Best WordPress Hosting
 

Egyre tágul a szibériai alvilági kapu

Egy, a közelmúltban megjelent tanulmány alapján évente mintegy 1 millió köbméterrel tágul az alvilág kapujaként is ismert Batagaika-kráter – írja a Live Science. Az oroszországi Jakutföldönön, a szibériai örökfagyban található mélyedést 1991-ben észlelték először műholdképeken, miután egy helyi hegyoldal egy része beomlott. Az esemény hatására felszínre kerültek a permafroszt rétegei, amelyek között akár 650 ezer éves is lehet.

A friss eredmények alapján a kráter fala az örökfagy olvadása miatt évente nagyjából 12 métert húzódik vissza, eközben pedig a formációba zuhant anyag is folyamatosan enged, aminek következtében a kráter süllyed.

A képződmény 2014-ben még 790 méter átmérőjű volt, 2023-ban viszont már 990 méter.

Példátlan változás jöhet az idő mérésében

Egy friss tanulmány alapján a klímaváltozás okozta sarki jégolvadás jelentősen befolyásolhatja a globális időmérést – írja az IFLScience. A probléma számos következménnyel járhat, többek között a számítógépes hálózatokra és a pénzügyi piacokra is kihathat.

Az egyezményes koordinált világidő (UTC) a kommunikáció, a navigáció, a tudományos kutatás, a kereskedelem és sok más terület érdekében világszerte egységes, szabványosított időmérést tesz lehetővé. Az UTC alapját mintegy 450 atomóra adatai adják, ezen szuperpontos időmérő eszközök az atomok ultrarövid „rezgései” révén határozzák meg az időt. Az érték nem egyezik meg tökéletesen a csillagászati idővel, amely a Föld forgásán alapul.

Bolygónk forgása néhány ezredmásodperccel hosszabb, mint az atomórák által meghatározott nap, ráadásul a Föld forgási sebessége számos tényező miatt változhat. Ennek figyelembe vétele érdekében az UTC-hez néhány évente szökőmásodperceket adnak hozzá. Az utóbbi időkben például bolygónk forgási sebessége gyorsult, ezt pedig ellensúlyozni kellett.

A következő évtizedre jégmentessé válhat a sarkvidék

Egy új tanulmány alapján a következő évtizedben a nyári napokra gyakorlatilag jégmentessé válhat az Északi-sarkvidék – írja a The Guardian. A jelenség hátterében az ember okozta globális felmelegedés áll.

A jégmentesség valójában azt jelenti, hogy a régióban kevesebb mint 1 millió négyzetkilométert borít jég. Ilyen esetben a sarkvidék felszínének nagy részét tengeri jég helyett víz foglalja el.

A friss eredmények azt mutatják, hogy az első jégmentes nap a vártnál tíz évvel korábban bekövetkezhet. A szerzők szerint 2035 és 2067 között már jégmentes szeptemberek várhatók.

Az Antarktiszra fájhat a foga Kínának

Az emberi tevékenység hatására bolygónk drasztikusan megváltozik: nő a globális átlaghőmérséklet, egyes régiók kiszáradnak, más térségek víz alá kerülnek, műanyag áramlik a környezetbe, élőhelyek pusztulnak el. Az átalakulások azonban nem egységesek, akadnak területek, ahol lassabban, máshol jóval gyorsabban mennek végbe.

Az Antarktisz például kiugró ütemben változik. Mióta az első emberek mintegy 200 éve elérték a földrészt, a jeges kontinens felfoghatatlan mértékű olvadást tapasztalt, miközben egyre zöldebbé vált, ahogy a hőmérséklet emelkedésével terjedni kezdett a vegetáció.

A Déli-sarkvidék egyelőre a klímaváltozás által egyik leginkább sújtott régió, az egyik leggyorsabban melegedő térség az egész Földön. A helyi jégtömegek zsugorodása beláthatatlan következményekkel jár, alapjaiban változtatja meg az ökoszisztémákat, megemeli a globális tengerszintet, befolyásolja az óceáni áramlatokat, ráadásul az éghajlati átalakulást is fokozza a permafrosztból felszabaduló gázok, valamint a napsugárzást visszaverő fehér felszín csökkenése révén.

Elkezdett kizöldülni Grönland

Egy új tanulmány alapján Grönland olvadt jégtakarójának helyén növényzet fejlődik – írja a The Guardian. A folyamat súlyos hatásokkal jár, és alapjaiban alakítja át a tájat.

A kutatók az 1980-as évektől kezdődően dokumentálták a változásokat, az adatok alapján a jég egykori, nagy területeit kopár sziklák, vizes élőhelyek és cserjék vették át. A műholdas felvételek elemzése kimutatta, hogy az elmúlt három évtizedben Grönland jégtakarójából és gleccsereiből 28,5 ezer négyzetkilométernyi terület olvadt el, ami Albánia területének felel meg, és a teljes jégtakaró 1,6 százalékát teszi ki.

