Best WordPress Hosting
 

Tökéletes állapotban őrizte meg a szibériai talaj a 44 ezer éves farkasmúmiát

Több mint 44 ezer évvel pusztulása után emelték ki egy farkas mumifikálódott tetemét a szibériai permafrosztból – írja a Live Science. A maradványokat 2021-ben fedezték fel a Szaha Köztársaság, azaz Jakutföld területén, de csak a közelmúltban vetették részletes elemzés alá.

Az Északkeleti Szövetségi Egyetem szerint ez az első teljes kifejlett, a késő pleisztocénből származó felnőtt farkas, amelyet valaha megtaláltak. A pleisztocén 2,6 millió éve kezdődött, és 11 700 évvel ezelőtt ért véget, a felfedezés segít megérteni a térség jégkori környezetét.

A permafroszt, azaz a hosszú időn át tartósan fagyott talaj a hideg és száraz körülmények miatt képes különleges módon konzerválni a lágy szöveteket. A kutatóknak még a farkas belső szerveiből is sikerült mintákat venniük, többek között az állat mikrobiomját is megvizsgálták.

Disznószerű állat volt az emlősök előfutára

Egy friss tanulmányban egy zömök, disznószerű állat kövületét mutatják be részletesen – írja a Reuters. A Gordonia az emlősök egyik előfutára volt, és mintegy 254-252 millió évvel ezelőtt, a perm időszakban élt a mai Skócia területén, amely ekkor sivatagos vidék volt.

A szakértők nagy felbontású, 3D-s képeket hoztak létre az állat 1997-ben feltárt koponyájáról, így készítve el egy digitális másolatot. Az eredmények segíthetnek megérteni az emlősök evolúcióját.

A Gordonia agymérete messze elmaradt a modern emlősökétől, a testéhez viszonyított agymérete azonban így is előrevetítette az intelligenciát.

Lokiról neveztek el egy új dinófajt

Egy friss tanulmány alapján korábban nem ismert dinoszauruszfaj fosszíliájára bukkanhattak Montanában – írja a The Guardian. A Lokiceratops rangiformis az ötödik faj lehet egy olyan dinócsaládból, amelyet a Kennedy Coulee nevű szurdokban tártak fel.

A késő kréta időszakból származó Ceratopsia család tagjai közé tartozott a jól ismert Triceratops nem. A Lokiceratops közel 78 millió évvel ezelőtt élt, akkoriban egy mocsárvidék terült el a térségben.

A dinoszauruszt Lokiról, a skandináv és germán mitológia cselvető, tréfacsináló, bajhozó istenéről nevezték el.

Sosem látott ragadozóra bukkantak Brazíliában

Krokodilszerű, kistestű ragadozót találtak, amely egykor a mai Brazília területét járta – írja az ABC News. Amint a felfedezésről szóló tanulmányból kiderül, az új faj a Parvosuchus aurelioi nevet kapta, és mintegy 237 millió éve élhetett.

A fosszília egy hiányos csontvázból áll, amelynek azonban része egy teljes koponya. A koponya 15 centiméter hosszú, hosszú, vékony állkapcsa van, amelyből hegyes, hátrafele görbülő fogak állnak ki. A kutatók becslése szerint az állat egy körülbelül 2 méter hosszú, fürge, négy lábon járó ragadozó lehetett.

Ezek a hüllők a triász korban lehettek elterjedtek, több millió évvel azelőtt, hogy a dinoszauruszok kezdték uralni a Földet. A szakértők szerint az aprótermetű ragadozó jelenléte arra utal, hogy a mai Brazília ökoszisztémája az ősi időkben sokkal komplexebb volt, mint azt korábban hitték.

A dinoszauruszoknál is ősibb ez a tengeri szörny

A dinoszauruszoknál is ősibb tengeri szörnyhöz tartozott az a gerinccsigolya, amelyre Új-Zéland egyik szigetén bukkantak rá a kutatók – írja az IFLScience. Az állat egy notoszaurusz nevű vízi hüllő volt, amely a róla készült tanulmány szerint mintegy 246 millió éve élhetett.

A lelet maga nem új, még 1978-ben találták meg, azonban csak a most elvégzett vizsgálatok tudták feltárni eredetét. Az ősi notoszaurusz mintegy 7 méter hosszúságúra nőhetett, és uszonyokhoz hasonló végtagokkal mozgott a vízben.

