ár a tavaly év eleji 50,41 euró/megawattórás mélypontról 597,65 euró/megawattórás  csúcsra lőtt ki a 37. héten. Az áremelkedés igen súlyosan érintette a versenypiaci szereplőket: nem csak a piaci ár, hanem az elvileg ennek alapján kalkulált 2023-as fixált áramár is drámai költségemelkedést okozott. (Utóbbi esetben, nem ritkán 200–400 forint/kilowattóra körüli árú csomagokkal kellett szembesülnie számos vállalatnak és önkormányzatnak.) De a drágulás még a lakossági körnél is lecsapódott, esetükben az átlagfogyasztás feletti áram ára tavaly augusztus óta 70,104 forint/kilowattóra áron „ragadt be”.

„Fillérekért” termel, mégis eladósodik