A régióban a növényzettel borított terület nagysága 15 ezer négyzetkilométerrel nőtt, ami 111 százalékos emelkedést jelent a vizsgált időszakban.

Városnyi lyukakat figyeltek meg az Antarktisz jegén

Egy 2023 végén megjelent tanulmány alapján az Antarktisz jégpáncélján megfigyelt hatalmas, város méretű lyukak összefüggésben lehetnek a fagyott kontinensről leváló óriási jéghegyekkel – írja a Live Science. Elena Savidge, a Colorado School of Mines doktorandusza szerint ezen üregek révén jobban megérthetik, hogy miként olvad a jég mélyen a felszín alatt.

Az Antarktisz szárazföldi részét hatalmas jégtakarók, gleccserek borítják, amelyek lassan a partok felé áramlanak. A kontinenst körülvevő tengereken ezzel szemben jégselfek találhatóak, ezek nem tapadnak kőzethez, hanem a vízen lebegnek. A jégveszteség legfontosabb tényezői a borjadzás – azaz a tengeren lévő jéghegyek leválása –, valamint az olvadás. Ahogy a jégself zsugorodik és elvékonyodik, úgy csökken a szárazföldi jég áramlását visszatartó ereje, ezzel gyorsítva a jég fogyatkozását.

Annak érdekében, hogy jobban megértsék a jelenséget, Savidge és kollégái a jégpáncélban megjelenő nagy, nyílt óceáni területekre, az úgynevezett polinjákra fókuszáltak. A kutatók a Pine Island-gleccseren lévő lyukakat vizsgálták, a jégtömeg az Antarktisz egyik legsebezhetőbb gleccsere.

Óránként 30 millió tonna jég olvad el Grönlandon

Egy friss tanulmány alapján a grönlandi jégtakaró az éghajlati válság miatt óránként átlagosan 30 millió tonna jeget veszít – írja a The Guardian. Ez 20 százalékkal több, mint korábban gondolták.

Egyes szakértők attól tartanak, hogy az olvadással felszabaduló édesvíz átalakíthatja az atlanti meridionális áramlási rendszert (Amoc). Ennek beláthatatlan következményei lennének a bolygóra nézve: a jelenség megzavarná a globális időjárási mintákat, ökoszisztémákat borítana fel, és veszélyeztetné az élelmiszerbiztonságot.

A globális felmelegedés következtében Grönland évtizedek óta jelentős jégveszteséget tapasztal. Az eddig alkalmazott technikák révén nyomon követhetik az óceánba áramló víz mennyiségét, a jórészt már víz alatt fekvő gleccserek visszahúzódását viszont nem.

Gyorsan olvad a világ legnagyobb jéghegye

Gyorsan olvad a világ legnagyobb jéghegye, az Antarktiszról leszakadt A23a – írja az MTI azon kutatók megállapítása alapján, akik az Eyos vállalat hajójával vasárnap érték el az óriási jégtömböt.

Ian Strachan, az expedíció vezetője a BBC Newsnak elmondta, hogy a jéghegyet 3-4 méteres hullámok mossák, és így eróziója folyamatos. A képződményt ráadásul egyre melegebb levegő éri, ahogy távolodik a Déli-sarkvidéktől, így előbb utóbb teljesen el tűnik majd.

A kutatók szerint a jéghegy olyan óriási, hogy emberi ésszel fel sem lehet fogni. Tovább tart, mint ameddig a szem ellát, és saját időjárása is van.

Mutatjuk, meddig tart a havazás

A Kiderül.hu-n olvasható figyelmeztető előrejelzés szerint csütörtökön a lassan mozgó csapadékzóna nyugatról kelet felé halad, ebből általában hó, de főként a Tiszántúlon havas eső, eső is előfordul. A legnagyobb mennyiségű hó a Dunántúl keleti részén, a középső és az északi országrészben várható, és a magassággal fölfelé haladva is növekszik a hóréteg vastagsága.

Csütörtök éjfélig az ország középső harmadán nagy területen alakulhat ki (a meglévővel együtt) körülbelül 5-15 cm-es vizes, tapadó hóréteg, míg a Tiszántúlon 3 centi lehet a jellemzőbb friss hóvastagság. A legfrissebb számítások alapján 20 cm körüli, illetve azt meghaladó friss hótakaró csütörtök éjfélig Somogyban néhol, a Dunántúli-középhegységben, és az Északi-középhegység nyugati felében alakulhat ki.

A nyugati tájakon már éjszaka megszűnt a havazás, napközben pedig pedig másutt is fokozatosan gyengül az intenzitás, és síkvidéken a lehulló hó olvadozni fog.