A fosszília többek között azért különleges, mert csaknem 40 millió évvel idősebb, mint a legősibb vízi hüllőhöz tartozó lelet, amelyet ezelőtt a déli féltekén találtak.

Hatalmas ősi ragadozó maradványaira bukkantak

Mintegy százmillió évvel ezelőtt élt, eddig ismeretlen repülő őshüllőt fedeztek fel Ausztráliában – írja az MTI egy szerdán publikált új tanulmány alapján. A pteroszaurusz maradványait még 2021-ben találták meg Queensland nyugati részén, kesőbb pedig, a csontok elemzésével sikerült bizonyítani, hogy egy korábban sosem látott állatról van szó.

Az új faj a Haliskia peterseni elnevezést kapta, amelyben a „Haliskia” egy ókori görög repülő lényre utal, a „peterseni” pedig Kevin Petersen, a Kronosaurus Korner múzeum kurátorának nevéből származik, aki a csontokat felfedezte.

Ez az őshüllő egy félelmetes ragadozó volt, szárnyainak fesztávolsága a négy és fél métert is meghaladta. A megtalált példány mintegy százmillió éve, a korai krétakor végén élt a térségben, amelyet akkor még belső tenger borított. Maradványainak mintegy 22 százalékát sikerült feltárni, amellyel ez az eddigi legteljesebb pteroszaurusz-maradvány az ausztrál leletek közül.

48 millió éves kaszáspókokat találtak

Egy új tanulmány alapján ősi, színes kaszáspókok maradványaira bukkantak Németországban – írja az IFLScience.

A nagyjából 48 millió éves állatok az első ismert fosszilis kaszáspókok, amelyek az eocén korból származnak.

A példányok az álkaszáspókokhoz hasonlóan igen hosszú lábúak és kistestűek. Christian Bartel, a Freie Universität Berlin munkatársa és kollégái úgy vélik, hogy az állatok a Sclerosomatidae családba tartoznak.

Hatalmas gepárdok uralták egykor Eurázsiát

A valaha élt legnagyobb gepárd koponyájára bukkantak Kínában – írja a Live Science. Amint a felfedezésről szóló tanulmányból kiderül, az állat az Acinonyx pleistocaenicus fajhoz tartozott, amely mintegy 500 ezer évvel ezelőtt halt ki.

Ezt az állatfajt 1925-ben írták le, azonban csak most, az új fosszíliáknak köszönhetően sikerült meghatározniuk a tudósoknak, hogy mekkora lehetett példányainak testtömege.

A vizsgálatok szerint az ősi ragadozó körülbelül háromszor annyit nyomhatott, mint egy ma élő gepárd: akár a 130-190 kilogrammot is elérhette.

Hatalmas, repülő őshüllőre bukkantak

Szakértők egy csoportja egy angliai kavicsbányában feltárt repülő őshüllő maradványait vetette vizsgálat alá – írja a BBC.

Az eredmények azt mutatják, hogy az állat szárnyfesztávolsága hatalmas, 3,75 méter volt.

A pteroszaurusz kövületét 2022 júniusában ásták ki az Abingdon-on-Thames közelében lévő bányában. A szárnycsontokat a Portsmouth-i Egyetem és Leicesteri Egyetem szakemberei elemezték.

Félelmetes ősmadár maradványaira bukkantak

Óriási, kihalt madár koponyájára bukkantak Ausztráliában – írja a ScienceAlert egy új tanulmány alapján. A leletnek köszönhetően jelentősen bővültek ismereteink erről az ősi szárnyasról, amely méltán viseli a gigalúd becenevet.

A fajt még 1913-ban fedezték fel egy rossz állapotban fennmaradt koponya alapján, most pedig, több mint 100 évvel később az őslénykutatók rátaláltak egy sokkal épebb koponyára is, amelynek köszönhetően sok újdonság kiderült az óriásmadárról. A Genyornis newtoni egy impozáns állat volt, több mint 2 méteres magasságával és 230 kilogrammos tömegével tekintélyt parancsoló jelenléte lehetett.

A fosszília bizonyítja, hogy a G. newtoni megjelenése sokban különbözött a vele közeli rokonságban álló madarakétól. Hatalmas agykoponyája volt, nagy állkapcsa és egy háromszögalakú búbbal is bírt.

Milliárdokért kelhet el egy dinócsontváz

Akár 6 millió dollárt (mintegy 2,1 milliárd forintot) is kifizethetnek a valaha talált legnagyobb és legteljesebb Stegosaurus-kövületért – írja a The Guardian. A fosszíliát a Sotheby’s aukcióján fogják értékesíteni idén nyáron.

