Best WordPress Hosting
 

„Nyárig 5 százalék alá kellene vinni az alapkamatot”

Innen nézve nem világos, miért kezdte hangosan követelni a jegybanki alapkamat csökkentésének gyorsítását az elmúlt hetekben a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), beállva a sorba Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Parragh László MKIK-elnök mögé. A VOSZ főtitkára szerint ők nem támadni akarták a jegybankot (hozzátéve, hogy több kérdésben is szoktak egyeztetni a kormányzattal és a kamarával), az alapkamat nagyobb ütemű csökkentése pedig egy olyan általános jellegű bizalomerősítő üzenet, ami túlmutat a piaci kamatok alakulásán. Éppen ezért üdvözölte az adásunk rögzítése időpontjában érkezett hírt a 100 bázispontos kamatvágásról, amit mérsékelt gyorsításnak nevezett.

Perlusz László szerint jót tenne az üzletmenetnek, ha a tanács tartaná ezt a tempót, és a nyár elejére elérnénk az 5 százalékos alapkamat alá. Attól nem tart, hogy a forint megsínyli a gyorsított kamatcsökkentéseket, azt sem tartaná bajnak, ha az árfolyam közelítene a 400-as értékhez, ez szerinte közelebb állna az egyensúlyi szinthez, mint a 350-hez közelebbi árfolyam.

Ami az idei kilátásokat illeti, a háttérszámításaik szerint a gazdaság 3–4 százalékkal bővülhet, de a tavaly év végi megtorpanás miatt szerinte indokolt lenne az óvatosabb becslés. Két százalék alá nem jutunk, de a 4 százalék elérése sem tűnik egyszerűnek. Nagy elrugaszkodást a tavalyihoz képest mindenesetre még nem tapasztaltak az év első hónapjaiban. Ebben közrejátszott, hogy hiába az ősztől beindult reálbér-emelkedés, az emberek óvatosságból nem költötték el a többlet bevételüket.

A cégeknek kihívás lehet a decemberi minimálbér-emelés, a szakszervezetek agresszív bértárgyalásokra számítanak

Bár nem az idén jön a legkisebb keresetűeknek a megemelt fizetés, a dolgozók nyilván üdvözlik, hogy a szokásos januári emelés (amit először februárban kapnak meg) egy hónappal korábban megvalósul. De vajon okoz-e nehézséget a cégeknek, hogy nem januártól, hanem már decembertől emelkednek a legkisebb bérek, hogyan tervezik kezelni a bértorlódást, és mire számíthat a többi dolgozó?

Lehetnek gondok, de megoldást kell találni

Okozhat átmeneti zavart a legkisebb bérek decemberi emelése, de az emelés mindig hoz megoldandó problémákat, és bízom benne, hogy ezeket most is lehet kezelni. Ehhez együtt kell működniük a munkáltatóknak és a szakszervezeteknek

Ők kapták az idei Junior Prima Díjakat magyar ismeretterjesztés és média kategóriában

Hat, 30 év alatti fiatal vehetett át elismerést a Junior Prima Díj magyar ismeretterjesztés és média kategóriájában szerdán Budapesten.

Tíz százalék közeli minimálbér-emelés lehet a reális jövőre

A VOSZ friss felmérése szerint romlott az üzleti hangulat a kkv-k körében, sok cég kezdi felélni a tartalékát, nőtt a körbetartozások aránya az elmúlt időben, ami mindig bajt jelez. A forint árfolyamának hektikus mozgása sem javít a helyzeten, bár a mostani, 390 körüli szint közelebb áll az egyensúlyi árfolyamhoz a vállalkozások szempontjából, mint a korábbi erősebb, 370 körüli kurzus.

Az egyik legfájóbb költségtétel az energia: az októbertől induló új gázév közeledtével jó esélyt lát arra Perlusz László, hogy a korábbinál rendezettebb adminisztráció mellett, a normál piaci folyamatokhoz jóval közelebb álló árajánlatokat kapjanak a cégek, és a tavalyi 10–15-szörös áremelkedések után mindössze két-háromszoros növekedéssel kelljen számolniuk az utolsó békeévhez képest.

A VOSZ főtitkára szerint csődöket okozna az évközi minimálbér-emelés

A minimálbérről szóló idei megállapodás tartalmazza, hogy év közben (félév táján) újra összeülhet a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, és tárgyalhat egy esetleges évközi emelésről, amennyiben az infláció magasabb lesz, mint amennyivel (15-18 százalék) terveztek tavaly év végén. Januártól a minimálbér 16 százalékkal emelkedett (bruttó 232 ezer forintra), a bérminimum pedig 14 százalékkal (bruttó 296 400 forintra). Közeledünk a félévhez – a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Perlusz László Portfoilio.hu-n megjelent cikke szerint azonban úgy tűnik, esélytelen lehet az évközi minimálbér-emelés. A főtitkár szerint ugyanis most nem lehet nagyobb bérterheket vállalni év közben. Perlusz László írásában részletesen levezeti, miért gondolja ezt, többek között, mert

a minimálbér-megállapodások egy évre köttetnek, amelyeket évente vizsgálnak felül. Mondjuk eddig nem is volt példa évközi minimálbéremelésre.

Az inflációval kapcsolatban kifejtette, idén a tavalyi év fordítottja játszódhat le. Ha ez így lesz, akkor

Áramársapka: „Megint kerestek valami olyasmit, ami nem kerül sok pénzbe, de jól hangzik”

Igen soványka gazdaságvédelmi akciótervet ismertetett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn a Kormányinfón, különösen ahhoz képest, hogy a kormány a vállalkozásokat sújtó legkomolyabb problémának tartja a magas energiaárakat. A tavaly májusban bejelentett, 2000 milliárdos megszorító csomaghoz, illetve a következő évi költségvetéshez sok száz milliárdos plusz bevételt jelentő adócsomaghoz viszonyítva még inkább eltörpül a bejelentett három kedvezmény:

az ötezer vállalkozás számára július 1-jétől az év végéig bevezetendő áramársapka, 200 euró/megawattóra (MWh) limittel,

a SZÉP-kártya keretének 200 ezer forinttal történő megemelése,