Best WordPress Hosting
 

Megérkezett a Lex Pázmány a karácsonyfa alá

Itt a Lex Pázmány, a kormány karácsonyi ajándéka Józsefvárosnak,

írta kedd esti Facebook-posztjában Pikó András, Józsefváros polgármestere.

A rendelkezés szerint – magyarázza Pikó – mostantól nem csak a helyi önkormányzat által meghatározott örökségvédelmi követelményeket és a helyi védelmet, hanem az önkormányzat által kihirdetett változtatási tilalmat sem kell figyelembe vennie az állami kiemelt beruházások tekintetében az eljáró hatóságoknak, sőt, a szükséges közútkezelői engedélyeket sem az önkormányzat, hanem a közlekedési hatóság adja ki mostantól.

Végiglapoztuk a Rádió egykori épületeinek teljes bontási tervcsomagját, amiben egymást érik az ellentmondások és furcsaságok

Az elmúlt másfél hónapban egymást érték a Pázmány Péter Katolikus Egyetem a Magyar Rádió korábbi épületeinek részleges bontásával megvalósítani vágyott új kampuszát (az ügyben írt összes cikkünk itt olvasható végig) érintő meglepetések: október végén hosszú csend után kiderült, hogy az egyetem a tervpályázat 2021 végi eredményhirdetése óta eltelt két évben egyáltalán nem engedte el a projekt kezét, hiszen október 27-én elindult a bontási engedélyek megszerzése.

A kis mértékben csiszolódott terveket látva nyilvánvalóvá vált, hogy azok továbbra is túlépítést, illetve értékpusztulást eredményeznének, pedig a Civilek a Palotanegyedért Egyesület általunk is bemutatott tervjavaslatának megfontolásával, vagy egy visszafogottabb tervezési programmal még javítható lenne a végeredmény. Ennek kapcsán arról is hírt adtunk, hogy az egyetemet fenntartó Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, illetve a kormány egyáltalán nem hajlandó a kerülettel, a környéken élőkkel, vagy épp a különböző szervezetekkel való érdemi kommunikációra, így nem látszik esély az irányváltásra.

A kormányzati kiemelést kapott projektet az önkormányzat ettől függetlenül több eszközzel is próbálta gátolni: november 7-én ideiglenes helyi védelem alá vonták (ez 8-án lépett hatályba) a teljes területet, remélve, hogy így néhány hónapra biztosan megállnak a munkálatok, a védelem pedig optimális esetben állandósul, így a tervek kútba esnek, vagy nagy mértékben átalakulnak.

Négy év után visszakerült a helyére a Palotanegyed kéményseprője

2018 nyarán, Ismeretlen Budapest sorozatunk első epizódjainak egyikében egy egyszerre vidám és szomorú cikkben számoltunk be a Palotanegyed egyik legidősebb háza, a Bródy Sándor utca 15., avagy ismertebb nevén a Kéményseprő-ház történetéről.

Az 1840-től Pesten és Budán dolgozó kéményseprő mester, Del Vecchio (Devecis) Mihály vagyonából és megrendelésére, Hild Károly tervei nyomán, 1855-re megszületett lakóház építése óta nemcsak otthont adott a mesternek és a hetvenes évek derekán még ott élő leszármazottainak, de az államosítások időszakáig

reklámfelületként és cégérként is helytállt,

Újra kiadták az egykori Rádió-épületek bontási engedélyét

Az elmúlt hetekben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jövőbeli kampuszává váló egykori Rádió-épületek (erről szóló anyagaink sorban itt olvashatók végig) körül egyre nagyobbá vált a vihar, hiszen október végén bontási engedélyt kértek a hely-, építészet- és kultúrtörténeti szempontból is fontos együttes jó részére, amit Józsefváros önkormányzata az ideiglenes helyi védelem kiterjesztésével próbált elkerülni.

A kérést a Kormányhivatal először elutasította, majd mindenféle előjel nélkül újra zöld utat adott neki – alig néhány órával azután, hogy mi is bejutottunk a területre. A döntést a kormány egy rendelettel is meg akarta erősíteni, ami kimondta: a folyamatban lévő ügyeknél a helyi védelem figyelmen kívül hagyható.

A törvényalkotásba kisebb hiba csúszott, hiszen azt már lezárt ügyekre nem terjesztették ki, így a beruházás újra ellehetetlenült. Ennek kapcsán született cikkünkben egyértelműsítettük, hogy egy újbóli bontási kérés már biztosan zöld utat fog kapni, hiszen többé nem lesz előtte megugorhatatlan akadály.