Félelmetes ütemben olvadnak a grönlandi gleccserek

Egyre gyorsuló ütemben olvadnak Grönland gleccserei a Koppenhágai Egyetem szakértőinek pénteken megjelent tanulmánya szerint – írja az MTI.

A Nature Climate Change című folyóiratban publikált kutatásban azt írjak, az elmúlt 20 évben Grönland egyes részein ötszörösére gyorsult a gleccserek olvadása.A 2000-es évek előtt a Grönland délnyugati részén található gleccserek jege évente mintegy öt métert apadt, jelenleg ez az érték 25 méter. A Grönland szélein és a jégsapkákon lévő gleccserek visszahúzódása különösen súlyos.

Anders Björk, a tanulmány elkészítésén dolgozó geotudós elmondta, korábbi kutatásokból már kiderült, hogy Grönland legnagyobb gleccserei veszélyben vannak a globális éghajlatváltozás és a hőmérséklet növekedése miatt. A gleccserek olvadásának mértékével kapcsolatban azonban az elégtelen mérések miatt kételyek merültek fel, az új tanulmány azonban szerinte az utolsó kétségeket is eloszlatja.

Immár megállíthatatlan a nyugat-antarktiszi olvadás

Nem számít, mennyivel csökken a szén-dioxid-kibocsátásunk, egy új tanulmány alapján a század végéig megállíthatatlan lesz a nyugat-antarktiszi jég gyorsuló olvadása – írja a The Guardian. Mindez a tengerszint emelkedése miatt különösen aggasztó, a régió teljes jégborításának eltűnése akár 5 méterrel is növelheti a tengerszintet.

A vizsgálatban a szakértők az Amundsen-tenger lebegő selfjegeire fókuszáltak. A kutatók szerint a helyi olvadás a 21. században háromszor gyorsabb lesz, mint a múlt században, még akkor is, ha sikerül tartani a párizsi klímaegyezmény célját, és az emberiség 1,5 Celsius-fokban korlátozza a globális felmelegedés mértékét.

A selfjegek elvesztésével a beljebb lévő gleccserek is sebezhetőbbé válnak.

Drámai ütemben olvadnak a svájci gleccserek

Szélsőséges, 10 százalék körüli jégveszteséget szenvedtek a  svájci gleccserek az elmúlt két esztendőben – írja az MTI a svájci Krioszféra Megfigyelő Bizottság (SCC) közleménye alapján.

A Földön található jégtömegek és hó vizsgálatával foglalkozó szervezet szerint egyik szélsőséges esztendő a másik után következik: 2022-ben a svájci gleccserek 6 százalékot veszítettek a tömegükből, 2023-ban pedig 4 százaléknyi jég olvadt el. Ez a második legmagasabb adat, amióta elkezdődtek a mérések.A svájci gleccserek egyre gyorsuló ütemben olvadnak, és a gyorsulás drámai: az elmúlt két évben annyi jég tűnt el, mint 1960 és 1990 között.A bizottság a jégveszteséget a 2022-2023 telén lehullott kis hómennyiségnek és a magas nyári hőmérsékleteknek tulajdonította.

Több gleccser jégnyelve összeomlott, kisebb gleccserek nyom nélkül eltűntek. Még a déli Wallis kantonban és az Engadin-völgyben is több méteres olvadást jegyeztek fel, ahol a gleccserek a 3200 méter fölötti magasságban eddig megőrizték egyensúlyi helyzetüket.

Ősi fegyver bukkant elő az olvadó hóból

Ritka, vaskori nyílra bukkantak egy norvégiai hegyen – írja a Live Science. A tárgy rendkívüli állapotban maradt fenn, vesszője, kvarcitból készült hegye és tollai is konzerválódtak.

Lars Pilø régész és kollégái a közép-norvégiai Jotunheimen-hegységben zajló Secrets of the Ice projektben keresik az olvadó hóból és jégből előbukkanó leleteket.

A szakértők szerint valószínű, hogy a most előkerült fegyvert rénszarvasvadászok használták mintegy 3500 évvel ezelőtt.

Tragédia: holtan találták a 37 éve eltűnt hegymászót

37 éve eltűnt hegymászó holttestére bukkantak egy olvadó gleccserben a Svájci-Alpokban – írja a Live Science.

A maradványokat július 12-én találta meg egy csapat alpinista, azóta egy DNS-vizsgálat megerősítette, hogy egy 1986-ban eltűnt hegymászóhoz tartoznak.

A rendőrség közleménye szerint a globális felmelegedés miatt olvadó gleccserek egyre gyakrabban fednek fel olyan embereket, akiknek évtizedekkel ezelőtt veszett nyoma.