A 3,4 méter magas és több mint 6 méter hosszú csontváz gyakorlatilag teljes, és az Apex nevet viseli. A példány több mint 30 százalékkal nagyobb, mint a londoni Természettudományi Múzeumban kiállított Sophie, amely sokáig a legépebb egyednek számított.

Cassandra Hatton, a Sotheby’s globális tudományos vezetője szerint Apex a maga nemében az egyik legjobb kövület. Mint hozzátette, a Stegosaurus az egyik legáltalánosabban felismerhető dinoszaurusz, amelynek összetéveszthetetlen sziluettje generációk óta lenyűgözi az embereket.

Furcsa, tojásrakó emlőst fedeztek fel Ausztráliában

Furcsa, tojásokkal szaporodó emlőst fedeztek fel Ausztráliában – számolt be róla a BBC. A korábban ismeretlen faj az Opalios splendens tudományos nevet kapta, de a kutatók csak hangyászkacsacsőrűnek hívják, mivel nagyon hasonlít a ma élő hangyászsünökre és kacsacsőrű emlősökre.

Az ősi maradványokat egy opálbányában találták meg 25 évvel ezelőtt. A körülbelül 100 millió éves fosszíliát ezután egy múzeumnak adományozták, ahol elfeledetten hevert egészen két évvel ezelőttig, amikor is rábukkant Tim Flannery emlőskutató. Flannery professzornak azonnal felkeltették érdeklődését a maradványok, így csapatával tanulmányozni kezdték azokat.

A vizsgálatok során kiderült, hogy némelyik csont a kacsacsőrű emlősök őséhez, a Steropodon galmanihoz tartozott, a többi viszont három eddig teljesen ismeretlen fajé volt. Közülük az Opalios splendens tűnt a legérdekesebbnek, hiszen olyan tulajdonságokkal bírt, amilyeneket korábban egyik tojásrakó emlősnél sem láttak.

A Dűne férgeire hasonlító állatot találtak

Ősi féreg megkövesedett maradványaira bukkantak Angliában – számolt be róla a The Guardian. A fosszília egy Radnorscolex latus nevű fajhoz tartozik, amely mintegy 425 millió évvel ezelőtt élt.

A tudósok szerint az állat egy tengeri ragadozó lehetett, amely ki tudta tolni torkát, hogy azzal elkaphassa tengerfenékbe ásva rejtőzködő zsákmányát.

Dr. Richie Howard, a londoni Természettudományi Múzeum kurátorát a kihalt lény a Dűne című filmben szereplő óriási férgekre emlékeztette. A homokférgekhez hasonlóan ugyanis feltehetőleg a Radnorscolex latus sem volt túl válogatós az étellel kapcsolatban, csak belenyomta torkát az iszapba és megragadott bármit, amit csak tudott.

Mamutcsontokat találtak egy ausztriai borospincében

Mintegy 30-40 ezer éves mamutcsontokra bukkant egy osztrák borász a borospincéje felújításakor Gobelsburgban – írja az MTI. A felfedezésről tájékoztatta az Osztrák Szövetségi Műemléki Hivatalt, az Osztrák Tudományos Akadémia május közepén ásatásokat kezdett a helyszínen.

A szakértők szerint az utóbbi több mint száz évben ez legjelentősebb ilyen jellegű felfedezés.

A maradványok legalább három példánytól származnak.

170 millió éves lábnyomot talált a nagypapa és unokája

170 millió éves dinoszaurusz-lábnyomra bukkant egy angol nagypapa és unokája – írja a BBC. A lelkes fosszíliavadász Steve az Irchester Country Park területén barangolt hároméves unokájával, Codival, amikor egy szokatlan formájú, részben betemetett sziklát találtak.

A londoni Természettudományi Múzeum szakértői megerősítették, hogy a lelet egy dinoszaurusz lábnyoma.

Úgy vélik, hogy a fosszília egy megalosaurustól származik, amely 6 méter hosszú volt.

Hatalmas raptor nyomaira bukkantak

Két különböző raptorfaj lábnyomait konzerválta egy késő kréta kori iszapréteg – írja az IFLScience. Szakértők egy csoportja egy, a közelmúltban megjelent tanulmányban ismertette a maradványokat.

Mint kiderült, az egyik lenyomat egy eddig ismeretlen fajtól származik, amely nagyobb volt, mint bármelyik korábban talált raptor.

