Best WordPress Hosting
 

Jézus gyermekkoráról szóló ősi szöveget találtak

Jézus gyermekkoráról szóló ősi papiruszra bukkantak Németországban – derül ki a Berlini Humboldt Egyetem közleményéből. A 4-5. századból származó kézirat évtizedeken keresztül észrevétlenül állt egy könyvtárban, most viszont Dr. Berkes Lajos teológusnak és Gabriel Nocchi Macedo professzornak köszönhetően alapos vizsgálat tárgyává vált.

Az egyedülálló lelet a későókori Egyiptomból származik, rajta görög betűk olvashatók. A szöveg megfejtésével a szakértők bebizonyították, hogy Tamás Evangéliumának legrégibb fennmaradt másolatáról van szó. Ez egy olyan apokrif irat, amely Jézus gyermekkorába enged betekintést.

Az apokrif iratok olyan keresztény írások, amelyek nem részei a Bibliának, azonban az ókorban és a középkorban elterjedtek és népszerűek voltak.

Négyezer éves műtét nyomaira bukkantak

Már 4000 évvel ezelőtt, az ókori Egyiptomban is próbálták kezelni a rákot – írja a Live Science. Ezt egy koponya bizonyítja, amelyen műtét hegei látszanak.

A Krisztus előtt 2686 és 2345 közöttről származó koponyán a kutatók egy nagy daganat nyomait fedezték fel, amely körül több apró vágást is megfigyeltek. Ezeket feltehetőleg fém eszközök okozták egy műtét közben, amellyel a 30-as éveiben járó tumoros férfit próbálták kezelni.

A legősibb ismert feljegyzés a rákról Krisztus előtt 1600 körülről származik. A szöveg több melltumort is felsorol, és leszögezi, hogy nincs rájuk gyógymód. A mostani tanulmány viszont azt mutatja, hogy az egyiptomiak ennél már jóval korábban ismerték a rákos megbetegedéseket, és próbálkoztak is a kezelésükkel.

Megtalálták a híres fáraó szarkofágját

Frédéric Payraudeau, a Sorbonne Egyetem egyiptológusa azonosíthatta II. Ramszesz eredeti szarkofágjának egy töredékét – írja a Heritage Daily. A legendás fáraó múmiáját a 19. században találták meg egy fakoporsóban, eredetileg azonban nem ebben nyugodott.

II. Ramszesz (i.e. 1279-1213) uralkodása Egyiptom egyik aranykora volt: a fáraó hatalmas építkezésekbe kezdett, és rengeteg hadjáratot vezetett. Halála után testét a Királyok völgyében temették el, sírját viszont később kifosztották, ezért múmiáját a papok áttelepítették a thébai nekropoliszba, Dejr el-Bahari szomszédságába.

Az új sírban mintegy 50 fáraót, királynét és egyéb királyi rokon maradványait helyezték el. Amikor 1881-ben feltárták II. Ramszesz múmiáját, az egy fakoporsóban volt, amelyet minden bizonnyal csak átmenetinek szántak az ókoriak.

Fény derült az egyiptomi piramisok egyik rejtélyére

Egy új tanulmány alapján a Nílus betemetett, régi ágára bukkantak, a víz egykor több mint 30 piramis mellett folyt el Egyiptomban – írja a The Guardian. A kutatók úgy vélik, a felfedezéssel megoldódott az a rejtély, hogy miként szállították az ókoriak az építményekhez szükséges hatalmas kőtömböket.

A 64 kilométer hosszú folyóig többek között a gízai piramiskomplexum mellett futott. A medret évezredeken át elrejtették a mezőgazdasági területek és a sivatag.

Az ág megmagyarázhatja, hogy miért épült 4700-3700 évvel ezelőtt 31 piramis láncolatban a Nílus völgyének egy olyan sivatagi sávja mellett, amely ma meglehetősen barátságtalan.

Titokzatos föld alatti építményt találtak a gízai piramisok mellett

Egy L alakú építmény jelenlétét mutatták ki a földradarral a gízai piramisok közelében, Egyiptomban – írja a Heritage Daily. A szakértők szerint az építmény körülbelül 2 méter mélyen a föld alatt fekszik és homokkal lehet tele.

A kutatók úgy gondolják, hogy az L alakú struktúra csupán egy bejárat lehet, amely egy még mélyebben található építményhez vezet.

