Best WordPress Hosting
 

A többség szerint Varga Judit igazat mondott Rogánékról

A Magyar Péter által március végén nyilvánosságra hozott hangfelvételről végzett egy közvélemény-kutatást a Publicus Intézet, amelyen Magyar akkori felesége, Varga Judit igazságügyi miniszter arról beszélt, hogy Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és emberei belepiszkáltak a Schadl-ügy nyomozati anyagaiba és kihúzatták a nekik nem tetsző részeket.

A Népszava által publikált kutatás szerint a Magyar Pétert ismerők 58 százaléka ismeri annak a hangfelvételnek a tartalmát, amelyet a Tisza Párt vezetője még március végén hozott nyilvánosságra, és az így válaszolók 75 százaléka igaznak gondolja az abban elhangzó állításokat és vádakat. A felvétel tartalmával tisztában lévőknek mindössze 14 százaléka gondolja, hogy nem igazak az abban szereplő állítások, 11 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre – írta a lap, megjegyezve, hogy nagy az eltérés a Fidesz-tábor és az ellenzéki szavazók között: a fideszeseknek csak a 25 százaléka hiszi el, hogy Varga Judit igazat mondott a hangfelvételen, a Tisza Párt szimpatizánsainak 94 százaléka gondolja az, hogy Varga az igazságot mondta ki, a bizonytalanoknál pedig 79 százalék ez az arány.

Arra a kérdésre, hogy a felvételen elhangzott vádak elég súlyosak-e ahhoz, hogy megrengessék a bizalmat a kormányban, a megkérdezettek 48 százaléka igennel felelt, 46 százaléka pedig nemmel. Nem meglepő módon itt is számít a pártszimpátia: a fideszesek 10 százaléka gondolja, hogy az elhangzottak árthatnak a kormánynak, az ellenzékiek 56, a Tisza Párt szimpatizánsainak 85, a bizonytalanok 51 százaléka szerint viszont bizalomromboló hatásúak az elhangzott vádak.

Kétharmados elégedetlenséget, hárompárti parlamentet mért a Publicus

Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, az összes megkérdezett 24, a biztos szavazók 33, a biztos szavazó pártválasztók 42 százaléka szavazna a Fidesz–KDNP-re – derült ki a Publicus Intézet Népszavának készített kutatásából. A Tisza Párt lenne a második (14/16/20 százalé), a Demokratikus Koalíció a harmadik (12/15/18 százalék) minden kategóriában.

A többi párt az öt százalékos bejutási küszöb alatt maradna. A biztos szavazó pártválasztóknál az MSZP és a Mi Hazánk Mozgalom 4-4, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Momentum 3-3, a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd 1 százalékot érne el. (Az EP-választási részvétellel kapcsolatos Publicus-felmérés szerint a DK-MSZP-Párbeszéd-Zöldek szövetsége gyakorlatilag fej fej mellett állt Magyar Péter pártjával. Az intézet 18 százaléknyi olyan bizonytalan van, aki biztos elmenne szavazni, de még nem döntötte el, melyik pártra.

Pulai András igazgató a lapnak azt mondta, a kegyelmi botrány miatt a bizonytalanok között megjelent fideszesek egy része is a Tisza Pártra szavazna. Az intézetnél a válasadók maguk nevezik meg az általuk preferált pártot.

Publicus: Vidéken Magyar Péter pártja, a fővárosban az ellenzéki összefogás erősebb

Az európai parlamenti választáson a Momentumtól, a Kétfarkú Kutya Párttól, a Mi Hazánktól és a Mindenki Magyarországa Mozgalomtól vehet el legnagyobb számban szavazókat Magyar Péter pártja, derül ki a Publicus Intézet a Népszava számára április végén készült reprezentatív felméréséből.

