Best WordPress Hosting
 

Egyre tágul a szibériai alvilági kapu

Egy, a közelmúltban megjelent tanulmány alapján évente mintegy 1 millió köbméterrel tágul az alvilág kapujaként is ismert Batagaika-kráter – írja a Live Science. Az oroszországi Jakutföldönön, a szibériai örökfagyban található mélyedést 1991-ben észlelték először műholdképeken, miután egy helyi hegyoldal egy része beomlott. Az esemény hatására felszínre kerültek a permafroszt rétegei, amelyek között akár 650 ezer éves is lehet.

A friss eredmények alapján a kráter fala az örökfagy olvadása miatt évente nagyjából 12 métert húzódik vissza, eközben pedig a formációba zuhant anyag is folyamatosan enged, aminek következtében a kráter süllyed.

A képződmény 2014-ben még 790 méter átmérőjű volt, 2023-ban viszont már 990 méter.

Mínusz 70 fokot is simán túlél ez az állat

Az észak-szibériai Jakutföld bolygónk egyik leghidegebb területe, az itt élő lovak azonban evolúciós értelemben viszonylag gyorsan alkalmazkodni tudtak, és ma már nemcsak hogy túlélnek a fagyban, a populáció mérete is gyarapszik – írja az IFLScience.

Annak érdekében, hogy megbirkózzanak a súlyos mínuszokkal – Szibériában télen közel mínusz 70 Celsius-fokos mélypontot is elérheti a hőmérséklet – kifejlesztették azt a képességet, hogy csökkentsék az anyagcseréjük sebességét, ezzel párhuzamosan pedig testhőmérsékletüket is. A legtöbb állat, aki ilyen képességet fejleszt ki, általában inaktív ebben az időszakban, azonban a jakut lovak változatlanul ellátják a feladataikat.

A kutatók által álló hibernációnak nevezett alkalmazkodási képességet ráadásul rendkívül gyorsan fejlesztették ki az állatok.

Hatalmas kráterek nyílnak Szibériában

Egy friss tanulmány magyarázatot adhat a szibériai permafrosztban kialakult lyukak eredetére – írja a Space.com. A nyolc óriási, 50 méter mély krátert több mint egy évtizede fedezték fel, az üregek rejtélyét eddig nem sikerült megfejteni.

A mélyedések az észak-oroszországi Jamal- és Gidai-félszigeten figyelhetők meg, az Északi-sarkvidéken máshol nem ismertek, ami arra utal, hogy létrejöttük a régió sajátosságaival függ össze. Az évek során több magyarázat is született, egyes szakértők szerint becsapódások alakították ki a formációkat, mások viszont gázrobbanásokra gyanakodnak.

Utóbbi hipotézis alapján a képződmények egykori tavak helyén jöttek létre. Ahogy a víztömegek kiszáradtak, fenekük talaja megfagyott, a mélyben pedig felgyülemlett a földgáz. Az anyag végül robbanások keretében távozhatott, üreget hagyva hátra.

Sarkvidéki zombivírusok okozhatják a következő világjárványt?

Az olvadó sarkvidéki permafrosztból felszabaduló kórokozók veszélyére figyelmeztetnek francia és holland egyetemek kutatói. A melegedő klíma miatt a légkörbe juthatnak a Matuzsálem-mikrobáknak, más néven „zombivírusoknak” nevezett kórokozók, amelyek több ezer éves betegségeket terjeszthetnek el újra.

A szibériai jégmezőkbe fagyva már azonosítottak is életben maradt vírustörzseket – tájékoztatott Michel Claverie, a marseille-i egyetem kutatója. Az általa vezetett kutatás során 48 500 éves vírust is találtak. A permafroszt több ezer évig képes tartósítani az organizmusokat – „ha elásnál egy joghurtot, ötvenezer év múlva is ehető lenne”, fogalmazott Claverie –, a légkör felmelegedése miatt ugyanakkor  a megkötött vírussejtek kiszabadulhatnak.

Nem tudjuk, milyen vírusokat tartalmaz a permafroszt, de azt gondolom, valódi kockázata van annak, hogy egy ilyen járványhelyzetet tud előidézni, például egy régi típusú gyermekbénulás vírusa. Feltételeznünk kell, hogy ez előfordulhat

Elnézte a kifutópályát az orosz gép és a folyó jegén landolt

Kelet-Szibériában tévedésből a leszállópálya helyett befagyott folyón landolt egy orosz utasszállító repülőgép csütörtökön.

A területi ügyészség Telegram üzenetküldő alkalmazásán azt írta, hogy a Polar Airlines légitársaság egy An-24-es típusú gépe Jakutföldön a leszállópálya helyett a befagyott Kolima folyón szállt le. „A személyzet és az utasok nem sérültek meg, evakuálásuk megtörtént”.

Az előzetes információk szerint a tévedés a pilóta hibája miatt történt, aki elnézhette a leszállópályát. A gép fedélzetén 30 utas, köztük két gyermek, valamint a négyfős személyzet tartózkodott.

Régészeti felfedezés írhatja át az emberiség történetét

Egy friss tanulmány alapján megtalálhatták a világ legősibb ismert erődjét – írja a Live Science. A lelőhely mintegy 8000 éves, vadászó-gyűjtögetőkhöz köthető, és Szibériában fekszik.