Ezt bizonyítja az is, hogy a földradar az L alakú struktúra alatt is érzékelt anomáliákat, 3,5-11 méterre a felszín alatt.

Legendás fáraó hatalmas szobrára bukkantak

Egy egyiptomi-amerikai régészcsapat II. Ramszesz hatalmas szobrának felső részére bukkant az egyiptomi Minja városától délre – írja a Reuters.

Basszem Dzsihád, a misszió egyiptomi csoportjának vezetője szerint a mészkőtömb körülbelül 3,8 méter magas, ülő helyzetben, kettős koronával és egy királyi kobrás fejdísszel ábrázolja a legendás fáraót.

A szobor hátsó részén hieroglifák olvashatóak, amelyek az ókori Egyiptom egyik leghatalmasabb királyát dicsőítik.

Ikerszülés közben halt meg az ókori tinédzser

Egy, a közelmúltban megjelent tanulmány alapján ikerszülés közben halhatott meg az az ókori, tizenéves lány, akinek múmiáját több mint száz éve őrzik a Smithsonian Múzeumban – írja az Independent. Az 1908-ban feltárt holttest egy 14 és 17 év közötti tinédzseré.

Nagyjából 2000 évvel ezelőtt, a mumifikálás során egy magzatot helyeztek az elhunyt lábai közé. Már az 1908-as feljegyzésekben is szerepelt, hogy a tinédzser a szülés során fellépő komplikációk miatt halt meg.

A múmiáról készült CT-röntgenfelvételeken nemrég egy váratlan objektumot észleltek a testben. Francine Margolis, a George Washington Egyetem munkatársa és David Hunt, a Virginia Főorvosi Hivatal szakembere szerint ez egy második magzat.

Több ezer éves sírokat tártak fel Egyiptomban

Számos ősi sírhelyekre bukkantak Egyiptomban, amelyek mintegy 2-5 ezer évesek lehetnek – írja a Live Science. A hantok némelyikében érdekes leleteket is felfedeztek, köztük tarka múmiamaszkokat és egy apró szobrot is.



Az ásatásokat vezető Kavai Nozomu japán régész szerint az álarcok feltehetőleg a római korból származnak. A szobrocska pedig minden bizonnyal Harpokratészt, vagyis Hórusz isten gyermeki mivoltát ábrázolja. Hórusz Ozirisz és Ízisz fia, aki az egyiptomi mitológia egyik legfontosabb alakja, az égbolt és a harc istene. A kutatók továbbá találtak egy kőtáblát is, amelyen a vésett szöveg arról árulkodik, hogy egy Heroidész nevű férfi tulajdona volt.

Aranynyelvű múmiákra bukkantak Egyiptomban

Ókori temetkezési helyre bukkantak a régészek Egyiptomban – írja a Heritage Daily. A sírokat mélyen a föld alatt, a talaj alapkőzetébe vájva alakították ki, és a szakértők szerint a római korból és a Ptolemaida-dinasztia idejéből származhatnak.

Az ásatás helyszínén szarkofágokat, bennük pedig múmiákat fedeztek fel, továbbá aranyból készült álarcok és Ízisz-Aphroditét ábrázoló terrakotta szobrok is előkerültek.

Ízisz-Aphrodité egy olyan istenség volt, amely a görög és egyiptomi mitológiai elemek keveredéséből jött létre és a házasság, a születés, illetve az újjászületés istenének tekintették.

A Földközi-tenger partján már kétezerötszáz éve is ismerték Foxi Maxit

Meglepő fotó köröz néhány napja az interneten: a sokszor csak egyetlen mondat kíséretében megosztott fotón két apró üveggyöngy látszik, ami egyértelműen egy furcsa színű kutyafejet ábrázol.

A különböző források szerint óegyiptomi, vagy föníciai gyökerű tárgy az időszámításunk előtti ötödik század körül született, további részletekre azonban hosszú Google-szimatolás után sem derül fény.

A két opció közül sokan az egyiptomi eredetet tartják valószínűbbnek – hiszen az egyiptomi kéknek nevezett árnyalatot ott több mint ötezer éve használják, sőt, az egyike volt az első szintetikus pigmenteknek –, azt pedig számos megosztás alatt hozzáfűzik, hogy az anyag mattságát és átlátszatlanságát nyilvánvalóan a föld alatt töltött évezredek okozták.