A Fujianipus yingliangi névre keresztelt állatról csontok hiányában egyelőre nem sokat tudni, de a becslések alapján csípőmagassága 1,8, hossza pedig 5 méter lehetett.

Cápákat is ölhetett a hatalmas „kardfogú lazac”

Akár cápákkal is képes lehetett végezni egy hatalmas ősi lazac – írja a Newsweek. Az Oncorhynchus rastrosus nevű fajt még az 1970-es években fedezték fel, most pedig egy új tanulmánynak köszönhetően minden eddiginél jobban megismerhettük.

Ezek a gigantikus halak körülbelül 5 millió éve halhattak ki, előtte Észak-Amerika és Japán partjainál éltek.Elképesztő, több mint 2,5 méteres hosszúságával a legnagyobb ismert lazacfélének számít, tömege akár a 180 kilogrammot is elérhette.

Az ősi halat egy időben kardfogú lazacként is emlegették, mert úgy hitték, hogy olyan megnagyobbodott fogai lehettek, mint a kardfogú tigriseknek. Az újabb vizsgálatok viszont arra mutatnak, hogy ez nem igaz, sokkal inkább a varacskosdisznókéhoz hasonló agyaraik lehettek.

Óriási, rejtélyes cápa csontvázára bukkantak

Hatalmas őscápa maradványaira bukkantak Mexikóban – írja a The Guardian. A kutatók szerint az új felfedezéseknek köszönhetően végre sok új dolgot megtudhattak a titokzatos, Ptychodus nemzetségbe tartozó ragadozóról.

Az állat 105-75 millió évvel ezelőtt élhetett, és mivel a cápák porcos halak, nem képződött olyan kemény csontjuk, amely ennyi időn keresztül fennmaradna. Éppen ezért a tudósoknak eddig fogalmuk sem volt arról, hogyan is nézhetett ki ez az ősi ragadozó, most viszont a rejtély megoldódott, hiszen az egyikük szinte teljes vázát sikerült megtalálniuk mészkőbe kövesedve. A páratlan leleten az állat teljes körvonala látszódik, de még fogakat és izomszöveteket is megőrzött

Vullo et al / Proceedings B

Minden idők legnagyobb kígyóját fedezhették fel

Az eddig ismert legnagyobb kígyófajt fedezhették fel Indiában – írja a Live Science. A korábban ismeretlen faj a Vasuki Indicus nevet kapta, amely a hinduizmusból ismert óriáskígyóra, Vászukira utal, akit gyakran Siva isten hordott a nyakában.

A kutatók 27 megkövesedett gerinccsigolyát találtak egy lignitbányában, ezek alapján sikerült azonosítaniuk az új fajt. A szakértők úgy vélik, az óriási kígyó mintegy 47 millió évvel ezelőtt élhetett és akár a 15 méteres hosszt is elérhette.

Eszerint ez lehet a legnagyobb ismert kígyófaj, amely valaha élt a Földön, leelőzve a korábbi rekordert, a 13 méteres Titanoboa cerrejonensis-t is. A tudósok ugyanakkor elismerik, hogy becslésük nem biztos, hogy teljesen pontos, egy rég kihalt állat méreteinek meghatározása ugyanis ilyen kevés fennmaradt csont alapján nehézkes.

Óriási tengeri szörnyet találtak egy angliai tengerparton

Óriási tengeri szörny maradványaira bukkantak egy angliai tengerparton – írja a Live Science. Amint a felfedezésről szóló tanulmányból kiderül, az állat mintegy 200 millió évvel ezelőtt élhetett, és a valaha megtalált legnagyobb vízi hüllő lehet.

A példány az ichthyoszauruszok, másnéven halgyíkok rendjébe tartozik, amelyek a mezozoikum földtörténeti idő legdominánsabb tengeri ragadozói közé tartoztak. Bár a mezozoikum a dinoszauruszok koraként ismert, az ichthyoszauruszok nem voltak dinoszauruszok, hanem a hüllők egy teljesen másik csoportjából fejlődtek ki. Ezek az állatok a mai bálnákhoz hasonlóan levegőt lélegeztek és elevenen szülték meg utódaikat.

Az újonnan felfedezett faj maradványait egy Blue Anchor nevű település tengerpartján találták meg. Az egyik megtalált állkapocscsont körülbelül 2 méter hosszú volt, ez alapján a kutatók úgy becsülik, hogy az állat akár 25 méteres hosszúságot is elérhette.