A szakértők régóta úgy vélik, hogy az erődök megjelenése az állandó mezőgazdasági településekkel hozható összefüggésbe. A most bemutatott lelőhely viszont azt mutatja, hogy az ősi emberek a véltnél jóval korábban elkezdtek erődítéseket kialakítani.

A felfedezés így átírhatja fajunk őskori történetét.

Mínusz 50 fokban várják a karácsonyt a világ leghidegebb falujában

A Föld leghidegebbnek tartott településén, az oroszországi Jakutföld Ojmjakon nevű falujában – ahol alig ötszázan élnek – dübörgő mínuszok jellemzik a telet. A szibériai területen decemberben kezdődnek a nagy zimankók, amikor a nappalok hossza mindössze 3 óra.

Mivel a városban semmi sem terem meg, ezért az emberek rénszarvas- és lóhúst esznek. 1 bolt van, ez látja el a helyi rénszarvas tenyésztőket, lékhorgászokat és vadászokat a szükséges javakkal. Az orvosok szerint az itt élők csak azért nem szenvednek tápanyaghiányban, mert az állatok tejében rengeteg tápanyag található.

Idén már  december első napjaiban megmutatta igazi arcát tél tábornok. December 4-ikére virradóra Ojmjakonban mínusz 56 fokot mutattak a hőmérők, a történelemben azonban volt ott ennél hidegebb is: 1933-ban -67.7 Celsius-foknál állt meg a hőmérő higanyszála.

Életre kelt egy 46000 éves állat

A tudósok sikeresen újjáélesztettek egy orsóférget, amely elképesztően hosszú ideig, 46 000 évig volt fagyot a szibériai talajban. Ez az ősi féreg olyan fenséges lényekkel élt együtt, mint a gyapjas mamutok, az óriási jávorszarvasok és a kardfogú tigrisek. Az orsóférget több mint 10 méterrel a felszín alatt találták.Egyfajta hibernált állapotban, az úgynevezett kriptobiózisban volt. Ez olyan különleges élettani helyzet, amikor a szervezet anyagcseréje olyan minimális szintre csökken, hogy szinte észrevehetetlen. Az ilyen állapotban lévő egyedek képesek oxigén és víz nélkül is életben maradni, sőt elviselik a szélsőséges hőmérsékleteket, legyen az fagyos hideg vagy perzselő hőség.

Teymuras Kurzchalia, a drezdai Max Planck Molekuláris Sejtbiológiai és Genetikai Intézet emeritus professzora jelentős áttörésként értékelte ezt a felfedezést. Megjegyezte, hogy a korábban hasonló körülmények között talált állatok csupán évtizedeket éltek így túl, de nem évezredeket.

Érdekes módon nem ez az első alkalom, hogy orsóférget találtak a szibériai örökfagyban. Öt évvel ezelőtt az oroszországi Talajtudományi Fizikai-kémiai és Biológiai Problémák Intézete egy hasonló orsóférget fedezett fel. Ezek közül a tudósok képesek voltak újraéleszteni kettőt is úgy, hogy egyszerűen vízbe helyezték őket. Körülbelül száz másik orsóférget egy németországi laboratóriumba szállítottak további tanulmányozás céljából.

46 ezer éve alvó élőlényt ébresztettek fel a kutatók

Egy friss tanulmányban egy olyan mikroszkopikus férget mutatnak be, amely 46 ezer éven át maradt életben a szibériai permafrosztban – írja a Live Science. Ez rekordnak számít.

Az élőlény egy fonálféreg, és egy korábban nem ismert fajhoz, a Panagrolaimus kolymaensishez tartozik. A példányt egy megkövesedett mókusüregben találták meg 2002-ben a sarkvidéken, a Kolima folyó vidékén. Az „alvó” állapotban lévő állatot 2018-ban ébresztették fel, de akkor nem sikerült megállapítani pontos korát, illetve faját. A friss publikáció ezen kérdésekre ad választ.

Bizonyos organizmusok, így a fonálférgek és a medveállatkák hosszú időn át képesek életben maradni egyfajta szunnyadó állapotban. Erre kriptobiózisként vagy anhidrobiózisként hivatkoznak, attól függően, hogy szélsőséges hideg vagy kiszáradás váltja-e ki.

Súlyos betegséggel fertőzött emberek szöktek meg egy orosz kórházból

Megtagadta a kezelést és engedély nélkül távozott egy tuvai kórházból négy páciens, akiket lépfenefertőzéssel kezeltek – írja helyi hivatalos forrásokra hivatkozva a Newsweek.

A Mongóliával határos dél-szibériai régióban július elején diagnosztizáltak négy lépfenés beteget, akik egy fertőzött ló húsából ettek. Néhány nappal később egy ötödik fertőzöttet is találtak. Az öt beteg közül egy ember maradt kórházban, ő továbbra is kapja a szükséges kezelést, négyen azonban ismeretlen helyre távoztak.

Az egészségügyi hatóság szerint a szökött páciensek állapota kielégítő, de megfigyelés alatt kellett volna maradniuk, amíg a bőrükön begyógyulnak a fekélyek és eltűnik róluk a fertőzés összes tünete.