Ókori sírkamrát találtak a föld alatt Egyiptomban

Gazdagon díszített ókori egyiptomi sírt fedeztek fel cseh kutatók a Kairó közelében fekvő Abu-Szírben – írja az MTI a prágai Károly Egyetem hétfői közleménye alapján. Ladislav Bares egyiptológus professzor elmondta, hogy egy Dzsehutiemhat nevű királyi írnok sírját találták meg.

A kutatók szerint a sírkamrát már régen kifosztották a sírrablók. A sírban talált csontvázmaradványok vizsgálatából kiderült, hogy Dzsehutiemhat fiatalon, 25 évesen halt meg, ülőmunkát végzett, és súlyos csontritkulásban szenvedett.

A sír főaknája egy mintegy 14 méter mélyen fekvő, több mint 3 méter hosszú, mészkőből kivájt sírkamrába vezet. A kamra falain feliratokat találtak a kutatók, többek között kígyómarás elleni vallásos verseket. A kőszarkofágot az egyiptomi Halottak könyvéből származó hieroglifákkal leírt idézetek díszítik, továbbá két istenség, Ízisz és Nebethet ábrázolásai.

Kincsekkel teli temetőre bukkantak Egyiptomban

Ősi temetőre bukkantak Egyiptomban, amelybe számos magasstátuszú tisztviselőt és papot temettek el – írja a Heritage Daily. A szakértők szerint a temetkezési hely az Újbirodalom korszakából származhat, így több mint 3000 éves lehet.

A régészek a helyszínen számos sírt tártak fel, amelyekben kőből és fából készült szarkofágok feküdtek. A nyughelyek emellett ősi kincseket is rejtettek, köztük drágaköveket, ékszereket, aranyból készült tárgyakat, valamint úgynevezett usébtiket, vagyis az elhunytakat ábrázoló szobrokat.



Rég elveszett sírt találtak Egyiptomban, benne egy múmiával

Rég elveszett, ősi sírt találtak meg cseh régészek Egyiptomban – írja az IFLScience. A nyughely a nagyjából 4400 éve élt Ptahsepszesz főpapé, akinek múmiájára is rátaláltak a kutatók.

A Cseh Egyiptológiai Intézet Facebook-bejegyzéséből kiderül, hogy a sírhelyre az Abu-Szír és Szakkara piramisai közötti területen bukkantak rá. Mint írják, a keresés, amelyhez műholdképeket és régi térképeket is használtak éveken keresztül tartott.

Ptahsepszesz sírját 160 éve fedezte fel a francia Auguste Mariette, aki részben fel is tárta azt. Később azonban a sivatag homokja teljesen elfedte a főpap nyughelyét és egészen mostanáig senki sem tudta, hol lehet.

Ötezer éves bort találtak egy egyiptomi királynő sírjában

Több száz lezárt urnát fedeztek fel Meritneith ősi sírjában, Egyiptomban – írja a Heritage Daily. Meritneith egy ókori egyiptomi királyné volt, aki régensként uralkodott az első dinasztia idején, és egyes bizonyítékok szerint ő lehetett az első női fáraó. A fennmaradt régészeti leletek alapján a történészek úgy vélik, hogy a Krisztus előtt 3000 környékén országló Dzset fáraó felesége és Den fáraó anyja volt.

Meritneith sírját még 1900-ban fedezte fel Flinders Petrie az egyiptomi Abüdoszban. Petrie egy nagy központi sírkamrát tárt fel, amelyet több sornyi kisebb hant vett körül, valamint legalább 40 másik sír, amelyekbe a királyné szolgálóit temették.

A mostani ásatások során több száz lezárt urnát találtak a lelőhelyen, amelyekben 5000 éves bor nyomait azonosították.

Rejtett termeket találtak egy egyiptomi piramisban

Eddig ismeretlen szobákat fedeztek fel az egyiptomi Szahuré-piramisban – olvasható a Würzburgi Julius Maximilians Egyetem honlapján. A régészek az épület feltárása közben egy folyósóra bukkantak, amely nyolc teremhez vezetett, a szakértők szerint ezek a királyi temetkezési tárgyak raktárai lehettek.

A Szahuré-piramis az ötödik dinasztia idején uralkodó egyiptomi király, Szahuré sírhelye, amelyet a Krisztus előtti 25. században építettek. Egy John Perring nevű kutató már a 19. században sejtette, hogy létezhet a most megtalált folyosó, azonban a törmelékek mögött eddig rejtve maradt.