Visszavonták a Rádió egykori épületeinek már kiadott bontási engedélyét

A Magyar Rádió kilenc évvel ezelőtti, a Palotanegyedből való végleges elköltözése óta az egykori épületek jórészt kihasználatlanok, az ikonikus stúdiókban azonban továbbra is folynak a munkák, hiszen nemcsak zenészek gyakorolnak a falak közt, hanem koncerteket is tartanak, illetve felvételeket rögzítenek.

A területet az állam 2020-ban a katolikus egyháznak adta át, hogy az annak jó részét lebontva a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új otthonát hozza ott létre – írtuk meg korábban számtalan cikkünkben, bemutatva az ott álló struktúrák történetét, értékeit, a várható jövőt, sőt, arra is rámutattunk, hogy az egyház és a kormány sem a szakmával, sem a kerülettel nem kommunikál a témában, pedig a túlzó beépítés némi körültekintéssel visszafogott, értékmegőrző vérfrissítést is hozhatna.

November 7-én Józsefváros Önkormányzata megkezdte az épületek ideiglenes helyi védettség alá vonását, ezzel párhuzamosan azonban az egyszer már visszautasított bontási engedélykérés is újra aktívvá vált, sőt, alig néhány órával azután, hogy civilekkel és kerületi vezetőkkel együtt bejutottunk a területre, a munkák hirtelen zöld utat kaptak.

Konstruktív partnerség helyett romboló hozzáállás – az új Pázmány-kampusz kálváriája

A Nemzeti Múzeum mögött a néhai Magyar Rádió telephelyét – benne az ikonikus Bródy Sándor utcai bejárattal, a “Pagodával”, és a világelső stúdióépülettel  – az Orbán-kormány elpasszolta a katolikus egyháznak. A józsefvárosi helyi lakosságot és a teljes társadalmat egyaránt építő, gazdagító történet is lehetne az a beruházás, amely jelenleg a hazai katolikus egyházi vezetés szégyenfoltja.

Józsefváros sokszínű kerület, ahol számos egyházi közösség van jelen. Az én szememben különösen nagy értéket hordoz az a békés együttélés, amit ezek a felekezetek, gyülekezetek ebben a körzetben megvalósítanak. Ezért tartottam volna fontosnak, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kerületünkbe tervezett beruházása kapcsán hasonlóan konstruktív partnerség, figyelmes párbeszéd valósuljon meg, ám erre sem a kormányzat, sem az egyházi vezetés nem volt nyitott. Az egyetem rektora egy levelemre még válaszolt, de abból is az derült ki, hogy ők inkább passzív szemlélői a folyamatnak, a döntéseket valójában nem ők hozzák. Miután a helyi lakosság nevében, az ő képviseletükben írt megkereséseim válasz nélkül maradtak, majd a bontási szándékról is csak közvetve értesültünk, elfogytak azok a békés eszközök, amelyek az én kommunikációmat jellemzik. Kénytelenek voltunk jelképesen védettség alá helyezni egyes épületeket, de

nem megakadályozni akarjuk a kampusz kialakítását, hanem érdemi válaszokat szeretnénk kapni a kérdéseinkre, egyeztetni akarunk arról, ami a helyi emberek életét rövid távon biztosan megnehezíti,

Átnyúltak Pikó András feje felett, engedélyezték a Magyar Rádió egykori épületének lebontását

Tovább dúl a harc a közrádió Bródy Sándor utcai volt épületkomplexuma körül: hiába döntött úgy Józsefváros vezetése, hogy az épület nem bontható le, az állam most átnyúlt a kerület vezetésének akarata felett.

Előbb elutasították, majd mégis zöld utat kapott a Magyar Rádió egykori otthonának bontása

Az elmúlt hetekben igen érdekesen alakul a Magyar Rádiónak hosszú évtizedeken át otthont adó Palotanegyed-beli tömb sorsa, hiszen az állam által három évvel ezelőtt a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának ajándékozott épületekről már jó ideje tudható, hogy jó részüket le akarják bontani, a 2021 áprilisára publikált első látványtervek nyomán pedig már akkor végigvettük, milyen értékek pusztulhatnak el.

A többi közt a világ első stúdiópalotáját, a biofizikusként később Nobel-díjjal is elismert Békésy György tervei szerint született 6-os számú stúdiót, a modern építészet egyik fontos alkotását, a Pagodát (Szabó István, 1949) is magában foglaló, a rádió által egyre inkább belakott, a Bródy Sándor utca 5-7. kivételével semmiféle védelmet nem élvező együttesből az eddig ismert tervek szerint csak a védett szakasz egy része marad meg, pedig az átépítést jóval egészségesebb mederben, kevesebb bontással is le lehetne folytatni – írtuk meg november elején.