Az összes megkérdezett körében 30 százalék szavazna a Fidesz-KDNP Deutsch Tamás vezette EP-listájára, míg a DK–MSZP–Párbeszéd szövetség Dobrev Klára fémjelezte listája és a Magyar Péter-féle Tisza Párt listája egyaránt 16–16 százalékon áll. A Mi Hazánk listájára 3 százalék, a Momentum és az MKKP listájára 2–2 százalék szavazna, míg az LMP és a Jobbik képviselőit 1–1 százalék szeretné az EP-ben látni.

A biztos szavazó listaválasztók körében a Fidesz-KDNP EP-listája 42, a baloldali összefogás pártjaié 24, a Tisza Párté pedig 23 százalékon áll. A Publicus a Mi Hazánk listájának támogatottságát 4, a Momentumét 3, a Kétfarkú Kutya Pártét 2, az LMP-jét és Jobbikét 1–1 százalékra mérte.

Publicus: 150-225 ezer szavazót vesztett a Fidesz

Jelentős támogatást vesztett a kormány a kegyelmi ügy következményeképp, állítja a Publicus Intézet a Népszava szerint. 

Pulai András, az intézed vezetője arról beszélt, hogy a Publicus egy nemzetközi kutatás részeként vizsgálta a magyarországi pártpreferenciákat február 13-a és 20-a között, tehát a köztársasági elnök lemondása utáni időszakban, amikor egyre több részlet jutott el a közvéleményhez, kiteljesedett a botrány.

A Fidesz támogatottsága a teljes népességben 2-3 százalékponttal csökkent a Publicus előző, januári méréséhez képest, ami 150-225 ezer választó elvesztését jelenti, mondja Pulai.

Publicus: egyre többen elégedetlenek azzal, ahogy az országban mennek a dolgok

Nőtt az elégedetlenség a magyar társadalomban a Publicus Intézet felmérése szerint – írja a Népszava. A kérdésre, hogy „ön mennyire elégedett azzal, ahogy az országban mennek a dolgok”, novemberben a válaszadók 33 százaléka, decemberben már 46 százaléka felelte azt, hogy „egyáltalán nem elégedett”. Bár az „inkább nem elégedettek” aránya 29-ről 25 százalékra mérséklődött, az adatokból kiolvasható, hogy az elégedetlenek tábora összességében 62-ről 71 százalékra emelkedett. Idén júniusban ennél is magasabb, 76 százalék volt az elégedetlenek aránya.

A Népszava megbízásából készült reprezentatív felmérés szerint azok, akik „teljes mértékben elégedettek”, novemberben és decemberben egyaránt 8 százalékot tettek ki, az „inkább elégedettek” aránya közben 27-ről 20 százalékra apadt. Elsősorban az ellenzékiek (összességében 95 százalék) és a bizonytalanok (74 százalék) elégedetlenek, de ebbe a csoportba tartozik a fideszes szavazók csaknem háromtizede is (29 százalék).

Kiderült a kutatásból az is: a megkérdezettek 79 százaléka állítja, hogy biztosan elmenne, további 10 százalék valószínűleg elmenni szavazni, „ha most vasárnap lennének az országgyűlési választások”.

Egyre többen okolják Orbánékat – Publicus-kutatás a rezsiköltségekről

Szeptemberre az augusztusi 67-ről 74 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint az Orbán-kormány inkább felelős a tavaly megemelt lakossági rezsi változatlanságáért, mint Brüsszel vagy a háború. A Publicus Intézet Népszavának készített reprezentatív felmérésében a legnagyobb emelkedést éppen a Fidesz–KDNP-szavazóknál mérte: korábban negyedük, szeptemberben harmaduk osztotta a véleményt.

A magas energiaárak más lehetséges okait, így Oroszország háborúját, a „brüsszeli szankciókat” az előző havinál kevesebben tették felelőssé.

65-ről 72 százalékra nőtt azok aránya is, akik szerint a kormánynak jelen helyzetben is  lenne lehetősége a tényleges rezsicsökkentésre.  A kormánypárti szavazók kétötöde osztja ezt, ám körükben az ezt elutasítók aránya is 50% fölé nőtt.