2019-ben viszont kezdetét vette egy, a 4500 éves építmény megóvására és restaurálására törekvő program, amelynek részeként végül sikerült megtalálni az átjárót és nyolc szobát is. A szakértőknek az új termek felfedezése mellett az eddig hozzáférhetetlen sírkamrákat is sikerült feltárniuk, valamint több támfalat is emeltek, hogy biztosítsák a piramis szerkezetét.

Romokra bukkantak a tenger mélyén

Két elsüllyedt templomot fedeztek fel Egyiptom partjainál Franck Goddio francia búvárrégész vezetésével – írja a The Jerusalem Post. Az egyik szentélyt Ámon egyiptomi isten, a másikat pedig Aphrodité görög istennő számára emelték.

A kutatók Thonisz-Héraklionnál folytattak vizsgálatot, az egykori kikötőváros romjai ma a tenger mélyén nyugszanak.

A lelőhelyet 2000-ben találták meg, de még mindig rengeteg a felfedeznivaló erre.

Az egyiptomi fáraók a propaganda mesterei voltak

II. Ramszesz gigantikus szobrai a luxori templom bejáratánál

A világtörténelem talán legértékesebb kincseit, hatalmas építményeket és gazdag kulturális értékeket hagytak maguk után. De ki fizette meg ennek az árát? Mi igaz a fáraók öndicsőítő felirataiból, emlékműveiből? Hogyan fejtették meg a hieroglifák titkát és fedezték fel Tutanhamon sírját? A BBC History egyiptológus szerzői négy cikkben válaszolják meg ezeket a kérdéseket.

Zsarnokok az ókorban

Rejtett részleteket találtak ősi festményeken

Rejtett részleteket fedeztek fel a régészek ősi egyiptomi képeken – írja a Heritage Daily. Amint egy új tanulmányban olvasható, a kutatók kémiai képalkotással fedték fel a titkos elemeket.

A szakértők két képet vizsgálták meg, amelyeket a thébai nekropoliszban található ravatalozók falaira festettek. Az eljárás mindkét festmény esetében módosításokat fedett fel: az egyiken egy ember karjának pozícióját változtatták meg, míg a másikon II. Ramszesz fáraó ábrázolásán módosították a koronát és a királyi ékszereket.

A régészek szerint a javítások oka az lehet, hogy a tárgyak szimbolikus jelentése időközben megváltozott.

Az alkohol okozhatta Tutanhamon halálát

Új elmélet született Tutanhamon, a történelem egyik leghíresebb fáraójának halálával kapcsolatban – írja az IFLScience. Korábban felmerült, hogy az uralkodó maláriában vagy egy elfertőződött seb miatt vesztette életét 19 évesen, egy szakértő viszont most úgy véli, az alkoholnak is köze lehetett a király halálához.

Sofia Aziz orvosbiológiai egyiptológus a BBC Science Focusnak azt mondta, Tutanhamon ittas állapotban balesetezhetett szekerével, ez okozhatta a halálát.

Az uralkodó sírjában számos edényt találtak, az ezekből származó mintákat 2006-ban elemezték, az adatok pedig azt mutatták, hogy több tárolóban fehér bor volt. Aziz szerint az ókori egyiptomiak nyughelyébe olyan tárgyakat tettek, amelyeket szerettek az elhunytak, ez Tutanhamon esetében arra utal, hogy kedvelte a bort.

Így nézett ki Tutanhamon, a leghíresebb fáraó

Megközelítő arcrekonstrukció készült az ókori Egyiptom egyik, ha nem a legismertebb fáraójáról, Tutanhamonról – írja a Live Science. „Tutanhamon nemcsak világhírű temetkezési kincse miatt érdekes régészeti szempontból, hanem azért is, mert egy évtizedig uralkodott az egyiptomi történelem egy fontos szakaszában” – mondta Michael Habicht, a Flinders Egyetem munkatársa és az új eredményekről beszámoló tanulmány egyik szerzője.

Az uralkodó apja, Ehnaton átfogó reformokat vezetett be, Aton istent helyezve a vallás középpontjába. A kilencévesen, időszámítás előtt 1333-ban trónra lépő Tutanhamon nem követte apja nyomdokait, uralkodása alatt visszatértek a korábbi hagyományokhoz.

Az új modell elkészítéséhez a kutatók a fáraó koponyájáról korábban készült CT-felvételeket használták fel, emellett azokat az adatokat is elemezték, amelyeket röntgennek gyűjtöttek.