Az állam által kiemelt projektté tett, jelenleg 200–250 milliárd forintból megvalósítani tervezett beruházás első lépését, a bontást a tulajdonos valószínűleg már 2024 elején meg akarta kezdeni, így október 27-én méretes tervcsomagot juttatott el a fővárosi kormányhivatalhoz, ami november 3-án, egyelőre rejtélyes okból visszadobta azt.

Jövőre indulhat el az egykori Nemzeti Tornacsarnok és a Kéményseprő-ház átépítése

Az elmúlt hetekben rengeteg szó esett a Magyar Rádió a Nemzeti Múzeum mögött rejtőző egykori tömbjének sorsáról, hiszen a nemcsak építészet-, de technika-, város- és médiatörténeti jelentőségű épületek jó része eltűnik, a munkálatokra pedig több évnyi tervezés és gondolkodás után, néhány héttel ezelőtt kiírták a közbeszerzést.

A kerület által szinte azonnal ideiglenes helyi védettség alá helyezett épületek mellett az előző években kevés szó esett azonban arról, hogy a piliscsabai Makovecz-épületekből a pesti belvárosba költöző egyetem a környező házak közül is többet saját céljaira hasznosít:

ez az egykori Nemzeti Tornacsarnokot, illetve az úgynevezett Kéményseprő-házat érinti.

Ideiglenesen védetté vált a Rádió egykori épületegyüttese, így nem indulhat el a bontása

Szerda reggel alig néhány perces Facebook-élőben jelentkezett be a Magyar Rádió egykori Bródy Sándor utcai Stúdiópalotája elől Pikó András, Józseváros polgármestere – vette észre a Józsefváros Újság.

A felvételen Pikó bejelentette:

a kerület ideiglenes helyi védettség alá helyezi a tömb bontásra ítélt tagjait,

Elbontanák a Magyar Rádió régi épületét – a DK az épület műemlékké nyilvánítását szorgalmazza

Az ellenzéki párt nemcsak a Bródy Sándor utcai főfalat mentené meg a teljes lebontástól.

A katolikusok bontanák, a Pikó vezette VIII. kerület védi a Rádió egykori épületeit

Tegnap, a törvény által biztosított hatáskörömben eljárva egy olyan határozatot hoztam a kerület helyi képviselőinek a javaslatára, amely helyi védettség alá helyezi a Magyar Rádió bontásra ítélt egykori épületeit – jelentette be Pikó András, a VIII. kerület polgármestere a Facebook-on.

2020 tavaszán derült ki, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) a budapesti Palotanegyed egykor a Magyar Rádiónak otthont adó tömbjébe költözik, és annak nagymértékű átépítésével alakítja majd ki az új kampuszát. Október 26-án a Közbeszerzési Értesítőben az Építési és Közlekedési Minisztérium közzétette azt a tendert, ami a bontási munkák elvégzésére keres vállalkozót. A hosszú leírásból kiderül, hogy a győztesnek a meglévő tíz épületbőlnyolc épület teljes vagy részleges bontását kell majd elvégeznie. A területre annak 100 százalékos tulajdonosa, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a következő napon, október 27-én kérte a bontási engedélyt.

Az eltűnő épületek, illetve épületrészek ezek szerint a következők lesznek: a központi irodaépület teljes egésze, a kazánházzal, illetve a sarkába olvasztott, mindössze hat hét alatt épült bunkerrel (1952), a Bródy Sándor utca 5-7. alatti főépület, leszámítva az utca homlokzatot és traktust, az archívum, illetve a Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhely a Festetics-palota szomszédságában álló egykori otthona, a tömbbelsőben lévő, D/3 jelű, négyemeletes, lapostetős stúdiószárny, a Szentkirályi utca három épülete, a raktárként, gépházként, irodaként, illetve kiszolgáló épületként létezett D/8 jelű egység, az egykori garázssor, valamint a Pagoda, aminek esetleges újjáépítéséről eddig még nem esett szó.

Rövidesen kezdődik a Magyar Rádió egykori épületeinek bontása, noha a Pázmány-projekt sok sebből vérzik

2020 tavaszán derült ki, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) a budapesti Palotanegyed egykor a Magyar Rádiónak otthont adó tömbjébe költözik, és annak nagymértékű átépítésével alakítja majd ki az új kampuszát.

A következő év tavaszán felröppent hírek szerint az épületeknek 2027-re már nyitva kellene állnia a diákok előtt, sőt, a PPKE fejlesztési főigazgatója, Becker Pál szájából akkor az is elhangzott, hogy ügyelnek, nehogy

véletlenül egy tájidegen, épületeiben és életében a városrészhez nem illő, attól mintegy zárványként elhatárolódó intézmény jöjjön létre.