Publicus Intézet: a többség látja a tanárhiányt az iskolákban

54 százaléka azoknak, akiknek van iskoláskorú, állami oktatási intézménybe járó hozzátartozójuk, úgy vélik, érzékelhető tanárhiány van az intézményekben, derült ki a Publicus Intézet friss, a Népszava megbízásából készített reprezentatív közvélemény-kutatásából.

A felmérés szerint ezzel szemben a megkérdezettek 38 százaléka válaszolt úgy, hogy nincs pedagógushiány abban az intézményben, ahova a gyermekük jár, további 8 százalék pedig vagy nem válaszolt, vagy nem tudja.

A megkérdezettek többsége, 51 százaléka igennel felelt arra a kérdésre is, előfordult-e olyan, hogy tanórák maradtak el szaktanárok hiánya miatt. A nemmel válaszolók aránya 37 százalék.

A ma kezdődő 315 milliárdos atlétikai VB a magyarok felét sem érdekli

Az elszálló kiadások miatt csak a földkerekség leggazdagabb városai vállalják a terheket, illetőleg azok az autokráciák, amelyek számára a presztízs és az önnön nagyság igazolása ( és a mutyigyanús, túlárazott beruházás) előbbre való, mint egyéb jóléti intézkedések. Mészáros Lőrinc kaszál, mi nyögjük.

A Publicus Intézet a Népszava megbízásából készített júliusban reprezentatív, telefonos felmérést arról, mit gondolnak a magyarok a hazánkban megrendezésre kerülő a világ harmadik legnagyobb világversenyéről.

Az atlétikai világbajnokság az olimpia és a futball-világbajnokság után a világ harmadik legnagyobb sporteseménye. Ennél fogva, ahogy például az ötkarikás játékok megrendezéséért, az atlétikaiért sincs ma már tolongás: az elszálló kiadások miatt csak a földkerekség leggazdagabb városai vállalják a terheket, illetőleg azok az autokráciák, amelyek számára a presztízs és az önnön nagyság igazolása előbbre való, mint egyéb jóléti intézkedések.

Publicus Intézet: a magyarok negyede azt sem tudja, hol rendezik az atlétikai világbajnokságot

A budapesti atlétikai világbajnokság versenyszámainak döntő többségét a 246 milliárd forintból felhúzott Nemzeti Atlétikai Központban tartják, a nyolc napon át tartó viadal rendezési költsége további 70 milliárd forintba kerül. Hogy az irdatlan kiadás megtérül-e, azt pártállástól függően ítélik meg a magyarok, derül ki a Publicus Intézet Népszava számára júliusban készített reprezentatív, telefonos felméréséből.

Az eredményeket ismertető cikk szerint míg a kormánnyal szimpatizálók 71 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy megtérülhet-e a 300 milliárdos rendezési költség, addig az ellenzékiek 84 százaléka úgy vélekedik, erre nincs esély. A budapesti lakosok csaknem háromnegyede (71 százalék) szintén kizártnak tartja, hogy a befektetett összeg megtérül.

Kíváncsiak voltak arra is, hogy a megkérdezettek vajon mennyire vannak tisztában azzal, hol rendezik az idei atlétikai világbajnokságot. A válaszadók hat százaléka rossz helyszínt nevezett meg, 21 százalékuk pedig nem tudta megmondani.

Publicus Intézet: a vízdíj még a fideszeseknél is vízválasztó

A Népszava által megrendelt felmérés szerint még a kormánypárti szavazók sem tartják jónak, hogy a mesterségesen alacsonyan tartott vízdíjak miatt elmarad a közművek felújítása, azt végül ugyanis úgyis az adófizetők fizetik ki. A Publicus Intézet reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 62 százaléka mondta ezt, noha csak 6 százalékuk tapasztalt vízhiányt.  Csőtörés a válaszadók több mint ötödét érintette.

Az ellenzéki szavazók 67, a fideszeses 55 százaléka ismerte fel az összefüggést, hogy a nem valós, befagyasztott piaci tarifa, a szolgáltatókat sújtó adók miatt nem jut elég pénz immár egy évtizede a vezetékek karbantartására. Erről az összes megkérdezett 59 (a fideszesek 32, az ellenzékiek 83) százaléka hallott. A problémák megítélése pártállástól függ. A fideszesek 82, az ellenzékiek 58 százaléka szerint minden rendben van. 94 százaléknak nincs is gondja a szolgáltatással. 76 százalék elégedett a vízdíj összegével (15% sokallotta, 2% kevesellte).

Az most Budapesten köbméterenként 218 forint, míg előállítása körülbelül a kétszerese, legalább 900 forintosnak kellene lennie, hogy a fejlesztésekre is legyen fedezet. A felmérés szerint az országosan egységes tarifa bevezetését a válaszadók több mint fele (55%) támogatná, 29 százaléka ellenezné, 16 százalék nem tudott dönteni.

Publicus: A fideszesek körében is egyre többen okolják az Orbán-kormányt a magas rezsiért

Bár a Fidesz-KDNP-szavazók még mindig nagy többségben kiállnak a kabinet rezsiérvei mellett, az elmúlt két hónap során a kormányzati propaganda tételeitől leginkább épp a kormány hívei pártoltak el – ez derül ki a Publicus Research Népszavában publikált felméréséből.

A lap szerint a magas energiaárakért a kormánypártok szavazóinak még mindig 81 százaléka a „brüsszeli szankciókat” okolja, ám ez az adat márciushoz képest 6 százalékpontos csökkenést jelent, ami a különböző politikai csoportok közül messze a legjelentősebb változás. Ezzel párhuzamosan, egyértelműen nő azok száma, akik szerint az Orbán-kormány is legalább ennyire okolható a magas rezsi miatt. Itt is a Fidesz-KDNP-hívek véleményváltozása a legszembetűnőbb: bár körükben még mindig csak 34 százalék véli felfedezni a hazai energiaárak mögött a szívüknek oly kedves kormány döntéseit, ez 4 százalékponttal meghaladja a márciusi értéket. A márciusi 76 százalékhoz képest e kérdés kapcsán a bizonytalan politikai kötődésűek 83 százaléka is jelentős ugrás, a feltevést helyeslő ellenzékiek 95 százalékos aránya lényegében az előző két felmérés szintje.

Az előző felmérések 44 százalékáról 50 százalékra ugrott ama Fidesz-KDNP-hívek aránya is, akik szerint jelen helyzetben az Orbán-kormány, ha akarná, csökkenthetné a háztartások átlagfogyasztás feletti rezsijét. Furamód a helyeslő ellenzékiek 82, illetve bizonytalanok 71 százalékos aránya éppenséggel némi csökkenés. Míg tehát e kérdés tekintetében az elmúlt hónapok során a kormányhívek távolodtak a központi politikától, a többiek egy része éppenséggel egyre inkább kezdte átérezni az Orbán-kabinet ebbéli nehézségeit. Nemleges választ a Fidesz-KDNP-hívőknek 38, az ellenzékieknek 11, a bizonytalanoknak pedig 15 százaléka adott, ami nagyjából egyaránt a korábbi hónapok szintje. A felmérés tanúsága szerint egyébként a kor előrehaladtával egyre kevesebben érzik az Orbán-kabinetet felelősnek az energiaárakért: míg az arány a 18–29 éveseknél 80, addig a 60 év felettiek körében 57 százalék. Összességében a megkérdezettek 67 százaléka véli úgy, hogy az Orbán-kabinetnek lenne mozgástere csökkenteni a lakossági rezsit – olvasható a Népszavában.